Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

Szombat, 1964. november 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP BREZSNYEV: Számunkra nincs magasztosabb ügy szocialista hazánk szolgálatánál Ünnepi ülés a Kremlben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójá­nak előestéjén, pénteken a kremlbeli kongresszusi palotá­ban megtartott ünnepi ülésen Leonyid Brezsnyev ünnepi be­szédében méltatta a forrada­lom jelentőségét, majd hang­súlyozta: — Forradalmunk messze világító tornya ma is lelkesítőleg hat az egész világ népeire, megvilágítja számuk­ra az utat az imperialista el­nyomástól való felszabadulás­hoz, a szabadsághoz és függet­lenséghez, a szocializmushoz és a kommunizmushoz. Ma már senki sem tudja megállítani a világ nagy megújhodásának folyama­tát, amely az Októberi Forradalommal vette kez­detét Oroszországban. Brezsnyev ezután az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és minden szovjet ember ne­vében melegen üdvözölte a szocialista országokból érke­zett kedves vendégeket, köz­tük a Kádár elvtárs vezette magyar küldöttséget. A szónok a továbbiakban az Októberi Forradalom nemzet­közi kihatásáról beszélt, s megállapította: — A szocialista államok világrendszerének mega- kulása, a gyarmatbirodal­mak felbomlása s egész sor ázsiai és afrikai füg­getlen nemzeti állam lét­rejötte, az osztályhare fo­kozódása a tőkés orszá­gokban, a világimperializ­mus pozícióinak szakadat­lan gyengülése: íme az 1917. október után megin­dult történelmi fejlődés nagyszerű eredménye. A forradalom legfontosabb eredménye, hogy a Szovjet­unióban teljesen és véglegesen győzött a szocializmus, és ha­zánk a kommunizmus általá­nosan kibontakozó építésének időszakába lépett. A Szovjet­unió gazdasági életének ered­ményeiről szólva elmondotta, hogy az idén hozzávetőlegesen 85 millió tonna acélt gyár­tanak, Ez több mint Ang­lia, Franciaország és Nyu- gat-Németország egy évi összes acéltermelése. Nyersvasból 62 millió tonnát, kőolajból 223 millió tonnát, szénből 551 millió tonnát ter­meinek. Az elektromos ener­gia termelése eléri a 459 mil­liárd kilowattórát. Ez majd­nem másfélszer haladja meg azt a mennyiséget, amennyit összes erőművünk a háború előtti 20 évben termelt. Lenin azt mondotta — foly­tatta Brezsnyev —, hogy a nagy forradalom évfordulója megünneplésének legjobb mód­szere, ha figyelmünket a meg­oldatlan feladatokra összpon­tosítjuk. Látnunk kell, hogy országunk egészében véve eredményes fejlődése mellett van egy sor probléma, amelyek megoldása rendkívül fontos jelentőségű. Tudjuk, hogy ná­lunk számos termék minősége elmarad a legjobbak mögött, hogy a lakosság ellátásában és szolgálatában távolról sem minden jó. A népgazdaságnak nem kevés veszteséget okoz a lassú beruházás, az építkezési határidők elhúzása, az új tech­nika és a kiváló munkamód­szerek bátortalan bevezetése. A mezőgazdasági termelés még mindig nem elégíti ki mara­déktalanul a társadalom nö­vekvő szükségleteit. Országunknak állandóan több élelmiszerre és nyers­anyagra van szüksége. E szük­ségletek növekedése parancso- lóan azt a feladatot állítja elénk, hogy le kell küzdeni a mező­gazdasági termelés elma­radottságát. Továbbra is növelni kell a befekteté­seket a mezőgazdaságban és a mezőgazdaságot gé­pekkel, műtrágyával ellátó iparágakban. Minden egyes szovjet em­ber polgári kötelessége — mondotta —, hogy becsülete­sen dolgozzék a közjóért, a társadalom és az állam érde­keit saját érdekének tekintse, szigorúan megtartsa az állami és társadalmi fegyelmet, ma­gas felelősségérzettel, kezde­ményező képességgel és akti­vitással rendelkezzék. Életünkben nincs neme­sebb és magasztosabb ügy, a szocialista hazánk, a Nagy Október hazájának szolgálata — mondotta. A szónok ezután külpoliti­kai kérdésekkel foglalkozott s kijelentette, hogy a Szovjetunió Kommunis­ta Pártját és az egész szovjet népet a szocialista országokkal fennálló kap­csolataiban a szocialista nemzetköziség, a testvéri barátság elvei vezetik: együttműködés és kölcsönös segítség megerősítésére irá­nyuló törekvés az egyes orszá­gok teljes egyenjogúságának, önállóságának és az érdekek helyes összeegyeztetésének alapján, az egész baráti közös­ség érdekeinek megfelelően. Mélységes meggyőződé­sünk, hogy a történelem naptárában új, fontos dá­tumok jelennek majd meg, amelyek azt jelzik majd, hogy újabb orszá­gok és népek léptek be a mi közös szocialista csalá­dunkba. Brezsnyev ezután hangsú­lyozta, ha egybevetjük a világ két politikai térképét — az 1917 októberi és a mai térképet —, akkor sze­münk előtt már az első pillantásra teljes élesség­gel feltűnnek azok a ko­losszális változások, ame­lyek bolygónkon e törté­nelmi időszak alatt men­tek végbe. Az első térképen csaknem egész Ázsia és Afrika a gyar­mati hatalmak színeivel van bemázolva. Ma már e konti­nenseken csaknem 60 ország fölött szuverén országok zász- lai lobognak. A szovjet embereknek őszin­te örömükre szolgál az, hogy a világpolitikában fokozódik a gyarmati béklyók alól felsza­badult országok szerepe. A Szovjetunió folytatta és folytatja a különböző tár­sadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének lenini politikáját. Ennek az a célja, hogy elhárít­suk a termonukleáris világhá­borút. Az államok közötti vi­tás kérdéseket tárgyalások út­ján oldják meg, tiszteljék min­den népnek azt a jogát, hogy önállóan válassza meg a neki tetsző társadalmi és állami rendszert, önállóan oldja meg az országa belső fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. A békés együttélés politikája alapot ad az országok kölcsö­nös megértésére és kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésére, függetlenül a társadalmi rendszerükben mu­tatkozó különbségektől. A szovjet emberek forrón óhajtják, hogy folytatód­jék a nemzetközi feszült­ség már megkezdődött enyhülése, hogy megoldódjanak azok az alapvető nemzetközi problé­mák, amelyektől a béke bizto­sítása, a népek biztonsága függ Államunk amellett száll síkra, hogy lépésről lépésre rendezzük a megoldatlan prob­lémákat, megszilárdítsuk • I békét. A Szovjetunió eddig is, most is állást foglal a fegyverkezési hajsza megszüntetése mellett, a leszerelési egyezmény meg­kötéséért. De olyan intézkedé­sekért is síkraszállunk, ame­lyek legalább kezdetben korlá­tozzák a fegyverkezési hajszát, korlátozzák a nukleáris fegy­verek további tökéletesítésé­nek lehetőségeit. A világon bi­zonytalanságot keltő megoldat­lan problémákhoz tartozik az európai biztonság és a német- országi békés rendezés problé­mája. Semmiféle idegen beavat­kozást más népek és or­szágok belügyeibe — ez a Szovjetunió szilárd és vi­lágos álláspontja. Mindenki ismeri azokat az intrikákat, provokációkat és összeesküvéseket, amelyeket szakadatlanul szőnek a forra­dalmi Kuba ellen, a kubai nép joga ellen, hogy 3 maga mód­ján rendezze be saját életét. A Kuba elleni kirohanások jogos felháborodást keltenek, s ideje, hogy ezeknek végetvessenek. El a kezekkel a kubai for­radalomtól —i ezt követeli a szovjet nép, ezt követeli a Föld minden becsü­letes embere! Eddig is, most is amellett va­gyunk, hogy Tajvan újra egye­sülhessen hazájával, a Kínai N épköztársasággal. Erélyesen elítéljük a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság ellen intézett provokáció­kat. Üdvözöljük Dél-Vietnam bátor népét, amely hősi felsza­badító harcát vívja a korrupt népellenes rezsim és az ameri­kai imperializmus fegyveres beavatkozása ellen, hazája bé­kés újraegyesítéséért. Üdvözöljük Dél-Korea bátor népét, amely küzd az amerikai csapatok kivonásáért, hazájá­nak békés újraegyesítéséért E népek harca mélységesen igaz­ságos küzdelem, s a győzelem az övék lesz. A mi politikánk: minden országgal a jó kapcsola­tok és kölcsönösen elő­nyös együttműködés poli­tikája. A Szovjetunió hajlandó fej­leszteni a szovjet—amerikai kapcsolatokat népeink érdeké­ben, a béke megszilárdításának érdekében. Kétségkívül kínál­koznak lehetőségek arra is, hogy tovább fejlesszük kapcso­latainkat Angliával, Olaszor­szággal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Japánnal és más államokkal. A békés együttélés politiká­jának megvalósításában a szo­cialista közösség országainak erejére támazkodunk, egyszers­mind a független államok és az összes békeszerető erők bé- evédelmi akcióira is építünk. Pártunk — mint a többi marxista—leninista párt — ab­ból indul ki, hogy a jelenlegi föltételek kö­zött nem elkerülhetetlen a világháború. Am sohasem feledkezünk meg arról, hogy a világon működnek agresszív erők is, amelyek érdeke, hogy fehér izzásba hozzák a nemzetközi lég­kört. A Szovjetunió ép­pen ezért nem veszíti el éberségét. Hatalmas fegyvereink vannak, amelyek biztos zálogot nyújta­nak arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország biztonsága jó kezekben van. Mindaddig, amíg nem jön lét­re a leszerelésről szóló egyez­mény, magas szinten tartjuk védelmi készségünket. Ellenségeink arra töreked­nek; hogy meggyengítsék a kommunista mozgalmat, kiak­názzák a mozgalomban kelet­kezett nézeteltéréseket, és így mérjenek csapást a forradal­mi erőkre. Ebben a helyzetben kü­lönleges jelentőségre tesz szert a kommunista világ­mozgalom egysége megszi­lárdításának feladata. E feladat megoldásához konkrét, hatékony intéz­kedésekre van szükség, lépésről lépésre kell ha­ladni az összefogás útján. Nem engedhetjük meg, hogy a fölmerülő nézeteltérések alá­ássák a legfontosabbat, ami­ben a kommunisták ereje rej­lik, a közös ellenség, az impe­rializmus elleni harcban kiala­kult egységet. Az egész moz­galmat érintő problémák el­döntése valamennyi testvér­párt ügye. Ezt világosan kife­jezésre juttatja a nyolcvanegy párt 1960-ban elfogadott nyi­latkozata, amely hangoztatja: »A kommunista és munkás­pártok szükség esetén tanács­kozásokat tartanak az idősze­rű problémák megtárgyalásá­ra, tapasztalatcserére, hogy is­mertessék egymással nézetei­ket és álláspontjukat, hogy konzultáció és a közös célo­kért vívott harc együttes ak­cióinak egybehangolása útján egységes nézeteket dolgozza­nak ki.« Nem kétséges, hogy nem ta­lálhatunk jobb módszert a kommunista világmozgalom összefogásának erősítésére. Nyilvánvalóan megért a testvérpártok újabb nem­zetközi tanácskozásának a szükségszerűsége. Országunk dolgozói tudják, hogy minden sikerünket és vív­mányunkat a lenini párt vezetésével értük el. Ezért a szovjet emberek sze­retik és tisztelik pártjukat, hisznek benne, követik a pár­tot. A kommunista párt nagy eszményei az egész szovjet nép eszményei lettek, pártunk programja az egész nép gya­korlati cselekedeteinek prog­ramjává vált. Az SZKP XX. kongresz- szusa megkezdte az igazi lenini normák helyreállí­tását pártunk életében, ki­magasló szerepet játszott a kommunisták alkotó te­vékenységének a fejlesz­tésében, az SZKP XX. kongresszusa határozatainak valóraváltása útján fontos mérföldkő volt a Központi Bizottság ez év ok­tóberében megtartott plénu­ma. A történelem nagy felelős­séget hárított pártunkra, a szovjet népre. Óriási méretű feladatokat ol­dunk meg. Országunk csaknem fél évszázada rakja le a társadalmi fej­lődés új útjait. A kommu­nista építésben aratott minden sikerünk — a szovjet nép hozzájárulása a világ dolgozóinak a bé­kéért, a szabadságért, az emberiség boldog jövő­jéért vívott közös forra­dalmi harcához. A szovjet nép a párt veze­tésével a marxizmus—leniniz- mus zászlaja alatt fölépíti a kommunista társadalmat. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára a szovjet népnek és pártnak, a kommu­nista mozgalom egységének és a világbékének éltetésével fe­jezte be beszédét. (MTI) KITÜNTETÉSEK november 7-e alkalmából A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 47. évforduló­ja alkalmából a munkásmoz­galom, az ifjúsági mozgalom, a nőmozgalom és a szövetke­zeti mozgalom több kiváló ak­tivistáját tüntették ki. Buda­pesten vette át a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát Dóm­ján Sándor, a Somogy megyei Pártbizottság főelőadója; He- derics Ferenc, a Magyar Nem­zeti Bank marcali kirendelt­ségének fiókvezetője; Sasvári Ferencné, a nőtanács nagy­atádi járási titkára és Tolnai Sándor, a Marcali Járási KISZ-bizottság titkára. Az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend bronz fokozatát ado­mányozta Koletár József né- nek, a kaposfüredi Aranyka­lász Tsz párttitkárának. Tegnap Kaposváron, a me­gyei pártbizottságon Németh Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára eredményes munkája elismeréséül átnyúj­totta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Kocsis László­nak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének; Bogó Lászlónak, a Tabi Járási Párt- pizottság első titkárának és Németh Gyulának, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára pártbizottsága titkárá­nak. A kitüntetés bronz foko­zatát kapta Mikula Lászióné, a Nagyatádi Járási Pártbizott­ság előadója és Lepsényi László, az MHS siófoki járási elnöke. A megyei KISZ-bizottságon Tóth János első titkár a KISZ Érdemérem első fokozatával tüntette ki Somogyi Józsefet, a Kaposvári Járási Pártbizott­ság titkárát; Békés Lajost, a Kaposvári Járási KlSZ-bizott- ság munkatársát; Horváth Gyulát, a megyei SZTK-al- központ volt KISZ-titkárát és Tóth Józsefet, a Marcali Gép­állomás KISZ-titkárát. Tizen­nyolc fiatal kapott aranyko­szorús KISZ-jelvényt, hetve­nen pedig értékes tárgyjutal­makat. A népfrontmozgalomban végzett eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdem­rend bronz fokozatát adomá­nyozták Burcsa Gyulának, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozójának. Horváth János, a MÉSZÖV elnöke ugyancsak tegnap adta át a »Kiváló földművesszövet­kezeti dolgozó-« kitüntetést Lászlói Jenőnek, a MÉSZÖV terv-statisztikai osztályveze­tőjének és Horváth Istvánnak, a balatonboglári MÉK-kiren- delíség helyettes vezetőjének. A Szakszervezetek Megyei Tanácsán 179 társadalmi akti­vistának adtak át tárgyjutal­makat. Washingtonba készül az NSZK külügyminisztere és hadügyminisztere Schröder külügyminiszter november 22-én háromnapos látogatásra Washingtonba re­pül, hogy megbeszélést foly­tasson Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel. A washingtoni tárgyalások középpontjában a sokoldalú atomhaderő kérdése fog állni. Erről a kérdésről Schröder külügyminiszter még washing­toni útja előtt tárgyalni fog Gordon Walker brit külügy­miniszterrel is, aki november közepén Bonnba látogat. Még Schröder előtt fölkeresi Washingtont Von Hassel had­ügyminiszter is. (MTI) Bolíviai hatalmi színjáték Csütörtök reggel még Óvan­dó Candia tábornok volt a bo­líviai államfő, délután Barrien­tos tábornok és Candia együtt esküdtek fel társelnökként, és estére Barrientos egyedül vált Bolívia katonai juntájának ve­zetőjévé. Az új bolíviai junta kül­ügyminisztere Jósé Zenten Anaya alezredes, hadügymi nisztere pedig Hugo Suare Guzman tábornok. A belügy miniszter Oscar Guiroga Tera alezredes lett. (MTI) Nixon: „Goldwatert elejtik, mint a forró krumplit44 Hatalmi harc a köztársasági pártban Goldwater köztársasági pár­ti elnökjelölt nagyarányú vá­lasztási veresége nyomán a párton belül máris megindult a hatalmi harc. nyomban kapcsolatba lépett a Madridban tartózkodó kor­mányzóval, Rockefeller nyilat­kozatot adott ki, és ebben el­ítélte Nixon »sértődött« kije A Newsweek című amerikai folyóirat idézi Nixon volt al- elnök egy korábbi kijelentését, amely szerint Goldwater lehe­tővé tette, hogy a párt irá­nyítását »az ostobák« ragad­ják magukhoz. Nixon azt is mondotta, hogy »néhány hó­nap eltelik, amíg a por leüle­pedik, és ezután Goldwatert el­ejtik, mint a forró krumplit«. Rockefeller New York-i iro­dája a sajtóértekezlet után lentéseit, amelyek egyébkér »igen jellemzőek« a volt alel- nök egyéniségére. Eisenhower volt elnök a Georgia állambeli Augustába arról beszélt, hogy pártja a vá lasztásokon helytelen oldalé - ról mutatkozott be. Kijelente1 te, arra számít, hogy a párt jő - vőjét januárban megvitatják párt országos bizottságéira ülésén. (MTI) Az Ukrán KP a háztáji gazdaságok fej lesztéséér t Seleszt, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára a Pravda pénteki számában cikket írt az ukrán mezőgazdaság idei sikereiről. A cikk közli, hogy az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága és a köz­társaság minisztertanácsa ha­tározatot hozott, amely ha­tálytalanítja a kolhozparasz­tok, munkások és alkalmazot­tak háztáji gazdaságának né­hány évvel ezelőtt történt in­dokolatlan leszűkítését. A szóbanforgó határozat ajánlja a kolhozparasztoknak, hogy állítsák vissza háztáji gazda­ságaik korábbi méreteit, meg­engedi, hogy a kolhozparasz­tok személyi használatban tartsanak jószágokat és ba­romfit, mindenképpen elősegí­ti, hogy a kolhozok szorgal­mas dolgozói jószágokhoz jus­sanak és tartásukhoz takar­mánysegélyt kapjanak. (MTI) Munkástüntetés Brestben Messmer francia hadügymi- Brest utcáin hatezer mun- niszter Bre., _>en részt vett egy flottaünnepségen. A hajógyár munkásai a miniszter látoga­tásakor 24 órás sztrájkkal tüntettek a kormány szociál­politikája ellen. ivás vonult fel »De Gaulle, add meg garasainkat, béreme­lést, szakszervezeti jogokat!« feliratú táblák alatt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom