Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. január 23. Közlemény a varsói tanácskozásról. (Folytatás az I. oldalról.) a javaslatát, hogy hívják ösz- j sze a világ kormányfőinek ér- ! tekezletét, és azon vitassák : meg a nukleáris fegyverek tel­jes betiltását és teljes meg- : semmisítését, valamint első lé- j pésként e fegyverek alkalma­zásának megtiltását. A Varsói Szerződés tagálla­mai ugyancsak támogatják az el nem kötelezett országok kairói értekezletének javasla­tát leszerelési világkonferen­cia összehívására. A politikai tanácskozó tes­tület kijelenti, hogy az impe­rializmus fenyegetéseivel ízemben a szocialista országok teljesen egységesek és szoli­dárisak, és az imperialista kö­rök próbálkozásai, hogy ezt az egységet aláaknázzák, ku­darcra vannak ítélve. A Varsói Szerződés tagálla­mai ezután is minden erejük­kel arra törekszenek, hogy ha­tékonyan hozzájáruljanak a feszültség enyhítéséhez és a leszereléshez, a békés egymás mellett éléshez, és biztosítsák a békés jövőt minden nép szá­mára. (MTI) A Kádár slvSirs vezette magyar !<íildöttsé| elutazott Varsóból A M í-ísgarszágak segi lsévé a isiiéi országoknak A KGST-tagországck 45 fej­lődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítsé­get. Ez a segítség tette lehe­tővé 1220 iparvállalat, beren­dezés és egyéb objektum épí­tését Ázsiában (6"0), Afriká­ban (550) és Latin-Ameriká­ban (40). A KGST-tagországok eddig 8,6 milliárd rubel összegben nyújtottak hiteleket a fejlődő országoknak. (MTI) A segítség Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének vezetésével a Varsói Szerző­dés tagállamainak értekezle­tén részt vett magyar kül­döttség csütörtökön este el­utazott a lengyel fővárosból. A központi pályaudvaron a ma­gyar küldöttség, búcsúztatására megjelent Józef Cyrankiewitz, a lengyel minisztertanács el­nöke, Adam Rapacki külügy­miniszter, Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes, Jerzy Bordzilowski hadsereg- tábornok, vezérkari főnök, a nemzetvédelmi miniszter-he­lyettes, tábornokok, a kül­ügyminisztérium főtisztviselői Moszkvában megnyílt az SZVSZ-einökség ülése Renato Bitossi, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke csütörtök reggel Moszkvában megnyitotta az SZVSZ elnök­ségének 47. ülésszakát, amely megvitatja a varsói VI. szak- szervezeti világkongresszus előkészítését. Az októberben megnyíló kongresszus előkészületeiről Louis Saillant, az SZVSZ fő­titkára tartott beszámolót. A világszövetség 1965. évi költ­ségvetését Edvin Chleboun, az SZVSZ alelnöke ismerteti. Az elnökség ezenkívül a végre­hajtó bizottság 29. ülésszaká­nak előkészületeiről is tárgyal. (MTI) és Jerzy Zielinski, a budapes­ti lengyel nagykövetség első titkára. Jelen volt a magyar kül­döttség búcsúztatásánál Mar­tin Ferenc, a Magyar Népköz- társaság varsói nagykövete, a Lengyelországba akkreditált magyar diplomaták, újságírók, foto- és rádióriporterek. Kádár elvtérs és a magyar küldöttség tagjai hosszasan el­beszélgettek a lengyel ven­déglátókkal és szívélyes, me­leg búcsú után a küldöttség különvonata 18 óra 06 perc­kor kigördült a varsói pálya­udvarról. Martin Ferenc, hazánk var­sói nagykövete csütörtökön ebédet adott Kádár János és a vezetésével Varsóban tar­tózkodó magyar küldöttség tiszteletére. (MTI) időben érkezett Egy AN—2. gép startolt Magadanból, hogy orvosi se­gítséget vigyen a sarkkörön túlra. Az út felénél a piló­ták közölték a repülőterük­kel, hogy valami baj lehet a motorral, mert a »hideg ráz­za'< a gépet. Kényszerleszál­lást hajtottak végre valame­lyik északi folyó jegén, s ak­kor derült ki, hogy az egyik légcsavar vége letört. A szov­jet pilóták 40 fokos hidegben munkához láttak, mindegyik légcsavarból levágtak egyfor­mán 25 centimétert, s miután helyreállították a szimmet­riát, folytatták útjukat a sar­ki éjszakában. A segítség idő­ben megérkezett... NASSZER: Merénylet az iráni miniszterelnök ellen Tovább kell erősítenünk az országban a szocialista társadalmat A merénylőt elfogták — Manszur állcpota kielégítő Nasszer elnök az EAK nem­zetgyűlésében szerda este el­mondott beszédében meghatá­rozta az arab forradalom fel- 'íu-adatait az elkövetkező hat év- '•’"rc. Nasszer abból az alkalom­ból jelent meg a parlament ülésén, hogy hivatalosan je­lölték a közelgő elnökválasz­tásokra. — Fő feladatunk — mondott ta —, hogy előkészítsük az utat az új nemzedék számára, amely megvívja majd harcát politikai, gazdasági és szelle­mi téren egyaránt. Nasszer hangsúlyozta az EAK szerepét az arab felszabadító küzdelem­ben és rámutatott, sem az im­perialisták, sem Izrael nem vonul ki az arabok területéről a maga jószántából. Kiemel­te, az EAK nemcsak a rokon- szenv alapján kíséri figyelem­mel a kongói eseményeket, ha­nem földrajzi szükségszerűség folytán is. Égy független Kon­gó nem fogja megengedni, hogy támaszpontként használ­ják fel a többi afrikai nép el­len. Nasszer figyelmeztette Egyiptom népét, hogy újabb áldozatokat kell vállalnia az iparfejlesztés politikájának végrehajtása érdekében. A nemzeti jövedelem megkétsze­rezéséti célul kitűző tízéves terv második felének végre­hajtása az eddigieknél na­gyobb erőfeszítéseket követel az egyiptomiaktól — mondot­ta. Nasszer elnök beszédében elemezte Egyiptom fejlődését az utóbbi öt esztendőben. El­mondta, hogy ez idő alatt meg­épült az asszuáni gát első rész­lege. Az építkezésnek ez a sza­kasza tulajdonképpen csak af­féle bevezető a második sza­kasz nagyszabású építkezésé­hez, amely mintegy kétmillió feddan föld öntözését és a köz­társaság teljes villamosítását teszi majd lehetővé. A feladatokkal foglalkozva Nasszer hangsúlyozta, hogy to­vább kell erősíteni az ország­ban a szocialista társadalmat. A demokrácia gyakorlati ér­vényesítése szavatolja köztár­saságunk biztonságát — mon­dotta az elnök. — Erélyesek­nek kell lennünk, nem szabad megtűrni semmiféle ingado­zást, semmiféle kompromisszu­mot, ha az céljaink megvaló­sítását, életformánk alapjait veszélyeztetné — jelentette ki Nasszer. (MTI) Merényletet követtek el csü­törtök reggel Hasszán AH Man­szur iráni miniszterelnök el­len. Az AP jelentése szerint Manszur kocsijából kiszállva a medzslisz (parlament) épületé­be tartott, amikor valaki kö­zelről négy lövést adott le rá. Manszurt két revolvergolyó ta­lálta el, egyik átfúrta a torkát, a másik a hasüregbe hatolt. A miniszterelnököt azonnal a kórházi műtőbe szállították, megoperálták, és bár eszmé­letét két órával később sem nyerte vissza, orvosai szerint állapota kielégítő. A burundi biztonsági szer­vek elfogták Pierre Ngendan- dumwe miniszterelnök gyilko­sát. A miniszterelnököt — mint ismeretes— a múlt hét péntek­jén agyonlőtték, amikor távo­zott abból a kórházból, ahol felesége néhány nappal koráb­ban gyermeknek adoii életet. Az AFP jelentése szerint a gyilkos Myenzi Conzale, az A biztonsági rendőrség a helyszínen letartóztatott egy húszéves férfit. Irán ezen a héten Öt új olaj- egyezményt kötött különböző nagyvállalatokkal. Ezeket a szerződéseket akarta Manszur bemutatni a parlamentben. A rendőrségi vizsgálat folya­matban van. A teheráni rádió jelentése szerint a merénylő Mohamed Bokharai, főiskolai hallgató. A hatóságok nem közlik, volt-c. cinkostársa, s milyen háttere volt a gyilkos­sági kísérletnek. (MTI) usumburai amerikai nagykö.- vetség rwandai származású könyvelője. A gyilkos beval­lotta, hogy tettéért hárommil­lió burundi frankot kapott, s ezt az összeget »egy idegen nyújtotta át neki«. Ugyancsak »közelebbről meg nem neve­zett külföldiek« voltak azok, akik Gonzalét a merénylet színhelyére szállitották. (MTI) Gyilkosság hárommillió frankért Elfogták a burundi miniszterelnök gyilkosát Egy emberöltő forradalma A pétervári „véres vasárnapról” Hatvan év kerek emberöltő, de a történelemben rövid út­szakasz tele küzdelemmel, vér­áldozattal, háborúkkal, válsá­gokkal, két világháború föld­rengető kataklizmájával, el­bukott és győztes forradalmak­kal. A nyitány: 1905. Keleten folyt az orosz—japán háború, az európai országok újságjai hónapok óta első oldalon kö­zölték az onnan érkezett híre­ket: Port-Artúrnál bekerítet­ték a cári flottát, hősi halált halt Verescsagin, a nagy fes­tő, a japánok százharmincezer katonát vesztettek, Moszkvá­ban, Harkovban, Bakuban há­borúellenes megmozdulások voltak... Azon a reggelen — Magyar- országon január 22-ét írtak — a 31 dapesti Napló Ady Endre A cári ágyú filozofál című ver­sét közölte. »A cári ágyú úgy dohog: Miért visztek engem Napkeletre? Az orosz ágyúnak ma már csak itthon van ereje, kedve. Gyújtsatok a szivembe itt, hol a céltábla nem ja páni, Próbálgassátok sűrűén: Meglássátok, fogok találni!... « Ady látnoki szeme nemcsak a magyar holnapot jövendölte meg: messzire, a világ más tá­jaira is ellátott. A »cári ágyú« már valóban filozofált: miért irányítsa tüzét idegen partok­ra, amikor a legfőbb rossz ott­hon van, az orosz birodalom határain belül? A század első éveinek sú­lyos gazdasági válsága és a ja­pán háború ellenállásra kész­tette a népet: a hatvan év előt­ti január Péterváron a Putyi- lov sztrájkjával kezdődött. A forradalomellenes szerve­zetek a cár könyörületében bíztak, a felvonulókkal egyhá­zi zsolozsmákat énekeltettek, szentképeket, templomi zászló­kat cipel tettek. Békessé g és alázat ült az embereken, ami­kor Gapon pópa a másfél száz­ezer néma tüntetőt megállí­totta a Téli Palotánál: kér­vényt vittek a cárnak. Ezen a reggelen a sortűz öt­ezer embert tarolt le, több mint ezer halott maradt a tér kövén. Mi volt a munkások kérvé­nyében? »Mi, Pétervár munkásai, asz- szony alakkal, gyermekeinkkel, gyámoltalan öreg s.mieinkkel eléd járultunk, uralkodónk, hogy igazságot, védelmet kérjünk. Koldusokká lettünk, elnyom­nak bennünket, inunk sza­kadtáig dolgoztatnak, kigúnyol­nak, nem vesznek emberszámba bennünket. Mindezt türelemmel viseltük, de most már fojtogat bennünket a nyomor, a jogfosz- tottság, elzárják előlünk a mű­velődés útját, a zsarnokság és önkény igájában vergődünk. Tü­relmünk véget ért: elérkezett az a rettenetes perc, amikor már úgy érezzük, meghalni is jobb, mint továbbra is elviselni e po­koli megpróbáltatásokat.« Vasárnap volt, a pópa a kül­döttség élén a palota kapujá­hoz ért. Mögötte a téren más­fél százezer éhező, fázó pro­letár szorongott. Az Alek- szandr tér fáin gyerekek gubbasztottak: fagyoskodó, csipogó verebek. A csendőrök és katonák golyói először őket szedték le: véresen, hangtala­nul puffantak szüleik nyaká­ba. Aztán a sűrű sorokat ti­zedelték a lövedékek. A Vaszilevszkij szigeten emelkedtek az első barikádok. A munkások fegyvereket sze­reztek, megütköztek a cári csa­patokkal. — A munkásosztály átesett a forradalmi tűzke­resztségen — mondta Lenin, aki akkor Genfben tartózko­dott. Így írt erről az esemény­ről: »Az orosz proletariátusra te­kint lázas türelmetlenséggel az egész világ proletariátusa. A cá­rizmus megdöntése Oroszország­ban — ezt a harcot munkásosz­tályunk hősiesen megkezdte —, fordulópont lesz valamennyi or­szág történelmében . . . « Magyarországon választási előkészületek folytak ezekben a napokban, folyt a látványos vetélkedés Tisza István és az Andrássy, Bánffy, Apponyi ve­zette »ellenzéki« koalíció kö­zött. A szavazások óráiban ter­jedt el a hír: Oroszországban kitört a forradalom, a »véres vasárnap« elindította azt a la­vinát, amelynek útját, hatását senki se tudja felmérni. Meg­mozdultak ;az ózdi .munkások, a pécsiek, a szegediek, a nagy gyárak munkásai és a nincs­telen falusi nép, mindazok, akik se Tisza, se Andrássy mel­lett nem tettek hitet, akiknek az úri választáshoz nem volt közük, de a messziről jött hí­rek hallatára felforrósodott a szívük. Gyűléseket tartottak, éltették a forradalmat, kibon. tották a vörös zászlókat. A »véres vasámap«-ot a lodzi felkelés, az ivanovo voz- nyeszenszk-i hatalmas sztrájk, az első szovjetek megalakulá­sa, a litván, az észt, az ukraj­nai és Volga vidéki paraszt­megmozdulások, a Patyomkin cirkáló lázadása követték. Nálunk, minden korábbinál nagyobb erejű sztrájkok — harmincezer vasmunkásé, majd a pécsi bányászoké, a dél-dunántúli földmunkásoké — rázták meg az országot. Ady nem tért napirendre a »véres vasárnap« tanulságai fölött. »Január 22-én pedig — írta egy későbbi cikkében — az egész vi­lág proletársága ünnepre ké­szült. Ünnepelni a forradalom Moszkváját. £1 kell halasztani az ünnepet. Egyelőre és bizo­nyosan csak egyelőre ., . « A magyar munkásosztály legjobbjai, a nemzetközi for­radalmi mozgalom részesei­ként, fokozódó erővel, céltu­datossággal vettek részt abban a küzdelemben, amely 1905 óta egy emberöltőn át, veresége­ken és győzelmeken keresztül a nagy 1917-es Október diada­láig, 1945-ben* ; Magyarorszá­gon és egy sereg más ország­ban a dolgozó nép felszabadu­lásáig, a világ erőviszonyaiban máig bekövetkezett kedvező változásokig vezetett. Vadász Ferenc ZÁRSZÁMADÁS UTÁN VÁSÁROLJON Nem ke!! a városba utazni. A szükséges árukat LAK H E LYÉ N is megvásárolhatja. Híradástechnikai, elektromos háztartási készülékekre, járművekre igényét már most jelentse be a FÖLDMUVESSZÖVETKEZETI boltokban. A föld művesszövetkezeti tagok vásárlásaik után az év végén vásárlási visszatérítést kapnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom