Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKl

1964. december 13., vasárnap

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA

Kádár János elvtárs beszéde a KISZ VI. kong resszusáit

i » V‘ ■ - / ü •

. > •; . i- ■

\ • o'

Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a KISZ VI. kongresszusa. A kongresszuson a jelenlevők nagy tapsa közepette lépett a mikrofonhoz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Többek között a következőket mondotta:

— Elsősorban szeretnék eleget tenni legfontosabb megbízatásomnak: a kongresszus valamennyi küldöttjének, részvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymilliós táborának átadom a Magyar

— Kedves elvtársak!

Engedelmükkel szólni kívánok pártunk, munkásosztályúnk, népünk harcának néhány kérdéséről. Ismert dolgokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bizonyos nemzetközi események következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakult politikánk a továbbiakban.

Mi úgy tartjuk, hogy politikánk, egész tevékenységünk minden lényeges kérdését — az ideológia kérdéseitől kezdve a politikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerekig — az egész párttagsággal, a párttal együtt harcoló tömegekkel, így az ifjúsággal is kellő alapossággal és mélységben tisztáztuk, megvitattuk, s a mi álláspontunk világos és megingathatatlan. Mi a marxizmus —leninizmus eszméi által vezérelve a kommunista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommunista, vagyis emberi módon dolgozva harcolunk célunkért, a szocialista társadalom teljes fölépítéséért. Ez nem egy, nem

Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeretetteljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszan tartó taps.) Jó munkát kívánok a kong- í'esszusnak és sikert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (Taps.)

Kedves elvtársak!

Tegnap meghallgattam a kongresszus elnöki megnyitóját, a központi bizottság beszámolóját és egynéhány felszólalót a déli szünetig.

Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti - a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgozni: egyszóval itt van a váltás. (Nagy taps.) Ez

öt, nem is harminc ember politikája. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos társadalmunk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, tehát a szocializmus ügyét magáénak valló magyar nép politikája és ezt nem változtathatja meg senki sem. (Nagy taps.)

Az élet természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglalkozni sem Marx, sem Engels, sem

Kedves elvtársak!

Nemzetközi téren három alapvető célért harcolunk. Először és mindenekelőtt a béke fenntartásáért. Másodszor a gyarmati rendszer teljes szétzúzásáért és a népek szabad, független nemzeti fejlődéséért. Ez hosszabb időre szóló feladat, de megoldása eredményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végóráit éli. Harjó dolog, s ezért jól érezzük itt magunkat.

Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között, önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjúsága is a Hor- thy-rendszer idejére esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekkorát elrabolta a kapitalizmus, ifjúságát fölemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyermekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, megérte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcolhattunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps.)

Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideológiánkat, politikánkat kidolgozta. ök nem láthatták előre, hogy milyen kérdést vet majd föl az élet a Magyar Népköztársaságban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján, teljes felelősséggel nekünk magunknak kell válaszolni! A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan megvizsgáljuk és együttesen adunk rájuk választ. Ezért van az, hogy alapvető kérdésben nem kell politikánkon változtatnunk.

madik feladatunk: harc a szocialista társadalmi rend világméretű győzelméért.

E célokkal teljesen és jól összefér az a politikai alapelvünk, hogy békésen akarunk egymás mellett élni a kapitalista országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy ez elősegíti összes előbb említett céljaink elérését, tehát a béke megőrzését, a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megsemmisítését és a szocializmus világméretű győzelmét. Kedvező föltételeket teremt az osztályharc számára a kapitalista világban, s az építéshez a szocialista országokban.

Ez egybeesik az egész emberiség alapvető érdekével, mint ahogy a kommunizmus céljai mindig egybeesnek az emberi haladással. Ebben van győzhetetlensége és ereje! Ezért nincs olyan erő, amely meggátolhatná a kommunizmus újabb és újabb sikereit.

Az adott viszonyok között az emberiség érdeke azt kívánja, hogy küzdjön egymással a két társadalmi rend, és győzzön a jobb! Mi meg vagyunk győződve, hogy a mienk a jobb és az fog győzni! De érvényesüljön a jelen társadalmi viszonyok között is világméretekben az ésszerű és értelmes munkamegosztás. Ezért vagyunk hívei a kereskedelmi kapcsolatoknak, a kulturális cserének. Az emberiség ügyét szolgálja, ha a népek jobban megismerik egymás kultúráját, nemzeti sajátosságait, alapvető jellemvonásait.

Érdekünk, hogy a Nyugat közvéleménye jobban megismerje a magyar nép mai életét és kultúráját. A realitás iránti érzék diktálja nekünk azt is, hogy hasznos, ha jobban és pontosan ismerjük azoknak a népeknek az életét, helyzetét, kultúráját, amelyek még kapitalista rendszerben élnek. Ezért is hívei vagyunk az utazásoknak.

A kapitalista valósággal torkig van az emberiség

A tőkések abban reménykednek, hogy ha jobban tudják népszerűsíteni életformájukat Magyarországon, lazítani tudnák rendszerünk belső szilárdságát. A tőkések társadalmi rendszerüknek csak azt az oldalát propagálják, amely a kirakatba való. Ami nem a kirakatba való, azt nem mutogatják. Ez téveszthet meg olyanokat, akik nem éltek a kapitalizmusban és nem tudják mi az.

Mindenki tudja, hogy 48 esztendővel ezelőtt a kapitalista rendszer uralkodott az egész világon. És szüntelenül propagálták ezt a rendszert. És hogyan válaszolt az emberiség erre? Ügy, hogy fölkelt, és áttörte a bilincset előbb a cári Oroszországban, majd más országokban, és ma 14 szocialista ország van a világon. Az újonnan felszabadult országok és népek Ázsiában és Afrikában — ott is, ahol nem a kommunizmus eszméje, nem a marxizmus—leninizmus uralkodik — kategorikusan és egyértelműen mondják, hogy nem akarnak a kapitalizmus útján járni. A kapitalista valósággal az emberiség torkig van. Ezért nem érhet célt propagandájuk.

Reménykednek abban is, hogy Magyarországon és más kelet-európai szocialista országokban majd erősödni fog a

Politikánk a szocializmus ügyét magáénak valló magyar nép politikája

Meggyőződésünk, hogy a két társadalom harcában a miénk a jobb és az fog győzni

Tanácskozik a WISZ VL kongresszusa.

(Folytatás a 2. oldalon.)

MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL:

Felnőtt kommunisták

(3. o.)

A MÜLTRA EMLÉKEZNI KELL

(4. o.)

kétféle Igazság

(3. o.)

MÚRA ÉS A 1ASYSZÉKSÚSI KINCSEK

(7. O.)

(8. o.)

99

(fi^eiiMíiunhac

(9. o.)

Huszonhét nopiß csak a teußerrel beszélt

(10. o.)

A lelenc

(12. o.)

Aknavetővel rálőttek az ENSZ-palotára - Provokációk Kuba és a Szovjetunió eilen

©

Gyalázatos provokáció játszódott le pénteken New Yorkban. Miközben Guevara kubai iparügyi miniszter beszédét mondta az ENSZ-ben, kubai ellenforradalmárok aknavetővel lőtték az ENSZ-palotát. Közben letépték a szovjet zászlót az ENSZ épületéről. Mindez világos nappal, Amerikában történt.

O Háromszáz katonát vesztettek az An Laó-i csatában a dcl-vietnami kormánycsapatok. A harcokban számos amerikai katona és tiszt is életét vesztette. A partizánok nagy mennyiségű fegyvert 6« más hadianyagot zsákmányoltak — jelentik a nyugati hírügynökségek.

©

Párizsban készülnek a “-négy nagy« minisztereinek találkozójára. A tanácskozásokon elsősorban az MLF-terv körüli huzavonát vitatják meg. Párizsi hivatalos körökben nem táplálnak nagy reményeket az értekezlet kimenetelét illetően.

A pénteki napot joggal nevezhetnénk az ENSZ és tagállamai ellen elkövetett provokációk napjának. Pénteken a közgyűlés általános politikai vitájában felszólalt Che Guevara kubai iparügyi miniszter. Beszéde közben hatalmas robbanás reszkettette meg a levegőt. Az ENSZ biztonsági szolgálata nyomban hozzákezdett a vizsgálathoz, és mintegy fél mérföldnyire az ENSZ-palotá- tól a kubai ellenforradalmárok zászlajával letakart aknavetőre bukkant. Ebből lőttek ki egy majd négykilós lövedéket, amely mindössze 30 méterrel tévesztett célt és az East River vizébe csapódott be. A nyomozás még folyik, de annyit már megállapítottak, hogy a merényletet kubai ellenforradalmárok követték el és amerikai fegyvert használtak.

Guevara beszéde alatt a rendőrség őrizetbe vett egy kubai emigráns nőt, aki késsel a kézben készült arra, hogy merényletet kövessen el a kubai miniszter ellen. Az ENSZ- palota előtt garázdálkodó kubai ellenforradalmárok másik provokációjának célpontja az épület előtt felhúzott szovjet zászló volt. Az emigránsok kihasználva a New York-i rendőrség nyilvánvaló bátorítását, letépték a zászlót. A merénylőket a rendőrség később mégis őrizetbe vette.

Adlai Stevenson, az Egyesült Államok képviselője azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok nem segíti azokat a támadásokat, amelyeket kubai ellenforradalmárok Kuba felé tartó hajók és Kuba területén levő objektumok ellen követnek el. Hozzáfűzte, hogy ezek a támadások .nem az Egyesült Államok területéről indulnak ki. Azt azonban beismerte, hogy az Egyesült Államok a kalóztámadások értelmi szerzői és elkövetői mellett van. Stevenson szavaiból kitűnt: az amerikai kormánynak nincs szándékában tárgyalni o kubai kormánnyal m guantanamói támaszpont felszámolásáról és egyéb vitás kérdésekről mindaddig, amíg Kuba nem mond le független politikájáról.

Az ezután felszólaló Su- bandrio indonéz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter beszédét a neokolonializ- mus elleni harc kérdéseinek szentelte. Subandrio hangsúlyozta, hogy a volt gyarmat- tartó hatalmak intervenciós felforgató tevékenységet folytatnak, katonai támaszpontokat hoznak létre, hogy fenntarthassák hatalmukat, és továbbra is kizsákmányolhassák egykori gyarmataikat. Nem szabad megengedni, hogy az, ENSZ a gyarmatosító vagy neokolonialista mesterkedések eszközévé válhasson — hangsúlyozta Subandrio.

A közgyűlés munkáját hétfőig elnapolták.

Mint már jelentettük, pénteken a Biztonsági Tanács is folytatta a vitát az Egyesült Államok és Belgium kongói agressziója tárgyában. Spaak belga külügyminiszter magyarázkodása és a léopoldville-i bábkormány képviselőjének felszólalása után Elefántcsontpart és Marokkó képviselői erélyesen elitélték és inssza- utasították a belga külügyminiszter és a Csombe-kormány fántcsontpart képviselője kije- megbízottjának állításait. Ele- lentette: Küldöttségünk határozottan ellenzi, hogy a kongói problémát az «afrikai kannibalizmus« kérdésének tüntessék fel. Marokkó képviselője, aki támogatta az előtte felszólaló elefártcsontparti küldöttet, elítélte Csőmbe bábkormányát, mert az az afrikai államok egységének megbontásával próbálkozik. Nincs két Afrika, és a népek nem engedik meg Afrika felosztását — hangsúlyozta a marokkói delegátus.

A Biztonsági Tanács ugyancsak hétfőn folytatja munkáját. (MTI)