Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 279. szám

Szombat, 1964. november JS. 3 SOMOGYI NÉPLAP Felkészültek az év végi összegezésre A balatonboglári zárszámadási oktatásról Két hétig zárszámadási elő­készítő oktatás színhelye volt a Munkaügyi Minisztérium balatonboglári üdülője. A múlt héten száznyolcvan ter­melőszövetkezeti főkönyvelő tanult itt, ezen a héten pedig mintegy kilencvenen — köztük a járási tanácsok és bankfió­kok előadói — vettek részt az oktatáson, s ma érkeznek visz- sza munkahelyükre. A zárszámadás munkájában részt vevő szakembereket egy- egy hetes turnusban készítet­ték föl az év végi összegezés­re, az eredmények és a hiá­nyosságok számszerű mérlege­lésére. Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Bíró Ilona, a Földművelésügyi Minisztérium számviteli szer­vezője, Kovács Károly megyei tsz-főkönyvelő, Csapó Sándor és Lóki János megyei revizor erről a nagy fontosságú mun­káról tartott előadásokat két héten át, a közös tulajdon vé­delméről pedig egy ügyész be­szélt. A megyei párt-vb intéz­kedési tervében szereplő szám­viteli és pénzügyi tennivalókat tárgyalták meg úgy, hogy a kapott ismeretek birtokában a könyvelők elkészíthessék, a járási szakemberek pedig el­lenőrizhessék a zárszámadást. Felhívták a könyvelők figyel­mét a tsz-eknek járó kedvez­mények kérésére, majd elszá­molására, s arra, hogy a mun­kákat a legnagyobb pontosság­gal, körültekintéssel végezzék, hiszen minden szám értéket képvisel: pénz van mögötte. Szó esett a legközelebbi ten­nivalóról, a leltározásról, a mérleg valódiságának fontos­ságáról is. Az előadások után megbeszélték a hallottakat. A jövő évi pénzügyi tervek elő­készítésének módszereiről is tanácskoztak. Megyénk kilenc községében van törpe vízmű Két éve Somogygeszti és Csurgó lakossága kezdte meg — a megyében elsőként — a törpevízmű-hálózat építését. Azóta Kapospulán, Somogy- bükkösdön, Tabon, Taszáron, Nagyatádon, Kaposmérőben és Zamárdiban helyeztek üzembe hálózatot. Jelentős anyagi hozzájárulással és tár­sadalmi munkával segített a lakosság az építkezésben. Jelenleg Buzsákon, Marcali­ban, Somogyszilban, Öregla­kon, Somogyváron és So- mogyvámoson folynak a mun­kák. Jövőre kezdik meg az építést Somogyszentpálon, Bö- hönyén, Barcson, Lengyeltóti­ban, Balatonszárszón, Iharos- berényben és Balatonfenyve­sen. A távlati tervek alapján 1980-ig 118 községben készül el a törpevízmű-hálózat. Az építés költségeinek het­venöt százalékát a lakosság által felajánlott összegből, tíz százalékát a községfejlesztési alapból fedezik. A többit az állam adja. Mínusz 900 000 nyers tégla A Zákányi Téglagyár novem­ber 10-én befejezte a nyers­gyártást. Kilencszázezer nyers téglával kevesebb készült az. üzemben, mint amennyit a terv előír. A kommunisták a vezetőségválasztó taggyűlésen őszintén megtárgyalták, ho­gyan került ilyen helyzetbe a telep. Helyes észrevételek, okos javaslatok hangzottak el, ezek nyomán indultam el az üzemben. Elmentek a régi munkások A téglagyár minden télen kitermeli a nyersgyártáshoz szükséges földet. A múlt télen elmaradt ez a munka, mert csökkenteni szerették volna az önköltséget. A régi téglások végig fagyszabadságon voltak, nem kerestek a földkitermelé­sen. Mivel nem látták biztosí­tottnak a folyamatos termelést, hatan fogták a munkakönyvü­ket, s máshol helyezkedtek el. A kavicsbányában, a cement­Csúnya Ruházati szaküzleteink közül minden bizonnyal a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat Ady Endre utcai férfi mértékszabósága nyerné el a legcsúnyább üzlet cí­met. Kopott, piszkos falak, festés­re váró bútorzat, elhasznált, láb­törlőnek való szőnyegek. Az egyik kirakat belső része faraktár, a má­sik pedig szénraktár. Az üzletvezető szabó ilyen kö­rülmények között képtelen arra, hogy rendet tartson. Hihetetlen, hogy évek óta nem jut pénz fes­tésre, szőnyegekre és egy olaj­kályhára. Ügy látszik, ez a vál­lalat rosszabb gazda, mint mond­juk egy maszek szabómester. Az biztosan rendbe hozatná a helyi­séget. Mert azért mégsem mind­egy, hogy hol fogadják a meg­rendelőket. — ns — A NAGYCSEPELYI ÓVODA UDVARÁN \ Feledékeny panaszosok Az emberek szeretnek pa­naszkodni. Olykor okkal, oly­kor ok nélkül. Nem először írunk róla, hogy egynémely panaszos a saját felelőtlensé­gét igyekszik másra hárítani. Erélyes hangú levélben követe­li, hogy intézzék el az ügyét, kígyót-békát kiabál az akta­tologató, bürokratikus hivatal­ra. A kivizsgáláskor aztán kiderül, hogy a hivatal nagyon szívesen segítene a panaszo­son, ha bevinné a kért igazo­lást, papírt, okmányt, ö azon­ban nem vesz magának ennyi fáradságot. Váldi József július 7-e óta dolgozik az Országos Söripari Vállalat nagyatádi kirendeltsé­gén. Nagyatádi olvasónk fele­sége elpanaszolta, hogy két gyerekük után nem kapnak családi pótlékot, pedig a mun­kába lépés után «nemsokára-« beadták a szükséges iratokat. Mint az idézőjel is érzékelteti, ez a nemsokára október vé­gén volt. A SZOT igazgatósága november 11-én kérte, hogy a nagyatádi kirendeltség mellé­keljen tanácsi igazolást a ké­relemhez, valóban Váldi Jó­zsef tartja-e el gyermekeit. Er­re azért volt szükség, mert egy időben különélt a házas­pár, az anya gondoskodott a két gyerekről. A kirendeltség két nap múlva elküldte a kért igazolást. Hogy ki a hibás a késedelemért, világosan kide­rül a leírtakból. Ha Váldiék nem várnak négy hónapot az iratok benyújtásával, régen kapják a pótlékot. Boros Imre a Tapsonyi Gép­állomás munkájával volt elé­gedetlen levelében. Hiába kéri a táppénzét — irta —, nem kül­dik el neki. Mesztegnyői olva­sónk csak saját magának te­het szemrehányást érte, hogy a július 10-e és július 15-e közötti időre járó táppénzét még mindig nem kanta meg. Július 9-ig volt a gépállomás dolgozója, másnap betegállo­mányba vette az orvos. A gép­állomás SZTK-ügyintézője a táppénzes utalványt elküldte a megyei alközpontnak. Boros Imre szeptember eleién felhív­ta telefonon a főkönyvelőt, miért nem küldik a pénzét. A főkönyvelő megkérte volt dol­gozójukat, hogy az orvosi iga­zolást és a munkakönyvét vi­gye be az irodába. Boros Imre fittyet hányt a kérésre, ehe­lyett panaszos levelet írt a szerkesztőségnek. Váldiék négy hónapot késle­kedtek. Boros Imre nem vitte be az ügy intézéséhez kért ira­tokat a gépállomásra, nem csoda hát, ha nem repült a sült galamb a szájukba. A fe­lelősséget könnyű levélben másra hárítani, a vizsgálatkor azonban minden kiderül. A cikkben szereplő néldákban a panaszosok veitek feledéke­nyek. nem a megbírált munka­helyek! L. G. Uj áruházába, éttermeiig eampingek a Matatmi-parton (Tudósítónktól.) 1964-ben a campingezők szá­ma meghaladta a kétszázezret a Balaton déli oldalán. Ez csaknem kétszerese az 1963. évi forgalomnak. Ilyen ugrás­szerű emelkedésre senki sem volt felkészülve: kevésnek bi­zonyult az első osztályú cam­ping, a táborlakók és az át­utazók ellátását szolgáló ét­terem és üzlet egyaránt. Bár a gyors intézkedések hatására a főidényre elkészült az új ÁBC-áruház és három önki- szolgáló étterem, ezek csak enyhítették, de nem szüntet­ték meg a gondokat ABC-árnk ázak, önkiszolgáló éttermek Az önkiszolgáló éttermek, de különösen az áruházak a helyi lakosság ellátását is szolgálják. A legtöbb ABC- áruház úgy épül, hogy télen is nyitva tarthasson. Ezeket az áruházakat a múlt évi ta­pasztalatok felhasználásával, átdolgozott formában az ÉM 45. sz. Építőipari Vállalat épí­ti. Már hozzákezdtek az elő­készítő munkálatokhoz. A be­ruházó a Bk. M. Beruházási Irodája. A jövő év júniusáig Balatonszéplakon ABC-áruház, Szántódon kombinált áruház bisztróval, Balatonlellén kis élelmi szeráruház-kombinát, ABC-áruház és étterem, Ba- latonbogláron télen-nyáron működő ABC-áruház, Fonyó­don önkiszolgáló étterem, Bé- latelepen bisztróval kombinált áruház épüL Campingek Az első osztályú campingek férőhelyeinek számát több mint huszonnégy ezerrel emelik Cikkünk nyomán: Kaphatnak fűrészárut a §omogydöröc§keiek Lapunk tegnapi számában cikk jelent meg Gondok a tsz-építkezések körül a tabi járásban címmel. A cikk írója egyebek között megemlítette a somogydöröcskeiek problémá­ját, azt, hogy építőanyag hiányában nem fejezhetik be a téliesítés munkáit a szövetkezet egyik istállóján. Tegnap, a cikk megjelenésének napján telefonon felhívta szerkesztőségünket Friss Endre, a TÜZÉP Vállalat kaposvári 1. számú telepének vezetője, és közölte, hogy náluk bármi­kor kaphatnak fenyő fűrészárut a somogydöröcskeiek. Csu­pán szállítóeszközről kell gondoskodnia a termelőszövetke­zetnek, mert vagonhiány miatt csak közúton szállíthatják el a három köbméternyi fűrészárut. Most már a somogydöröcskeieken a sor: siessenek az építőanyagért, és fejezzék be mielőbb a növendékmarha-is- tálló téliesítését. jövőre. A telepítésre alkalmas helyeket már kiválasztották. A beruházást a Somogy megyei Tanács Beruházási Irodája irá­nyítja az Idegenforgalmi Hi­vatal tájékoztatása szerint. Rendkívül fontos lenne, hogy az új táborok kellő időre elké­szüljenek. Az első osztályú tá­borok a nemzetközi színvonal­nak megfelelően épülnek köz­vetlenül a part mentén, beke­rített területen. A táborokhoz tartozó strandszakaszokat ren­dezik, előre gyártott le­járókat helyeznek ki, a camping befogadóképessé­gének megfelelő számú mosdót, zuhanyozót, mel­lékhelyiséget, gáztüzelésű fő­ző- és mosogatóhelyet, mosás és vasalás céljait szolgáló épü­leteket emelnek. Gondoskod­nak a szennyvíz elvezetéséről. A vízellátást források beköté­sével, esetenként hidroglóbu- sok felállításával oldják meg Minden táborban lesz közpon­ti gondnoki és irodaépület is. Campingenként közös fedett tartózkodóépületet is emelnek. A táborok útjait pormentes burkolattal látják el, elvégzik a parkosítást és az általános rendezést. A Balaton déli ol­dalán a következő helyeken épülnek campingek, illetve bő­vítik a meglevőket a jövő évi főidényig: Balatonberényben, Fonyód—Bélatelepen, Orda­csehiben, Balatonszemesen, Balatonőszödőn, a szántódi révnél, Zamárdiban, Balaton­széplakon, Siófokon és Bala- • tonszabadi—Sóstón. üzemben, a vasútnál, a MÉK- telepen szívesen alkalmazták őket. Az új dolgozók nehezen tanultak be, nem fogadták meg a tanácsokat, hiába mu­tatták meg nekik az éssze­rűbb fogásokat, nem alkal- : mázták. A telepvezetőnek mindig ellenőriznie kellett a ^bányászokat, a földfeladókat, egynémely kocsizót. A gyár kénytelen volt fölvenni bol- jdog-boldogtalant, hiába nem [felelt meg valaki, nem állítha­tott jobbat a helyére. Nehezí­tette a helyzetet, hogy öt asz- zany terhes, a rendeletek sze­lt könnyű munka járna ne- de hol van ilyen a tégla­gyárban?! Egy hónap késés... A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat megígérte a zákányi telepnek, hogy a nyersgyártás megkez­déséig fölszerel egy új szállí­tószalagot. Helyette bányából kiszuperáltat kapott a telep, azt is megkésve. Március 15-e helyett április közepén kezd­ték el a föld kitermelését. Kedvezőtlen volt az időjárás, a szállítószalag nem érkezett meg kellő időben. — Nem volt olyan nap, hogy ne javították volna — mondta Bosnyák József párttitkár. — Állandóan elszakadt a szalag. Az egyhónapos késés miatt azonnal elmaradt a telep öt­százötvenezer nyers téglával. — A központ engedélyezte, hogy túlórázzunk — tájékozta­tott Magyar Sándor telepveze­tő. — A nők azonban nem akartak, kijelentették, hogy nekik elég az ezerkétszáz fo­rintos kereset, ők nem dolgoz­nak többet nyolc óránál, mert otthon is van dolguk.;. A taggyűlésen Horváth Já­nos behordó elmondta, meny­nyire hátráltatta a termelést a sok áramszünet. A telepvezető megdöbbentő adatokkal egé­szíti ki a felszólalást. Előfor­dult, hogy egy hónapban öt napot állt a gyár áramszünet miatt. Legalább egy hónapot az egész szezonban. Három­százötvenezer téglával gyár­tottak kevesebbet az áramszü­netek, a kisebb-nagyobb mű­szaki hibák miatt. Jövőre már nem befolyásolja a termelést az áramszünet, dieselesítik a vágógépet, benzinmotorral haj­tatják meg a szállítószalagot. A pártvezetőség kifogásolta beszámolóban, hogy állan­dóan eltömődik földdel a csúszda, sok munkát fordíta­nak a tisztításra. Azóta már leszerelték a tizenhat méter hosszú vályút, ezután a meg­hosszabbított szállítószalaggal juttatják el rendeltetési helyé­re a kitermelt földet. „Hozzácsaptak háromszázezer téglát a tervünkhöz.. emelkedést jelentett. Ehhez semmiféle műszaki segítséget nem kaptunk — magyarázza Magyar Sándor. A téglaégetéssel jobban áll a telep, valószínű, hogy meg­lesz a tervben előírt kétmillió égetett tégla. Gondoskodjanak a munkásokról A pártszervezet megállapí­totta a legutóbbi taggyűlésén, hogy a telepen nincsenek meg a műszaki föltételek. — Lepratelep ez — mutat körbe az épületeken Hoffmann István pártvezetőségi tag. — Elhanyagolt minden, a köz­pontban csak a gyártással tö­rődnék. — Nincs öltöző, a munkások ott rakják le a ruhájukat, ahol éppen tartózkodnak. A szolgá­lati lakások romosak, nedve­sek, férgesek, mind a nyolc beázik — mondja a párttitkár. — Ügy van — szól közbe Gulyás János kihordó —, félek, ha esik, olyan állapotban van a lakásom, az ajtóm. — Mindjárt jobb a téglások hangulata, ha törődnek velük Nem kívánjuk, hogy egyszerre javítsanak meg mindent, de legalább lássuk az igyekeze­tei. Az orvosok szerint ezek­ből a lakásokból kerül ki a legtöbb beteg ..: Az emberek felajánlották, hogy építenek két-két munkáslakást társadal­mi munkában, ha ad téglát a központ. Hiába kért azonban a telepvezető, nem kaptunk — mérgelődik Hoffmann elvtárs. — Az a véleményem, hogy annyit ígérjenek, amennyit tel­jesíthetnek, mert különben megrendül a munkások bizal­ma. Itt van ez a régi malom­épület. Átalakíthatnának ben­ne néhány helyiséget lakásnál: — magyarázza a párttitkár. Az első lépés: kialakítani a törzsgárdát A telepvezető elmondta, hogy már a télen fölveszik az új munkásokat, megkezdik a földkitermelést. Tízezer köb­métert mozgatnak meg, ehhez pedig munkáskézre van szük­ség. Lesz munka a télen, nem vágyakoznak el a régiek meg az újak más munkahelyre, ahol egész évben dolgozhatnak. Az első lépés: kialakítani a törzs­gárdát. A téglagyár kommunistái alaposan elemezték a rossz munka okait. Most a közpon­ton a sor: segítsenek a műsza­ki föltételek megteremtésével, reális terv megadásával, a munka- és életkörülmények javításával a zákányiaknak. Lajos Géza — Ilyen hiányos gépi föl­szereléssel nem tudjuk előállí­tani a kívánt mennyiségű és minőségi téglát a frissen ki­termelt földből — füstölög a telepvezető. — Majd nyolc éve dolgozom itt ugyanazzal a préssel, meghajtóerővel, nem fejlesztik a telepet -.: * Nem volt ősz hajam, az idén őszül tem meg. A központban haj­tottak, hogy gyerünk, gyerünk, termeljünk. De ilyen munka­erővel?! — legyint keserűen. A szakszervezet és a párt- szervezet azt javasolta az év elején, hogy hárommillió nyerstéglát készítsen az üzem. A telepvezető biztosítottnak érezte három és fél millió tég­la gyártását. — A központban még hozzá­csaptak a tervünkhöz három- százezer téglát. 1963-ban két millió-hétszázhatvanezer nyers téglát készítettünk, a hárcan- millió-nyolcszázezres terv negyvenhárom százalékos FÖLVÉTELRE KERESÜNK gyakorlattal rendelkező perfekt gyors- és gépírónöt, továbbá villanyszerelő, esztergályos, bádogos, marós és köszörűs szakmunkásokat. Napi egyszeri étkezést és munkásszállást térítés ellenében biztosítónk. Gépjavító Állomás, Mernye. (3772)

Next

/
Oldalképek
Tartalom