Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
Kedd, 1965. január 26. 3 SOMOGYI NÉPLAC GONDOLATOK a keresetről és a munkáról AZ ÉJJEL itthon lesz a papa? — Nem, kisfiam. Az erdőről egyenesen a majorba megy ... Majd holnap éjjel alszik ... A gyerek bólint. Nem gondol arra, hogyan lehet bírni, hogy valaki csak minden második éjjel alszik. Már megszokta, hogy nagyapja keveset van otthon, és akkor is csak néhány órára éjszaka ... — Ne kérdezősködj most, kisfiam. Beszélgetünk... — A fiatalasszony, Horváth Gábor- né kezet mos. Zsíros a dohány — így mondja, barnára festi a kezét. Simítják, nem sok van már hátra. Itt Segesden mindössze öt hold volt belőle, de milyen nehezen találták meg azt a nyolc személyt, aki vállalta a vele járó munkát! Ha valamire nehezen akad jelentkező, akkor azt szokták mondani a brigádvezetőnek, menjen csak Horváthékhoz, közülük biztosan vállalkozik valaki. HORVÁTH IMRÉNÉ, a fiatalasszony anyósa félreteszi a varrogatnivalót. Csupán kettőjüket találtam otthon, illetve Horváth Gáborné csak úgy hazaszaladt a munkából. Pedig tél van, és ilyenkor nemigen akad munka falun. — Az uram anyagraktáros. Éppen az előbb hallottam az elnöktől, hogy elment Kaposvárra ... — Nem is tudja, merre jár? — Nemigen. Biztosan közbejött valami, és hirtelen menni kellett. A papa meg az erdőn van. — Nincs ilyen hű szolga, mint az én öregem... Ha mindenki így csinálná, aki belépett közénk, biztosan másképp állnánk. — Az bizonyos — hagyja jóvá a fiatalasszony —, de any- nyira különbözőek az emberek! Ahol az iroda van, az a központi rész igen szorgalmas. Ez a külső már nem annyira, itt nehezebb munkást találni... — Szóval négyük közül hárman dolgoznak. — Hárman? A legtöbbször mind a négyen! Én is. Igaz, a menyem nevére írattam, de száz-valahány egységet összeszedtem... Igen sokat dolgoztunk. — No és a kereset? — Nehéz azt így összeszámolni. Az előleg havi ezer forint körül volt mindig. Még nem számítottuk ki, mennyi lesz az összes egységünk. Elég sok volt a részes. Aztán most rosszul sikerültek a kukoricák ... Hét mázsa gabonát kaptunk eddig, de még jön hozzá a zárszámadáskor. Egységenként két kiló krumpli jár. Ebből olyan két mázsa körül van itthon. S itt a dohány is. Talán négy-ötezer forintot jelent a családnak, amit ezért kapok. NEM KÖNNYŰ AZ ÖSZ- SZEGEZÉS. A kis családi zárszámadás még nem alakult ki. Még nem értek rá arra, hogy számba vegyék a keresetet. Azt sem tudják pontosan, hogy mennyi lesz az egység értéke... Az irodán azt hallottam, a tavalyi év jobb volt, mint a korábbi. Nem húzódtak el a munkák, odaadóbban dolgoztak az emberek. A részletekbe persze bele-beleesúszott valami hiba. Nincs elég abrak, A PUSZTASZABOLCSI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Elektromos Üzeme egyhavi Átfutással, egyhónapos garanciával vállalja hálózati villanymotorok tekercselését 20 kW-ig. (3865) a tervezettnél kevesebb lett a krumpli, a cukorrépa. — Annyi bizonyos, hogy nekünk mindenünk megvan. De sokat is dolgozunk. Csakhogy mi nemigen szeretünk erről beszélni... — Irigyek az emberek. Azt nem veszik észre, hogy az én menyem hajnalban ötkor már a dohányban hajladozik, meg hogy mire más munkába ment, addigra összegyűjtjük a szénát. Ezt nem látják meg. De mikor vastagabb a boríték, vagy kétszer fordul a fogat, akkor már mondogatják: hát ezeknek mennyit hordanak?! — Fiatalember lévén az én uram is elmehetett volna máshova. Mert innen sokan eljárnak. De ő azt mondja, hogy szereti a földet, ebben nőtt fel, itt marad ... Ezért dolgozunk mi mindannyian. — Igen, és ha az ember jól forgatja azt a kis pénzt, amit keres, akkor nem lehet panasza. Márciusban adjuk le a hízómarhánkat... A GYEREK tágra nyílt szemmel nézi őket. Nem érti és nem is nagyon érdekli, amiről szó esik. Csak azt fájlalja, hogy a papát — de a szüleit is — ritkán látja. Még télen is. De azt tudja, hogy mindent megkap, amire csak szüksége van. Vörös Márta FéEszázan tettek félévi vizsgát a tabi járás marxizmus-femnizmus középiskolájában (Tudósítónktól.) A múlt ősszel az előző évi egy helyett három körzetben — Tab, Karád és Bonnya székhellyel — szervezték meg a marxizmus—leninizmus középiskolát, hetvenegy hallgató kezdte meg a tanévet. Az iskola hallgatói a napokban adtak számot arról, hogyan sajátították el az első félévi anyagot. Kővágó Gyula, a járási tanács vb-elnöke, a középiskola igazgatója elmondotta, hogy az iskolába tanácsi, földművesszövetkezeti dolgozók, ügyvédek, gyógyszerészek járnak. Főként a Tabra járó hallgatók tanulnak eredményesen. A félévi vizsgán a tabi körzetben nyolc, a karádiban négy, a bonnyaiban pedig három tanuló vizsgázott jó eredménynyel. Az iskola igazgatója mégsem elégedett. A beiratkozott tanulók közül ugyanis csak negyvenkilencen tették le a félévi vizsgát. Főként azok nem vizsgáztak, akik nem vettek részt rendszeresen a foglalkozásokon. Ezért a távol- maradások okát alaposabban fogják megvizsgálni a jövőben. Az iskola vezetői és tanárai lehetővé teszik, hogy a legközelebbi foglalkozáson mindenki letegye a félévi vizsgát. Munkájuk eredménye szerint javadalmazzák a tehenészeket Babócsán A szövetkezeti és a népgazdasági érdek azonosságát és követelményeit figyelembe véve a tehenészetre megkülönböztetett gondot fordítanak a babócsai Üj Világ Tsz- ben. Azért teszik ezt, mert az állattenyésztésnek ez az ágazata egyrészt megjavíthatja vagy leronthatja az egész gazdálkodást, tehát eredményességétől döntően függ a jövedelem alakulása; másrészt azért törődnek vele ilyen nagy gonddal, mert a fordulat előidézéséhez, az elfogadható színvonal eléréséhez rövid idő nem elég, több év kell hozzá. E meggondolások alapján fogtak hozzá például az állandó gondozói gárda kialakításához a tehenészek anyagi érdekeltségének biztosításával is. Javadalmazásukra olyan módszert dolgoztak ki, amely szinte valamennyi részfeladattal számolva eredményesen ösztönöz a lelkiismeretes munkára. Egy-egy jószág havi gondozásáért 1,2 munkaegységet írnak jóvá. A tehén vemhesülése után három hónappal négy, elléskor egy munkaegység jár. Ha a borjú elérte az ötnapos kort, három egység a járandóság, leválasztáskor pedig öt munkaegység illeti meg a gondozót. Az állomány gondozása és utánpótlása mellett a tejtermelés növelése ugyancsak kiemelt feladat. Az alapdíjazás 100 literenként egy munkaegység, s a terven felül kifejt tej minden literjére 50 fillér prémiumot kapnak. Ez arra sarkallja őket, hogy a tej utolsó cseppjét is kifejjék, mert a zsírtartalmát leginkább ez határozza meg. Mindezek eredményeként a szövetkezetben évről évre fejlődik a tehenészet, növekszik a tejhozam. Ebben megtalálja számítását a közös gazdaság is, valamennyi tehenész is. Javítják a gépeket Lengyeltótiban Nagyüzem van a Lengyeltóti Gépállomás javítóműhelyeiben. Itt végzik el a fonyódi járás valamennyi tsz-e MTZ, Utos és RS—09-es traktorainak fő- és folyó javítását. A télen 80—85 erőgép rendbetétele vár a gépállomás szerelőire. Emellett munkagépeket is javítanak. Januárban eddig tizennyolc erőgépnek fő- és tizenötnek a folyó javítását végezték eL A gépállomás A Tapsonyl Gépjavító Állomás adminisztratív munkakörben jártas, gyakorlott gépes gyorsírót azonnali belépésre fölvesz. Jelentkezés a gépjavító állomás irodájában. (3878) harminc ekéje és tizenöt pótkocsija már készen áll. A gépjavítást szalagszerűen végzik. így nemcsak gyorsabb a munka, hanem jobb minőségű is. Még gyorsabban is dolgozhatnának, ha nem fékezné a munkát a gyakori alkatrész- hiány. Az alkatrészek egy részét elkészítik ugyan a gépállomás műhelyeiben, de vannak olyanok, amiket sehonnan sem tudnak előteremteni. Emiatt áll például a buzsáki tsz DT traktora. A lengyel tárcsákhoz nem sikerült szerezniük tárcsalapokat. Hiányzik több villamossági fölszerelés is. 32000 liter gyógyvíz óránként Nagyváradon, a Sebes-Körös jobb partján több mint 2800 méter mélységben gyógyvízforrást fedeztek föl. A 78 fokos melegvíz-forrás óránkénti hozama meghaladja a 32 000 litert. Megállapították, hogy a víz radioaktív, s így reumatikus betegségek kezelésére is alkalmas. A városi hatóságok a víz hasznosítása érdekében strandot és csaknem 5 hektáros parkot létesítenek. Szer négyzetméter Magas kéményével, szaporodó épületeivel olyan a kertészet, . mint egy kis gyártelep a kaposvári Mátyás király utcai dombtetőn. Koromtól mákos a hó, embert kinn sehol sem látni. Télen az élet itt az üvegházakba szorul. A szemnek kellemes az ellentét a behavazott táj és az új üvegház tábláin kikandikáló sokszínű ciklámenek, szegfűk között. Az üvegház egy darabja a tavasznak. Termoventi Bátorok biztosítanak meleget, cserélik a levegőt. Megkapó a színorgia, a jobb oldalon valóságos ciklámenszőnyeg húzódik. A ház túlsó végén álló nagy pálma mintha őrködne a virágok fölött. Kiss Lajos telepvezető büszkén mutatja a növényeket. — Naponta kétezer, kétezerháromszáz forint értékű virágot szállítanak el tőlünk — mondja. — Innen látjuk el a virágüzletet, a vásárcsarnoki virágboltot és a kötészetet. — Hányféle viráguk van? — A szabadföldivel együtt körülbelül százhúszféle. Sajnos, újak nincsenek, pedig az igények állandóan nőnek... Amikor megemlítem, hogy tavaly sokszor akadozott a virágellátás, elmondja, hogy ennek nagyrészt az átköltözés, az építkezés volt az oka. A szegfűblokk és a kisebb házak már tavaly őszre elkészültek, ezekbe mentették át a virágokat. Amíg nem készült el az új fűtés, koksszal tüzeltek, s ez nagyon megviselte a leveleket, a lombozatot Ciklámenerdő. Furcsa, hogy amikor hiány van szakképzett szőlő- és gyümölcskertészben, a megyében sehol sem talál helyet a szakmájában Haris Teréz. Elmondja, hogy bár gyakorlatot szerez a virágoknál, elméleti képzésre nem gondolhat, mert az erős fizikai munka mellett az egyetemet nem meri elkezdeni. Jekli Péterné ritkítja a szegfűpalántákat. — Ez a blokkház a szegfű haj tatásához ezer négyzetméteres. Amíg el nem készül a mellettünk levő ház üvegtetőzése, más virágokat is tartunk itt. Egyelőre most ezért olyan »vegyes felvágott«. Dicséri a ventillátorokat, országszerte ez a legmodernebb fűtőiberendezés. Negyedóra alatt tíz fokkal lehet emelni velük a hőmérsékletet. Az üvegházban 12—16 fok az állandó hőmérséklet, ennyit kívánnak a szegfűk. — Ha jól megy a munka, egy ilyen üvegházban négyzet- méterenként ezer forint a bevétel évente. Megjött a fogat, a mai virágszállítmányt válogatják a lányok, asszonyok. A telepvezető rámutat egy alacsony, vékony lányra. — Beszélgessen vele egy kicsit. Haris Teréznek hívják — mondja. Teréz a Kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikumban végzett. Szőlő és gyümölcskertészetet tanult, most mégis a virágoknál dolgozik. — Ide helyezett a megye. De örülök ennek is, hisz négy hónapig voltam munka nélkül. A Szekszárdi Állami Gazdaságban voltam egyéves gyakorlaton. Az egy év leteltével nem alkalmaztak tovább. Sok huzavona után kerültem végre ide. Kényszermegoldás ez, de nem volt más választásom. Nem sokat értek a virágokhoz, így azt a munkát végzem, amit a segédmunkások. Bár most már kezdek beleilleszkedni a munkába, de nagyon kilátástalannak érzem a helyzetem. — Gondot okoz például a virágok vízigénye. Van olyan, amelyiket — bár száraz — nem szabad öntözni. Egyiknek többet, a másiknak kevesebbet kell adni. A jó kertész csak ránéz a virágra, s már tud róla mindent. Nekem mindezt meg kell tanulnom. Sárdy Lászlóval, tér vissza a telepvezető, s lemegyünk a földbe ásott régi házakba. Sárdy bácsi több mint negyven éve kertész. Csaknem a teljes cserepes kultúrát 6 vezeti, 6 gondoskodik a jövőről is, azaz arról, hogy a következő években is legyen elegendő virág. Az egyik házban a kiválogatott magvirágokat mutatja, a másikban a fikusz- és a hortenziaszaporítást. — Ezt a Juliannák kapják — mutat a bimbós jácintokra. — A ciklámenpalánták, a pálmák már a jövő évre növekednek. Amikor kertészmúltjáról beszél, elmondja, hogy régebben szebb virágok voltak. — Sok kertésznél megfordultam, sokat láttam. Higgye el, hiányzik az importvirág, az új... Kovács Mária a muskátlibuj- tásokat ültetgeti. Másodéves tanulója a kertészetnek. Azt mondja, azért lett kertész, mert nagyon szereti a virágokat. — Mindegyiket egyformán, de azért a kedvencem mégis a ciklámen. Itt dolgozik mellette Lancsek Hajnal. Szintén tanulónak szerződött, de később felbontotta a szerződést, és most segédmunkás a kertészetben. — Nem ment a tanulás. Igaz, segítettek a többiek, de a számtannal mindig baj volt. Ha nem leszek is szakmunkás, a virágok között maradok. V i ssza megy ün k az irodaépületbe. Itt még folyik az építkezés, most készült el a lépcső, nemsokára befejezik az öltöző építését. Ebben a részben kapott helyet a kötőrészleg. Bencs Vilmos, a részleg vezetője a kész koszorúkat mutatja. — Sajnos, az anyagbeszerzés nem tudja biztosítani az ízlésesebb művirágokat. Csúnyák, merevek, nehéz ezekkel dolgozni. — S a vágott virágok? — Azokra nincs különösebb panasz, kapunk eleget. — A legnehezebb időben vettem át a telepet — mondja Kiss Lajos, amikor kikísér. — Akkor azt mondtam az embereknek, hogy ha most nincs is minden rendjén, két év múlva öröm lesz itt dolgozni. Ez a véleményem meg is maradt. Akkor is látogasson meg bennünket, ha minden elkészült... Strahl Mérte Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és vállalatok részére ponyvakészítést és javítást vállal a kaposvári Mértékutáni és Vegyesruházati Váillalat Tabi Ponyva- és Sátorüzeme (3877)
