Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
Y1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) AZ MSZMP; MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam 274. szám. 1964. november 22., vasárnap ÁKA. 80 FILLÉR Munkában a dohánybeváltó Két tsz már átadta a termést — Milyen a minőség? — Helyi átvétel is lesz A szokásosnál két nappal korábban, november 18-án megkezdték a szárított dohány átvételét a Magyar Dohányipar Lágymányosi Dohánygyárának Nagyatádi Dohánybeváltó Üzemében. Ebben az évben a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok 1778 holdon termeltek dohányt. Eddig mintegy 700 mázsa dohányt vettek át az üzemben. A meginduláskor csak az egyik átvevőhely kezdte meg a munkát, december elsejével azonban már mindkét beváltóhely dolgozni fog, és naponta mintegy 250 mázsa száraz levelet vesznek át Már sók termelőszövetkezet megkezdte a szállítást, sőt Bolhás és Nemesdéd már végzett is vele. Általános megállapítás, hogy jól fejlődött a termés, a száradással sem volt különösebb baj addig, amíg be nem állt az esős idő. Ez erősen éreztette minőségrontó hatását a többi között a két nagybajomi termelőszövetkezetben és Kadar kúton. A beváltó azt tanácsolja a termelőszövetkezeteknek, hogy nedvesen ne szállítsák a termést. Ott, ahol még pajtában vannak a leveleit, ügyeljenek a szellőztetésre. A nagyatádi fermentáló képtelen feldolgozni az itt beváltott összes dohányt. Ezért egy részét Paddon dolgozzák fel. A beváltó a siófoki és a tabi járás termelőszövetkezeteitől a helyszínen veszi át a termést. Onnan ugyanis közelebb van Fadd. Ha az AKÖV elegendő gépkocsit bocsát a beváltó rendelkezésére, akkor ezekből a tsz-ekből közvetlenül a beváltó szállítja el a termést. Az egészségügy helyzetéről tárgyalt a nagyatádi Járási tanács (Tudósítónktól.) November 20-i ülésén a járás egészségügyi és szociális helyzetét tárgyalta meg a Nagyatádi Járási Tanács. A jelentés megállapította, hogy állandó probléma a tbc-gondozó- intézet zsúfoltsága. Nehéz körülmények között, korszerűtlen, szűk helyiségben, az anya- és csecsemővédelmi szolgálattal egy _ épületbe» működik ez a fontos intézmény. Zsúfolt a körzeti rendelő is: a hat orvos és az asszisztencia négy munkahelyen dolgozik. Foglalkozott a jelentés a puszták, a tanyák és a kisebb települések egészségügyi helyzetével is. Általános tapasztalat, hogy a gazdasági vezetők nem fordítanak kellő gondot a hiányosságok megszüntetésére. Szomorúpusztán például még a gyermekek tejellátását sem biztosítják. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy föl kell ébreszteni a felelősségérzetet az illetékes vezetőkben, és figyelmeztetni kell a mulasztókat. Héttőn és kedden Az Országos Takarékpénztár november 23-án és 24-én rendezi az idei utolsó békekölcsön sorsolásokat. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székbázában hétfő délután 13 órakor kezdődő húzáson a Második Békekölcsönt sorsolják, 10O 200 kötvényre 29,2 millió forintot. Kedd délelőtt 10 órakor kezdődnek a sorsolások. Először a Harmadik Békekölcsön 337 000 kötvényére 55,7 millió forintot, majd a Negyedik Békekölcsön 218 000 kötvényére 34,1 millió forintot sorsolnak ki. (MTI) Elvetették a kenyérgabona 98 százalékát megyénkben A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának tegnapi jelentése szerint 111717 hold van bevetve kenyérgabonával. Ez az előirányzott területnek 98 százaléka. Az utóbbi egy héten 14 416 holdat vetettek el a termelőszövetkezetek, s a megyei tervből még 2783 hold hiányzik. A hét közepén a marcali, a nagyatádi és tegnap a siófoki járásban is sikerült a vetéstervet teljesíteni. A kaposvári járás termelőszövetkezetei néhány munkanap alatt több mint öt és fél ezer holdon vetettek kenyérgabonát, s ezzel a megyei átlagos 13 százalék helyett 18 százalékkal növelték a bevetett terület arányát. A vetés közvetlenül a befejezés előtt áll a csurgód járásban. A barcsi járás 97, a fanyódi 96, a tabi pedig 94 százalékig jutott el az előirányzat teljesítésében. Felavatták a Duna új ékességét, az Frzsébet-hidat Jelentés a földekről A Balatonboglári Állami Gazdaságban minden évben nagy munkának számít a szüret. A feldolgozó elé vontatók fordulnak tele édes szőlővel. A két horizontális — mechanikus, elektromos — sajtoló egyenként száz mázsa szőlőt fogad be (első képünk), és több más fajtájú prés dolgozza fel. Naponta hét-nyolc vagon szőlőből nyernek mustot. Csak nagy nehezen tudják elhelyezni a gazdaság pincéiben, az ország távoli részében fekvő borpincékben és jobb híján a szabad ég alatt, hatalmas vastartályokban (második képünk). A 250—250 hektoliter befogadóképességű tartályokat előbb belülről parafinozzák, majd feltöltik borral. Már tíznél is több tartály sorakozik a gazdaság központjában tele finom balatonboglári borral. Kérdés, nem lesz-e baj, ha ezek a tartályok az udvaron telelnek át. Pesten és Budán tízezrek várták az ünnepi pillanatot Kádár elvtárs nyitotta meg a forgalomnak az új hidat O Kongóban hősies küzdelmet folytatnak a kormánycsapatok ellen a szabadságharcosok. A belga és amerikai imperialisták a napokban közvetlen beavatkozással fenyegetőztek. Az ürügy: állítólag veszély fenyegeti a Kongóban élő európaiak életét. A súlyos veszélyre való tekintettel nyilatkozott a kongói válságról U Thant ENSZ-főtitkár. O Wilson, az angol kormány feje bárom napra félrevonult vidéki rezidenciájába, hogy felkészüljön közeli washingtoni útjára. Szemleírók figyelmeztetik a Munkáspárt vezérét, ne játssza el a tömegek bizalmát, ne adja be a derekát a hazai és a nemzetközi hidegháborús erők nyomása előtt, hanem új, békét célzó kezdeményezésekkel menjen az amerikai fővárosba. O A Spandauer Volksblatt című nyugat-berlini folyóirat leleplezéseket közöl Gerstenmaiernek, a bonni parlament CDU-párti elnökének a fasizmus idején viselt dolgairól. A cikkből világosan kitűnik, hogy Gerstenmaier a hitleri időkben önszántából kiszolgálta a fasizmust. A régi Érzsébet-hidat 1897— 1903 között építették és 1903 október 4-én adták át a forgalomnak. Egész Európa csodálta a magyar munkás és a magyar mérnök tudását, hiszen a híd egyetlen, 290 méter hosz- szú nyílással hidalta át a Dunát és akkor Európa legnagyobb egynyilású lánchídja volt. A háború, a német fasiszták barbár pusztítása 1945. január 17-én hullámsírba döntette. A régit pusztulásra ítélte a háború. Az újat fölépítette a béke. Fölépítette a szocialista magyar nép összefogása. 1959 márciusában született meg a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az új Erzsébet-híd építésére. Az új, modernebb, szélesebb mint a régi, kecses, szinte légies, a magyar mérnök és a magyar munkás alkotókészségét dicséri. Az új finomvonalú híd a Duna ékessége. Hirdeti, hogy a szocialista ország, egy nép összefogása nagyot alkot. Avatása egész Budapest ünnepévé vált. 1964. november 21-én tízezrek várták Budán és Pesten a hídavatás ünnepi percét, s a legszebb kilátón, a Gellérthegyen ezrek és ezrek figyelték az ünnepséget. Fél 2 óra körül a pesti hídfő és közvetlen környékén mintegy ötezer meghívott vendég várakozott, zömmel azok, akik az Erzsébet-híd építésénél, a hídszerkezetek gyártásánál közreműködtek. A környékbeli épületek erkélyein egy talpalatnyi, üres helyet sem lehetett volna találni. A Szabadsajtó útján, a Felszabadulás téren és végig a Kossuth Lajos utcában óriási embertömeg várakozott az ünnepi percre. Néhány perccel 2 óra előtt megérkeztek a párt és a kormány vezetői. A hídavató ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Aj- tai Miklós, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos vezetője, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Pontban 2 órakor felhangzott a Himnusz. Ezután a Ganz-MÁVAG Acélhang kórusa előadta Vass Lajos »Az Erzsébet-híd köszöntése« című szerzeményét. Ezután dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter lépett a mikrofon elé. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter üdvözölte Kádár János elvtársat, a párt- és kormány vezetőit, s a megjelent vendégeket, majd a következőket mondotta: Dr. Csanádi György elvtárs beszéde — Tisztelt ünneplő közönség! — Kedves elvtársak! Üj híd avatása mindig nagyszerű, felemelő pillanat. A híd nemcsak egyike a legszebb műszaki alkotásoknak, példája a természetet legyőző ember diadalmas munkájának, de a legnagyszerűbb szimbóluma is az emberek egymásrautaltságának. Az új híd, amely város- és országrészeket kapcsol össze, új ütőere a forgalomnak, új forrása a fejlődésnek és gazdagítja, szebbé és kényelmesebbé teszi az életét mindazoknak, akik számára épült. Ezért nagyon is jogos az a mélyen megindító érzés, mely mindannyiunkat elfog olyankor,amikor új hídra készülünk lépni. Nekünk azonban, akik ma összegyűltünk az újjáépített Erzsébet-híd, a mi új, nagyszerű szocialista alkotásunk átadására, különösen okunk van az elfogódottságra. Az új Erzsébet-híd nemcsak szeretett Budapestünk új dísze, a város és az ország szívében épült hatalmas létesítmény, de fölépítésével az utolsó gyászos emléke tűnt el fővárosunkból a második világháború esztelen hídrombolásainak. Nem csekély időnek: két évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy ílidapest valamennyi elpusztított szép hídját újra fölépíthessük. Ez a két évtized népünk életében hatalmas változások korszaka. A második világháború szörnyű pusztításaitól, majd a felszabadulás nagy történelmi lehetőségeinek megnyílásától vezet a szocializmus építésének harcain, nagyszerű eredményein, sikerein és gondjain át mai problémáinkig. Ezek azonban már egy felszabadult, igazságos társadalmi rendet megvalósító, egyre szebb és gazdagabb életet élő nép problémái. Az újjáépítés hősi küzdelmei, a szocializmus gazdasági bázisát jelentő nagy létesítmények megvalósítása után ma — pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikájának eredményeként — országunk szellemi és anyagi erőit jórészt olyan alkotásokra fordítjuk, amelyek népünk életét közvetlenül teszik szebbé, könnyebbé, kulturáltabbá. Ezek sorában kiemelkedő alkotás az új Erzsébet-híd, amelyet most átadunk rendeltetésének, hogy újabb szoros kapocs legyen a Duna két partja: két városrész és két országrész között (Folytatás a 2. oldalon.) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Három év számvetése (3. o.) A kefeüzem kommmunistái rendet akarnak (4. o.) Egy szélhámos, akit senki sem jelentett föl Í5. o.) NEVETŐ LÁNYOK (7. o.) A LÉQTORNASZ fS. o.) Wemeiuichw (9. o.) Déryné késői követői... (10. o.) l\em lopott, „csak66 dugott áru! (12. o.)
