Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
SomoggiHéplap Miért nincs elég zöldség? .... A csomagolt zöldség 81 fillérrel drágább milyen összefüggésben van a termeltetési terv az a gazzal és az egerekkel ? aszállyal, Olvasóink bejelentésére a napokban két kaposvári zöldségbolt áruellátását vizsgáltuk meg az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársával. Mind a Damjanich utcai 11. számú, mind a Május 1. utcai 1. számú gyümölcs-zöldségboltban megfelelő volt az áru minősége. Egyik üzletben sem panaszkodtak az áruszállításra, -elosztásra, ám mindkét helyen hiánycikk a zöldség. Azaz »fél hiánycikk«. Celofán zacskókba csomagolt zöldséget kapni, ömlesztve, kilóra azonban nincs. Lemértük egy zacskó tartalmát: negyed kiló sárgarépa (hatvan fillér), tizenöt deka gyökér (hatvan fillér), nyolc deka zeller (harminc fillér) és nyolc deka karalábé (tizenhat fillér), összesen egy forint hatvanki- lenc fillér. A csomagolt zöldségből viszont két forint ötven fillérért árusítanak egy zacskóra valót. Fél kiló zöldségnél nyolcvanegy fillér ártöbblet! Ez még akkor is sok, ha a zöldséget tisztítottan, pontosan lemérve csomagolják a celofán zacskóba. Joggal mondják a vásárlók, hogy ez nem más, mint burkolt árdrágítás. Fölvetődött az a kérdés is: Miért nem lehet kilóra zöldséget'vásárolni? Ötszáz kérdés — ötszáz felelet Tsz-tagok kézikönyve Kossuth Könyvkiadó Újságokhoz, rádióhoz, intézményekhez, szervekhez, hivatalokhoz gyakran fordulnak a tsz-tagok kérdésekkel. Átléphetnek-e egyik tsz-ből a másikba; hogyan fellebbezhetnek fegyelmi ügyekben; kik kötelesek és hogyan részt venni a közös munkában; mennyi fizetéskiegészítés jár az átirányított szakembereknek; örökölhető-e a tsz-be vitt föld; kinek jár nyugdíj, öregségi járadék, segély; hol lehet tovább tanulni, hogyan számítják be a régi iskolai végzettséget — kérdések áradata. A pontos válaszadás pedig hosz- szú ideig tart. A szövetkezetek életét, gazdálkodását, a tsz- tagok jogait, kötelességeit törvények, rendeletek, utasítások szabályozzák. A részkérdésekre csak azok ismerője, az adott terület szakembere válaszolhat helyesen és megnyugtatóan A Kossuth Könyvkiadó gondozásában most megjelent Tsz-tagok kézikönyve 325 oldalon lexikonszerűen, köny- nyen áttekinthető szerkezettel, részletes tartalomjegyzékkel, betűrendes tárgymutatóval siet a kérdéseikre választ keresők segítségére. Nagy körültekintéssel, ötvenkét kiváló szakember — Almási István, Csizmadia Ernő és Kovács Mihály vezetésével — válogatta ki a legidőszerűbb, leggyakrabban felmerülő ötszáz kérdést, és írta meg a választ, hogy eligazítsa a tsz-tagokat ügyes-bajos dolgaikban. Nincs a tsz gazdálkodásának, a szövetkezeti gazdák egyéni és társadalmi életének olyan területe, amely elkerülte volna a könyv készítőinek figyelmét. A nyolc fejezetre tagolt kézikönyv első húsz oldalán képet kapunk a világ szövetkezeti mozgalmáról, a szocialista, a kapitalista és a gyarmati sorból felszabadult országok mezőgazdaságáról. Majd a hazai kérdések kerülnek napirendre: a szövetkezeti élet és gazdálkodás, a tsz tulaj don- és birtokviszonyai, a háztáji gazdaságok, a tsz-tagok szociális ellátása (betegség, nyugdíj, segélyek, járadékok stb.), a tsz-tagok, vezetők, szakemberek, falusi fiatalok továbbtanulási lehetőségei. Végül jól tagolt, mindenre kiterjedő jogszabálymutató, különféle, mindennap használt számítások, valamint fontos szervek, intézmények, vállalatok címei és sok apró hasznos tudnivaló egészíti ki az ötszáz kérdés gazdag, sokoldalú anyagát. A kézikönyvet elsősorban tsz-tagoknak szánták készítői. De hasznosan forgathatják mindazok a politikai munkások, tanácsi dolgozók, vállalatok, intézmények munkatársai, akiknek dolguk van a faluval, a szövetkezetekkel. Nemcsak azoknak jelenthet segítséget a Tsz-tagok kézikönyve, akik kérdeznek, hanem azoknak is, akik majd válaszolnak. A könyv kiállítása is bizonyára megnyeri mindenki tetszését. A műanyagborítás nemcsak ízléses, hanem praktikus, strapabíró is. Zsebben, táskában kényelmesen hordható. Gy. J. A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjában az áruhiányra hivatkoznak. — Nemcsak nálunk, hanem a többi megyében is hiánycikk a sárgarépa és a gyökér — mondta Vadalma Tibor áruforgalmi osztályvezető. — A tervszámok szerint száztíz vagon sárgarépa és hatvan vagon gyökér termelésére kötöttünk szerződést. Ezzel szem ben nyolcvan vagon sárgarépa és huszonöt vagon gyökér termett. Ebből a Nagyatádi Konzervgyárnak negyven- nyolc vagon sárgarépát, Budapestnek tizennyolc vagon gyökeret kell küldenünk. Rossz volt az átlagtermés is: sárgarépából holdanként húsz, petrezselyemből harminc mázsával termett kevesebb az átlagosnál ... Aszály volt, egérkár, és néhány termelőszövetkezet arra hivatkozik, hogy a zöldséget elnyomta a gaz... Akkor hát ki tehet arról, hogy nincs elegendő zöldség? A felvásárlók? Ugyan, kérem, hiszen a termeltetési tervhez kellett tartani magukat! A termelők? Dehogy! Hiszen olyan gazos volt az a sárgarépa, meg aszály is volt. No és természetesen azok a csúnya egerek._ Vincze Jenő Szerényen, mindenkitől elfeledve ültem a sarokban türelmesen várva, hogy a sors és valamelyik ügyintéző felém fordul, amikor váratlanul fel- csörgött a telefon. A szőke, kissé idősecske kartársnő finom ujjakkal és még finomabb hallóval fölemelte a kagylót, és az irodán éppen átviharzó fiatalabb kolléganője után szólt: — Pirikém, Elemért keresik — s letelte a kagylót az asztalra. Ültem és vártam, néztem a letett kagylót, és hallgattam a kedélyes diskurzust, amely az íróasztalok fölött kanyargott ide-oda, de mindig kikerülve engem. Elemér nem jött, a csevegés folyt tovább, én ültem szerényen a sarokban. A telefon türelmesen feküdt az asztal tetején. Ki lehet ez az Elemér, és ki hívhatta telefonon? Természetesen semmi közöm az egészhez, nekem egyelőre még a saját ügyemhez sem lehet közöm, s nem is vagyok az a természet, aki más dolgába üti az orrát. Most az a dolgom, hogy üljek nyugodtan ... De azért már jöhetne az az Elemér. Lehet, sőt most már biztos, hogy »Pirikém« elfelejtett szólni, sőt az a legbiztosabb, nem is hallotta, hogy neki valakinek szólnia kellene. A telefon az akták tetején, egy ember a vonal másik végén. i A TELEFON Lehet, hogy csak egy barát, aki most óhajtja megbeszélni a vasárnapi ultipartit... De az is lehet, hogy a feleség, mert miért ne lehetne felesége,.. Elemér nem jön, mert nem is tudja, hogy neki jönnie kell. Beteg a gyerek. Ha- zaküldték az iskolából. Ezért telefonál a felesége. Vagy elütötte egy autó, és már ott fekszik a kórház műtőasztalán, és a feleség is á kórházból telefonál sírva, félve, miként mondja meg Elemérnek, hogy a fia ... Szerényen ülök a sarokban, és a telefonnal, feleséggel együtt várjuk Elemért. Lehet, hogy éppen a bicskájával SÁRBAN... A Dózsa György utca Kaposvár legforgalmasabb utcája. Az állomásra, az autóbusz-pályaudvarra, a színházba igyekvők két hónapig sárban jártak, mert a felbontott járdákat nem állították helyre. Most nekifogtak a munkának, de vajon nem lehetett volna az esős idő beállta előtt leaszfaltozni a járdát?! Az ómokfutó autós A PIROS SKODA az úttestnek hol az egyik oldalára, hol a másikra tért át, miközben a Vöröshadsereg útja felől a Május 1. utca irányába haladt. — Ittas a vezető — gondolta az ÉDOSZ előtt várakozó civil ruhás rendőr, s mert a gépkocsi nem volt kivilágítva, az úttestre lépett, és fölemelte a kezét. — Állj! — kiáltotta, de hangja elveszett a tovarobogó kocsi lármájában. Hajszálon múlott, hogy a kocsi el nem gázolta. A közeli telefonfülkéhez rohant, hogy értesítse a városi kapitányságot. Bemondta a rendszámot: — Cl 12-02. Az URH-s kocsival kivonuló rendőrök már csak a lakásán találták meg az autó tulajdonosát, Juhász Antal Kaposvár, Kossuth Lajos utca 85. szám alatti lakost, a kefeüzem revizorát. Orvoshoz vitték, s az vérvétel nélkül is megállapította: Juhász annyira ittas, hogy nem ura cselekedeteinek. NOVEMBER 10-én éjféltájban történt ez. Juhásznak azonban ezen a napon egyszer már meggyűlt a baja a közlekedési hatóságokkal. Délután fél ötkor Somogybabodotn öszmosf csinál »katonákat« a hazulról hozott vajas kenyérből, s teli szájjal, vidáman meséli a legújabb viccét, miközben a felesége és a gyereke és a műtő és a telefon. — A telefon... kérem ... Elemér — hebegtem egy kissé idegesen, megfeledkezve arról, hogy nekem semmi közöm az egészhez. A kissé idősecske kartársnő felhúzott szemöldökkel rám néz, sőt meglepve is, h<fgy a széken kívül még valaki volt a sarokban, aztán halvány megértés suhan az arcára, és fölemeli a telefon- kagylót: — Halló ... halló... Jé, már letették ... Biztosan elfelejtett a Piri szólni Elemérnek ... Na, szóval, Bőgős kartárs, ott hagytam abba... Kiosonok a szobából, most már ügyemmel mit sem törődve, letörten és aggódva Elemér családjáért. Talán az égvilágon semmi bajuk nincs, de lehet, hogy nincs is családja, s vasárnapi találkára hívták ezt az Elemért, akit nem is ismerek. De mit lehet tudni, hátha mégis az a komisz kölyök autó alá került... Melyik kórházba vihették a szerencsétlenül járt gyerekeket? Gyurkó Géza szeütközött a szabályosan haladó dr. Csapiáros Imre Moszkvicsával. Sérülés nem történt, az anyagi kár 5000 forint. Juhász ittas volt, s hogy a rendőrök ezt ne tudják megállapítani, elbújt előlük. Csak hosszas keresés után találták meg. Orvoshoz vitték, hogy vért vegyenek tőle, Juhász azonban ellenállt, erőszakoskodott Letagadta, hogy jogosítványa nála van, nehogy bevonják tőle. A BALESET SZÍNHELYÉRŐL egy ismerőse vezette haza kocsiját Kaposvárra. Juhász — ahelyett, hogy kialudta volna magát — tovább ivott, és isimét volánhoz ült. A rendőr- hatóság közlekedési osztálya bűnvádi eljárást indított ellene, s jogosítványát három évre bevonta. Sz. L. A világ leggazdagabb koldusa A világ leggazdagabb koldusa Peruban él. Neve Manuel Garcia Olaya. Saját bevallása szerint kéregetői pályafutása során hatalmas vagyonra tett szert. Garcia minden reggel elfoglalja helyét a perui főváros egyik nagy forgalmú utcájának sarkán, és a járókelők felé kö- nyöradományként nyújtja kezét. Sokan megszánják a szuty- kos, rongyos ruhákba öltözött, fején ócsika kalapot viselő koldust A jószívű adakozók nem is sejtették, hogy istápoltjuk saját luxusgépkocsival rendelkezik, két bankbetétje is van, és gyakran ad kölcsön nagyobb összegeket a hirtelen pénzzavarba jutóknak, persze a törvényesnél jóval magasabb kamatra. Talán sohasem derült volna ki, hogy Lima városa mondhatja magáénak a világ leggazdagabb kéregetőjét, ha egy véletlen »baleset« következtében Garcia le nem bukik. Egy este a főutca kéregetője — nyilván a busás napi haszon feletti örömében — a kelleténél több italt ivott, és a rendőrségre került közbotrányokozás címén. Kihallgatásakor derült ki, hogy csaknem hatezer amerikai dollár értékű bankbetét tulajdonosa. Ez biztosította számára a világ leggazdagabb koldusa »megtisztelő« címét. Eddig ugyanis Mexico City mondhatta magáénak e cím viselőiét, aki ötezer dolláros bankbetétet tartott rongyos »munkaruhájának« belső zsebében. (MTI) Ellenőrzés A tanító bácsi meglátogatja az ötödikes Pistike családját. Éppen jókor érkezik, Szabó néni fánkot süt, s megkínálja vele a kedves vendéget. Pistike ötéves testvérkéje ott lábatlankodik a vendég körül. Szabó néni váltig kínálgatja fia tanítóját. — Köszönöm, de nem bírok többet enni ... már öt fánkot fogyasztottam — szabadkozik a tanító. — Nem ötöt, hanem hetet! — szól közbe erélyesen Pistike kistestvére, s a nyomaték kedvéért hozzáteszi: — Megszámoltam! _ m. * * * Nem mindig... Zsuzsika testvére egy kicsit dadog. A két testvér együtt van a szobában, mikar egy ismeretlen férfi rájuk nyitja az ajtót. — Édesapátokat keresem — mondja a férfi. — M .., m. .. m ... mindjárt sz... sz... szólok neki — válaszol Zsuzsika testvére, és a faház felé indul apukája keresésére. Mikor a négyéves Zsuzsika és a férfi kettesben marad, az idegen ezt kérdi a kislánytól: — Angyalom, mindig dadog a testvéred? — Dehogy! Csak akkor, amikor beszél... __ j, __ * * * Kairóban szaktanfolyamot rendeztek a kiérdemesült zsebmetszők a szakma ifjú és tanulni vágyó tagjai számára. A rendőrség úgy érte őket tetten, hogy egy fiatal rendőr is belépett a zsebmetszőiskolába. » * » Baudouin belga király megkérte a parlamentet, hogy emeljék föl a civillistáját — tekintettel a drágaságra. A belga országgyűlés meg is szavazta Baudouin király drágasági pótlékát: 4 200 000 frankot. Az ausztriai Krems városában különös egyesület tevékenykedik: a papucshősök klubja. Hosszas előkészületek után most a város kellős közepén emlékművet állítottak önmaguknak. A művészi kivitelezésű bronzszobor egy kardos férfiút ábrázol, amint felesége előtt térdel, és a vendéglő felé mutatva kimenőt kér. * * * — Jobban fizetik a lovakat, mint bennünket, művészeket! — kiáltott fel elkeseredetten Jean Pia párizsi színész, Rostand Cyrano de Bergerac című drámájának címszereplője. A színdarabban »szereplő« két ló ugyanis egy-egy föllépéséért 125 frankot kap, Jean Pia viszont mindössze 100 frank', tiszteletdíjban részesül esténként. * * * Különös módon jutott ókori aranypénzhez Antonio Grösst milánói mészárosmester. Egy ökröt vágott le, s amikor felbontotta, gyomrából egy II. századbeli aranypénz került elő. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé® lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. z. Telefon 15-tO. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S. o. z. Telefon 15 16. Felelős kiadd: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzünb meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a helyi postahfvatalokná) és postáskézbesi tőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. L»atínka Sándor utca 6.
