Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
Sserda, 1WB. Január 20, 3 SOMOGYI NÉPLAP Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? ói.) Beruházás AHHOZ, HOGY A TERMELŐSZÖVETKEZETEK évről évre többet és olcsóbban termeljenek, minél előbb korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak, megfelelő beruházások is kellenek. Ezeknek megvalósítását hitellel, anyaggal és kivitelező kapacitással segíti elő az állam, hiszen a tsz-ek saját erejéből nem telne minden szükséges beruházásra. A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése végett a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembe helyezésekor vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a kormány. A támogatás mértéke tehénistálló esetében — a korszerűségtől függően — 10—11 000 forint férőhelyenként. A szarvasmarha-tenyésztés egyéb égftileténél ez az összeg 1000— 4000 forint lehet, a sertésfiaz- tatónál pedig 1000—6000 forint, ugyancsak egy férőhelyre számítva. Hasonló kedvezményeket állapítottak meg a juhtenyésztés épületeire, a tojóházra, a baromfiólra és a csibenevelőre vonatkozóan is. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a szakszerű öntözéses gazdálkodás lényegesen növeli a terméseredményeket. Az ezzel kapcsolatos beruházásokra adott állami támogatás is számottevő. Ha a tsz hordozható esőztetőberende- zésekkel működő öntözést valósít meg, akkor a támogatás 2000 forint holdanként, földbe épített, nyomócsöves esőztető öntözőberendezésnél pedig 6000 forint, Számos termelő- szövetkezet alkalmazza a felületi öntözést. Erre 1500— 4000 forint holdanként az állami támogatás. Altalaj-csöves öntözés és szennyvízöntözés esetén 6000 forintot folyósítanak a tsz-nek holdanként az üzembe helyezéskor. Egyre több tsz határozza el víztároló építését. Ezt a helyes törekvést serkenti az állam azzal, hogy a tároló üzembe helyezésekor az itt tárolható víz minden köbmétere után 3 forint támogatást nyújt Másféle építkezésekre, beruházásokra is vonatkozik a szóban forgó kedvezmény. Dohánypajta építése esetén például holdanként 25 000 forint, kukoricagórénál vagononként 4000 forint, magtárnál pedig 5000 forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Gyorsan növekszik a termelő- szövetkezetek saját gépállománya, aminek természetes velejárója, hogy gépkarbantartó műhely is kell. Ha a tsz ilyen műhelyt épít, akkor négyzetméterenként 500 forint támogatás illeti meg. Gyümölcstároló és csomagolószín építése esetén 300 forint a négyzetméterenként járó támogatás. W i az X:l! idő. : most adja be tavaszi ruháit tisztíttatni a ELŐÍRJA A RENDELET, hogy öntözőtelep, víztároló és csőkút építésénél, továbbá a szarvasmarha- és baromfitenyésztés épületeinél, valamint dohánypajta, gépkarbantartó műhely és üzemanyagtároló építésénél az állami támogatás összege nem haladhatja meg á költségvetésben előirányzott bekerülési érték 80 százalékát. A rendeletben felsorolt többi épületnél, illetve létesítménynél — pl. a járulékos beruházásnál — a támogatás mértéke 50 százalék. Az állami támogatás a saját erőből megvalósított termelőszövetkezeti beruházások esetén is elszámolható. Ennek azonban az is föltétele, hogy a szóban forgó beruházás szerepeljen a tsz jóváhagyott tervében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig nem alkalmaztak itatásos borjúnevelést, s 1965-ben — központi anyagkészlettel lekötött beruházási keret igénybevétele nélkül — elsősorban a saját eszközeiket felhasználva meglevő épületeiket itatásos borjúnevelésre alkalmassá alakítják át, szintén részesülhetnek állami támogatásban. Ez az összeg — a rendelkezésre álló járási kereten belül — nem haladhatja meg borjúférőhelyenként a 3000 forintot, illetve az elfogadott költségvetésben előirányzott bekerülési költség 80 százalékát és termelőszövetkezetenként a 200 000 forintot. Az állami tá-1 mogatás épületátalakítására és annak technológiai fölszerelésére használható fel. Ha azonban a termelőszövetkezet 1965 végéig önhibájából nem kezdi meg az itatásos borjúnevelő üzemeltetését, akkor vissza kell fizetnie az állami támogatásként kapott összeget. AZ ÉPÍTÉSI ÉS TELEPÍTÉSI beruházások után a termelőszövetkezetet megillető vissza nem térítendő állami támogatás összegét a beruházás megvalósítására igénybe vett állóeszköz-hitelek csökkentésére kell felhasználni. Hitel hiányában ezt az összeget a termelőszövetkezetet terhelő, nem esedékes állóeszközhitelek csökkentésére fordítják. Ha a tsz-nek ilyen hiteltartozása sincs, illetve kevesebb az őt megillető állami támogatás összegénél, akkor a támogatást, illetve a mutatkozó különbözetet a tsz beruházási betétszámláján írják jóvá. Előfordulhat, hogy valamelyik termelőszövetkezet saját hibájából nem megfelelően hasznosítja az állami támogatással megvalósított beruházást. Ebben az esetben a megyei tanács a kedvezményt vagy annak egy részét visszamenő hatállyal is megvonhatja. Érdeke tehát minden tsz- nek, hogy idei tervében igen alapos megfontolás, pontos számítás alapján szerepeltesse azokat a beruházásokat, amelyek a gazdaság szempontjából legelőnyösebbek és megvalósíthatók. G. P. PATYOLAT-hoz Követendő kezdeményezés (Tudósítónktól.) A múlt év végi ünnepek alatt az iskolai szünet idejére a Fővárosi Tanács zamárdi nevelő- otthonából tizenkét gyermeket kértek ki a kötcsei családok. Erről sok szó esett a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság január 12-i ülésén is, melyen a gyermek- és ifjúságvédelmi vizsgálataikat tárgyalták. A patronálásröl többen elmondták: nagyon fontos arra is ügyelni, hogy a gyermekek a valóságot lássák és ne csali az ünnepnapok vonzó légkörét, mert az utóhatás visszatértük után e tekintetben is érvényesük A siófoiki járásiban a fővárosi gyermekotthonok lakóinak patronálása az év közi szünetekben — vagy akár a nyári szünetekben is — követendő példa. A nyári szünetekben a gyermekek jó része az otthonban marad. Az iskolai időszakban a zamárdi otthonban élő kétszázötven gyermeken kívül Ba- latonszabadiban 150—180 gyermeket helyeztek el átmenetileg, mert a bakonyoszlopi fővárosi gyermekotthont átépítik, így az idei tanév végéig Balatonszabadiban is tartózkodnak gyermekek. Az iskolarádió február 1-én 11 órakor kezdi meg második félévét, s május elején zárja az 1964—65-ös tanévet. A nagy sikerű irodalmi műsorok, programját is az iskolai tananyaghoz igazították. Több regényből dramatizált részleteket, színházi előadásokból jeleneteket mutatnak be a fiataloknak. A zenei sorozat félévi »tantervében« többek között Haydn, Mozart és Beethoven művészete szerepel, de helyet kap benne a huszadik század magyar zenéje is. A művészettörténeti adásokban a római kori művészetről, a román stílusról és a gótikáról esik majd szó. A földrajzi műsorokban különösen érdekesnek ígérkezik dr. Germanus Gyula előadása Indiáról. Tájékoztatásként azt is közölték, hogy a községi tanácsokon és társadalmi szerveken keresztül az otthonok igazgatóihoz kell fordulni, ha valaki az iskolai szünetekre vállalja a gyermekek vendégül látását. A mesztegnyői népi együttes próbáján (Tudósítónktól.) Hiányzik még a játékos könnyedség, a mozdulatok összhangja, a térformák is nehézkesen alakulnak, de a kedvteli szorgalom, a siker akarása minden bizonnyal legyőzi majd a kezdeti bizonytalanságot, kialakítja azt a természetesen áradó, magával ragadó hangulatos életképet, amely oly sok tapsot csalt ki egy évvel ezelőtt a marcali művelődési házban. Fiatal a mesztegnyői együttes, alig lcétesztendős. Múlt évi első fellépésének sikere azonban a kulturális szemlén már biztosítékát is jelentette a csoport további fejlődésének. És — úgy látszik — a folytatás valóban nem marad el. Folyik a próba... A színpadon hét táncospár tanulja a lépéseket Ihász Tibor járási szakreferens kedélyes hangú irányításával. A táncolok között ott van — az egyik vidéken dolgozó fiút helyettesítve — a csoport vezetője, fáradhatatlan szervezője, Kövesdi Ti- borné nevelő. A nézőtéren pedig az együttes »régi« tagjai: Kokasné, Nyakasné, Bódisné és társaik, a négytagú citera- zenekar prímása, Pölcz Pista bácsi és jó néhány érdeklődő. Figyelik, hogyan alakul a fiatalok szüreti tánca. — Szüreti hangulatot szeretnénk színpadra vinni, sok dallal, tánccal, vidámsággal, mintegy negyven szereplővel — mondja a próbától fáradtan Kövesdiné, és még hozzáteszi: — Nem titkoljuk törekvéseinket. Szeretnénk alaposan felkészülni és megismételni tavalyi sikerünket. Ügy gondolom, az együttes lelkesedése, fegyelme kellő biztosítéka a jó szereplésnek. Korszerű iskola Bábonymegyeren (Tudósítónktól.) Bábonymegyer község megyeri részén, a volt urasági kastélyban mostoha körülmények között tanultak eddig a helybeli és a vidéki felső tagozatos diákok. A művelődésügyi szervek a múlt évben 600 000 forintot biztosítottak az iskola felújítására, korszerűsítésére. A karácsonyi szünet után, január 4-én már az újjávarázsolt, négytantermes iskolában kezdhették a tanulást a diákok. A tabi tej kezelőképző iskolán A Tejipari Tröszt felügyeletével Tabon működik az ország egyetlen tejkeaelőképző szakiskolája. Az ország minden részéből ide küldik a termelőszövetkezetek, tejipari számításokat végeznek, s megtanulják a hűtőgépek kezelését. A mostani tanfolyamra nyolc megyéből huszonkilenc hallgató érkezett. Sikeres vizsga esetén ma, január 20-án tejvállalatok és állami gazdaságok továbbképzésre tejkezelőiket. A hallgatók két hetet töltenek az iskolán. Ez alatt az idő alatt megismerkednek a tej szakszerű hűtésével. Elméleti ipari hűtőgépkezlői oklevelet kapnak. Már megszervezték a következő tanfolyamot is. Erre az állami gazdaságok küldik el tejkezelőiket. A SZAVAK TETTEKBEN Amikor a függetlenített vezetők fizetését rendezték Kis- gyalánban, néhány ember vegyes gondolatokkal indult el a művelődési ház felé. — Megmerik-e mondani, mennyit keresnek? — kérdezték. Szabó Gábor tsz-elnök a saját fizetésével kezdte. Ezit most így indokolja meg: — Nem zsákbamacska az. A tagságnak joga van tudni, ki mennyit keres a tsz-ben. Mindenről őszintén Egy évvel ezelőtt jártam utoljára Kisgyalánban. Akkor az emberek rövid, szinte tőmondatokban válaszoltak kérdéseimre. Most viszont szóáradat fogadott. Adatokat, eredményeket soroltak, szívesen beszéltek mindarról, ami azóta történt. Nem is olyan régen még indulatos emberek kifakadásai- tól volt hangos egy-egy közgyűlés. Egymás szavába vágva vélt vagy létező sérelmeket vagdostak a vezetők fejéhez. — Sokszor olyan felfordulás volt — mondja az elnök —, hogy majdnem rendőrkordonnal kellett helyreállítani a rendet. Az ok többnyire az volt, hogy az emberek csak sejtették, mit akar a vezetőség. Nyílt, szókimondó beszámolót nem hallottak. — Nekünk az a véleményünk, hogy a legjobb mindent őszintén elmondani a tagságnak. Nincs takargatnivaló, hiszen a tagságé a tsz, nem pedig a vezetőké. Még most is akadnak olyan emberek, akik úgy indulnak el a közgyűlésre, hogy majd jól odamondogatnak a vezetőknek. Ezt úgy előzzük meg, hogy mindenről őszintén beszélünk. A hibákról is. — Milyen eredménnyel jár ez? — A taggyűlés nem csupán egyéni problémákkal foglalkozik: egyre több hozzászólásból csendül ki a felelősségteljes »hogyan tovább?« kérdés. Az a véleményem, hogy nagyon sokat kell az emberekkel foglalkozni. Mindenkinek megvan a maga kívánsága. Ezt összhangba kell hozni a tsz érdekével; meg kell mondani, mit lehet és mit nem, s akkor az embereket jobban foglalkoztatja a közösség problémája. Sok minden megváltozott Két évvel ezelőtt még összevissza premizáltak mindent. Aztán a múlt évben az egyik közgyűlésen valaki megkérdezte: — Szükség van erre? — Nincs — mondták a vezetők. — Akkor változtassuk meg — így a tagok. — De hogyan? — kérdezték a vezetők. Vita kerekedett. Érvek és ellenérvek sorakoztak, míg végül kialakult az új premizálási módszer. — Egészségtelen volt a régi — mondja Csima Sándor. — Az így nem mehetett tovább, mert sok problémát okozott. — Most megoldódott? — Minden probléma nem. Szerintem még az kellene, hogy mozgassák az embereket, így mindenki egyformán kereshetne. Mert én például nem tudok annyit keresni, mint akinek állandó munkája van. Egyszer már volt egy ilyen javaslat a közgyűlés előtt. Akkor azt akarták, hogy a ta- karmányos ne legyen állandó, minden héten más végezze ezt a feladatot. Sokat vitatkoztak ezen, végül elvetették. Ezért kérdem most meg: — Nem menne a felelősség rovására, ha váltogatnák az embereket? — Szerintem a helyes és igazságos munkaelosztás az alapköve a tsz-nek. Két évvel ezelőtt még nem voltak ilyen problémák. Akkor egy- egy munkára alig lehetett embert találni. Higgye el, sok minden megváltozott azóta. Baj azért most is van. — Mégpedig? — Sokan nem mondják meg véleményüket. — És vannak olyanok is — mondja Orsós György —, akik csak azt nézik, hogy ki menynyit keres. Azt nem látják, ki mennyit dolgozik. Én viszont bármerre jártam Kisgyalánban, mindenütt azt tapasztaltam, hogy az emberek nem rejtik véka alá véleményüket, akár a munkáról, akár a vezetőkről van szó. Csima Sándor például felsorolta annak a vezetőségnek a hibáit is, amelynek egy évvel ezelőtt még ő is tagja volt. Egészséges nyugtalanság — Az a jó nálunk — mondja Széles József —, hogy a vezetőség nem merev. A jó javaslatnak foganatja van. Én a régi premizálás ellen már any- nyit beszéltem, hogy azt hittem, kidobnak a kultúrházból, de az új premizálás meglett — Megérte? — Nézze meg: hatvankét vagon kukorica termett a kétszáz holdon és nem kellett zsákkal menni a szedők után. Én mondom, ha megváltoztatnák most ezt a javadalmazást, nagyon sok kukorica maradna gazban. Fehér Rezső traktoros mondta, hogy mostanában csöndesek a közgyűlések. Arra kerestem választ hogy miből adódik ez. Széles József így vélekedik: — Csak abból, hogy kevesebb a probléma. Az emberek érzik, hogy az ő akaratuk is érvényesül a vezetésben. A beszámolóban meg minden benne van. Nem hallgatnak el semmit Felelősséggel beszélnek a tagok a szövetkezet dolgairól Kisgyalánban. Felelősséggel nyilatkoznak a vezetők is. Minden ember szavából egész, séges nyugtalanság csendül ki. Ez a nyugtalanság nem az elégedetlenség megnyilvánulása* hanem a jobbra törekvésé. A közgyűléseken, a vezetőségi üléseken sok szó esik a munkamódszerekről, de érzik, tudják a tagok is meg a vezetők is, hogy a szavak tettekben öltenek testet, s arra törekszenek, hogy ami jó javaslat elhangzik a közgyűlése, ken, az a hétköznapokban előbb vagy utóbb munkamódszerré váljék. Kercza Imre
