Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

Sommal néplap Jt MSZMP MEGYEI RI70TTSÄCA ES A MEGY Él TANÁCS LftPJ A (Jegyzetek i HÉT VÉGE KULTURÁLIS ESEMÉNYEIRŐL Szombaton este a TIT iro­dalmi és művészeti szakosztá­lyának klubestjén dr. Bellyei László tanár az irodalmi klasz- szicizmusról, majd Tomory Aladár tanítóképző intézeti ta­nár a stílusirányzat képzőmű­vészeti vonatkozásairól tartott előadást a TIT-székház előadó­termében. Humor a javából címmel mutatták be új műso­rukat. Figyelmet érdemel ez a vál­lalkozás, azaz több figyelemre érdemes mind kulturális veze­tőink, mind a közönség részé­ről. Sajnos, nagyon kevesen ül­tek a nézőtéren (az egyébként jéghideg teremben). Kétrészes történelmi kabaré, visszapillantás az elmúlt húsz évre Takács László válogatása, összeállítása és rendezése alap­ján. így hirdeti a műsort a plakát. S abban, amit ígért ez az összeállítás, nem csalód­tunk. Azonban az előadás tiszteletre méltó erényei: a lel­kes, fiatal előadógárda törek­vése, útkeresése, a műfaji le­hetőségek kiaknázása s a szin­te hibátlan szövegtudás mel­lett szólnunk kell egy-két árnyoldaláról is. Ismert humoristák: Gádor Béla, Tahi László, Darvas Szi­lárd, Mikes György és mások írásai alapján az elmúlt húsz év hibáinak, fonákságainak ke­resztmetszetét adja ez a műsor ötletes keretben, kitűnő össze­kötő szöveggel és jó érzékkel kimunkált rendezésben. Talá­ló és mértéktartó a válogatás hangvétele, s mindvégig kelle­Kíállítás a megyei könyvtárban Vasárnap délelőtt két jelen­tősebb esemény zajlott le. A múlt év sikeres szárny- próbálgatása után örömmel láttuk ismét a pódiumon az Ifjúsági Ház irodalmi színpa­dát. Ezúttal Kaposvári Fiata­lok Vidám Színpada néven mes szórakozás lehetne ez az előadás, ha nem kísértene az előző vállalkozások alapvető hibája: a terjengősség. Sok ez a huszonnégy műsorszám. Ke­vesebb több lenne, s úgy érez­zük, teljesen indokolatlan a műsoridő közepén a szünet be­iktatása. Helyesebben: azért van szünet, mert hosszú a mű­sor. A szöveg tisztasága, érthető­sége, hangszíne stb. — és te­gyük hozzá, a terem akuszti­kája — ebben a műfajban kulcskérdés. Ezen a téren még van kívánnivaló. Elő-előbuk- kan a galuskás kiejtés; a jó szövegtudás nincs mindig arányban a sajátos akusztikai és artikulációs követelmények­kel. A műsor hangulatfestő ze­néje elfogadható, ellenben a három sanzon kevés a prózai részekhez viszonyítva. Az Ifjúsági Ház irodalmi színpadát dicséret illeti a »-Humor a javából« című ka­baré bemutatásáért. Ez a mű­sor, ez az együttes megfelelő javítás, csiszolás után és al­kalmas előadóhelyiségben na­gyobb nyilvánosságot érdemel­ne, s kellemes, tanulságos idő­töltést jelentene. Szovjet - magyar barátsági est Göllén Érdemtelenül meglehetősen kevés szó esik könyvkiadá­sunk termékeinek külső for­májáról és a belső, grafikai al­kotásokról. Pedig nincs szé­gyenkeznivalónk. Jó a magyar könyvkiadás hírneve, szépek a könyveink, s főleg az ifjúsági és tudományos kiadványok vi­lágviszonylatban is már hosz- szabb ideje elismerten az él­vonalban kapnak megbecsült helyet. Csak nemigen tudunk róla. Ebből az adósságból törlesz­tettek az illetékesek, amikor vasárnap délelőtt a Megyei Könyvtár előadóhelyiségében a Kiadói Főigazgatóság, a Me­gyei Könyvtár és a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat rendezésében Szeged és Pécs után Kaposváron is megnyi­tották »Az 1963. év legszebb könyvei és illusztrációi« című kiállítást. A megnyitó ünnepségen Martyn Ferenc festőművész mondott beszédet, majd az ér­deklődőknek Pataky Dénesné művészettörténész tárlatveze­tést tartott. A kiállítás rend­kívül gazdag anyaga könyv- kultúránk eredményeit, magas színvonalát, nagy művészi ér­tékeit dokumentálja. S hozzá­tennénk azt is, hogy erre a célra a legméitobb és a leg­alkalmasabb helyen, a látás­kultúra, a tömegesztétikai ne­velés hatásos eszközeként. A tárlókban elhelyezett leg­szebb könyvek mellett külön helyet kaptak a Somogy me­gyei Nyomdaipari Vállalat ter­mékei és Vágó János gépmes­ter olómmetszetei. A falakon ismert Munkácsy- és Kossuth- díjas művészek, Reich Károly, Kass János, R éber László, Würtz Ádám, Gyulai Líviusz, Szántó Piroska, Szász Endre és más illusztrátorok eredeti grafikái nyújtanak jelentős esztétikai élményt. A kiállítás fénypontja: Martyn Ferenc Munkácsy-dí jas festőművész ti­zenkét megkapóan szép kréta­rajza; mindegyik Flaubert Bo- varyné című regényéhez készí­tett illusztráció. Az 1963. év legszebb köny­vei és illusztrációi című kiállí­tás új színfolt Kaposvár kul­turális életében. Érdemes meg­tekinteni. Waliinger Endre író—olvasó találkozó Nagyatádon és Bolháson (Tudósítónktól.) Szombaton délután Nagyatá­don, a járási művelődési ház­ban író—olvasó találkozót tar­tott Bihari Klára írónő. A mű­velődési ház irodalmi színpada adott ismertetőt az írónő mun­kásságáról, majd novellarész­leteket mutattak be. Ezután Bihari Klára beszélt terveiről, és válaszolt az olvasók kérdé­seire. Este 7 órakor Bolháson találkozott olvasóival az írónő. NEM TUDOM, milyen gon­dolatokkal távozott kaposvári vitájáról neves művészettör­ténészünk, több képzőművé­szeti könyv szerzője, Aradi Nó­ra. De az bizonyos, hogy nem vitt magával kellemes benyo­másokat. Sokkal inkább értet- len csodálkozást, kellemetlen utógondolatokat... A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat művészeti szak­osztálya hívta meg Aradi Nó­rát Kaposvárra Képzőművé­szeink szép számmal jelentek meg a TIT-székházban. Aradi Nóra rövid bevezető­vel vitára bocsátotta tavaly kiadott, az Esztétikai Kis­könyvtár-sorozat első kötete­ként megjelent »Az absztrakt képzőművészet« című könyvét. Elmondta, hogy a könyvet vi­har követte, a szakmabelieket nagy vitákra késztette. »Ho­gyan született ez a könyv? Miért az absztrakt művészet­ről írtam, amikor most a szo­cialista realizmussal foglalko­zom? Azért, mert ennek ku­tatása során könnyen eltéved az ember, ha nem vizsgálja együtt a huszadik század egész képzőművészetével. Az a fo­lyamat, ami a képzőművészet­ben végbement, túlmegy érde­kességében a képzőművészet történetének keretein. Az absztrakcióban illusztráltan, képileg jelentkezik egy olyan új polgári eszmei áramlat, amely nélkül nem lehetne át­fogó képet kapni a huszadik század kulturáltságáról, annak részeredménye, részlete — nél­küle nem lenne teljes az. Ugyanakkor eszközként egyes alkotóelemeit felfedezhetjük a szocialista realizmusban is. Ezért izgatott a kérdés, és a könnyebb utat választva nem átfogó képet adtam ebben a (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezet kul- túrcsoportjának meghívására Göllébe látogatott szombaton este a hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat művé­szeti csoportja. A barátsági est része volt annak a sorozatnak, melyet a MÉSZÖV és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság rendez hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulója tiszteletére. A vendégek és a helyi művé­szeti csoport közös műsorral, szórakoztatták a zsúfolásig megtelt művelődési otthon kö­zönségét. Először a szovjet cso­port lépett színpadra. Kedves mozzanat volt, amikor Kapinva Ernőnek, az fmsz igazgatósági elnökének üdvözlő szavaira a csoport vezetője tört magyar­sággal válaszolt. Egyórás mű­sorukban a vendégek zenekari számokat, énekszólókat, tán­cokat és akrobatikus mutatvá­A múlt év decemberében is­mertettük Farsang Mihálynak és társainak, a többségében fiatalkorú ipari tanulókból ál­ló galerinek tevékenységét. Az ügy tárgyalását tegnap kezdte meg a Kaposvári Já­rásbíróság. A Megyei Bíróság nagy tanácstermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők: szülők, testvérek és más hoz­zátartozók, ismerősök meg az ipari tanulók iskolatársai. Dr. Mózes Gábor tanácsve­könyvben a huszadik század képzőművészetéről, hanem ki­ragadtam belőle ezt a részle­tet« — mondta Aradi Nóra. SZAVAIT ZAVART CSEND KÖVETTE. Aztán elhangzott az első kérdés: »Mi az abszt­rakt?« És a többi: »A művé­szettörténészek miért skatu­lyázzák be a képzőművészeket azzal, hogy rásütik, ez imp­resszionista, az meg realista?-« »A művészettörténetben egy- egy korszak lezárásával hatá­rozták meg, hogy ez reneszánsz vagy barokk. Most miért van az, hogy előre megadják: szo­cialista realizmus, ezt kell csinálni? És ugyanakkor miért utasítják el a többi irányzatot? Honnan ered a szocialista rea­lizmus, mikortól számíthat­juk?« Három ember vitázott. Aradi Nóra és két helybeli képző­művész: egyikük tanár, a má­sik műkedvelésből fest. A vitában a könyvről szó sem esett. A szerzőhöz intézett kérdések bizonytalanságot árul­tak el; kiderült, hogy a két kérdező a képzőművészet alap­fogalmaival, a módszer és stí­lus, az eszköz és cél közti kü­lönbségekkel sincs tisztában; hogy a művészettörténeti meg­határozásokat beskatulyázás­nak tartja. A kellő elméleti alap és biztonság hiányában provokációs kérdésekkel áll­tak elő. A TÖBBIEK HALLGAT­TAK. Nem fogták pártjukat, de nem volt ellenvetésük sem. Nem nyilatkoztak, nem mond­ták el véleményüket. A mo­solygások nem számítanak vé­leménynyilvánításnak. Miért hallgattak? Fiatal, tehetséges művészek ültek némán a teremben. Nincs olyan hónap, hogy ne (nyokat adtak elő; hazájuk modern és népi művészetéből nyújtottak át egy csokrot. Kü­lönösen nagy sikere volt a női énekegyüttesnek. Néhány szá­mot magyar szöveggel énekel­tek. A göllei fmsz vegyes kórusa, a KISZ tánccsoportja, valamint a szólisták és az úttörők foly­tatták a műsort. A hatvantagú vegyes kórus Mezei Béláné ve­zetésével szovjet és magyar kó­rusműveket adott elő. Ugyan­ilyen tetszéssel fogadta a kö­zönség a táncosokat és a szó­listáikat is. A jól sikerült . rendezvény után a pártklubban folytató­dott a barátsági est. A szovjet és a magyar csoport ismerke­dett egymással. Kellemes han­gulat, meghitt légkör tette em­lékezetessé mind a vendégek­nek, mind a vendéglátóknak ezt az estet zető bíró ismertette a vádira­tot: a bűnszövetség tagjai kö­zösen és egyénileg a betöré­sek, a tolvaj lások, a közoki­rat-hamisítások stb. sorozatát követték el Kaposváron, a Balaton-parton és máshol a megyében. A vádirat ismertetése után a vádlottak kihallgatására ke­rült sor. A tárgyalást szerdán folytatják. Az ítéletre és a tárgyalás tanulságainak is­mertetésére visszatérünk. hallanánk kiállításaikról. Bi­zonyára véleményük is van, és problémájuk is akad. Miért nem mondták el? Aradi Nóra a vita elferdülé- sét, a bizonytalanságot és a többiek némaságát látva így zárta le a találkozót: »Ha a képzőművészek sem értik az alapvető elvi fogalmakat, ak­kor miért várják el, hogy őket megértsék?-« A szakosztály vezetője zár­szavában a helytelen nézete­ket hangoztató felszólalók pártját fogta, s az utolsó szó jogán Aradi Nóra válaszait, helyes állásfoglalását igyeke­zett cáfolni. S pár perccel ké­sőbb az előcsarnokban ezekkel a szavakkal fordult néhány művészhez: »Ennyivel tartoz­tam nektek, gyerekek.« Elgondolkoztató »vita« volt ez. A hallgatásba burkolózó képzőművészek önmaguk elől elzárták annak lehetőségét, hogy kérdéseikre, problémáik­ra választ kapjanak egy szak­embertől, hogy megvitassanak egy olyan könyvet, amely egy képzőművészekből álló társa­ságban mindenképpen vitára alkalmas, hogy ismereteiket tovább gazdagítsák. EZ A FURCSA ÍRÖ—OL­VASÓ TALÁLKOZÓ tanulsá­gul szolgálhat a TIT-nek is. Néma hallgatóság számára ne­héz vitát rendezni. Kiderült, hogy igen jó szolgálatot tenne a TIT, ha alkalmat adna kép­zőművészeink ismereteinek pótlására. Nem ártana, ha az első átfogó és értékelő előadást éppen a szocialista realizmus­ról tartaná egyik fővárosi szak­emberünk, a vitában ugyanis ekörül volt a legnagyobb ér­tetlenség. & N. G. Ami sok, az sok A perui Cuzco közelében egy indián asszony, Con­cepcion Occonto megunta, hogy férje minduntalan »feltámad halottaiból«. Az epilepsziás férfi ugyanis már nem kevesebb, mint négy ízben »halt meg«, négyszer készítették elő te­metését, és négyszer kellett lemondani, mert a »halott« mindig feltámadt. Concep­cion utóbb annyira megunta a dolgot, hogy a családi ta­nács jóváhagyásával és egy kapa segítségével végle­gesen »elintézte« a problé­mát. * * * Egy remekmű története Andre Gide az írói ötle­tek sajátos történetéről szólva mondotta el a követ­kező irodalmi anekdotát: — Puskin egy ízben talál­kozott Gogollal, és így szólt hozzá: »A napokban nagy­szerű ötletem támadt, de úgy érzem, én magam kép­telen volnék feldolgozni. Jó volna, ha maga foglalkozna vele. Ismerve beállítottságán, bizonyos vagyok benne, hogy nagyszerűt alkotna.« Hogy mi volt az ötlet? Néhány szó csupán, amely­nek alapján Gogol megírta a »Holt lelkek«-et. * * * Gina Lollobrigida egyévi postája A világhírű filmszínésznő 1964-ben nem kevesebb, mint húszezer levelet kapott. Sze­relmes levelek, pénz- vagy autogrammkérések szinte a világ valamennyi országából érkeztek hozzá. Olyan is altad közöttük, aki »emlék­tárgyat« kér a filmszínész­nőtől, éspedig valami szemé­lyes apróságtól kezdve egé­szen ... a berendezett laká­sig. Egy kanadai fiatalem­ber, miután annak rendje és módja szerint megkérte Gi­na kezét, levele végén kije­lentette, hogy ha kérése nem találna meghallgatásra, ta­lán tudna számára a mű­vésznő egy más, tetszetős fiatal olasz hölgyet ajánlani. A kiterjedt levelezésből egyedül Gina Lollobrigida nővérének van öröme, aki szenvedélyes bélyeggyűjtő. * * * Nem is olyan buta Egy amerikai kisvárosban valaki a következőhirdetést tette közzé a helyi lapban: »Ostoba ember vagyok. In­telligenciám alacsonyabb az átlagosnál. Társaságban fél­szegen viselkedem. A ven­dégek az én jelenlétemben mindig a helyzet magasla­tán fogják érezni magukat«. A hirdetés feladóját nyom­ban elárasztották ebéd- és vacsorameghívásokkal. * * * Az igazság érdekében Csalás miatt egyszer már bíróság elé kellene állítani a látszatot is. * * * A BTK-n túl A legveszélyesebb tolvaj az az ember, akit csak a törvény riaszt vissza a lo­pástól. _____ S omogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tan ács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos« ár Latinka S. u. 2. Telefon 15 itt. Felelős k'.adő: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőLnéL Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Katinka Sándor utca 6. Két együttes a fonyódi járásból BUZSÁK | A lengyeltóti földművesszö­vetkezet Szocialista Kultú- ráért-jelvénnyel kitüntetett buzsáki népi együttese a múlt évi sikerek után pihenés nél­kül fogott hozzá az új évad tennivalóihoz. Űj műsoruk té­májának a »Két bál Buzsá- kon« címet adták. Ezzel ne­veztek a Latinka Sándor kul­turális szemlére. Az összeállítás hűen tükrö­zi a magyar falu húszéves fej­lődését. A műsor első részé­ben egy felszabadulás előtti buzsáki bál eseményeit lát­juk. Ezzel a paraszti rétegek egymás közti ellentéteit mu­tatják be. A második részben a falu lakói egymásra talál­nak, az ellentétek megszűn­nek. Ide építették be az együt­tesnek az osztrákokkal kiala­kított baráti kapcsolatait. Jel­SZÖLLŐSKISLAK A múlt évben Májusjárás című összeállításukkal kiváló minősítést kaptak a kulturális szemlén, és megyei, országos rendezvényekre is meghívták őket. Zakár Antal művészeti vezető koreográfiája alapján a »Szatmári fonó« című népi já­tékot viszik színpadra az idén. Szorgalmasan járnak a pró­bákra a csoport tagjai. Bizo­képesen osztrákok is részt vesznek a második bálon. A buzsákiak budapesti segít­séget is kaptak műsoruk ösz- szeállításához. A SZÖVOSZ megbízásából Páli Csaba tánc­szakértő készítette el a ko­reográfiát; a zenei anyagot Olsvai (Vavrinec) Imre zene­szerző állította össze. A zene­kari kíséretet a lengyeltóti fmsz népi zenekara látja el. Kiegészül ruhatáruk is. Az ed­digi rátétes és vézás ruhák mellett osztrák ruhákban és »boszorkányos« ruhákban lép­nek majd színpadra az együt­tes tagjai. A legutóbbi kutatás közben találtak rá erre az el­felejtett színpompás »boszor­kányos« népviseletre. Január 24-én az együttes részt vesz a fonyódi járás ba- latonboglári »Ki mit tud?« ve­télkedőjén egy kisebb össze­állítással. nyítani akarják, hogy lelkes művészeti vezetőjük munkája nem volt hiábavaló, a cso­port színvonala nem esett, ha­nem emelkedett az elmúlt egy év alatt. Ök is ott lesznek ; vasárnap a »Ki mit tud?« ve­télkedőn Balatonbogláron. A »Szennai páros«-t és a »Nagy- kónyi verbunk«-ot mutatják be. D. Z. EGV KÜLÖNÖS VITA Megkezdte a bíróság Farsang Mihály és tizennégy társa bűnügyének tárgyalását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom