Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

SOMOGYI N E P L A 1' 2 Kedd, 1964. december 8. A békés együttélés politikája minden ország érdekeit szolgálja GROMIKO: Kétnapos szünet után az ENSZ-közgyűlés hétfő dél­előtt az általános politikai vi­tával folytatta munkáját. Az első felszólaló Argentína kép­viselője volt, majd Gromiko szovjet külügyminiszter mon­dotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Kiss Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Gromiko beszéde elején ki­jelentette: o Szovjetunió a le­nini békepolitikával jött a közgyűlésre E politika lé­nyege: a béke és a népek jo­ga a független és szabad fej­lődésre. A szovjet külügymi­niszter kiemelte, az ENSZ fő feladata, amelyet az alapok­mány is leszögez, a jövendő nemzedékek megvédése a há­borútól és a népek együttmű­ködésének megszervezése. A közgyűlés fő feladata, hogy megjelölje, mit és hogyan kell tenni e két feladat megoldása érdekében. Gromiko szembeszállt a le­szerelés ellenfeleivel és hang­súlyozta, nem szabad megen­gedni, hogy ők bizonyuljanak erősebbnek. A Szovjetunió kész az általános és teljes le­szerelésre és helyesli a részle­ges intézkedéseket is, ha azok csökkentik a fegyverkezési versenyt — mondotta. Gromiko elítélte a multila­terális atomerö megteremté­sének tervét, mert az újabb államok számára teszi hozzá­férhetővé az atomfegyvert. Ez kihívás a Szovjetunióval és más európai országokkal szemben — mondotta —, de Tito beszéde a JKSZ Vili. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) maszpont-rendszerének fenn­tartását és síkraszállt az atomfegyver-mentes övezetek megteremtése mellett. Rámu­tatott, hogy Laosz, Dél-Viet- nam, Kambodzsa, Ciprus, Kongó és Angola olyan tűz­fészkek, amelyek egy újabb háború súlyos veszélyét rej­tik magukban, mert az emlí­tett országok belügyeibe kül­ső reakciós gyarmatosító erők avatkoznak be. Tito Jugosz­lávia támogatásáról biztosí­totta a nemzeti felszabadulá­sukért küzdő népeket és han­goztatta, hogy a gyarmati rendszer teljes felszámolása nincs már messze. A továb­biakban elismeréssel beszélt az el nem kötelezett országok pozitív szerepéről, vázolta az el nem kötelezettség lényegét, Wiajd a fejlődő országok prob­lémáit elemezte. A szónok rámutatott: a két kongresszus közötti időszak­ban jelentősen fejlődtek kap­csolataink minden szocialista országgal — kivéve Kínát, Al­bániát, Észak-Koreát és Észak- Vietnamot — mégpedig a szo­cializmus és a világbéke épí­tésének hosszú távlatú közös érdekei alapján. E tekintet­ben különösen fontosak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX és XXII. kong­resszusának határozatai által sugalmazott pozitív folyama­tok. Az, amit az utóbbi egy­két év alatt tettünk a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágok többségével a gazda­sági. politikai és kulturális együttműködés terén, jóval túlszárnyalja mindazt, amit korábban sokkal hosszabb idő alatt elértünk. Kapcsola­taink egészséges alapokon, az egyenjogúságon, a kölcsönös érdekeken és barátságon nyugszanak, ami teljesen meg­felel népeink törekvéseinek. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítésekkel továbbra is ezen az úton kell haladnunk, ingadozás és megtorpanás nélkül. Kifejtette a JKSZ álláspontját a Kínai Kommu­nista Párttal folyó vitában s elítélte a kínai vezetők sértő támadásait, rágalmait. Tito a továbbiakban áttért az ország belpolitikai problé­joszip Broz Tito fogadta a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségét, amely Fe­hér Lajosnak, a Politikai Bi­zottság tagjának vezetésével máinál: elemzésére. Határo­zottan állást foglalt a túlmé­retezett beruházások ellen és hangoztatta a dolgozók anyagi érdekeltsége növelésének szükségességét. Élesen bírálta az egyes negatív jelenségeket. A párt főtitkára ezután Ju­goszlávia nemzetiségi kérdé­seiről szólott. Igen élesen el­ítélte az észlelhető nacionalis­ta és soviniszta jelenségeket. Bírálóan elemezte az ifjú­ság problémáit. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ifjúság, különösen pedig a nagyvárosi ifjúság egy részére erősebb hatást gyakorolnak az ország társadalmi életének negatív elemei, mint a pozitívak. »Az ifjúság körében előfordulnak a huliganizmus esetei és ta­lálkozhatunk a szocialista né­zetekkel szemben idegen fia­talokkal. Ezekre a jelenségek­re nem szabad úgy tekinteni, mint amelyek majd önmaguk- tól elmúlnak« — állapította meg a szónok. A főtitkár beszámolójában a gazdasági fejlődés eredmé­nyeivel foglalkozva elmon­dotta, hogy 1958 és 1964 kö­zött évi átlagban kilenc szá­zalékkal nőtt az ország nem­zeti jövedelme. Ugyanebben az időszakban az ipari ter­melés több mint megkétszere­ződött. A mezőgazdaság leg­főbb jellemzője, hogy egyre intenzívebben fejlődött a szo­cialista szektor. A mezőgazda- sági össztermelés 1958—64 között 40 százalékkal emelke­dett, de még most sem tudja mindenben fedezni a meg­növekedett szükségleteket. Tito végezetül megállapí­totta: »A kongresszusnak vi­lágosan és határozottan állást kell foglalnia minden kérdés­ben, különösen pedig a gyen­geségekkel, hibákkal és tor­zulásokkal szemben, mert ezt várják a dolgozók. Tisztítsa meg ez a kongresszus bátran, következetesen és forradalmi módon utunkat mindattól, ami még mindig hátrafelé húz bennünket, mindattól, ami akadályozza a dolgozók élet- körülményeinek gyorsabb ja­vítását, a szocialista társadal­mi viszonyok gyorsabb fej­lesztését..« érkezett Belgrádba a JKSZ VIII. kongresszusára. A találkozó baráti légkör­ben zajlott le. (MTI) nemcsak Európa békéjét ve­szélyezteti. A külügyminiszter a Szov­jetunió -támogatásáról biztosí­totta az újonnan függetlenné vált népeket, s élesen elítélte a Kubával szemben tanúsított provokációkat. Gromiko han­goztatta, a szovjet kormány teljes mértékben szolidáris a forradalmi Kubával, s köve­teli a helyzet rendezését a Karibi térségben. Gromiko kitért a Tonkini-öbölben vég­rehajtott amerikai—dél-viet­nami provokációkra és leszö­gezte, a Szovjetunió elítéli azokat és figyelmeztet, nem maradhat közömbös egy test­véri szocialista ország elleni akciókkal szemben. A szovjet külügyminisz­ter kitért a Szovjetunió javaslatára, amely leszö­gezi, az államoknak ki­zárólag békés úton kell meg­oldaniuk vitás területi kérdé­seiket, majd az ENSZ helyze­tével foglalkozott. Kijelentet­te: a békefenntartó erők kér­dése rendkívül fontos, s el kell dönteni, kinek van jogá­ban ilyen akciók megindítása, s irányítása. Ha ezt a Bizton­sági Tanács megkerülésével végzik, az alapokmányt sér­tik meg — állapította meg a szovjet külügyminiszter. A külügyminiszter abnormális­nak és a béke érdekeivel el­lentétesnek nevezte azt, hogy a Kínai Népköztársaságot még mindig megfosztják tör­vényes jogaitól a világszerve­zetben, s állást foglalt a két Kína elmélete ellen is. Beszéde további részében a világkereskedelmi konferen­ciával, s az országok közötti kapcsolatok kérdéseivel fog­lalkozott, majd kijelentette: a Szovjetunió külpolitikai vo­nala világos. Békés föltétele­ket akar biztosítani a szocia­lizmus és a kommunizmus építéséhez, a szocialista or­szágok egységének erősítésé­hez, támogatja a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat, fej­leszteni akarja kapcsolatait Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka független országaival. Ez a politika a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttélésének politikája, amely megmenti a világot a háború fenyegetésétől. Ugyanakkor mindaddig, amíg fennáll a fegyverkezési ver­seny, s a béke veszélyben van, a Szovjetunió arra kény­szerül, hogy erősítse bizton­ságát, s visszaverjen minden fenyegetést, amely ellene, a testvéri szocialista országok ellen, a szocializmus, a sza­badság, a haladás gondolata ellen irányul. Gromiko végül leszögezte: a békés együttélés politikája nemcsak a Szov­jetunió, hanem minden ország érdekeit szolgálja. Nem biz­tosíthatja ugyan a nemzetközi kérdések egyszerű és könnyű megoldását, de csak ezen az úton lehet eljutni a kérdések megoldásához, a tartós béke biztosításához. Johnson szerdán fogadja Gromikót A Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy Johnson amerikai elnök szerdán hiva­talában fogadja Gromiko szovjet külügyminisztert és megbeszélést tart vele. A Fehér Ház szóvivője hozzáfűzte, hogy Gromiko »ha­gyományos látogatást« tesz Washingtonban. A szovjet kül­ügyminiszter a múltban is mindig fölkereste az amerikai fővárost, amikor az ENSZ közgyűlésének ülésszakára az Egyesült Államokba érkezett. (MTI) iito fogadta az MSZMP kii döttségét Csőmbe véres cirkusza Apák Csöng Hi dél-koreai elnök hivatalos látogatásra Szöulból Nyugat-Németország- ba repült, nyugatnémet köl­csönt kér országának. Űj kormány alakult Ku- wailban vasárnap. A kormány élén ismét Szalem El Szaban herceg áll. Az új 15 tagú ka­binetben a királyi család tag­jainak száma hétről ötre csök­kent. Schröder bonni külügymi­niszter látogatást tesz három nyugat-európai fővárosban: ma Rómában, holnap Párizsban, pénteken pedig Londonban ta­lálkozik kormánykörökkel. Sasztri indiai miniszterelnök háromnapos londoni látogatásá­ról hétfőn visszaérkezett Üj- Delhibe. Gaston Soumialot, a kongói forradalmi kormány hadügymi­nisztere vasárnap néhány na­pos látogatásra Kairóba érke­zett. Innen folytatja majd út­ját New Yorkba, az ENSZ- közgyűlésre, ha amerikai vízu­mát megkapja. Véget ért 18 republikánus kormányzó értekezlete. A ta­nácskozásról kiadott közlemény szerint a részvevők követelték, hogy 1965. tavaszára hívják össze a köztársasági párt kong­resszusát. Több kormányzó, köztük Rockefeller, Romney és Scranton követelte Burch- nek, Goldwater emberének el­távolítását a párt elnöki tisz­téből. A külpolitikának vannak eseményei, amelyeket a napi híradás nem tesz ad acta. Né­melyik történés tanulságai annyira megrázok és hosszú- lejáratúak, hogy lehetetlenség napirendre térni fölöttük. El­feledhető-e, például, az a gaz­ság, ami legújabban Stanley- ville-ben történt? Csőmbe zsoldosai egybetereltek mint­egy ötvenezer lakost a város sporttelepére. Azután hátrakö­tözött kézzel ebbe az arénába behurcoltak sok száz foglyot. Az első sorokban »tetemrehí- vott« stanleyville-i férfiak, és nők ültek. Egytől-egyig a Csombe-zsoldosok eszközei. És amint elvonultatták előt­tük a megkötözött, magatehe­tetlen áldozatokat, a tanúk­nak kiáltaniuk kellett: »Ez is lázadó/« Ezután a zsoldosok ott a helyszínen, az ötvenezer néző előtt, rostává lőtték a »felismert bűnösöket!-« Se vádló, se bíró, se védő: gyalázatos és nyilvános ön­kény. Ez a véres színjáték Nero arénáira emlékezteti a világot. Csakhogy sok idő el­telt azóta, s az emberiség nem a nérói zsarnokok világa után vágyakozik már! Ha mégis ez­zel traktálják, föl kell tenni a kérdést, miért lehetséges ez, kik az értelmi szerzők és milyen célok szolgálatában? Csőmbe, ez az Afrikaszerte gyűlölt dezertőr, saját népé­nek árulója és hóhéra, a leg- kihívóbb arcátlansággal je­lenti ki: »Tűzzel és vassal le­töröm a lázadást/« Ez a ször­nyeteg egyáltalán nem törődik azzal, hogy nemcsak saját faj­tájának legjobbjai vetik meg, hanem szerte a világon mil­liók és milliók. F. sorok írásakor már 22 állam kép­viselői követelik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sür­gősen tárgyalja meg a kongói véres eseményeket. Csőmbe véres cirkuszában egyetlen óra leforgása alatt — saját bevallásuk szerint — nyolcvan embert mészároltak le. Bizonyíték nem volt egyet­len egy »vádlott« ellen sem. Közfelkiáltással folyt a tö­megmészárlás a tömeg előtt. Világos; meg akarták félem­líteni az aréna nézőit. Példát akartak statuálni, azt akarták a fejükbe verni: »Így jártok mind, egytől egyig, ha Csőmbe akarata ellen lázadni meré­szeltek!« Ez világos beszéd. És mocs­kos. És felháborító. De mind­ezt még tetézi maga Csőmbe. Nyugat-európai útján kijelen­tette Párizsban: »Demokrata vagyok. Hamarosan elrende­lem a demokratikus választá­sokat. Ennek persze az a föl­tétele, hogy a lázadást lever­jem. Hogy egyetlen lázadó se zavarja többé a kongói ren­det«. Ez is világos beszéd. Majd elrendeli a »demokrati­kus« választásokat, ha előbb kivégezte a demokratákat. A hazafiakat. A népjog, a nép- szabadság és az antiimperia- lizmus utolsó kongói harcosát is. És Csőmbe igazán azt hi­szi, hogy ez sikerülhet neki? Tulajdonképpen az már ré­gen nem érdekes, mit hisz Csőmbe. A világ közvélemé­nyét sokkal inkább az foglal­koztatja, mit akarnak elérni Csőmbe igazi urai. Mert Csőmbe épp olyan zsoldos, mint a többi idegen, aki Kon­góban garázdálkodik. Nem Csőmbe a főnök, hiszen ő ma­ga is parancsra cselekszik. Nos, Csőmbe cirkuszában fo­lyik a vér. Ezért a gaztettért azonban felelnie kell. És a történelem lapjaira az igazi gyilkosok nevét be­írják. Múlhatatlanul. Újabb puccs készül űéi-Vieinamban? Maxwell Taylor amerikai nagykövet magával vitte Wa­shingtonból Johnson elnök »feltételes« jóváhagyását a dél-vietnami támaszpontokról laoszi területek ellen intézen­dő légitámadásokhoz — írja a New York Daily News va­sárnap. A Reuter saigoni tudósítója közli, hogy vasárnap a had­sereg négy harckocsiját kive­zényelték a katonai főpa­rancsnokság épületének vé­delmére. Ellenőrizhetetlen hí­rek szerint a hadsereget ké­szültségbe helyezték, mert a jelek arra mutatnak, hogy az egymással marakodó táborno­kok valamelyik csoportja a hatalom magához ragadására készül. (MTI) Lemondott Segni elnök Antonio Segni, olasz köztár­sasági elnök vasárnap este le­mondott tisztségéről. Az erről szóló hivatalos nyilatkozatban, amelyet az olasz hivatalos lap vasárnap este rendkívüli ki­adásban hozott nyilvánosságra, a 73 éves kereszténydemokrata párti politikus a többi között hangoztatja: »Egészségi állapo­tom miatt, érett megfontolás és orvosaim véleményének meg­hallgatása után arra a vissza­vonhatatlan elhatározásra ju­tottam, hogy lemondok tisztsé­gemről«. Segnit — mint isme­retes — négy hónappal ezelőtt, pontosan augusztus 7-én, sú­lyos agyvérzés érte, amely megbénította baloldalát. Brunetto Bucciarelli Ducci, a képviselőház elnöke vasárnap este közleményben jelentette be, hogy az új elnök megvá­lasztása céljából december 16- ra hívták össze a parlament mindkét házát, (MTI) Faji vi! ongások, véres összetűzések a szudáni lövárosban Külföldi reakciósok dllnak az események mögött — közölte nyilatkozatában a kormány Vasárnap késő délután pro­vokáció következtében, tünteté­sek, majd véres összetűzések kezdődtek a szudáni főváros­ban az arab és a délről szár­mazó néger lakosság között. Nyugati hírügynökségek be­számolói szerint a délutáni órákban körülbelül ötezres né­ger tömeg várta a repülőtéren Clement Mooro belügyminisz­tert. Mooro, aki maga is néger származású, az ország déli terü­leteiről tért vissza. Útjának, célja a még békétlenkedő tör­zsek kiengesztelése volt. A belügyminiszter gépe azon­ban késett, s a rá várakozó tö­megben demagóg jelszavak hangzottak el. A repülőtéren összesereglett ötezer ember a belügyminiszter megérkezése után felszított hangulatban, az arab lakosság ellen tüntetve, dúlva és verekedve vonult vé­gig Khartoumon. Csakhamar szembe találták magukat az arab ellentüntetőkkel és meg­kezdődtek az összecsapások. Az AFP jelentése szerint az áldatlan összetűzésnek hat ha­lálos áldozata van, kétszáz em­ber megsebesült. A tüntetők ötven gépkocsit tettek tönkre, több — közöttük követségi — épület ablakát bezúzták, ben­zinkutakat gyújtottak fel. Az AP jelentése szerint hét~ fő délelőtt folytatódtak a tün­tetések a szudáni fővárosban. A déli származású néger tö­megek a város központjában, majd a követségi negyedben vonultak fel és arabellenes jel­szavakat hangoztattak. Később megint kiújultak az összetűzé­sek, amikor a néger felvonulók szembekerültek az arab ellen­tüntetőkkel. A rendőrség is be­avatkozott, hogy véget vessen a zavargásoknak. A szudáni kormány a leg­újabb események nyomán az ország egész területén betiltot­ta a tüntetéseket, felvonuláso­kat és a politikai gyűléseket. Mint az obdurmani rádió je­lenti, a szudáni kormány a va­sárnap kirobbant tüntetésekről hivatalos közleményt adott ki. »Megállapítást nyert — mond­ja a közlemény —, hogy a va­sárnapi zavargásokért a felelős­ség a külföldi elemeket terheli, akik meg akarják dönteni az október 21-i forradalom vívmá­nyait«. A közlemény szerint a nagy anyagi kárt okozó tünte­tés közvetlen oka az volt, hogy vasárnap délután a khartoumi repülőtéren felbérelt ügynökök a belügyminiszterre várakozó tömeg soraiban azt a hírt ter­jesztették, hogy a miniszter gé­pét szándékosan késleltetik. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat es ásókat vesz föl kaposvári és siófoki munkahelyeire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és Siófok, Fő utca 200., valamint az. ille­tékes tanácsok munka­ügyi csoportjánál. (45558) Vas- és műszaki, háztartási cikkekből, illatszerekből, üveg,- porcelán stb. árukból árusítással egybekötött kiállítást rendez Babócsán GJ . „ , „/Ír-Oi re i/fnrf/r f/nii7rTi rÄ i n ii/f i/r f-f »Á 1/ DECEMBER 10-IG MÁR CSAK 2 NAPIG A BAROCSA ES VIDÉKÉ KÖRZETI F0LDMUVESSZ0VETKEZE1 Rádió, tv, magnó, zsebrádió, mosógép, centrifuga, motorkerékpár, kerékpár, csillár nagy választékban. (3776

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom