Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

Kedd, 1965. január 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? fi Talajjavítás, talajvédelem EZEKBEN A HETEKBEN tartják zárszámadó közgyűlé­seiket a termelőszövetkezetek. Elemzik' a múlt esztendő gazdálkodási eredményeit, s megvitatják azt is, hogy az új évben miképpen lehet többet, olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóvá­hagyó közgyűlésekre csak ké­sőbben kerül sor, de az előre­látó szövetkezeti vezetők és tagok már most számba ve­szik lehetőségeiket, tenniva. lóikat, s erre egyik jó alka­lom a zárszámadás időszaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhat­nak, hanem tanulmányozhat­ják annak a messzemenő tá­mogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket. Meg­állapíthatják, hogy saját adottságaik figyelembevételé­vel hogyan tudják az ország és a maguk javára leghaszno­sabban gyümölcsöztetni a kü­lönféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Me­zőgazdasági Értesítőben köz­zétették azokat a rendelete­ket, amelyek a tsz-ek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről, illetve a terme­lőszövetkezetek szakember­ellátásáról szóló kormányha­tározatok részletes végrehaj­tását szabályozzák. köztudomású, hogy a mezőgazdasági termelés és árutermelés fokozásának mi­lyen kiemelkedő szerepe van népgazdaságunk további erő­södése, az egész nép élet- színvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot - kormányzatunk arra, hogy a tsz-ek állami tá- 1 mogatásának rendszere a leg­fontosabbat; a termelés fej­lesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek az, ami­vel a talajjavítást, a talajvé­delmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az ál­lam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üze­mi viszonyok. Az ilyen kö­rülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek az átla­gosnál nagyobh költségekkel is kisebb hozamokat érnek el, mint a többiek. , A szóban forgó vidékeken a földterüle­tek megjavításához több irá­nyú feladat elvégzése szüksé­ges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a terméséről sem, a talajjavítás, a vízren­dezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghalad­ja az ottani üzemek teher­bíró képességét, továbbra is jelentős támogatásra van szükség a természeti viszo­nyok megjavítása végett. Ál­lamunk a népgazdasági terv­ben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjaví­tás, talajvédelem, vízrende­zés, rét- és legelőjavítás ösz- szes költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz-eknek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, ma­gukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudni­való, hogy a talajjavításhoz szükséges szerves, mű- és zöldtrágya, valamint a lig­nitpor talajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját elő­állítású talajjavító, talajvédel­mi vagy vízrendezési anya­got használ fel, úgy, hogy a helyszínre is elszállítja, akkor szintén állami támogatást ve­het igénybe. TÁMOGATJA AZ ÁLLAM azokat a termelőszövetkezete­ket is, amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiter­jed ez az intézkedés a talaj­javítási, a mésztrágyázási, va­lamint az üzemen belüli le- csapolási és egyéb vízrende­zési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és a rendeltetési vasútállo­másra történő szállítás költ­ségeire. A szerves trágya és a zöldtrágya vetőmagja ellen­értékének kivételével vonat­kozik a kedvezmény azoknak talajjavító anyagoknak az el­lenértékére is, amelyeket a tsz maga állította elő. A ta­lajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén tá­mogatást ad az állam. A gazdaságilag meg nem erősö­dött termelőszövetkezetek el­ső csoportjába tartozó tsz-ek esetében ez a támogatás a költségek 80 százalékát je­lentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel végzi el, (Tudósítónktól.) Az 1964—65. évi mezőgazda- sági szakpropaganda helyzetét tárgyalták meg a járási.párt- vb és a járási tanács vb együt­tes ülésén Nagyatádon. A je­lentés megállapítőtta, hogy a társadalmi tanulmányi ösztön­díjalapra 45 527 forintot fizet­tek be a járás termelőszövet­kezetei. A rendelkezésre álló keretből négy — felsőfokú in­tézményben tanuló — fiatallal kötöttek szerződést. A saját erőből fizetett társadalmi ösz­töndíjasok mellett állami ösz­töndíjjal további öt fiatal ta­nul különböző felsőfokú mező- gazdasági iskolákban. A járás szakemberigényének kielégíté­se céljából tovább kell fokozni az ösztöndíjasok szerződtetését. A mezőgazdasági technikumot kilencvenketten végzik a járás­ban. az állami támogatás akkor is jár neki. Ebben az esetben üzemviteli célokra is fel­használható a támogatás ősz- szege. Az üzemen belüli vízrende­zésnél a földmunka minden köbmétere után tíz forint ál­lami támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját vagy bérelt gépekkel, a szö­vetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott össze­get is felhasználhatja üzem­viteli célokra. A talajjavítási, talajvédelmi és az üzemen be­lüli vízrendezési munkákhoz szükséges tervek és szakvéle­mények költségeit az állam megtéríti a termelőszövetke­zeteknek. ÚJ INTÉZKEDÉS, hogy a talajjavítás és a talajvédelem hatékonyságának fokozása vé­gett szerződésben kell megha­tározni azokat a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re hárulnak. A kedvezmények igénybevételének föltétele, hogy a termelőszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerző­déses kötelezettségeit. A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásáról szóló kor­mányhatározat és a végrehaj­tást szabályozó miniszteri rendeletek természetesen rész­letesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcsöstelepítés kedvez­ményeivel. Jól teszik a tsz- ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megisme­rik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszéljenek ezek­ről a tagokkal is, mutassanak rá a talajjavítás, a telepítések előnyire és arra, hogy milyen nagy segítséget jelent ehhez az a támogatás, amelyet az állam nyújt a termelőszövet­kezeteknek. Ebben az oktatási évben 35 részvevővel megindul a Kősze­gi Kertészeti Technikum kihe­lyezett levelező osztálya So- mogyszobon. Ez az új intéz­mény négy járás kertészeti szakoktatását biztosítja. Az együttes ülés a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés problémáit őszintén, a gyakor­lati tapasztalatok alapján ve­tette föl. A tervezett tizenegy Szakmunkásképző tanfolyam közül kilencnek teremtették meg többé-kevésbé a föltéte­leit. A tanfolyamokon 0,25 munkaegységet írnak jóvá a hallgatóknak. A beiratkozottak mégsem látják biztosítékát an­nak, hogy a tanfolyam befeje­zése után végzettségüknek megfelelő beosztásba kerülnek. Nehezíti a tanfolyamok szer­vezését és a lemorzsolódás megakadályozását, hogy a te­matika évről évre változik, és egyre több lesz a közismereti tárgy, mint a szakmai. Az első éves tananyag jórészt kémiai, fizikai ismereteket tartalmaz, ráadásul igen magas fokon. Termelőszövetkezeti tagjaink megfelelő alap híján a bonyo­lult képleteket és definíciókat képtelenek megtanulni. Baj az is, hogy a tankönyvek eltérnek a tematikától, így nem segítik elő a tananyag elsajátítását. A szemléltetőeszközök elavultsá­ga, a vándorládák primitív anyaga is nehezíti a tanulást. Az együttes ülés úgy határo­zott, hogy a járás sajátosságai­nak megfelelő, egységes tema­tika alapján, összevont szak­munkásképzéssel oldják meg a jelenlegi gondokat. Javaslat­ként elhangzott a továbbképző oktatásban részt vevő fiatalok szakoktatása is. Az általános iskola elvégzése után a maguké ra maradt fiataloknak két év alatt lehetőségük van a mező­gazdasági szakismeretek meg­szerzésre. Ezért a gyakorlati f V-v»-c-kkal összekötött szak1«­.....~+i tanfóh-am után a djanak szakmunkásbizonyít- vén-zt a fiataloknak — java­solták. TEKINTSE MEG A 800 ÉVES JUBILEUMI LIPCSEI TAVASZI VÁSÁRT! Utazás különvonattal! 70 ország nehéz- és könnyűiparának bemutatója. Városnézés autóbusszal! Szakmai vezetés a vásáron! A 6 napos társasutazás részvételi díja kb. 1000 Ft. Jelentkezési határidő január 25. Felvilágosí­tás és jelentkezés az IBUSZ utazási irodákban. G. P. Szak m u n kásképzés a nagyatádi járásban A BEREPÜLÖZÖTT TELEFON Estébe hajlott már a délután, amikor kopogtak az ajtón. — Doktor úr, jöjjön már, baj van... — Az idős parasztem­ber idegesen gyűrögette sapká­ja szélét. Minden reménye dr. Magos Lászlóban volt. Félt, hogy nagyon beteg a tehén ott­hon.;. Az állatorvos útnak indult. Aztán az istállóajtóban töltötte az éjszakát, sőt a másnap dél­előttöt is. Akkor látta, hogy jobban van az állat. Fáradtan, álmosan indult haza... Talán három hete ennek, s most, amikor Bedegkéren jártam, meg­kérdeztem a tsz-elnöktől, mi van Borbás Istvánék tehe­nével. — Meggyó­gyult, nincs an­nak már sem­mi baja. Ez az eset csak egy a sok közül. Dr. Ma­gos Lászlónák gyakran van­nak ilyen át­virrasztott éj­szakái . — Az első találkozás So moggy a I Tizenhárom évvel ezelőtt vegyes érzé­sekkel, friss diplomával jött Somogyba az állatorvos. Még soha nem járt ebben a megyében, csak a hírét hallotta. S amikor Dombóvár­ról elindult vele a vonat, vár­ta, hogy mikor hallja meg az első somogyi »tájszólást«. Egy­szer csak valaki megszólalt mellette: — A rosseb tudja... Bedegkérre helyezték. Előtte még nem volt állatorvos a fa­luban. Elölről kezdett mindent. Ismerkedett az emberekkel, a környezettel. Sokáig nem volt biztos benne, hogy ott marad. — Az első évek nagyon ne­hezek voltak. Gyakran reggel négytől este tízig mentem. Nagy volt a terület, vele együtt a felelősség is. Meg a gyakor­lat is hiányzott. Tizenkét ter­melőszövetkezetem és két ál­lami gazdaságom volt. Féltem. Szerettem volna elkerülni in­nen. — Most? —• Nem hagynám itt semmi pénzért sem! — Városba nem menne el? — ötvenegyben hívtak Pest­re. Azt mondtam, éh állator­vos vagyok, falun a helyem. Ha most hívnának, sem válaszol­nék másként. Pestre nem ten­ném be a lábamat. Nekem le­vegő kell és prakszis. Az pedig csak falun van meg, még ha rengeteg is a probléma. Nekem, mindent jelent a falu. Az élet­hivatásom hozzá köt. Gyógyítani és megelőzni Bedegkéren jól fejlett állat- állomány van. Magos doktor azt mondja, hogy mióta itt van, ilyen magas színvonalon még nem volt az állatállomány. A múlt évben hatvannal gya­rapodott a tehenek száma a tsz-ben. De ez nem mond meg mindent. Mert a létszámalaku­lás csak akkor fest jó képet, ha egészséges az állomány. Tavaly tizenöt új tbc-s tehenet fede­zett föl. Ez pedig nagy feladat elé állítja az orvost. — Az a legnagyobb dolog — mondja —, amikor a paraszt- ember már összefüggéseiben kezdi látni az állattenyésztést. Nem elégszik meg azzal, hogy az állatorvos meggyógyítja a beteg tehenet, hanem keresni, kutatni kezdi a betegség okát. Kíváncsi rá például, hogyan lett tbc-s az egy évvel koráb­ban még egészséges állat. Ez nagy fejlődés, mert a megelő­zés felé mutat. Hosszú az út idáig, és sok­szor csak alig mérhető le az eredmény. Valamikor Bedegké­ren is csak akkor hívtak or­vost, amikor már nagyon be­teg volt az állat. — Most másképp van? — A legapróbb dolgokhoz is hívnak. Ha a malac nem eszik LEHET úgy, ahogy kellene, jönnek, hogy nézzem meg. Ilyenkor lehet akármilyen hófúvás vagy késő este, az or­vos mindig útnak indul. Gumi­csizmája' állandóan készenlét­ben áll az ajtó előtt. Nemcsak beteg állathoz látogat el: gya­kori vendég a majorokban is. Naphosszat lovas kocsival, autóbusszal vagy éppen gyalog járja az utat. Valami belső kényszer indítja el nap nap után, hóban, fagyban. Olyan kényszer ez, amit a hivatásuk­nak élő emberek éreznek. „Ébresztés” éjfélkor Az ízlésesen berendezett la­kásban ebédidőt tart az állat-- orvos. Gyakran szakítják azoii- ban félbe helyi és vidéki tele­fonok. Érdeklődnek, mikor megy már. — Mindig ilyen nagy a tele­fonforgalom? — Azért van a készülék, hogy könnyebben elérhesse­nek. Ha nincs itthon, a család va­lamelyik tagja egy füzetbe be­írja, hova kérték az orvost. Este a posta összeköti a tsz- irodával, hogy bármikor hív­hassák, ha baj van. — Miért éppen a termelőszö­vetkezettel? — Mert az állattenyésztő ott lakik. Ök keltik äz éjjeliőröket, ha baj van. Neki pedig kulcsa van az irodához. A berepülési díjat a tsz fi­zeti. — Sűrűn hívják este? — Igen. Szőke János bácsi­val, az állattenyésztővel ilyen­kor beszéljük meg a feladato­kat. Este gyakran, de éjszaka ritkábban. Az éjszakai telefonon min­dig sürgős segítséget kémek. Keresem az állattenyésztőt. Kérdem, miről beszélgetnek esténként. — Esténként? Hát olyan do­logról is, ami nem állategészség­ügyi kérdés. A takarmányozás­ról, a helyes állattartásról.. . Egyszóval mindenről. A tsz-irodán Kasza Györfjti elnöktől tudakolom, mit jeleni az állatorvos lelkiismeretes munkája. — Sokat... Mindent.;. — summázza véleményét. — Mégis? — Nálunk komolyabb bai még nem volt az állatok kö­rül. s — Szeretik Itt a termelőszö­vetkezetben? — Ilyen ember nincs még egy. Elhiszem neki. Mert ha va­laki őrt lát maga mellett, biz­tonságban érzi magát. Aki lel­kiismeretes állatorvost Iáit az istállók körül, bízhat az ered­ményekben. Kercza Imre Az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat tavaly a tervezett háromszáznegyvennel szem­ben 361 lakást készített el. Említésre méltó eredmény ez. Ugyanis a lakások egy részét sokszor csak a tárgyévet követő esztendő ele­jén adta át rendeltetésének a vállalat. A sikernek négy nyitja van. 1. Jól szervezték meg a munkát, biztosítot­ták az építkezés föltételeit. A termelési osz­tály, amelynek legfontosabb feladata a lakás­építést irányítani,, idejében értesült a problé­mákról, s meg is oldotta őket. Különösen az anyagellátást szervezte meg jól. Az osztály felkutatta a szükséges anyagot, és mindig ta­lált módot árrá, hogy Kaposvárra szállíttassa. 2. Az északnyugati városrészben a Herbai­féle építésvezetőségen kialakult egy száztagú lakásépítő törzsgárda. Ezek a munkások meg­felelő gyakorlatot szereztek az előregyártott elemek összeszerelésében. 3. Jól oldották meg a dolgozók anyagi ösz­tönzését. Értékes prémiumokat adtak, s vég­rehajtották a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak a-zt a határozatát, amely kimondja, hogy az épülő lakások öt. százalé­kát építőipari dolgozóknak kell juttatni. 4. Előmozdította a feladat végrehajtását a vállalat párt- és szakszervezetének jó mun­kája. Mindkét szerveret lelkesítette az embe­reket, s erőt öntött azokba is, akik egy-két si­kertelenség láttán már-már elcsüggedtek. Ebben az évben sokkal jobban halad a la­kásépítés a megyében, mint tavaly. A beru­házók ugyanis kellő időben a vállalat rer.de'- kezésére bocsátották a kivitelezési terveket. Az idén átadásra kerülő lakások nagy részé­nek építését már a múlt év végén elkezdhet­ték (csak egy olyan épület lesz, amelyet ez­után kezdenek alapozni). Mindéi jel arra mu­tat tehát, hogy a 378 lakásba 1965 november végén vagy december elején beköltözhetnek a lakók. Elbizakodottságra azonban semmi ok sincs. Hasznosítani kell a múlt évi tapasztalatokat. Helyes lenne, ha a vállalat az idén is a terme­lési osztályra bízná a feladatok összehango­lását. Tavaly bebizonyosodott, hogy a munka jó megszervezése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha az intézkedési tervek végrehajtását állandóan követik, a problémákat melegében megoldják. Ez pedig csak úgy le­hetséges, ha van egy olyan személy vagy cso­port, amely teljes felelősséggel ?s nagy hatás­körrel összefogja, irányítja a munkálatokat. Érdemes lenne tovább erősíteni a törzsgárdát. A lakásépítőket lehetőleg állandóan egy he­lyen kellene foglalkoztatni, a begyakorlottság ugyanis a gyors munka egyik föltétele. Hasz­nos lenne az anyagi ösztönzéssel a múlt évinél is jobban hatni. Érdemes lenne a premizálást jobban kiterjeszteni a fizikai munkásokra. A múlt. évi eredmények kötelezik a Somogy megyei Építőipari Vállalat vezetőit és dolgo­zóit. Nem szabad többé elcsúszni a lakását­adással, hiszen bebizonyították, hogy a la­kásokat idejében el lehet készíteni, sőt a ter­vezettnél több lakást is tudnak építeni. Ha ta­valy annak ellenére, hogy a lakásépítéssel az év első felében — főként a balatoni munkák miatt — elmaradtak, sikerült teljesíteni a ter­et, akkor az idén annál inkább elvárható, hogy a vállalat idejében átadja az új ott­honokat. Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom