Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

* * ♦ * .A A A A A> A A A E> ' Fésűs Éva: A palacsintás király Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesebeli ki­rály, akinek mindig csak az eszem-iszom járt az eszében. Nem volt annyi csörögeíánk, túróscsusza, pecsenye és ha­bostorta, árrá nála el ne fo­gyott volna, de legjobban még­is a palacsintát szerette: abból hetvenhetet tudott megenni együltében! Ezért aztán minde­nütt csak palacsintás királynak nevezték. A sok finomságot mind az udvari szakácsa sütötte-főzte. Kezében a főzőkanálfal na­gyobb hatalma volt, mint egy hadvezérnek. Többet adott a király a szavára, mint a leg- bölcsebb minisztere tanácsára. No, hiszen jól is élt a sza­kács meg az egész pereputtya! Így ment ez mindaddig, míg a király egyszam fia, daliás ki­rályfivá nem serdült. Egy szép napon odaállt az apja elé és bejelentette, hogy ő bizony fe­leséget keres magának. Hű, megijedt erre a hírre az udvari szakács! Az hiányzik csak, hogy valami ügyes asz- szony kerüljön a palotába, és magának követelje a kamra­kulcsot! Vége lesz akkor a bő­ségnek, éhkoppon marad a do- logitalan sógora, komája! Tüstént bement hát a király­hoz és elkezdett furfangosan a fülébe duruzsolni: — Nagy az én szívem örö­me, hogy megházasodik a fel­séges királyfi!... De ugyanak­kor aggódom is felségedért, mert mi lesz, ha olyan király­kisasszonyt kapunk, aki nem ért a palacsintasütéshez? Az én kezem már gyakran reszket, amikor a palacsintasütőt tar­tom! Több se kellett a nagyétkű királynak! Mindjárt kihirdet­te az országban, hogy a fia csak olyan lányt vehet felesé­gül, aki úgy kisüt hetvenhét palacsintát, hogy abból egyet­lenegy el nem sízakad, egyet­lenegy le nem ragad! Eljutott a hír kunyhóba, pa­lotába. Gazdagok, szegények egyre serénykedtek, mert szép volt, daliás a királyfi, és szíve­sen hozzá mentek volna felesé­gül. Soha a világon annyi pa­lacsintát nem sütöttek, és íny­nyit oda nem égettek, mint eb­ben az időben. Egyszer aztán elindult a sok lány a palotába próbát tenni. Csakhogy a ravasz udvari sza­kács valamennyi palacsintasü­tőnek megkente az alját csiriz­zel, és hiába ügyeskedtek, min­den palacsinta leragadt, össze­vissza rongyolódott. — A csillagos ragyogóját, bükkfakérgen kopogóját! — mérgelődött az öreg király. — Hát senki sem akad, aki ne­kem ki tudná sütni a hetvenhét palacsintát? Búsult a királyfi, a ravasz szakács pedig titokban elége­detten dörzsölte a kezét. Hanem egyszer eljutott a csúfos palacsintasütések híre Kukutyin faluba is. Meghal­lotta a falu legszegényebb lá­nya: Kenderhajú Katica. Értett ő is a palacsintasütéshez, csak- hát ott Kukutyinban nemigen volt miből sütnie. Gondolt egy merészet, s elhatározta, hogy ő is elmegy szerencsét próbál­ni. Éppen nagy tolongás volt a királyi palota udvarán, ami­kor odaért, és hogyan, hogyan nem, rátapostak egy kiscsirke lábára. Csipogott, sírt a csibe, de bizony senki sem törődött vele. Az egyik aranycipellős királykisasszany még odébb is rúgta. _ Kenderhajú Katica észrevet­te, megesett a szíve rajta. Föl­vette, tenyerében dédelgette. Egyszer csak megszólalt a kis­csirke: — Ennyi lány között csak neked vollt jó szíved. Hálából elárulok neked egy titkot! — Titkot? Úgvan mit tud­hatsz, te, kicsi jószág? — Tegnap nyitva hagyták a konyhaajtót, én meg besétál­tam rajta. Tudod-e mit lát­tam? ;.. Az a gonosz fősza­kács csirizzel kenegette a pa­lacsintasütők alját! — Ó, a ravasz! — kiáltott Katica. — Azért mennek hát tönkre a palacsinták! No, de majd én túljárok az eszén! Hazaszaladt Kukutyinba, onnan hozott egy palacsintasü­tőt, és mindjárt ment a király elé. — Egy életem, egy halálom, én azt a hetvenhét palacsintát még ma ebédre kisütöm felsé­gednek. Hozta a szakács kaján ábrá- zattal a csirizes palacsintasü­tőt, de Katica rá se nézett. — Itt az enyém, jó lesz az is! — Nem lehet ám! — fortyant fel a szakács. — Királyi kony­hán csak királyi edényeket szabad használni! — Ohó — felelt Katica —, erről nem szólt a király paran­csa! — De nem ám! — Helyeselt a királyfi, akinek első szempil­lantásra megtetszett Kenderha­jú Katica. Az meg rá se hede­rített a mérges szakácsra, csak megkeverte hamar a palacsin­tatésztát és elkezdte sütni a pa­lacsintákat, Egyik gyönyörűbb lett, mint a másik! Amikor Ka­tica a hefvenhetediket is fel­dobta és megfordította, felkiál­tott az öreg király: — Ejha, eszemadta! Ez az- íán a palacsinta! Együltömben megeszem valamennyit! A királyfi minden trombitát megfúvatott örömében, úgy hirdette ki, hogy ezentúl csak ásó, kapa, nagyharang választ­hatja el Kenderhajú Katicától, szépséges, ügyes királyasszo­nyától. Katica azonban csípőre rak­ta a kis kezét és így szólt: —Még nincs vége a pala­csintasütésnek! — Nincs? — csodálkozott el mindenki. — Nincs bizony! Mert ha őfelsége mind a hetvenhetet megeszi, nekünk semmi sem marad. Pedig mi is éhesek va­gyunk! — Úgy van! flelyes! — új- jongott az udvari nép. — Éppen ezért, most a fő­szakácsmester mutassa be ne­künk a tudományát! Süssön palacsintát a saját palacsinta- sütőjében! No, ezután jött, ami még nem volt! A gonosz szakács bele­esett a maga csinálta kelepcé­be. Kettő nem sok, de annyi palacsinfát sem tudott kisütni, mert beleragadtak a csirizbe Vörösödött, mint a főtt rák, még a víz is kiverte, és az egész udvar rajta kacagott. Végül odacsapta a palacsinta- sütőt és szégyenében világgá szaladt, vele a sok ingyenélő pereputtya. Kenderhajú Katicából pedig szépséges, boldog királyné lett meseországban;. „Szerencse66 sorsjáték Vízszintes: Vakbelük: K, S, M, TJ, E, Ö, L. 1. A »Szerencse« sorsjáték főnyereménye. 16. A lángoló fada­rabokon. 17. Ókori nép. 18. Gáz. 19. Tág szélek (!). 20. Tavaszi cseme­ge. 21. Két szó: Derékszíj, értékmé­rő. 22. Tárgy után kérdezünk így. 23. Becézett Erika. 24. ÁCallakás. 25. Két szó: Személyes névmás, Du­na menti város. 26. Vágófegyver. 27. Vizes por. 28. Legelő. 30. Vízbe nyúló fapadló. 31. Ritka férfinév. 32. Személyéhez. 33. Keresztülnyúj­tod? 35. Ember — németül. 36. Nö­vény. 37. Zománc. 38. Erdei ra­vaszdi. 39. Borít. 40. Belső szerv. 42. Maltertcellék. 43. A szerencsés nyertesek között 350 db-ot sorsol­nak ki különféle értékben. 46. Csú­nya betegség. 47. Svájcban a Raj­na baloldali mellékfolyója. 48. For­ró vízzel leönt. 49. E napon. 50. Rö­viden ilyen. 51. Azon dologba. 53. Erdei meselény. 54. Víziállat. 55. irány. 56. Jegyez. 57. Régi falusi tisztség. 59. L.óbíztatás. 61. Asszony­nevek után írják. 62. A lócsemege. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 üüü u::sb 17 :::::: :::::: 18 jjjjjj 19 20 21 ÜÜÜ 22 Ili 23 24 :::::: Oj 25 üiiü 26 Ili 27 28 29 30 ::sa :::::: ::::n 31 ::::r Üli:! 32 33 34 35 :::::: :::::: :::::: 36 Ili 37 ::na :::::: 38 :::Hi ::!«■ 39 ill 40 41 Ili 42 43 44 45 ~1 v v ÜÜÜ :::::: 46 ii 47 Hlllj 48 illlÜ !:::!! 49 50 Üiiii 51 ijjlli 52 üiiü 53 Ili 54 55 H::H 56 jji üiiii 57 58 :::::: üiiii 59 60 11 61 jjjiij 62 ssssss 63 Ili 64 65 66 67 :::::: 68 üiiü 69 Ili 70 71 üiiii 72 j;»;j 73 74 :::;r 75 jjjiij 76 j|::3 77 :::::: 78 79 :::::: 80 üüh 81 !h3í 82 83 üiiü 84 :::::: :::::: 85 86 iiÜH 87 88 89 90 11 91 92 Ilii93 :::::: KŐZETEK i 2 3 4 5 >6 ? Ran« : ■■■■ ■■■■ ■■■■ 8 9 10 11 aaaa aaaa BBBB aaaa 12 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 13 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 14 15 aaaa aaaa aaaa aaai ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ Í8 16 ■ ■■■ BBBB ■■■■ ■■■■ anaa aaaa aaaa aaaa 17 ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 19 aaaa ■ ■■■ :::: 20 21 aaaa aaaa aaaa aaaa 22 23 aaaa ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 24 25 ■■■a aaaa aaaa aaaa 26 27 28 29 aaaa aaaa aaaa aaaa 30 31 :::: :::: 3 2 33 34 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ aaaa aaaa aaaa aaaa 35 J Urbán Ernő: • 1 ♦ TÉLI ÜNNEP | Nem riogat a kanász { — messze még a reggel — | alig lehet bírni mégis ♦ a gyereksereggel. Kanalával nagyanyó ♦ szaporán kavarja. | Siet, mert a kertek alján í füstöl már a szalma. | Kezük-lábuk majd lefagy, j mégis vígan vannak: ♦ hasig hóban hemperegnek, ♦ s föl-alá rohannak. Kapják hamar a kocát, perzselik a lángon. Piros-barna sült bürkéje I legjobb a világon. | Disznóölés készül itt, ♦ vidám téli ünnep, ♦ nem csoda, ha örömükben J táncra pendeTülnek. No, még forró vizet rá, s mehet a rénfára. Ha szaporán megy a bontás f máj lesz ozsonnára. ♦ Lobog a tűz, forr a viz, ♦ gőzölög a kondér. ♦ öreg kését a küszöbön { feni már a böllér. De jutni csak annak jut máj meg kolbász s hurka, ? ráadásul forralt bor is, nem sok, csak picurica —< J ♦ Sírhat-ríhat a koca, | oldalára döntik. I Felüvölt és vére máris * habot hányva ömlik. aki derék gyerek volt: hordott vizet, szalmái s megfogta a kese disznó ♦ kunkorodó farkát. i Vízszintes: 1. Legtöbbször mr - köböl keletkezett üledékes köze: sok van a Bakonyban. 8. Tiltósz 10. A gépkocsira való felrakás. 12. Helyez. 13. Légi közlekedési esz­köz. 14. Szürke színű, nagyon ke­mény kőzet, sok van a Balaton mentén. 16. Anyóka. 17. Fej. 19. Vissza: Diplomás emberek neve előtt áll. 20. Gyilkolta. 22. Rövid mutatószó. 24. EÖR. 26. UDA. 28. A legismertebb kőzet. 30. Nem le. 3L Fogaival morzsolja. 32. Ablak előtt van. 34. A pék is és a házias­szony is használja. 35. Ékezettel: lángol. Függőleges: 1. Búzaőrlemény. 2. Időmérő. 3. A lakásért járó fizet­ség. 4. Okozat szülője. 5. Hyen jel is van, főként a távírásnál hasz­náljuk. 6. Eszme-közismert idegen szóval (IDEA). 7. Etet. 9. Gépkocsi­val lehagyó. 11. Pék igéje. 15. Ke­mény kőzet. 17. Fedő része. 18. Hús­véti tojás jelzője. 20. Vigyáz — táj- szóval. 21. Lukacsos kőzet, más né­ven habkő. 23. A habarcs egyik kelléke. 25. Személyes névmás. 27. A maró folyadék.' 29. Dohányos ember igéje. 33. Téli sporteszköz. K. J. * * * Beküldendő a vízszintes 1.; 14., 28. és a függőleges 15., 21. Beküldési határidő 1964. decem­ber 24-e, csütörtök délig. Ä szüksé­ges sorokat levelezőlapon küldjé­tek be. s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Köszörű; Gyalupad: Marógép; Fúrógép. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban találjátok. A keresztrejtvény történetéből Magyarországon az első ke­resztrejtvény megszerkesztése Kristóf Károly nevéhez fűződik. 1925 januárjában, még mint ifjú újságíró vette észre a furcsa áb­rát az egyik angol lapban. Nyom­ban fabrikált egyet és magyarul elnevezte keresztszórejtvénynek. Az első keresztrejtvény így a Ma Este című lapban jelent meg. Az ábrát Byssz Róbert rajzolta. A megfejtő ajándékot is kapott: pingpong-készletet. A következő lap, mely nem sokkal később adott keresztrejt­vényt Az Üjság volt. Ebben Grätzer József mérnök, a későbbi »rejtvénykirály«, Karinthy Fri­gyes titkára készítette az ábrá­kat. A magyar írók közül Heltai Jenő vitte művészi tökélyre a keresztrejtvényfejtést. Egyformán tudott angol, francia és német keresztrejtvényt megfejteni. Azóta a keresztrejtvény hosszú utat tett meg, s vált igen sok fel­nőtt és gyerek kedvenc szórako­zásává. Római számok IV III VI III III IV Ezeket a római számokat — melyeknek összege 23 — két tollvonással három csoportra lehet osztani úgy, hogy mind­egyik csoport számainak össze­ge egyformán kilenc legyen. Hová húznád ezt a két toll­vonást, hogyan oldanád meg a feladatot? Helyes megfejtés: IV Ilii VT |1II III I|V 63. Jelszó. 64. A labanc — német jelzője volt. 66. Pénzt ad ki. 68. Létrehoz, alkot. 70. Dal. 71. Angol egyetemi város. 72. Zár? 73. Tész­tafajta. 75. Kis ház. 76. Megfázott a torika. 77. Kopik. 78. Fordított személyes névmás. 79. Római 45. 80. Gyorsan szaladó. 81. Kerek szám. 82. Az állóvíz. 83. Mámoros állapo­tot. 84. Sportöltőzet. 85. Római 7. 87. Tizenkét hónap. 88. Nem állan­dó. 89. Személyednek. 91. Nagy te­rem. 93. A »Szerencse« sorsjáték egyik húszezer forint értékű főnye­reménye. Függőleges: Vakbetűk: B, A; H, B, E. 1. 1200 forint értékű nyere­mények. 2. Táplálékát. 3. Varróesz­közt. 4. Gyümölcsöt szakít. 5. Visz- sza: Szűk utcácska. 6. Fém. 7. Ke­resztülmetsz. 8. Fiú — tréfásan. 9. Orosz uralkodó volt. 10. Saját ke­zűleg. 11. Ilyen költemény js van. 12. Átnyújt. 13. DÁZ. 14. Húst köti a csonthoz. 15. Keresztülhintés. 21- Az ő tulajdona? 22. Ezt is nyerhet a »Szerencse« sorsjátékon. 23. Ma­gához tér. 25. Ennyi kerékpárt sor­solnak ki. 26. ... szentmiklós. 27. AO. 29. Somogyi község ékezetfö­lösleggel. 30. Hosszú ideig. 31. Ka­tonai. 32. Feltételes kötőszó. 34. Ve­lencei uralkodó volt. 35. Kitalált történet. 36. Lábával felbillent. 39. Növényre. 41. Ebből a fából dugó lesz. 43. Személyével. 44. Ékezettel: végtagja. 45. Tufa közepe (!). 46. Ez is főnyeremény. 49. Erdei tör­pét. 51. Gabonát vág. 52. Szemét használta — tájszóval. 56. Hírt küld. 57. iülami bevétel. 58. Szeszes ital-e? 60. Atomrészecskék. 62. Nem ezek. 63. Lemázolt. 65. Apaállat. 67. A bor is ez. 68. Menyecske jelzője. 69. Vízi növény. 72. Lehozta vala. 73. Lásd 37. sz. 74. A házból az ud­varra cipel. 76. Omladékok. 77. Du­nán. 78. Bíró teszi. 80. Részlet — ismert idegen szóval. 81. Kugli. 83. Római számok: 1000. 50, 50. 84. Bá­tor igéje. 86. Szót helyettesítő sző. 89. Tiltás. 90. Azonos mássalhang­zók. 92. Kerti munkát végez. A. I. ♦ * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 43., 93. és a függőleges 1., 22., 25., 46. Beküldési határidő 1964. december 24-e. csütörtök délig. Kérjük olva­sóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s feltű­nően írják rá: »Rejtvény.« Múlt ^heti rejtvényünk helyes megfejtése: Én újabb dalt, bará­taim, újat és jobbat zengek: mi már a földön, idelenn épTTjűk fel a mennyet. A nyertesek nevét Hírek cfmü rovatunkban közöljük. A kutya ugrásra készen, vadul uga­tott. Előtte a kerí­téshez lapulva, felborzolt szőrű, öklömnyi kismacs­ka kuporgott. Ki- tátott szájjal, pa­naszosan nyávo­gott. Két kisfiú álldogált a közel­cÁ hiba Oszejeva meséje ben, várta, hogy mi történik. Egy asszony te­kintett ki az abla­kon, aztán kisza­ladt a tornácra. Elkergette a ku­tyát, és haragosan rákiáltott a fiúk­ra: — Nem szégyel­lnek magatokat! — Miért szé­gyellnénk? Nem csináltunk sem­mit! — csodálko­zott a két fiú. — Éppen ez a hiba! — felelte szemrehányóan az asszony. Találd ki! Kedves mulatság, szórakoz­tató társasjáték a következő: A játék vezetője a játék előtt összebeszél az egyik já­tékossal. Ez a játékos aztán ki­megy a szobából. Ezalatt a bentmaradtak elhatározzák, hogy egy szót kell kitalálni az eltávozott játékosnak; például ezt a szót: léggömb. Most visszahívják a játékost, akinek a játéíkvezető sorban kérdéseket tesz fői: — Állat? — Nem! — feleli a visszaér­kezett gyerek. — Virág? — Nem! — Mesekönyv? — Nem! — Ceruza? — Nem! — Léggömb? — Igen! Persze mindenki meglepődik, hogy ilyen biztosan eltalálta a választ a gyerek, pedig a lég­gömb szót nem is a játékveze­tő ajánlotta. A magyarázat a következő: a játékvezető a megbeszélt szó előtt mindig olyasvalami tár­gyat kérdez, amelyben valami »fa- is szerepel, tehát a jelen esetben például a ceruzában fa is van. A kérdéseket szép csendben, minden izgalom nélkül kell persze feladni, így aztán sem­mi jel sem árulja el a trükköt. JÁTSSZUNK! Fel a dobossal! Egy üres, elhasznált gyufás- dobozzal bármennyien jöttök is össze, jól el tudtok játszani. A játék szabálya a következő: Az üres gyufásdobozt — az első ábra szerint — úgy helye­zitek el az asztal szélére, hogy része kijjebb álljon az asztal élénél. Egyetlen ujjmozdulattal kell a dobozt felütni a levegő­be. Ha a doboz lapjara esik: két pont; ha oldalára: tíz pont; ha élére: huszonöt pont. A játék győztese az lesz, aki legelőször éri el a kétszáz pon­tot! Jó szórakozást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom