Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
Kedd, 1965. január 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP Szóvá tesszük (Tudósítónktól.) A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat nagyatádi üzemvezetősége levelezőlapon értesítette az üzemeket, intézményeket, hogy január 24-én, vasárnap 7 órától 15 óráig áramszünet lesz Nagyatádon szerelési munkálatok miatt. Csak helyeselni tudjuk, hogy erről idejében értesítést küldtek az érdekelteknek, de azt már helytelenítKésziil a terv A terület minél gazdaságosabb kihasználását tartják az egyik legfontosabb elvnek az idei terv készítésekor a bala- tonlellei Balatongy öngye Tsz- ben. Ezért úgy döntöttek, hogy csökkentik a kertészet területét, és szakszerűbben gazdálkodnak benne. Ügy tervezik, hogy az év folyamán háromszor takarítanak be termést a kertészetből. Sokat segít ebben a két újonnan vásárolt öntözőberendezés is. Nagy gondot okozott az állatállomány takarmányellátása. Négyszáz sertést akarnak hizlalni. E terv teljesítéséhez jük, hogy az áramszünet nem délután 3 óráig tartott, hanem fél ötig a lakosság és a több száz főnyi mozilátogató nagy bosszúságára. A 3 órai előadásra megváltott jegyekkel csak az 5 órai előadásra mehettek be a nézők. Az a kérésünk, hogy a DSDÄSZ a jövőben tartsa meg ígéretét, és az előre közölt időben szolgáltasson is áramot. BaSatonlellén megfelelő abraktakarmány- alapra van szükség. Ezért a tavalyihoz képest harminc százalékkal növelik a kukoricaterületet. Egy közepes hozam már biztosítja a hízóállomány abrakellátását. Hozzászámították ehhez a vegyszeres gyomirtás adta többlettermést is. Tapasztalataik szerint a hun- gazinozott kukorica átlagosan húsz százalékkal többet ad, mint a hagyományosan műveit növény. Így lehetővé válik, hogy a hizlalási terv teljesítéséhez szükséges süldőállományt maga a tsz nevelje föl. Új területeken gazdálkodik az Oreglaki Állami Gazdaság Leadta Balatonon túli területeit az öreglaki Állami Gazdaság. A tihanyi rés írt Balaton- aligához, a középbogáti részt pedig Enyinghez csatolták. Az idén már hozzájuk tartozik a volt Alsóbogáti Állami Gazdaság. Az új területeken is kerti magot akarnak termelni. A talajvizsgálatok már folynak. Még ebben az évben hatvan hold levendulát telepítenek. Tihanyból hozzák át a szaporítóanyagot. A meglevő levendulái sorsáról egyelőre még nem döntöttek, ezen a területen ugyanis nem megfelelő a növény beállottsága. Nehezíti a telepítést, hogy az előző években az új területek egy részén vegyszerrel gyomirtott kukoricát termeltek. Ezért meg kell várni a biztonsági időt, nehogy kár keletkezzék az újonnan ültetett növényben. MEGÉRI! A digitalis (gyapjas gyűszűvirág) szerződéssel való termesztése komoly jövedelmet jelent. Felvilágosítás és szerződéskötés a föld ma vesszővel kezeteknél. (4839) Művelődés — szórakozás CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 15 órakor: Kevés a férfi. Munkácsy-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A kém nyomában. Lengyel bűnügyi film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Január 27-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Harakiri. Szélesvásznú japán film. Csak 18 éven felülieknek. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Január 27-ig.) A film hosszúsága miatt kf- sérőműsort nem vetítünk. A közlekedés idei terveiről« a Megyei Szállítási Bizottságokról« az idegenforgalomról« a távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és post-ügyi miniszterrel Találó hasonlat: a közlekedés az ország vérkeringése. S mint ahogyan az élő szervezetnek sem közömbös, hogy milyen a vérellátása, az ország, az egész népgazdaság szempontjából is rendkívüli jelentősége van annak, milyen — és hogyan fejlődik — közlekedésünk. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük föl dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait. — Elsősorban azt szeretnénk megtudni miniszter elvtArs- tól: mit várhatunk a közlekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — azzal a reménnyel biztatnak, hogy eleget tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pedig óriásiak; hogy mást ne említsünk, a MÁV- nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállítására kell felkészülnie. Ennek objektív föltételeit is igyekeztünk biztosítani: a vasút 1965-ben több ezer teherkocsit és jelentős számú Diesel- és villanymozdonyt kap. Villamosítjuk a Miskolc—Szerencs—Nyíregyháza vonalat, és Szerencsig bevezetjük a villamosvontatást. Közismert, hogy — elsősorban a nagy tömegű áruszállításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fuvarozásnak. Ezt a lehetőséget is jobban szeretnénk kihasználni az idén a hajózás, a vasút és az autóközlekedés együttműködésének megjavításával. A gazdálkodó szerveknek, vállalatoknak, gazdaságoknak idejében kellene gondolniuk arra, hogy cukorrépa-, kő- stb. szállításaikhoz gazdaságosabb a folyami szállítást igénybe venniük. A személyszállítás lebonyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre hárul. De olyan gyorsan nőnek ezen a területen az igények, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tartani. így a személyszállításban a zsúfoltság fokozódása ellen elsősorban forgalomszervezési és forgalomirányítási intézkedésekkel próbálunk majd küzdeni. A távolsági autóbuszközlekedés kocsiparkját felfrissítjük: Az új autóbuszok megjelenésével a kényelmetlen gépkocsik és az elavult autóbuszok lassan eltűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hamarabb jutnak be munkahelyükre, illetve haza. Tavaly Nagybátonyban, Egerben, Szekszárdon és Tapolcán építettünk forgalmi telepeket, Békéscsabán, Kecskeméten, Harkányfürdőn, Devecserben és Zalaegerszegen pedig korszerű autóbuszállomást. Az idén folytatjuk új létesítményeink sorát: a többi között Veszprémben, Szegeden. Szom- bantheiyen, Gyulán és Sopronban adunk át új autóbuszállomást a közönségnek. Útjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalanítását. További bekötő utak építésével újabb községek kapcsolódnak be az ország gazdasági vérkeDiófűrészárut (diópadlót) VÁSÁROLUNK hatósági termelői áron személyes fitvélellel. Az ajánlatokat kérjük FAIPARI KTSZ, PÉCS, Hózsa Ferenc utca 29/1. sz. alá küldeni. Telefon 12-27. (52254) ringésébe. Megépítünk, illetve átépítünk több nagy nyílású hidat; ezek közül a jelentősebbek: a molnaszecsődi Rába- híd, a zalaszentgyörgyi Zalait íd, a szolnoki Zagyva-hícf, a horvátfeimlei Kis-Duna-híd, a tiszaluci Takta-híd és a vas- egerszegi Répce-híd. — Hallhatnánk valamit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fejlesztéséról Is? — Lehetőségeinkhez mérten gondot fordítunk a vidéki városok távbeszé- 1 ő-központjai- nak fejlesztésére. A vidéki automataközpontok közül Szeged, Szekszárd, Hatvan és Tatabánya központját 400— 400 állomással, a kézikapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Csangrád központja példáu' 100 új állomást kap. Központi áramellátású távbeszélőközpontot kap Füzesabony; Ba- latonfüred és Veszprém között korszerű kábelt fektetnek le az idén, s így a két város előfizetői közvetlen tárcsázással hívhatják majd egymást. A múlt esztendőben helyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró-központot, amely 77 hazai távíróhivatal között létesít automatikus távírókapcsolatot. Ebben az évben elkészül a miskolci és a debreceni főközpont, rajtuk keresztül kapcsolódnak az automatikus hálózatba a körzetükbe tartozó távíróhivatalok is. Az országos előfizetői távgépíróhálózat (telex) központjai az idén 500 új előfizető jelentkezését fogják kielégíteni. A Petőfi rádió műsorát sugárzó 8 kilowattos adó helyett a második neggyedévben új, 20 kilowattos berendezést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és környékén javítja meg a műsor vételét. A napokban kezdi meg rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó- állomás. Az adó a műsort a kékesi adótól veszi át, s 20 watt energiával sugározza a városnak és közvetlen környékének. A tokaji nagyadó üzembe helyezését az év második felére tervezzük. Még ebben az évben adjuk át rendeltetésének a budapesti tartalék adót is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Ojahban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a Megyei Szállítási Bizottságok, Hogyan érték-U P-Pk tevék-nységét Csanádi elvtárs? — A közelmúltban Zalaegerszegen jártam. A megyei pártós tanácsi vezetőktől hallottam, hogy a vagonokból Szombathelyről érkezett téglát raktak ki, majd az így megürült vagonokba a helybeli téglagyár tégláját helyezték el, s indították Székesfehérvárra. Azután megtudtam, hogy a Zalaegerszegi Sütőipari Vállalat részére Almásfüzitőről érkezik a fűtőolaj; a helybeli olajipar az ország minden részébe szállít, csak éppen — helybe nem. Sajnos, folytathatnám e negatív példák sorolását. Ezek is azt mutatják, hogy az ilyen problémákat megoldani csak összefogással lehet. Segíthetnek bizonyos állami intézkedések, rendszabályok is, s ezekre feltétlenül sor is fog kerülni, de tartós eredményt csak szélesebb társadalmi erők bekapcsolásával tudunk elérni. Ezt a társadalmi erőt testesítik meg a Megyei Szállítási Bizottságok, ez tevékenységük, jelentőségük lényege. A bizottságok, amelyeknek élén a megyei tanácsok illetékes elnök- helyettesei állnak, már a tavalyi nyári—őszi forgalomban is többségükben mozgékonyak, rugalmasak voltak, jól megáll- ták a helyüket. Ellenőrizték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját hatáskörben — többnyire eredményesen intézkedtek. A megyei bizottságoktól azt várjuk, hogy főként az az áruszállítások gazdaságosságának és tervszerűségének biztosításában működjenek közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvarozást Mindennek érdekében rendszerezettebb hatáskört kívánunk biztosítani a Megyei Szállítási Bizottságoknak. — Az elmúlt esztendő idéeeníorgalmunk fellendülésének éve is volt. Kaphatnánk-e némi tájékoztatást arról, hogyan igyekeznek kielégíteni az idegenforgalomban a közlekedés igényéit? — Valamennyi közlekedni ágazatunk érdekelt az idegen- forgalomban. Tudatában vagyunk annak az alapigazságnak, hogy közlekedés nélkül nincs idegenforgalom. Ezért igyekszünk az idegenforgalom közlekedési és szállítási igényeit számon tartani és minél magasabb színvonalon kielégíteni. Az idén átadjuk a forgalomnak a magyarországi autópálya 7 kilométeres szakaszát. Ez része a Balaton felé épülő új autópályának, s az elkészült szakasz közvetlen csatlakozást létesít a Tatabánya—Becs felé vezető 1-es úthoz is. Itt alkalmazzuk először az új rendszerű útbaigazító táblákat, amelyek jelentősen növelik a járművek biztonságos közlekedését. Még ebben az évben elkészítjük a 807-es számú út Du- naalmás—Tata közötti szakaszát, hogy az Ausztriából és Csehszlovákiából Budapestre tartó járművek könnyebben elérjék a fővárost. Folytatjuk a Sopron—Balaton közötti út korszerűsítését, amely a bécsi — és általában a nyugati — autós turisták közlekedését könnyíti meg. Ugyanezt a célt — a Balaton könnyebb megközelítését — szolgálja az Alföld felől, a 621-es számú út Si- monternya—Igar közötti szakaszának korszerűsítése. A magyar légiközlekedés már tavaly is a külföldi járatok fejlesztésére fordította ereje javát. Megindította például a budapest—milánói járatot s a Budapest—Pozsony, valamint a Budapest—Kassa útvonalakon az idényjáratokat. Ebben az évben újabb járatokat tervez a MALÉV. Megindulnak gépeink a Budapest—Athén—Nicosia— Beirut—Damaszkusz vonalon. Az Adriai-tenger felé irányuló turistaforgalmunk elősegítésére Budapest—Zágráb—Dubrovnik és Budapest—Belgrád— Dubrovnik, a Fekete-tengerhez Budapest—Konstanca idényjárat indul. Más járatokon — így a Budapest—Brüsszel— London, illetve a Budapest— Helsinki vonalon — sűrítik a járatokat Mint arról már a sajtó is hírt adott, a nyáron közvetlen vasúti összeköttetést létesítenek az ausztriai Grazból a Balatonhoz, s ha nyugati szomszédunkkal a kívánt ütemben fejlődnek a baráti kapcsolatok, sor kerülhet a Bécs—Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítására is. — Közvéleményünket nagyón érdekli. milyen lesz közlekedésünk a jövőben. Hallhatnánk-e valamit a magyár közlekedés távlati fejlesztési terveiről? — 1965 végére elkészül a közlekedés és a hírközlés átfogó távlati fejlesztési koncepciója. A legfontosabb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspolitikai irányelvekben már meghatároztuk; megvalósulásuk üteme a népgazdasági erőforrásoktól függ majd. A vasút területén a forgalom oroszlánrészét bonyolító mintegy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátó képességének növelése érdekében számos állomást korszerűsítünk, s ezeket, valamint vonalainkat modern biztosítóberendezésekkel kívánjuk fölszerelni. Egyes vonalszakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vonalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk kiterjeszteni. A vasúthálózat további részén Diesel-vontatásra térünk át. E korszerűsítési program elöré- láthatólag 20—25 évet vesz majd igénybe; a tolatás diese- lesítését azonban ennél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslések szerint — húsz év alatt a jelenleginek nyolc-tízszeresére növekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen újabb forgalmi telepek létesítése és a szervizhálózat gyors ütemű fejlesztése is szükséges. A közúthálózat megfelelő fejlesztése mellett gondolnunk kell arra, hogy a nagy forgalmú utak és vasutak szintbeni keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekké építsük át. Ami víziközlekedésünket illeti, jelenleg csak a Duna a megfelelő hajózóút, a vízszintszabályozás hiányában azonban ennek használata is korlátozott. 20—30 éves távlatban azonban már számolhatunk mind a Dunán, mind pedig a Tiszán. — a tervezett duzzasztóművek hatásaként — a hajózási lehetőségek lényeges javulásával, sőt a Duna—Tisza-csatorna létesítése révén a két vízrendszer hazai összekapcsolásával is. Ezzel együtt jár folyami hajóparkunk motoros vontatóhajókkal, tolóhajókkal, uszályokkal, önjáró hajókkal, segédmotoros uszályokkal való bővítése. Külkereskedelmi forgalmunk élénkülésével arányosan fejlesztjük a folyam—tengeri hajóparkot is, és — tengeri hajók beszerzésével — tengeren túli áruszállításaink egy részét is magyar hajókkal kívánjuk majd lebonyolítani. A nemzetközi légi járatok várható nagvarányú fejlődése indokolja a Ferihegyi repülőtér további korszerűsítését, bővítését — mondotta befejezésül dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. ü. L.
