Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
SOMOGV1 NÉP, vl* 10 Vasárnap, 1964. december 20. 19 túl n meGyeHRTflRon naesuiíROS a Hitesen rum Baranyát és Pécset egyáltalán nem nehéz fölfedezni. Hiszen annyian fölfedezték már! A rómaiak megtalálták itt Itália mediterrán éghajlatát, Elvira Cselebi, a török világutazó Kelet városainak zsibongó életét. A középkor az ország első egyetemét alapította Itt, az újkor természeti kincseket fedezte föl. A föld mélyében rejlő kőszén nyomában aknákat vágott, gyárakat épített, vasutat fektetett. A huszadik század második felében pedig a felszabadulás után a nagy felvirágzás korszakába lépett ez a táj. Pécs fejlődése a legszembetűnőbben a lakosság számával illusztrálható. A századfordulón valamivel több mint 53 000 lakosa volt a városnak. Húsz év múlva 58 000. A következő kótelepet találunk. Ámde: ott vannak azonkívül az ipar más ágazatai. Bőrgyár, kesztyűgyár, sörgyár, az erőmű, a gépgyár, a bútorgyár, a cipőüzem, az épületelemgyár. De nem kell tovább folytatni .. . Talán a legpontosabb, ha azt mondjuk: egy nagyváros a Mecsek alján. A városba érkezőt i inde- nekelőtt az új építkezések ragadják meg. Ha Pest felől érkezik vonattal, akkor a nyugati városrész új lakóházaival ismerkedhet meg először, a főpályaudvar előtt pedig a most kibontakozó déli városrész új kilencemeletss épületei fogadják. A város keleti kapujában az egykori Meszes-puszta helyén épült városnyi lakótelep szélén épülő toronyházak állnak a hatos út bejáratánál. Az új pécsi erőmű. 1966-ig további beruházásokkal kétszeresére emelkedik a jelenlegi 100 megawattos teljesítménye. évtizedben hetvennégyezerre nőtt a lakosok száma. 1941- ben 88 473 ember lakott Pé- ^egen, 1949-ben 171 fővel, kevesebb volt a város lakója, mint 1941-ben, de azután ugrásszerű fejlődés következett. 1960. január 1-én a lakosok száma már 114 655, 1962-ben 125 411. Mennyi van most? Miért találgassunk? Januárban közli majd a Statisztikai Hivatal jelentése. A város és a megye jellege? Pécs bányászváros? Igen. A lakosságnak egy nagy része dolgozik a bányákban. A város két szélén, a nyugati és a keleti városrészben — tízezernél több lakosú — bányász laA Mecsek oldalában a társasházak sora jelenti az új színt. Ebben az évben csupán a Baranya megyei Építőipari Vállalat 794 új lakást ad át az új lakóknak. Ebből 360 már a korszerű nagypaneles eljárással épül, túlnyomórészt a valamikori szigeti vám szomszédságában fekvő bulgárker- tek helyén. A nem ipari jellegű építkezések közül jelentőségében, nagyságában kiemelkedik az új egyetemi városrész építése. Amikor 1921-ben a volt pozsonyi egyetemet Pécsre helyezték, sebtében iskolákban, kórházakban helyezték el az egyetem klinikáit s tudomáFt-éxt SZERENCSE SORSJEGGYEL megnyerheti Kapható az újságárusoknál és a levélkézbesítőknél! nyos intézeteit. A harmincas években végül komoly ígéretet lett az akkori kormányzat, hogy megoldja az egyetem elhelyezésének fojtogató problémáját. Az új egyetemből azonban csupán egy szárnyépület került tető alá. Oda beköltözött a jogi kai-, és az egyetem építése nem is került többé napirendre. Illetve csak napjainkban. És, hogy most nemcsak ígéret hangzott el, bizonyítják az új négyszáz ágyas klinikatömb nyolc emelet magasba nyúló falai, és az új gazdasági épületek. Az új klinika és a csatlakozó gazdasági épületek jelentik az egyetemváros építésének első ütemét. Ezek a létesítmények 210 millió forintos beruházással épülnek föl. A második ütemben a volt Dózsa tiszti iskola épületeit alakítják át. Ott kapnak helyet az elméleti intézetek és az orvostudományi egyetem tizenkét tanszéke. Ez, a második ütem 142 millió forintos beruházással készül majd el. A harmadik ütemben, az egyetem távlati fejlesztési tervében egy 450 ágyas klinika fölépítése szerepel. De ha már a felsőoktatáshoz kanyarodtunk, ne feledkezzünk meg a többi felsőoktatási intézményről sem. A Tanárképző Főiskola 1200 nappali tagozatos és 3500 levelező hallgatójával a tanárképzés dél-dunántúli centrumává növekedett az utóbbi tizenöt évben. A csupán jogi karral rendelkező Tudományegyetemen évente több száz jogászt képeznek. A Felsőfokú Vegyipari Technikum két éve működik. gyár, majd a kesztyűgyár, a Zsolnay Vilmos alapította porcelángyár, a kis magánvállalkozásokból, vagy inkább a magánvállalkozások megbuktatásából kinövő nagy bányaBemutatójára készül a Pécsi Balettegyüttes. Most épül egy laktanya átalakításával a székháza, korszerű előadótermekkel, laboratóriumokkal, műhelyekkel. Idén Pécs mellett a megye is megkapta az első felsőoktatási intézményét. Sellyén, a Drasch- kovichok egykori kastélyában kapott helyet a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Az első évben 69 hallgató előtt nyitotta meg kapuit. Az 1367-ben I. Lajos alapította Studium generale, az első magyar egyetem hatszázadik évfordulóját tehát Pécs és Baranya a felsőoktatás egyik fellegváraként ünnepelheti majd három év múlva. Amikor a századforduló körül Pécs ipara erőteljesebben kezdett fejlődni, egy lelkes pénzes ember kijelentette: »Magyarország Manchesterét fogjuk itt létrehozni.« Hát ez nem sikerült. Bár próbálkoztak a kőszénbányák megnyitása után vasolvasztással, de kiderült, hogy a magas kéntartalmú liasz kőszén nem alkalmas nyers állapotban erre. A nagy vasmű terve még embriókorában megbukott. Viszont a Tettye-patak menti timármes- terek utódaként létrejött bőrüzemek lettek végül is a pécsi ipar reprezentánsai. A ma iparának a reprezentánsa Pécsen kétségkívül a kőszénbányászat. A pécsi és komlói szénbányászati trösztök összevonásával kialakult Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben mintegy húszezer ember dolgozik. A felszabadulás óta megnyitott új bányaüzemek a világszínvonalhoz képest is a legkorszerűbbek közé tartoznak. A komlói Zo- bák akna, a pécsi István II. akna, szállítási kapacitásukat tekintve az ország legnagyobb bányaüzemei közé tartoznak. A Zsolnay-féle porcelángyár is új virágzásnak indult. A gyér fő profilja ma a porcelán szigetelő, öt országba szállít a gyár különféle méretű szigetelőket, és legalább annyi elismerést szerez a magyar porcelániparnak a szigetelőkkel, mint a herendi gyár a művészi díszműtárgyaival és porcelán edényeivel. A gyár legújabb típusa, amelyik egyúttal a nemrég létrehozott üzemrészben készül, a 180 centiméter magas, egy darabból készülő szigetelő. A másik ilyen ipari híresség a pécsi kesztyű. A háromezer dolgozót foglalkoztató gyár a brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet szerzett, a múlt évben pedig a könnyűipar legszebb terméke címét ítélték oda a pécsi kesztyűnek. A gyár egyébként tipikus példája a felszabadulás utáni rohamos iparfejlődésnek. Az államosítás idején 300 d-1- gozója volt az üzemnek, és alig kilencvenezer pár kesztyűt gyártottak évente. Ma háromezren dolgoznak az időközben kibővített gyárban, és másfél millió pár kesztyűt termelnek évente, ennek a mennyiségnek hetven százalékát exportra. Ilyen tekintetben megyén belül legföljebb a szigetvári cipő kelhet versenyre a pécsi kesztyűvel. Ugyanis a szigetvári cipőgyár szintén kizárólag exportra termelő üzem. De most. már csak egyetlen üzemet: a csak belföldre termelő sörgyárat említsük. Fontos üzem. Pécsen legalábbis az. Mert Pécs, borvidék ide, borvidék oda, sörivó város. Itt a sörfogyasztás fejkvótája 60 liter évenként. Országos rekord! De hát nyugodtan készülhetünk újabb »teljesítmény« felállítására is, hiszen most folyik a sörgyár teljes rekonstrukciója. Százmillió forintos beruházással épül az új főzőház és az új gyári erőmű. Az üzem tehát állja majd a rekordjavító kísérleteket... * * * Félő, hogy csak megláttatni engedtük Pécset. Hiszen most még el kellene látogatnunk a Pécsi Nemzeti Színházba, legalább a Pécsi E Illett egyik előadását megnézni, meg kellene ismerkedni a művészeti élettel. Írókkal, költőkkel, képzőművészekkel. Be kellene kopogtatnunk az egyetem tudós professzoraihoz, bepillantanunk a tudományos intézetek munkájába. Sőt: ki kellene szaladnunk a szőlőhegybe is, egy kis újbor-kóstolásra. Talán valami különlegességet is meg kellett volna néznünk? Végül is tulajdonképpen Pécsen sincsenek különlegességek. Annyi történt itt húsz év alatt, mint másutt az országban. Az országgal együtt felnőtt a város is. Iparában, kultúrájában, tudományában. Távlatai? Ügy gondoljuk: kétszázezren laknak majd húsz év múlva a Mecsek aljí városban, és új gyárak emelkednek addigra a város szélein. Hiszen annak az útnak, amelyiken húsz éve elindultunk, még csak az elején járunk. A lehetőségek nagyok, a távlatok szinte beláthatatlanok. Pécsen is, mint bárhol az országban. Kurucz Pál Baranya híres borvidékén, Villányban szüretelik az Opportőt. (Erb János fölvételei!
