Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

Péntek, 1965. január 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? (IV.) /I szakemberellátás rendszere Sok munkája van ilyenkor az útőrnek. Hajnalban 4 órakor kezd Balázs János, hogy mire meg­indul a forgalom, a veszélyes útszakaszokat már behinthesse salakkal, ne csússzanak a jár­művek. Beszélgetés hatvanötezer emberrel Szőke Pál, az SZMT vezető titkára nyilatkozik a szakszervezeti választásokról ísj A 3004/7. SZÁMÉ KOR­MÁNYHATÁROZAT KI­MONDJA: az állam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknek megfelelő képzettségű mező­gazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásához. A tsz-ek szakemberellátásának új rendszeréről külön kor­mányhatározat (1024/1964.) in­tézkedik, amelynek végrehajtá­si utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat meg­szünteti a szakemberek terme­lőszövetkezetbe irányításának eddigi rendszerét. Ennek leg­főbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsopor­tosítások után már jóval ki­sebb a lehetőség másutt dolgo­zó szakemberek tsz-be helye­zésére. Most mindenekelőtt új szakemberek, kiképzésével kell gondoskodni arról, hogy eje- gendő és megfelelő agronómus, könyvelő legyen minden tsz- ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt kerültek tsz-be, aszerint részesülnek különféle kedvezményekben, ahogyan annak idején a rájuk vonatkozó szabályok előírták. Ezek érvényessége az átirányí­tásuk alkalmával megállapított határidő lejártáig tart. A tsz-ek szakemberellátásá­ról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanul­mányi ösztöndíjak adományo­zása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybe vehető támogatás mértékét a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakembereknek a fi­zetését, akik gyakorlóidejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kézdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befeje­zése után a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya által kije­lölt tsz-ben legalább ötévi mű­ködésre kötelezettséget vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély összege 10 000 forint, ha pedig a szakembernek vele együtt élő házastársa van, ak­kor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásiban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi ked­vezmények illetik meg, ame­lyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban lé­vő dolgozóknak járnak. A ta­nulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mezőgazdasági Mérnökto­vábbképző Intézet által vagy felügyeletével szervezett to vábbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazá­sát a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő java­dalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költségtérítés illeti meg. ELŐÍRJA A RENDELET, hogy a leendő szakembert a termelőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakember jel öltet annak ké­résére tagként fölveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor fölkérés, illetve pályázat útján munka- szerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami, társa­dalmi vagy szövetkezeti szerv­nél munkaviszonyban áll, ak­kor a tsz kérheti a munkáltató­tól a szakember népgazdasági Diófűrészárut (diópadlót) VÁSÁROLUNK hatósági termelői áron személyes átvétellel. Az ajánlatokat kérjük FAIPARI KTSZ, PÉCS, Rózsa Ferenc utca 20/1. címre. Telefon 12-27. (52254) érdekből történő áthelyezését! Az így áthelyezett szakembert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmények, ha .tagként kerül a tsz-be. Szakembert munkaszerződés­sel csak előzetes közgyűlési ha­tározat alapján lehet alkalmaz­ni. Ha a tsz a szakember java­dalmazására állami támogatást vesz igénybe, akkor a munka- szerződés megkötéséhez a járá­si tanács előzetes hozzájárulá­sa szükséges. A rendelet java­solja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerző­désében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt ál­lapítsanak meg. Ezt a megol­dást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indokolják. Fontos intézkedése a rende­letnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kéré­sére — ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Tör­vénykönyve a hasonló beosz­tásiban munkaszerződéssel al­kalmazott dolgozóknak bizto­sít. A RENDELET RÉSZLETE­SEN FOGLALKOZIK a ter­melőszövetkezeti szakemberek javadalamzásával. Megállapít­ja az alapjavadalmazás mérté­két, és kimondja, hogy az ered­ményességi javadalmazás egy naptári évben elérheti a szak­ember évi alapjavadalmazásá­nak 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munka­díjat elérő alapjavadalmazást nyújtani, akkor az alapjava­dalmazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészí­tésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivételesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezet­ben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig fo­lyósítja az állam, s utána, ki­vételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legföljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő java­dalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik ál­lami gazdaságban, kutatóinté­zetnél vagy másutt alkalmazás­ban vannak, és ottani munká­juk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz-ben vál­lalja a szakmai vezetést, illet­ve annak segítését. Azt a szakembert, akit álla­mi, társadalmi vagy szövetke­zeti szervtől önkéntes jelentke­zés alapján termel őszövetke- zetbe áthelyeztek, állami tá­mogatásból különféle költség- térítések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatá­rozza ezeknek a kedvezmé­nyeknek a föltételeit és mérté­két. A termelőszövetkezetek hosz- szú lejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek ré­szére készenléti lakást építse­nek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített la­kás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támoga­tást vehet igénybe a tsz. Lehe­tőség van arra is, hogy a szak­emberek — évenként meghatá­rozott keretben — családi lakó­ház építésére kölcsönt kapja­nak. MINDEZEK és a rendelet­ben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen előnyösek a termelőszövetkeze­teknek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak áhhoz, hogy to­vább javuljon a tsz-ek gazdál­kodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető föltétele a nagyüzemi társas gazdaságok eredményesebb működésének. Megyénk kétszázötvenhárom szakszervezeti alapszervezeté­ben január 1 és február 28 kö­zött taggyűléseket tartanak; Somogy megye hatvanötezer szervezett dolgozója újjává­lasztja a bizalmiakat, a mű­helybizottságokat és az alap­szervezeti vezetőségeket. Az építőiparban erre a jelentős eseményre — a téli fagysza­badság miatt — márciusban kerül sor. A Somogyi Néplap munkatársa megkérte Szőke Pált, az SZMT vezető titkárát: nyilatkozzék a szakszervezeti választások jelentőségéről és az eddigi tapasztalatokról. — A Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsa nagy je­lentőséget tulajdonít annak, hogy megyénkben két hónap alatt hatvanötezer emberrel beszélhetjük meg munkánk ta­pasztalatait és a ránk váró fel­adatokat. Célunk az, hogy a taggyűlések beszámolói mozgó­sítsák a dolgozókat a jobb. pontosabb munkára, ugyanak­kor emeljenek szót a munká­sok érdekében is — mondotta Szőke elvtárs, majd így foly­tatta: — Ezekben a napokban egyik legfontosabb feladatunk, hogy az 1965. évi népgazdasági terv­ből eredő feladatokat mondjuk el a dolgozóknak, ismertessük meg velük a párt és a kormány új határozatait, a közelmúltban megjelent törvényeket. Az ed­dig megtartott taggyűlések ta­pasztalatait azzal jellemezhet­ném, hogy mindenütt jó lég­kör uralkodott; a beszámolók­ból és a hozzászólásokból ki­derült, hogy a munkások kri­tikusan és önkritikusan érté­kelik az elmúlt két év munká­ját Miről beszéltek az emberek? Elsősorban a bizalomról. El­mondották, hogy a gazdasági — de a szakszervezeti és az ál­lami — vezetők is bízzanak jobban a munkásokban, az egyszerű emberekben. Nagyon fontosnak tartották az őszin­te tájékoztatást, hiszen csak akkor tudnak segíteni, ha tisz­tában vannak a helyzettel. A termelőüzemekben sokan szó­vá tették, hogy baj van a belső kooperációval, a munkaszerve­zéssel. Kijelentették, hogy né­melykor önmaguk is felelősek a lazaságért, a hanyagságért, azonban vezetőik sem tesznek meg mindent a pontos, rend­szeres munka érdekében. — Az utóbbi időben több új rendelkezés jelent meg: a Munka Törvénykönyvének módosítása, a Miniszterta. nács és a SZOT közös hatá­rozata a termelési tanács­kozások rendjéről. Esett-e szó ezekről a taggyűléseken? — Igen. Több helyen elmon­dották, hogy a szakszervezet nem lépett föl kellő eréllyel a termelési tanácskozásokon el­hangzott jó javaslatok megva­lósításáért, ezért örülnek az új rendelkezésnek. Beszéltek a lógósokról, a munkafegyelem megsértőiről is. A dolgozók megértik, hogy a Munka Tör­vénykönyvének módosítása nem a becsületes embereket érinti, hanem azokat, akik sze­rettek a zavarosban halászni. Követelték ugyanakkor, hc6y a felsőbb szervek is jobban szervezzék meg munkájukat, mert csak így kerülhető el a hó végi hajrá, a túlórázás, a kapkodás. A munkások tudják: ez az év nem lesz könnyű. De ha összefognak, s megkapják a részletes, pontos tájékoztatást, meg tudják oldani a termelési feladatokat. Ehhez azonban ké­rik — nem egy helyen joggal követelik — az előírt szociális juttatásokat is. Különösen a megyei tanács ipari vállalatai­nál hangzott el ez gyakran. A helyi vezetők kényelmességét tűzték pellengérre a taggyűlé­sek felszólalói, bírálták azt a szemléletet, hogy mindent a felsőbb szervektől várnak. így van ez például a Vas- és Fémipari Vállalatnál vagy a Szikvíz és Szeszfőzde Vállalat­nál. Noha az anyagi és a he­lyi lehetőségek részben bizto­sítva voltak, mégsem tettek semmit a dolgozók érdekében. Szóvá tettek az emberek más hibákat is. Megkérdezték, hogy mi a helyzet a Korona Szálló építésével, ki a felelős ezért a munkáért, megbüntették-e már a vétkeseket, a pazarlókat. — Milyen hibákkal talál­koztak a taggyűléseken? — Néhány formai melléfo­gástól eltekintve kevés a rossz Szép eredményekkel zárta a múlt évet a Dél-balatoni Házi­ipari Termelőszövetkezet. Ter­mékeinek nagy részét az egyre bővülő külföldi piac vásárolta fel. A Szovjetunión, Csehszlo­vákián és az NDK-n kívül Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Anglia, Svédország, Norvégia, Hollan­dia és Nyugat-Németország tartozik a htsz állandó vevői közé. Tavaly fűzárukat, kerti bútorokat, furnér- és fonásko­sarakat, nád gyermekbútort, hímzett bébi- és gyermekruhá­zati cikkeket, karádi és buzsáki hímzéseket exportáltak. Tervü­ket több mint félmillió forint­tal, túlteljesítették. A külföldön már közkedvelt népi hímzéseken, bébiruhákon és furnérkosarakon kívül az idén színes, tetszetős új cik­kekkel lépnek piacra. Szilágyi János kosárfonó népművész ki­dolgozta a hulladék anyagok okos, célszerű felhasználását. Nádból készített gyermekfotel­ja már a bemutató kiállításon megnyerte a külföldi kereske­tapasztalat. Némely helyen a^t kifogásoltuk, hogy nem be­széltek a máról és a holnap­ról, arról, hogy mit akarnak ott helyben tenni a terv telje­sítéséért. Nem foglalkoztak ele­get a bizalmiak munkájával sem. — Szakszervezeteink mi­lyen feladatok előtt állnak ebben az évben? — Elsősorban azt kell elér­ni, hogy a szervezett dolgozók minél gyorsabban megismer­jék vállalatuk, üzemük ter­veit, s azután a szakszerveze­teknek meg kell határozniuk, hogy mit tesznek a tervek teljesítéséért. Biztosítaniuk kell a törvények, a határoza­tok végrehajtását, hogy min­denütt helyesen értelmezzék a párt, a kormány és a SZOT rendelkezéseit. Olyan légkört kell kialakí­tani mindenütt, amely nem tű­ri meg a lógást, a naplopást senki részéről sem. A szak- szervezet ezt a feladatot ter­mészetesen a párt-, a gazda­sági és a KISZ-vezetéssel kö­zösen végezheti el. Többet kell foglalkozni a szocialista bri­gádmozgalommal is, feladato­kat kell adni a szocialista bri­gádoknak, törekedni kell a szocialista műhely, üzem cí­mért folyó verseny bővítésére. Fegyelmezett, jó, becsületes munka: ez a lényeg 1965-ben, hogy a tervet teljesíthessük — mondotta befejezésül az SZMT dők tetszését. Az első megren­delő tízezer gyermekfotelt kért sürgősen. Hulladék anyagból készítik a szalmafonatos üvegeket is. Egy csapásra közkedveltté vált a furnérból készült Gondola- gyümölcsösitál. Reméljük, hogy megyénk kereskedelmi szak­emberei Kaposvárra is »impor­tálnak« belőle. N. S. A PUSZTASZABOLCSI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Elektromos Üzeme egyhavi Átfutással, egyhónapos garanciával vállalja hálózati villanymotorok tekercselését 20 kW-ig. (3465) G. P. JEGYZET A HÉTKÖZNAPOKRÓL hétköznapok rohanásában gyakran elsiklunk olyan , . tények, jelenségek fölött, melyek a maguk egy­szerűségében tükrözik a fejlődést. Keveset beszélünk az úgynevezett apróságokról, inkább összegezünk, és megál­lapítjuk, hogy az életnek szinte minden területén előre­léptünk. Mert nincs megállás... De az összegezés sok-sok részletből tevődik össze, s ha az apróságokat jobban ész­revesszük, több figyelmet szentelünk nekik, akkor az egé­szet is jobban tudjuk értékelni. Hétköznapi apróságok, ellesett pillanatok. Nagyon sze­retem őket. Megkapóan természetesek és őszinték ... Sok faluban van már városba is beillő, modem, szép cukrászda-presszó. Valamelyik este jártam az egyikben. A belső helyiség sötét volt, nézték a televíziót. Nemcsak fiatalok, hanem berlinerkendőbe burkolózott nénikék is. Egy sáros csizmájú, idősebb ember jött be. Előtte kék kötény. Kezén, ruháján meglátszott, hogy munkában töl­tötte a napot. Először a belső helyiségbe pillantott, meg­érdeklődte, mit közvetítenek, utána odajött a pulthoz: — Egy duplát kérek... — Azt hittem, sört iszik... — Nem. Kávét. Elkel ilyenkor este. Nem várta meg, míg kicsorog a kávé, az ajtónak tá­maszkodva nézte a tévét. Később komótosan kortyolgatta a feketét. Olyan hatvan körülinek néztem. Nem sört, nem rövidet — kávét ivott a presszóban. Ha fiatalember lett volna, bizonnyal nem veszem észre ezt a pillanatot. De így észre kellett vennem, és az jutott eszembe, hogy egy­szer megkérdeztem a nagyanyámat — aki élete nagy ré­szét falun élte le —, tudta-e húsz-huszonöt évvel ezelőtt, hogy mi az a dupla. — Jó is lett volna! — s úgy nézett rám, mint aki fur­csállja még a kérdést is. De most mindennap megissza a maga kávéadagját... Nagyon is jellemző hétköznapi apróság. De megje­gyeztem magamnak, éppúgy, mint egy másik faluban azt a két idős asszonyt, aki a tőle megszokott bőbeszédűséggel támadt a tsz-elnökre. — Hallod-e, Józsi! Nem leszünk ám így jóban! — No, miért, Naca néném? — Az esiá Is elmentünk tévét nézni, de nem volt ott a két megbízott közül egyik sem, aki kinyitotta volna a készüléket. Nekem ma este gondoskodj ám valakiről! A számon volt, hogy közbeszólok, hogy hiszen pén­tek van, és nincs is adás, de nem volt rá szükség. — Most van ez a mezőgazdasági ismeretterjesztő soro­zat. A magunkfajta vének nem ülhetnek be az iskolába. De ott a sötétben nem látja senki... Mégis tanul belőle az ember gyereke... Tegnap film, volt, jó lett volna az is, de most már mindegy. Ezt viszont, ha már elkezdtük, meg akarjuk hallgatni mindet! Ezért mondom, hogy gon­doskodj valakiről, mert aztán fellázadunk ... Félig tréfás társalgás volt ez, de a magva elgondol­koztató. Két idős parasztasszony — és nincsenek egyedül — szót emel, megdorgálja az elnököt azért, mert egy kis mulasztás következtében nem nézhették a tv-t, és nem akarnak lemaradni az ismeretterjesztő előadásról... igen, a hétköznapok rohanásában nemegyszer él- siklunk ezek fölött az apróságok fölött. Pedig be­lőlük tevődik össze az egész... Vörös Márta vezető titkára. P. Gy. Százezrek hulladékból Tíz országba exportál a Dél-balatoni Htsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom