Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

ANTONIUS ÉS KLEOPÁTRA ffZMt? MEGvéf 'Bizottsága ÉS'a .megyei’ tanács l apj a Népművészetünk világhírének névtelen terjesztői Kerámiák, fafaragások, szőnyegek, hímzések az ARTEX és a MODEX exportjában A külföldi magyar éttermek hangulatát nemcsak a zene, az ételek, italok teszik igazán magyarossá, hanem a dísztár­gyak is: a falakon, asztalokon elhelyezett tányérok, tálkák, csuprok, kancsók, vazálc, ha­mutartók és étkészletek, ame­lyeket az ARTEX Külkereske­delmi Vállalat exportál a vi­lágnak csaknem minden tájáé­ra, öregbítve a magyar nép­művészet hírnevét. Órák alatt „elfogyott“ a kiállítás.,. E népi kerámiák nagyrészt a Hódmezővásárhelyi Majolika- gyárban készülnek a nagy ke­reslet miatt ipari módszerrel, de az ősi népi motívumok megőrzésével. A fekete nád­udvari kerámiát és az egyes vidéki kisműhelyek más-más táji jellegű alkotásait ugyan­csak kedvelik külföldön. Népi kerámiáink egy-egy nemzetkö­zi kiállításon olyan sikerrel szerepelnek, mint legutóbb Fi­renzében, ahol a nyári kisipari vásáron szinte órák alatt szét­kapkodta a közönség az AR- TEX-pavilonban kiállított vá­zákat, tálakat, tányérokat, ha­mutartókat. A formás és ízlé­ses dísztárgyakkal a külföldi vásárlók főleg a vidéki háza­kat, vadászlakokat, nyaralóhe­lyeket díszítik, de sokan csi­nosítják magyaros kerámiák­kal városi lakásaikat is. Népi kerámiáink elsősorban áá északi államokba, Svédor­szágba, Finnországba jutnak el, de nagy a kereslet olyan országok részéről is, ahol na­gyobb településekben élnek magyarok. Ók a hazai hangu­lat varázsát érzik ezekben a dísztárgyakban, otthonukban éppúgy, mint a magyar ven­déglőkben, ahol népi fafaragá­sokat is árusítanak a vendé­gek között nem kis sikerreL E szép kézimunkák csaknem mind használati tárgyak: po­harak, evőeszközök, ládikók, dohánytartók, fokosok, pász­torbotok, kulacsok — mind­mind művészi kivitelben. Ha­sonló a sikerük a hímzett ru­hájú díszbabáknak is, ame­lyek különböző táji jelleg sze­rint készülnek ugyancsak a vi­déki háziipari szövetkezetek­ben; a legnépszerűbbek köz­tük a matyóbabák, a sárköziek és a bujákiak. Továbbfejlesztett magyaros motívumok Kézi szövőszékeken készül — E|íkés megyei szövetkeze­tekben — a híres torontáli sző­nyeg, amely török eredetű ugyan, de az idők során sok magyaros motívum került min­táiba. E motívumokat állan­dóan tovább fejlesztik népi szövőink. A gazdag minta- és színválasztékban készülő to­rontáli szőnyeget is az egész világon vásárolják, de első­sorban az olaszok, az angolok, a skandinávok és a nyugatné­metek. Ugyancsak nagy az ér­deklődés a magyar jellegű su­baszőnyeg iránt, amely újdon­sága szőnyegiparunknak. A hosszú szőrű gyapjúszőnyeg anyagát különféle színű racka- júhok adják a Körös-vidéki szőnyegszövőknek, akik a gyapjú eredeti színében készí­tik el a lakást díszítő szép szőnyegújdonságot. Népművészetünk büszkesé­gei a különféle táji jellegű ké­zimunkák, a hímzések, a házi­szőttesek, a finomhímzések, gyapjúhímzések, amelyeket a másik külkereskedelmi válla­latunk, a MODEX exportál a földnek csaknem minden tá­jára. A külföldi vásárlók bő­ven válogathatnak a szép ma­tyóblúzok, a hímzett, modern női blúzok, a sok háziszőttes, futóterítők, szettek, szőttes garnitúrák, asztalterítők, dísz­párnák, garnitúrák között. A matyó, a kalocsai, a bujáki hímzések népszerűek, mint a beregi keresztszemesek vagy a köveji térítők, a jászárokszál­lási toledós kézimunkák. A kézimunkák sikere A híres-neves matyóhímzé­seket Mezőkövesd és környé­ke szállítja a MODEX útján szinte világszerte, de elsősor­ban Svájcba és Franciaország­ba. A zsorzsettből és krepde- sinből különböző hímzésgaz­dagságban készülő matyóblú­zokat viselik is a külföldi lá­nyok, asszonyok. A franciák a kalocsai hímzéseket is éppen úgy kedvelik, mint a matyók csodás kézimunkáit. A Jász- árokszálláson és környékén készülő toledós kézimunkákat a legnagyobb mennyiségben a nyugatnémetek vásárolják. A nagy kereslet miatt már Eger­ben és környékén is betanítot­ták a nagy tehetségű hímző­asszonyokat ezeknek a szál- húzásos, recés kézimunka-dí­szítéseknek a készítésére. Sok ország vásárolja a MO- DEX-től a szép magyar kézi­munkákat: Ausztriában, Dá­niában a modernebb hímzett blúzokat, szőtteseket, Norvé­giában a nyers vászonra hím­zett párnákat, főleg a kará­Külföldre is szállít a Kaposvári Felsőruházati Ktsz (Tudósítónktól.) Egy éve költözött új üzem­házába a Kaposvári Felsőru­házati Ktsz. A volt Korona Szálló udvarán levő műhe­lyekben 54 nő dolgozó került tágas, világos munkahelyre. A régi helyiségekben háromféle terméket gyártottak, ez év má­sodik felétől már csak férfi­ingeket készítenek. A profil­változás miatt hetekig döcö­gött a munka. Most naponta hatszáz ing készül el. Termé­keikből — az árucsereforgalom alapján — a Szovjetunió is vá­sárol. Már a jövő év első felé­re is szerződtek exportra. Az új üzemházban lényege­sen nagyobb a termelékenység, mint a régi helyen. A munká­sok keresete 2,5—3 százalék­kal magasabb, mint a múlt év­ben volt. A ktsz Május 1. ut­cai rendeltszabóságának is sok a munkája. Főleg olyan anya­got szereznek be, amelyből konfekció nem készül. Így alig győzik a sok rendelt ruhát el­készíteni. Még tavaly gépesítették az Árok utcai kötelesrészleget. Ez az üzemrész negyedévenként 150 000 forint értékű árut ad át az AGROKER-nek. Sokféle szolgáltatási mun­kát; gallérjavítást, foltozást, nadrágvasalást és -szűkítést végez a ktsz. Szolgáltatási ter­vüket november végéig 130 százalékra teljesítették. csonyi motívumokkal készülő szetteket, szőtteseket, Hollan­diában a tájegységek kézimun­káit; Ausztráliában konfekcio­náláshoz a szőttes méterárukat keresik. Az idén érkezett na­gyobb megrendelés Japánból is, főleg szőttesekre és szűr- rátétes térítőkre. A magyar népművészet név­telen munkásai nagyszerű szolgálatot tesznek népünk életrevalóságának, művészi íz­lésének külföldi terjesztésé­ben. Varga Aranka Nagy felhozatal és kereslet volt a tegnapi piacon (Tudósítónktól.) Élénk forgalom volt tegnap a kaposvári piacon. Egymást érte a sok vevő, áru is volt bőségesen. Különösen a szövet­kezeti és az állami pavilonok­ba hoztak fel sok eladnivalót. A somogygeszti Üj Barázda Tsz 1500 tojást és 75 liter tej­fölt hozott a piacra. A kapos­vári Latinka Tsz szép karfiolt árusított, két mázsát adtak el belőle. A somogyjádi Augusz­tus 20. Tsz mézet hozott, kiló­ját húsz forintért adták. A hetesi Vikár Béla Tsz eladói pontyot árusítottak. Nagy volt a kínálat almá­ból, sütni való tökből. Egy-két helyen még otellószőlőt is le­hetett vásárolni, 5,50—6,50 fo­rintot kértek érte. Volt már fenyőfa is, a múlt évi áron hozták forgalomba. Igen sok élő baromfit kínáltak eladásra. Az ÉKV 384-es standján na­gyon fogyott az élő pulyka. Egy-két ár: tojás 2—2,10, fokhagyma 10—12, káposzta 2,20, kelkáposzta 2, vörös ká­poszta 2,40, alma 4—6,60, bab 6 forint­Sikerrel játssza a Csiky Gergely Színház Shakespeare Antonius és Kleopátra című tragédiáját. Vidéki színház most első alkalommal vállalkozott a mű bemutatására; eddig csak a Nemzeti Színház játszotta az Antonius és Kleopátrát. November 27-e óta tizennégy előadáson mintegy hét és fél ezren tekintették meg a darabot. (An­tonius: Kárpáthy Zoltán, Kleopátra: Olsavszky Éva. A háttérben Charmian: Mikes Emma és írás: Iszlay Emese.) Eredményes az .+ -es oktatás igaltian (Tudósítónktól.) Együttes ülést tartott Igái­ban a Kaposvári Járási Ta­nács Művelődésügyi Állandó Bizottsága, a gyermek- és if­júságvédelmi albizottság meg a Hazafias Népfront járási bi­zottsága. Az iskolás gyerme­kek és a cigányok helyzetét vitatták meg. Bernard Jenőné, az általá­nos iskola és a gimnázium igazgatója a nevelési tervek­ről, a gyerekek életkori sajá­tosságairól beszélt. Elmondot­ta, hogy eredményes az 5+1- es oktatás. Általa a gimnazis­ták megszeretik a fizikai mun­kát. A nyáron például minden igali gimnazista fiú dolgozott útépítésen. A szakmunkáshiány okairól is szó esett. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek nem kötnek szerződést a tanu­lókkal. ösztöndíjjal és szako­sítással előmozdíthatnák e probléma megoldását. A beszámoló foglalkozott a cigánytanulók helyzetével is. Bár a községi tanács és a ne­velőtestület anyagilag, erköl­csileg támogatja a cigánygyer­mekeket, mégis az 58 tanköte­les 27 százaléka bukásra áll. A napközisek 17 százaléka ci­gánygyermek. 380 forint tan­könyvsegélyt kaptak. A neve­lők a korrepetálást már au­gusztusban megkezdték. A rá­szorultakat állami gondozásba veszik, vagy gyógypedagógiai nevelésben részesítik. A tárgyalóteremből Tizenhét éves alkoholista — A bíróság a fiatalkorú H. Béla vádlottat nyolcszáz forint pénzbüntetésre ítéli, és kötele­zi, hogy elvonókúrán kezeltes­se magát, mert ittasan vezette motorkerékpárját, jogosítvány­nyal nem rendelkezik, és mo­torja sincs levizsgáztatva. A fiú szégyentől vöröslő arc­cal áll fel, és dr. Gelencsér Ilo­na bíróhoz fordul. — Tudom, bűnös vagyok... Megérdemlem a büntetést, de ezt a szégyent! Ne küldjenek elvonókúrára! Abbahagyom az ivást, nem részegedek le töb­bet. A bíróság — mielőtt a vád­lott kéréséről döntene — még egyszer meghallgatja az orvos­szakértő véleményét. — A fiú alkoholista. Szerve­zete a korán kezdett szeszfo­gyasztástól annyira hozzászo­kott az italhoz, hogy egyedül képtelen leszokni róla. Javas­lom, hogy küldjék elvonókú­rára. A tizenhét éves fiút, a Sütő­ipari Vállalat marcali üzemé­nek dolgozóját ez év májusá­ban munkatársai jelentették föl az ügyeletes rendőrnek. — Hiába figyelmeztettük, nem hallgatott ránk. Pedig el­dugtuk a motorkerékpárját is, nehogy baj legyen. Annyit ivott, hogy nem bírtunk vele. Fenyegetőzött, erőszakoskodott, erre visszaadtuk a gépet. Azt ígérte, hogy nem ül fel, hazáig tolja, de becsapott bennünket. Intézkedjenek, amíg baleset nem történik — kérték a rend­őrt. Milyen rendes emberek! Még a rendőrségre is elmen­nek, annyira aggódnak mun- katársuként — mondhatná bárki. Csupán az a bökkenő, hogy H. Béla a munkahelyén rúgott be. Aznap egy ismerősé­től négy liter bort vásárolt, be­vitte a pékségbe, és munkatár­saival együtt megitta. Annyira berúgott, hogy kifeküdt az üzem udvarára, és csak késő este tért magához, amikor az egész délután tartó eső (!) né­mileg kijózanította. Milyen munkafegyelem lehet a marcali sütödében, hogy egy tizenhét éves fiú eszméletlen­ségig berúghat! S vajon mun­katársai — amikor a bort be­vitte, és megkínálta őket — nem gondoltak arra, hogy az ittasságból baleset lehet? Nem a motort kellett volna eldug­ni, hanem a bort! * * * Amikor a fiú visszakapta motorkerékpárját, nem hazafe­lé indult, hanem a község Ko­rona Vendéglőjébe tért be sö­rözni. Ismerik ott jól, törzsvendég­nek tartják. Munka után rend­szerint itt köt ki. A felszolgá­lók mindig kiszolgálták, akár bort, sört, akár röviditalt kért. Pedig a tiltó tábla ebben a vendéglőben is ki van függeszt­ve: »-Tizennyolc éven aluliak­nak szeszes italt kiszolgálni ti­los!« * * * A bíróság meghallgatta H. Béla apját is. — Nem tűnt fel önnek, hogy fia rendszeresen szeszt fo­gyaszt, s többször volt ittas? — Ivott... Hát istenkém! Olyan részeg sosem volt, hogy ne bírt volna hazajönni... Ez az apa véleménve. Ennyi­re közömbösen fogadta, hogy fia elsősorban az ittasság miatt került bíróság elé. Azért, hogy H. Béla tizenhét éves korában már alkoholista, és a bíróság kényszer-elvonó­kúrára küldi, nemcsak a fiú a felelős ... Szalai László 4 - trJ A légkör nőm változott Robert Shunty Hastings angol városban órás. Egy ré­gi órában, amelyet javítás céljából hozzá vittek, a kö­vetkező följegyzést találta: »Javítva 1880-ban. A politikai légkör komor.« Miután az órát kijavította, ő is betett egy kis jegyzetet az órába ezzel a szöveggel: »Üjból ja­vítva 1964-ben. A politikai légkör még mindig komor.« * * * * Lelki rokonság B. B. és De Gaulle között Egy francia grafológus fel­tűnő hasonlóságot fedezett föl De Gaulle tábornok és Brigitte Bardot kézírása kö­zött. Megállapította, hogy mindketten »azonos embertí­pushoz« tartoznali, közös jel­lemvonásuk a makacsság, a bátorság, a logikus gondol­kodás, a tárgyilagosság és a meggondoltság. Egy párizsi napilap szerint B. B. el volt ragadtatva ettől az ered­ménytől, De Gaulle tábornok álláspontjáról senki sem tud bizonyosat. * * * André Maurois, a világhírű francia író mondta: — A legtöbb nő ott véli fölfedezni a paradicsomot, ahol tiltott gyümölcsöt talál. A filmsztárok a magazinok számára élik magánéletüket Amióta a filmsztárok di- vajta elterjedt, magánéletük reklámcélokból jóformán ki­zárólag a magazinok szem­pontjai szerint alakul. Sok­szor előfordult már, hogy csak azért bonyolódtak sze­relmi ügyekbe, hogy a sajtó figyelmét felhívják készülő költséges filmjükre. A lelki tárulkozásoknak ez a gyakor­lata Nyugat-Németország- ban fantasztikus méreteket öltött. így például a Quick című magazin heteken át a legnagyobb részletességgel tárgyalta Kilius Marika mű- korcsolyázó bajnoknő intimi­tásait — hálószobafelvételek­kel Zahn villájából. A Stem című magazin viszont kény­telen volt megelégedni Bäumler magánügyeinek tár­gyalásával. A Quick mostani sorozata nem kevésbé ízléste­len: “Hogyan volt ez a te idődben, papa?« címmel Willy Fritsch és fia váltanak egymással vallomásokat a legnagyobb nyilvánosság előtt. * * * — Ki volt Éva? — Az első nő. akinek nem volt mit fölvennie. * * * Tanfelügyelő: — Mondd meg, fiam, mi az a H2 S04 — Tudom, csak nem tu­dom kimondani, itt van a nyelvemen. — Akkor köpd ki gyorsan Kénsavat né tarts a szád­ban! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága ás a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WTRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár. Latinka Sándor a. i Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kapus' ár Latínka 8. o. 2. Telefon 15 16. Felelős kiadő? Szabó Gábor RekOldött kéziratot nem rtrztlUifc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Flft- fizetbető a helyt postahivataloknál és postáskézbesitőlrjiél. Előfizetési díj egy hónapra 12 P« Index: 25067. Készült a Somogy mesvei Nyomon ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom