Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 19 85. január 24. Kongóba európai zsoldosok érkeztek Csőmbe legényeinek „villámsztrájkja“ — Adoula nem hajlandó belépni a Csombe-kormányba Szervezete és a kongói haza­fiak számára. Az Adoula-terv —; mondják a kongói diákszö­vetség vezetői — amerikai és belga »lobby któl«, angol bank­Stanleyviile-hen és a fővárosban gyilkolnak Kongó keleti körzeteiben, elsősorban Stanleyville-ben a leopoldville-i kormány meg­bízottai hajtóvadászatot foly­tatnak a Kongói Nemzeti Mozgalom (MNC) tagjai után. A párt híveinek fizikai meg­semmisítését célzó akciót Vic­tor Nendaka, a leopoldville-i biztonsági szolgálat főnöke ve­zeti. Mint a Jeune Afrique című tunéziai hetilap jelenti, a stanleyville-i uszoda a kon­gói hazafiak tömeges lemé­szárlásának színhelyévé vált. Itt végezték ki Nendaka sze­Kubai ellenforradalmáról* újabb merénylete A kubai elleniorradalmárok újabb kalóztámadást hajtottak végre Kuba ellen. A forradal­mi fegyveres erők miniszté­riumának közleménye szerint január 17-ón reggel, helyi idő szerint 6.15 órakor egy ameri­kai gyártmányú B—26-os tí­pusú repülőgép észak felől be­hatolt Kuba légiterébe és eg}’ körülbelül 250 font súlyú bombát dobott le. A bomba Pinar Del Rio tartományban egy paraszt házának udvarára A kongói kormány dél-afri­kai zsoldosait európaiakkal váltja fel. Megbízható hírfor­rások szerint az elmúlt két hét folyamán 200 európai zsoldos érkezett Kongóba. A belga, francia és olasz katonákat azonnal az ország északkeleti vidékére, valamint a katangai Kamina légitámaszpontra szállították. Csőmbe külföldi zsoldosai egyébként néhány órás »vil­lámsztrájkot-« tartottak. Arról panaszkodtak, hogy nem kap­ták meg november és decem­ber havi illetményüket. A sztrájkban — jelenti a Reuter — csak az angol anyanyelvű zsoldos katonák vettek részt. Kijelentették, hogy amíg nem látnak pénzt, nem indulnak őrjáratba, legföljebb állásai­kat tartják. A furcsa munkabeszüntetés­nek úgy vetettek véget, hogy a katonákat ünnepélyesen össze­gyűjtötték és megmutatták nekik a november és decem­ber havi pénzutalványokat. A közlegények 130 font sterling­havi alapfizetést kapnak, a harctéren ehhez napi öt és fél font veszélyességi pótlók já­rul. Adoula volt kongói minisz­terelnök, aki jelenleg önkén­tes száműzetésben Olaszor­szágban tartózkodik, interjút adott az AFP hírügynökség tudósítójának. Elmondotta, hogy Csőmbe közvetítőket kért fel, akik megpróbálták rábeszélni, hogy lépjen be ismét a kongói kor­mányba. Erre azonban Adou­la nem volt hajlandó, mert nem vették figyelembe föltéte­leit. A volt miniszterelnök né­hány nappal ezelőtt négypon­tos tervet vázolt fel »a kongói ♦ helyzet rendezésére«. Ennek | értelmében Csombét ki kell J rekeszteni a kongói kormány- ♦ ból és meg kell kezdeni a | tárgyalásokat a felkelőkkel, ♦ képviselőiket be kell vonni a j kabinetbe. í Az úgynevezett Smith-tör­Adoula interjújából kitűnik,! vény mellé (ez a jogszabály hogy nem akar ezekről a kér-| a kormány erőszakos meg- désekről Csombéval megbeszé- | döntésére irányuló összees- lést folytatni. Adoula élesen $ küvésnek minősíti a kom- támadta Kongó miniszterelnö- ♦ munisía pártot és a párt két és azt állította, hogy tér-1 tagjait külön-külön is össze- vével nem »közvetíteni« akart esküvőnek) megalkották a a kongói ügyben, hanem ép-: McCarran-törvényt, amely penséggel »ellenzékben van«. ♦ azt írja elő, hogy a kommu- „ , ,. .... ; i rusta partnak és a kommu­A Revolution Afncame cí-1 njstáknak idegen hatalom mű algíri hetilapban mepe-. ügynökeiként kell bejegyez­lek a kongói diakszovetseg. tetniük magukat. elnökének és titkárának nyi-1 modern igazságszolgál­latkozata. Hangoztatták, hogy | tatásban példátlan s ráadá- Adoula javaslatai voltaképpen} suj intézményesített jogtip- az amerikai és nyugat-európai ♦ rag ez> hiszen kereken és tőkeérdekeltségek »afrikani-1 minden kibúvó nélkül azt zálf« tervét jelentik abból _ a t jelenti, hogy önmagát köte- célból, hogy ezt elfogadhatóvá | les följelenteni, rendőrkéz- tegyék az Afrikai Egység * re és végső soron börtönbe juttatni világnézetéért és politikai meggyőződéséért mindenki, aki kommunista, arról már nem is szólva, hogy az is, akit az amerikai titkosrendőrség kommunis­tának minősít. Hosszú éveken át folyt a párt és a párttagság üldözé­se ezen a teljesen törvény­telen »jogi alapon«. ítéletek születtek a párt és tagjai el­len, folyt a társadalmi és a rendőri hajsza, amely a kommunisták útlevelének bevonásától a börtönön át az ítélet nélküli letartóztatá­sokig terjedt. De ahogy folyt a boszorkányüldözés, úgy növekedett az amerikai és a nemzetközi közvélemény felháborodása és tiltakozása. Alig több mint egy esz­tendeje, hogy az Egyesült Államok fellebbviteli bírósá­ga is kénytelen volt kimon­dani: semmis, mert jogelle­nes a párt ellen meghozott ítélet. A legfelsőbb bíróság tavaly nyáron még ennél is I tovább ment, és megtagadta { a fellebbviteli bíróság dön- t tésének revízióját, noha az | igazságügy-minisztérium ezt ♦ kérte. t A legtekintélyesebb ameri­trösztöktől és olasz olajtrösz­töktől származik. Ezek most egy másik, Csomóénál elfo­gadhatóbb bábra akarják ten­ni tétjüket. mélyes felügyelete mellett Aradjabut, a keleti tartomány volt kormányzóját, Kaiszalát, a stanleyville-i tartomány kormány tagját és Jerome Hngangát, a tartományi nem­zetgyűlés főtitkár-helyettesét. Kongó fővárosában, Leo- poldville-ben letartóztatták és ismeretlen helyre hurcolták Mabika-Kalanda professzort, Mukedit, az Air Congo légi­társaság igazgatóját és Antoi­ne Kiwewát, az MNC egyik vezetőjét. Letartóztatásuk óta nincs róluk semmi hír. (MTI) Kitüntették Richard Sorge harcostársait A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kitüntette Max Klausent és Anna Klausent, a Német De­mokratikus Köztársaság ál­lampolgárait, valamint Branko Vukelics jugoszláv állampol­gárt, mert a Nagy Honvédő Háború idején Richard Sorge hírszerző csoportjával aktív és sikeres tevékenységet foly­tattak. A Vörös Zászló Érdemrend­del kitüntetett Max Klausen rádiós volt Sorge csoportjá­ban. Nehéz körülmények kö­zött biztosította a hírszerző- csoport által szerzett fontos tájékoztatások továbbítását. Hű társa volt a harcban fele­sége, Anna Klausen, aki ön­állóan teljesített számos nagy­szabású hírszerző feladatot. Anna Klausent ugyancsak Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. esett és ott felrobbant. A gép a merénylet végrehajtása után észak felé elrepült. — Űjból kijelentjük — hangsúlyozza a kubai forra­dalmi fegyveres erők minisz­tériuma —, hogy ezeket a bű­nös merényleteket az Egye­sült Államok kormányának egyetértésével hajtják végre. A washingtoni kormány to­vábbra is semmibe veszi a nemzetközi jogszabályokat. (MTI) Ördögi kör Egy ördögi az amerikai még tebb kört alkotott törvényhozás, a hidegháború legsöté- korszakában, I95(l-ben. Értesítjük vevőinket hogy január 24-től kezdő­dően VASÁRNAPOKON a Május 1. utcai GÁZOLAJKUTAT ZÁRVA TARTJUK. ÁFOR, Kaposvár. (52244) hát azt amiről angol és szovjet, afrikai és magyar jogászok már rég megálla­pították: az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak üldözése közönséges ön­kény, jogtiprás, a legele­mibb polgári demokratikus szabadságjogok megsemmi­sítése, s éppen ezért súlyos veszélyeztetése az egész ame­rikai társadalomnak. Most mégis ismét az a hír döbbenti meg a világot, hogy a washingtoni igaz­ságügy-minisztérium megint elérte, március 15-re a bíró­ság újabb tárgyalást tűzött ki a kommunista len. Tette pedig ezt egy olyan politikai helyzetben és légkörben, amikor John­son elnök nap mint nap az amerikai társadalom prob­lémáiról beszél és intéz üze­neteket a kongresszushoz. Senki sem feledhette még KIUTASÍTOTTAK VENEZUELÁ­BÓL Kául Acosta Kubio kubai el­lenforradalmárt, mert beavatkozott Venezuela beiügyeibe. Katonai ál­lamcsíny végrehajtására uszított. KUBÁBÓL MEXIKÓBA UTA­ZOTT a francia parlamenti kül­döttség. Marsenet, a küldöttség vezetője kijelentette, hogy bővül­ni fognak Franciaország és Kuba gazdasági és kulturális kapcsola­tai, mivel ez mindkét ország szá­mára előnyős. 24 ÓRÁS ALTALANOS SZTRÁJ­KOT tartott tegnap az olasz fő­városban százezer munkás. Az építőipari munkások és a rokon­szakmabeliek a sztrájkkal köve­telik az építőipar válságának or­voslását, ezen keresztül létérde­keik megvédését. DOBI ISTVÁN, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta dr. Simon Kollert, az Osztrák Köztársaság , első ma­gyarországi nagykövetet, aki át­adta megbízólevelét. Í SUKARNO ELNÖKNEK kedden ♦ átnyújtották Joszip Broz Tito ju­♦ goszláv elnök, Gamal Abdel Nasz­♦ szer, az EAK elnöke és Szirimavo $ Bandaranaikc asszony, ceyloni mi- - nlszterelnök közös üzenetét, raely- $ ben felkérik Sukarno elnököt, $ vizsgálja felül Indonéziának az ; Egyesült Nemzetek Szervezetéből ♦ történő kilépésére vonatkozó ha­ji; tározatát. ♦ A JUH KHAN PAKISZTÁNI EL­♦ NŐK egyik fiát g-síkossággal vá- Z dolják. A 28 éves Gohar Ajub S Khan a vád szerint az apja újra- Z választását követő rendbontások Z során megölt egy embert. I AZ ARBEÍDERBLADET című $ norvég munkáspárti lap, amely 5 rendszerint a kormány vélemé- % nyét tükrözi, keddi cikkében fel- t szólította a nyugatnémet kor- jmányt: ismerje el az Odera—Neis­♦ se határt, mint a jövőben egyesí­tendő Németország keleti határát. ♦ Jelentősen megjavítaná a légkört, ♦ ha a nyugatnémet kormány egy­♦ értelműén leszögezné: senkinek párt el- »sem hasznos, ha volt német terü­letek visszaadását követeli — írja ♦a lap. ♦ AZ AL\BAMAI SELMA VARO­♦ SÁBÁN több mint hatvan négert ♦ őrizetbe vettek, amikor azok Mar­♦ tin Luther King vezetésével fel ? akarták vétetni magukat a válasz ♦ tói Vizsgázott fűtőket felveszünk. Jelentkezés a Húsipari Vállalat munkaügyi qpztályán, Kaposvár, Május 1. u. (3861) névjegyzékbe. A BOLGÁR IDEGENFORGALMI , , .főigazgatóság adatai szerint 1964- el, hogy választási igere- «ben 808 694 külföldi turista járt teikben a demokraták a goldwaterista jobboldal fa­siszta agitáqiójával szemben ♦ kai bírák is kimondták te­arról beszéltek, hogy az amerikai társadalom egyik : legsürgetőbb feladata a pol- : gári demokrácia normáinak megtartása és megtartatása. Johnson és pártja azt ígéri ma is, hogy megszünteti azt a bűnös üldözést, amely az állampolgárok millióinak faji vagy világnézeti vagy felekezeti hovatartozásuk miatt nap mint nap részük van. És megígéri az ameri­kai kormány, hogy erőfeszí­téseit a béke megóvására és erősítésére összpontosítja. A szép szavak mögött pe­dig megint előlépni készül a titkosrendőrök és fasiszta gyilkosok hada, törvényen kívül akarják helyezni azt a pártot és azokat az ame­rikaiakat, akik éppen vi­lágnézetük és politikai meg­győződésük következtében a leghűbb harcosai mindan­nak, ami az amerikai népet előbbre vinné, s az Egye­sült Államokat a valóság­ban is egy demokratiku­sabb állammá alakítaná. H. J. } Bulgáriában. ♦ ♦ . ----------­♦ ♦ I I A KALOCSAI DÓZSA GYÖRGY MEZŐGAZ­DASÁGI TECHNIKUM az 1965—66. tanévre is fölvételt hirdet kertészeti tagozatának első osztályára Bács-Kiskun, Pest és Somogy megyei beisko­lázással. Jelentkezhet­nek általános iskolát most végző vagy előbbi tanévben végzett, 17. életévet be nem töltött tanulók általános isko­lájukon keresztül. (3860) ESZMECSERE PÁRIZSBAN HABÁR BUDAPEST ÉS PÁRIZS földrajzi helyzete nem változott, a két főváros között az utóbbi napokban mégis kisebb lett a távolság. Természetesen nem az ország­utakon, hanem a békés egymás mellett élés útján mérve. Pé­ter János külügyminiszter franciaországi tárgyalásai kol­légájával, Couve de Murville- lel alkalmat adtak a két or­szág külpolitikai elgondolásai­nak megvilágítására és jobb megértésére, a közös érdekű kérdésekben a nézetek, elkép­zelések cseréjére. A jobb meg­értés és a hasznos vélemény- csere pedig közelebb hozza a tárgyaló feleket, akik jelen esetben kormányukat, orszá­gukat képviselték. Szerényen megállapíthatjuk, hogy a szocializmust építő Ma­gyarország és a tőkés Francia- ország hivatalos képviselőinek jó szellemű, kölcsönösen ked­vezőnek ítélt találkozása je­lentős epizódja volt annak a nagy párbeszédnek, amelyet a két társadalmi rendszer kép­viselői a nemzetközi küzdőtér más fórumain folytatnak. A magyar külügyminiszter párizsi tárgyalásainak elvi alapját nemzetközi tevékeny­ségünk fő célkitűzése határoz­ta meg: a béke fenntartása, a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élése, a társadalmi hala­dás előmozdítása. Hazánk ilyen szilárd elvi alapokon nyugvó politikát folytat a fej­lett kapitalista országokkal, s ennek szellemében tartja fenn és egyre bővíti kapcsolatait a tőkés államokkal. Ennek jelei, hogy az egyenlőség és a köl­csönös előnyök alapján keres­kedünk, s hajlandók vagyunk hosszabb távú gazdasági együttműködésre is. Hazánk külkereskedelmi forgalmának 30 százalékát a nem szocialis­ta országokkal, többségükben a fejlett tőkés államokkal bo­nyolítjuk le. Szélesítjük a kul­turális értékek cseréjét is. Nemzetközi kapcsolataink ka­pitalista országokkal úgy nor­malizálódtak vagy közelednek a normalizáláshoz, hogy kor­mányunk külpolitikáját, állás- foglalásait korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben válto­zatlanul a szocialista világ- rendszerhez való tartozásunk határozza meg. Ilyen elvi, a szocializmus nemzetközi és nemzeti érde­keit egységbe foglaló, az em­beriség egyetemes érdekét, a békét szolgáló meggondolás­ból, a kialakult új erőviszo­nyok között egyetlen reális és lehetséges politika alapján, a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett éléséből kiindulva ült le a Quai d’Orsay tárgyalóaszta­lához kormányunk külügymi­nisztere. FRANCIA RÉSZRŐL IS számos lépéssel egyengetik a békés egymás mellett élés út­ját. Közvéleményünk pozitív tényként könyvelte el a hábo­rú utáni európai határok meg- változtathatatlanságóról szóló francia kijelentéseket, s üd­vözli Franciaország kapcsola­tainak javulását a szocialista országokkal: ennek jele egye­bek között a diplomáciai kap­csolatok fölvétele a Kínai Népköztársasággal, a kereske­delem bővítése a Szovjetunió­val, az NDK-val és több más országgal. E pozitív tények mellett azonban keserűen ve­szi tudomásul Franciaország törekvéseit imperialista céljai­nak elérésére a világ számos térségében, a nemzetközi prob­lémák egész sorában. Ellenté­tes például a béke és a biz­tonság érdekeivel az erőltetett ütemű francia atombomba­program. A magyar—francia kapcso­latok, amelyek a tárgyalások napirendjén az első helyen szerepeltek, az utóbbi években fejlődtek. Sorolhatnánk az ál­lomásokat: a diplomáciai érint­kezés szintjének emelése, par­lamenti baráti csoportok kül­döttségcseréje, kormánytagok látogatása, növekvő áruforga­lom, kulturális vonatkozásban egyre gazdagodó csereprogram. A tárgyalásokon bebizonyoso­dott: a kapcsolatok bővítésé­re még sok lehetőség van, és a két külügyminiszter elvben meg is állapodott, hogy a két ország a közeljövőben hosszú- lejáratú kereskedelmi szerző­dést és kulturális egyezményt köt, továbbá erőfeszítéseket tesz a műszaki-tudományos együttműködés és a konzuli kapcsolatok fejlesztésére. E tervek megvalósításának fon­tos mozzanata lesz Couve de Murville későbbi magyaror­szági látogatása. A két ország vezető diplo­matája áttekintette a nemzet­közi helyzet számos fontos problémáját, hiszen ezek al­kották a tanácskozások máso­dik nagy kérdéscsoportját. Be­bizonyosodott, hogy a nemzet­közi politika sok kérdésében találkoztak a két fél nézetei, habár lényeges kérdésekben a megközelítés módja, a problé­mák értelmezése és értékelése, a tennivalók megválasztása a két rendszer természetéből fa­kadóan eltérő. Egyetértés mu­tatkozott például általában a két rendszer békés kapcsola­tainak szükségességét illetően, de nem találkoztak a nézetek a német kérdés számos vo­natkozásának megítélésében. S ez a probléma már átvezet a megbeszélések egyik fontos tárgyköréhez, az európai hely­zet, s ezen belül az Európára vonatkozó francia elképzelések vizsgálatához. A »független és európai Eu­rópa« francia terve nemcsak a közös piaci országok együtt- Működésére gondol, hanem minden európai állam össze­fogásának lehetőségét boncol­gatja. A koncepció eltér az ed­dig ismert »európai gondola­toktól«, mert alaptézisét nem az 1960-as Adenauer—De Gaulle találkozón fölvetett »hatok politikai uniója« al­kotja. A francia terv azonban nemcsak a korábbi elképzelé­sektől, hanem a jelenlegi gya­korlattól is eltér. A De Gaulle által propagált Európában ugyanis a földrész minden or­szága helyet kapna, míg a már működő európai tőkés integrá­ciók egészen más elvek alap­ján formálják kapcsolataikat a rajtuk kívül álló országok­kal. A “független és európai Európa« tehát olyan kérdés, amely további tanulmányozást érdemel. Ebben állapodott még a magyar és a francia külügy­miniszter is. PÉTER JANOS PÁRIZSI UTJÁNAK értékes tapaszta­lata, hogy a nemzetközi erő­viszonyok számunkra előnyös alakulása, a szocialista orszá­gok békés célú külpolitikájá­nak térhódítása, a szocialista Magyarország építésében elért sok és vitathatatlan eredmény, belső társadalmi rendünk meg­szilárdulása növelte a Magyar Népköztársaság nemzetközi te­kintélyét és a róla alkotott kép világszerte kedvezőbb lett. Ez gazdagabb lehetőséget nyújt külpolitikánkban a nagyobb kezdeményezésre és aktivitás­ra. Pálos Tamás Gemini-kísérlet Amerikában Az Egyesült Államok Orszá­gos Űrhajózási Hivatala (NA­SA) bejelentette, hogy kedden a floridai Kennedy kísérleti telepről 15 óra 3 perckor a Gemini-program keretében Ti­tan hordozórakétával balliszti­kus pályára felbocsátották egy kétszemélyes űrkabint, annak a mását, amelyben már kije­lölt két űrpilóta áprilisban együttes űrrepülést hajt végre és — a tervek szerint — há­romszor kerüli majd meg a Földet A körülbelül 3150 kilogram súlyú űrkabinban a különféle műszerek mellett elhelyezték az áprilisra tervezett űrrepü­léshez szükséges élelmiszer- és ivóvíz-tartalékot is. Az űrkabin a kilövési hely­től mintegy 3200 kilométer tá­volságra körülbelül 18 perccel később ereszkedett le a Karib- tenger vizére. A NASA 15 óra 50 perckor kiadott jelentése szerint — jó állapotban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom