Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA. 50 FILLÉR SomogyiMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 260. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1964. NOVEMBER 5. fi Legfelsőbb Bíróság fontos állásfoglalása a szövetkezeti földdel kapcsolatban (3. o.) „Kirándulás“ teherautóval (5. o.) cÁ Idleju-jmiJjM hiupumtitiTejt Mai számunk tartalmából: (6. o.) Elutazott párt- és A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának meghívására Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Minisztertanács elnö­kének vezetésével szerdán magyar párt- és kormánykül­döttség utazott Moszkvába a Moszkvába a magyar kormányküldöttség Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójá­nak ünnepségeire. A küldöttség tagjai: Nemes Dezső, az MSZMP Politikai E| zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára; Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. Szipka József Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció tagjait a pálya­udvaron az MSZMP Politikai Bizottsága, a Központi Bizott­ság és a kormány képviselői búcsúztatták. (MTI) M egtartottákküldöttértekezletüket a fonyódijárás Százhúsz küldött és meghí­vott vendég jelenlétében tar­tották meg tegnap Fonyódon a járási KlSZ-küldöttértekezle- tet. Részt vett az értekezleten Nemes János, a járási pártbi­zottság első titkára, dr. Bagó Gyula, a járási tanács vb-el- nöke, Zajácz György, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Tanai Imre, a megyei KISZ- bizottság titkára is. A megjelenteket egyenruhás úttörők köszöntötték, s az el­nökség tagjainak virágot ad­tak át A járás KlSZ-szervezetei- nek az elmúlt négy évben vég­zett munkáját, tevékenységét elemző beszámolót Takács Jó­zsef járási KISZ-titkár ter­jesztette a küldöttértekezlet elé. Elmondotta, hogy a KISZ legutóbbi kongresszusa óta kétezer-ötvenkettőre nőtt a KISZ-tagok és hatvanra az alapszervezetek száma. A fia­talok nagy többsége segített a mezőgazdasági munkákban, részt vett a társadalmi mun­kaakciókban. A fonyódi gim­názium KISZ-esei negyven- négyezer-nyolcszáz óra társa­dalmi munkával segítettek az Őszi betakarításban; nyolcezer­negyven órát végeztek a bala- tonboglári szakközépiskola ta­nulói; Lengyeltótiban nyújtott műszakban dolgoztak a gépál­lomási fiatalok; a balatonlel- lei ktsz KISZ-esei pedig négy­százkét óra társadalmi mun­kát ajánlottak fel a kongresz- szus tiszteletére. Az elmúlt négy évben a járás úttörői és KISZ-fiataljai összesen négy­száznyolcvanhatezer-kilenc- százhúsz órát dolgoztak társa­dalmi munkában. A járásban az utóbbi néhány év alatt harminc-harminckét százalékkal emelkedett a me­zőgazdasági termelés. A mun­kákból jelentős részt vállaltak a fiatalok, és előmozdították a termelékenység fokozását az ifjúsági munkacsapatok verse­nyei is. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság silózóbrigád­ja például két alkalommal or­szágos első, egyszer harmadik helyezést ért el. A tanulásról szólva ismer­tette a beszámoló, hogy sokan vesznek részt politikai és szak­mai oktatásban, a KlSZ-okta- tásoknak tavaly ezerhárom- százhatvannégy hallgatójuk volt. Jelentős eredmény, hogy 1960 óta 16-ról 1,8 százalékra csökkent azoknak a KISZ-fia- taloknak a száma, akik még nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. A fiatalok kulturális és sporttevékenységének értéke­lése után szervezeti kérdések­kel, a KISZ- és a pártszerve­zetek, a tanácsok, a tömeg­szervezetek, valamint az úttö­rőcsapatok kapcsolatával fog­lalkozott á beszámoló, majd a végrehajtó bizottság négyéves munkáját elemezte. A revíziós bizottság beszá­molója után tizenöten kértek szót. A hozzászólók az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésének kérdéseivel, a mezőgazdaságot segítő munkaakció fontossá­gával foglalkoztak. Hasznos Javaslatok hangzottak el egye­bek között a szervezeti élet színesebbé tételére is. Nagy tetszéssel fogadták a küldött- értekezlet részvevői a Fonyó­di Építőipari Ktsz küldöttének felhívását: a ktsz a járás va­lamennyi kisipari termelőszö­vetkezetét és iparitanuló-inté­zetét versenyre hívta a KISZ VI. kongresszusa tiszteletére. A beszámolók és a hozzászó­lások elhangzása után megvá­lasztották a járási KISZ-bi- zottság tagjait és póttagjait, valamint a megyei KISZ-kül- döttértekezlet küldötteit. V. J. Díszünnepség, koszorúzások november 7-e tiszteletére November 7-e tiszteletére ünnepi megemlékezéseket tar­tanak a fővárosban és szerte az országban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magvar forradalmi munkás­paraszt kormány és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfordu­lójának tiszteletére november 6-án 19 órakor díszünnepsé­get rendez az Erkel Színház­ban. A Szabadság téri szov­jet hősi emlékműnél novem­ber 7-én délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepség lesz. Az üzemekben, a vállalatok­nál és a hivatalokban az MSZMP helyi bizottságai és a szakszervezetek rendeznek ünnepséget, méltatják a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jelentőségét, Lenin élet­művét, s kegyelettel adóznak a hazánk szabadságáért elesett szovjet harcosok emlékének. (MTI) Az ellenforradalom áldozataira emlékeztek A főváros dolgozói szerdán az 1956-os ellenforradalom ál­dozataira emlékezve kegyelet­tel megkoszorúzták a mártírok sírjait és emlékműveit. A Budapesti Pártbizottság dolgozói virágokkal díszítették a pártház védelmében eleset­tek emléktábláját. A koszorú­záson részt vettek a pártbi- zotság titkárai, a pártappará­tus dolgozói, a székház védel­mében részt vett csoport élet­ben maradt tagjai és a hősi halált haltak hozzátartozói. Az emléktáblán a pártbizottság nevében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, a párt- szervezet tagjai nevében Ku­hári Ferenc helyezett el ko­szorút. A kegyelet virágaival díszí­tették Mező Imre emléktáblá­ját a mártírról elnevezett ut­cában, s koszorút helyeztek el a Kerepesi úti temetőben nyugvó mártírok sírjaira is. A fegyveres erőknek az el­lenforradalom elleni küzde­lemben hősi halált halt tag­jairól is megemlékeztek a bu­dapesti dolgozók. A Kerepesi úti temetőben nyugvó hősi halottak emlékművénél a fegyveres testületek tagjai őr­séget álltak, az emlékmű előtt díszszázad sorakozott fel. A Himnusz hangjai után — gyásizdallamok kíséretében — helyezték el a kegyelet virá­gait a talapzatra. (MTI)) nson elsöprő győzelme Johnson amerikai elnök le­nyűgöző győzelmet aratott Goldwater köztársasági párti elnökjelölt felett, s ezzel biz­tosította újraválasztását. A le­adott szavazatok 87 százaléká­nak összeszámlálása után megállapítható, hogy Johnson megszerezte a szavazatoknak csaknem 62 százalékát, és 13 és fél millió szavazattal ka­pott többet ellenfelénél. Johnson elnök 44 államban, valamint a columbiai kerület­ben lett győztes, és eddig 486 elektori szavazatot tudhat ma­gáénak. Ezzel szemben Gold­water kénytelen megelégedni 52 elektori szavazattal (hat állam). A demokrata párt nagy ve­reséget mért a köztársasági pártra a képviselőházi, sze- nátori és kormányzó válasz­tásokon is. A képviselóházban 218 mandátumra van szüksé­gük az abszolút többséghez, és már legalább 231 képviselői helyet szereztek, és alapos re­ményük van rá, hogy győzel­mi mérlegük — az eredmé­nyek teljes nyilvánosságra vá­lásával — ennél is kedvezőbb lesz. A szenátusban is sike­rült biztosítaniuk régebbi többségüket, sőt két hellyel itt is többet szereztek. Johnson elnök Texasban, Austin városában be is je­lentette választási győzelmét, ellenfele, Goldwater szenátor elismerte, hogy alulmaradt a demokrata párti Johnson el­nökkel szemben. Közölte, hogy táviratban fejezte ki szeren- esekívánataít győztes ellenfe­lének. Táviratában Goldwater hangoztatta, hogy nem érez «-keserűséget vagy haragot«, és felajánlotta szolgálatait »egy fejlődő és jobb Amerika megteremtésében, a biztonság és a méltányos béke megszi­lárdításában«. Goldwater saját jövendőbe­li szerepéről szólva bejelen­tette, hogy tevékenységét pártja megerősítésének szente­li. Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke és Alekszej Koszigin miniszterelnök üd­vözlő táviratot küldött Lyndon Johnsonnak elnökké választá­sa alkalmából. A táviratban hangsúlyozták: A szovjet kormány követke­zetes híve a világhelyzet meg­javításának, az időszerű nem­zetközi problémák tárgyalások útján történő megoldásának, a kölcsönös együttműködés és a minden országgal való jószom­szédi viszony megteremtésé­nek. A mi részünkről ön min­denkor megtalálja a. készséget arra, hogy fejlesszük a Szov­Az állattenyésztés időszerű tudnivalóit tanulmányozzák Balatonbogiáron a brigádvezetők A termelőszövetkezetek ál- latenyésztési brigádvezetőinek e heti tanfolyamán — ame­lyen mintegy kétszázan vesz­nek részt — az előre meghatá­rozott program szerint megy a foglalkozás. Köttő József tan­folyamvezető az oktatás céljá­ról szólva lapunk munkatársá­nak elmondotta, hogy az ál­lattenyésztés mindennapos problémáit és a tudományos kutatás eredményeit, a kor­szerű eljárásokat egyaránt is­mertetik a konzultációval egy­bekötött előadások. Az utóbbi kérdések előadására kivált az állattenyésztési kutatócsoport tudományos munkatársai, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szaktanárai vállal­koztak. Témáik, közé tartozik a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése, a tejtermelés növelé­se, a gazdaságos takarmányo­zás, az itatásos borjúnevelés, a szaktanácsadás tapasztalatai­nak ismertetése, az állatte­nyésztés gépesítésének számos tudnivalója. Az eddigi tapasztalatok már­is mutatják, hogy a részvevők az említett témáik mellett nagy érdeklődést tanúsítanak a je­lenlegi helyzet értékelése és a főként takarmányozási gondok megszüntetése iránt. Erről szólt megnyitó előadásában Partos Nándor megyei főállat­tenyésztő, ezeket a kérdéseket feszegette Dianovszky Sándor, a Megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség vezetője. Czeglédi Lajos, a Mesterséges Termé­kenyítő Főállomás igazgatója ugyancsak a szakszerű takar­mányozás követelményeivel összefüggésben elemezte a te­hénállomány és a borjúszapo­rulat alakulását. Nagy figyelemmel hallgatták Balatonbogláron a brigádveze­tők dr. Németh Lajos állatte­nyésztési főigazgató előadását az országos helyzetről. Kiemel­te, hogy a fő ágazat a szarvas­marha-tenyésztés; a vágósertés nevelésében a sonkasüldő elő­állítása a kívánatosabb, mert ez iránt növekszik jobban a külföldi kereslet. A legna­gyobb gondról, a takarmány- hiányról szólva világosan ki­fejtette: ne várjanak a tsz-ek kizárólag az állami segítségre, hanem most, a kukoricabeta­karítás időszakában vegyenek minél több abrakot. K. J. O Johnson, a Demokrata Párt elnökjelöltje elsöprő győ­zelmet aratott az amerikai választásokon — jelentik a hírügynökségek. A világ minden részén örömmel fogad­ták a hírt. »Az a tény, hogy az amerikai választópolgárok megerősítették tisztségében Johnson elnököt, megnyugtatja az utca emberét« — írja Párizsból az.AFP. Megkönnyeb­bülést okozott a győzelem Japánban is. Az ország közvéle­ménye nem nézte volna jó szemmel, hogy bevonják Gold­water kalandjaiba — jelenti ugyancsak az AFP. © Kedd este az angol alsó házban megtörtént az, amire a parlamentarizmus 700 éves történetében még nem volt példa: konzervatív képviselők bizalmatlansági indít­ványt nyújtottak be Harold Wilson miniszterelnök ellen. A parlamenti vihar izgalomban tartja Anglia egész belpoli­tikai életét. © Adenauer volt bonni kancellár a közeljövőben Pá­rizsba utazik, hogy a Francia Tudományos Akadé­mia tiszteletbeli tagjává avassák. Ezzel kapcsolatban talál­gatások folynak Adenauer párizsi útjával kapcsolatban, ugyanis az exkancellár nemrégiben bírálta az Erhard-kor- mányt a francia—nyugatnémet kapcsolatok megromlásáért, és kijelentette, hogy szívesen elvinné De Gaulle-hoz Erhard személyes üzenetét. jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatait a szovjet és az amerikai nép érdekében, a világbéke megszilárdítása ér­dekében — hangzik a szovjet vezetők távirata. (MTI KOMMENTÁR A NAP NAGY ESEMÉNYÉHEZ »Ha a republikánusok egy sárga kutyát jelöltek volna elnöknek, az is megkapná a szavazatok 40 százalékát« — vélte az Observer című an­gol lap. Barry Goldwater mégsem kapta meg a negyven százalékot. Nem az ő kampá­nyának út széli hangnemét akartuk átvenni az Observer »■sárga kutyájának« emlege­tésével, de szemléltető példa arra a »bűvös határra«, ami­től csak hajszálnyira maradt el száz év két leg jobban meg­vert elnökjelöltje, Harding és Roosevelt egy-egy ellenfele. Az évszázad meglepetését jó­solgató Goldwater azonban még ettől, az amerikai poli­tikai tablón eleve meghatáro­zottnak látszó szinttől is el­maradva bukott meg. A szél­sőjobboldal jelöltjének ekko­ra veresége nagyjelentőségű világpolitikai esemény. Külö­nösen, ha figyelembe vesszük: első alkalom e században, hogy valóban választás volt az Egyesült Államokban; ak­kor is, ha természetesen csak két burzsoá párt vezére közt lehetett választani. Mert Goldwater politikai program­ja a szélsöjobboldaliság és fajüldözés olyan tárháza volt, amely komoly fenyegetést je­lentett mind az amerikai tár­sadalomra, mind az egész vi­lágra. »Szívedben tudod, hogy ne­ki van igaza« — hangzott a goldwateristák legfőbb jelsza­va, amit a politikai józanság­gal próbáltak szembeszegez­ni. Csakhogy e jelszó csupán azokra a kis- és nagypolgá­rokra, tőkésekre volt érvé­nyes, akik szívük szerint Goldwaterrel együtt bizonyá­ra a pokolba kívánnak min­den haladást, a szakszerveze­teket, a négerek jogait, a tár­sadalombiztosítást, egyszóval mindazt, amit a kor rájuk kényszerít. Szívük szerint szí­vesen szembefordultak volna Johnson belpolitikai reform- törekvéseivel. De maga a tő­ke és főleg a nagytőke szo­kása szerint azért az eszére hallgatott, s a demokrata ve­zetés józanságra hajló, a kül­ső és belső lehetőségekhez al­kalmazkodni akaró politiká­ját tette magáévá. (Megmu­tatkozott ez magának a re­publikánus pártnak a belső megbomlásában.) Másfelől a nagytőke a hatalom megőrzé­séért is harcolt, a Goldwater mögött álló agresszív politi­kai és üzleti erők ellen. Mindennek tehát, a Gold­waterrel szembeszegődött de­mokrata koncepciónak jelen­tős szerepe volt a választási eredményben, de ezt a vá­lasztást elsősorban az ameri­kai tömegek döntötték el. Azok a milliók, akik már vá­lasztási részvételükkel is, az eddigi legmagasabb szavazási részvétellel tanújelét adták, hogy hasztalan számított kö­zömbösségükre a szélsőjobb- oldal. S ezek a tömegek va­lóban a szívükre hallgattak. Szívük szerint tudták a né­gerek és a józanabb fehérek, hogy a fajüldözés erőit kell visszautasítaniuk, a dolgozók, hogy a szakszervezetek már amúgy is megnyirbált jogai­nak teljes elvevése fenyeget stb. S ami a legfőbb volt ezen az amerikai választáson: a tömegek fölismerték, hogy mekkora veszélyt jelent a bé­kés együttélésre a »goldwate- rizmus-x, s amikor a demok­rata pártra adták szavazatu­kat, mindenekelőtt a béke megőrzése és a békés együtt­élés kiszélesítésének vágya vezette őket. Johnson és pártja, fölismer ve a választók igazi érzéseit, a béke kérdését állította prog­ramja középpontjába. Ez és a kormány eddigi pozitív lé­pései, eredményei tették le­hetővé a demokraták elsöprő győzelmét. Ez a győzelem, amelyet világszerte elégedett­séggel fogadtak, most új le­hetőségeket ad az amerikai kormánynak, hogy válóban kibontakoztassa azt a politi­kát, amit a »goldwateriz- must« elutasító tömegek, mint igazi alternatívát várnak tő­le. Olyan fontos kérdések áll­tak ennek az amerikai vá­lasztásnak a középpontjában, hogy a burzsoá pártokra jel­lemző választás utáni vissza- táncolás súlyos veszélyt je­lentene a világpolitikára. Ép­pen Johnsonék győzelmének nagy aránya, a szélsőjobbol­dal látványos veresége teheti lehetővé a józanság érvénye­sülését az amerikai külpoliti­kában. Ehhez azonban már most a választásokon érvé­nyesült visszautasításban kell részesíteni azokat a hideghá­borús, katonai erőket, ame­lyek oly nagy szerepet játsza­nak még mindig az amerikai politika kialakítású ban, fe­nyegetve a békét és a békés együttélést. A november 3-i választási eredmény megadja az ez irányú cselekvés lehe­tőségét az új Johnson-kor- mánynak. Az amerikai töme­gek és a világközvélemény most várja e cselekvést. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom