Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
SOMOGVi NÉPLAP 2 Szombat, 1964. november 21. (Folytatás az 1. oldalról) niumtermelési egyezménynek, a magyai-—csehszlovák együttműködésnek a közös dunai ví- zierőmű-rendszer fölépítésében, a magyai-—bolgár megállapodásoknak a gazdasági élet különböző területein közös intézetek és vállalatok tervének kidolgozására. 1964. november 2-án életbea nemzetközi feszültség provokációk veszélyével különösen megterhelt szakaszán él: a Távol-Keleten a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a nyugati féltekén a Kubai Népköztársaság és itt Közép-Európában a Német Demokratikus Köztársaság. A békéért, biztonságukért, a szocializmus vívmányainak védelméért vívott harcukban teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket. Ez ellen a kedvező lehetőség ellen most új akciót szer. veznek: a NATO multilaterális atomütőerőt, s ennek fő tényezői a nyugatnémet és amerikai militarista körök. Hogy a tervnek mi a közvetlen gyakorlati célja, az abból is kiviláglik, hogy az Egyesült Államok és a Német SzövetséKormányunk nagy figyelmet fordít együttműködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival. Ezeknek az országoknak a szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. A gyarmati sorból felszabadult népek összefogása ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges tényezője. Mutatja ezt az el nem kötelezett országok ez év októberében tartott második konferenciája is. Míg 1961-ben a belgrádi konferencián 25 ország hivatalos képviselete és 3 ország megfigyelője vett részt, addig a mostani kairói konferencián 57 ország volt hivatalos részvevő és 10 ország küldte el megfigyelőit. A Magyar Népköztársaság lépett az INTERNETALL nevű magyar—csehszlovák—lengyel közös vaskohászati vállalkozás létrehozására vonatkozó megállapodás. A közös vállalkozáshoz bejelentette csatlakozását már több szocialista ország, így a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság. oldalú megállapodás lehetőségéről is folyik a tárgyalás. Az egész tervnek, sőt magának a tervre vonatkozó tárgyalásnak is egyik célja: a Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzetközi tekintélyének ellensúlyozására a Német Szövetségi Köztársaság katonai súlyát növelni, s ezzel akadályozni a német kérdés rendezését és új feszültség gócait növelni Európa közepén. A revansista német militarista körök hatalma duzzasztására irányuló törekvések amellett, hogy újabb akadályokat gördítenek az európai ésszerű rendeződések útjába, új veszélyek árnyait ébresztik fel Németország nyugati szomszédai felett is, a békéjük közvetlen veszélyeztetését érző szocialista országokat pedig a szükséges védelmi ellenintézkedésekre sarkallják. kormánya üdvözli a konferencián részt vett kormányokat, szolidaritásáról biztosítja őket harcukban, s magáévá teszi javaslataikat és követeléseiket a népek függetlensége, szabadsága, a nemzetközi béke és biztonság érdekében. A fejlődő országok kedvező hatása a nemzetközi életben sokféle vonatkozásban érzékelhető. Abban, hogy a nemzetközi szervezetek a hidegháborús témáktól egyre inkább a gyarmati rendszer felszámolását, a békés egymás mellett élést, az általános és teljes leszerelés előkészítését elősegítő témák felé fordulnak, rendkívül nagy szerepük van ebben a folyamatban a gyarmati sorból felszabadult új, fejlődő országoknak. A nemzetközi szervezetekben és általában a nagy államközi konferenciákon azzal kell számolni, hogy a fejlődő országok alkotják a részvevők döntő többségét. Jelenlétük a nemzetközi konferenciákon az antiimperialista harc lényeges tényezője. A Magyar Népköztársaság nagy megbecsüléssel tekint, ezekre az országokra, hősies antikolonialista harcaikra, s kívánjuk, hogy most, a neo- kolonializmus ellen vívott küzdelmeikkel tudják kivívni gazdasági függetlenségüket és megszilárdítani nemzeti önállóságukat. Anyagi lehetőségeink természetesen nem nagyok. Mégis a tőlünk telhető mértékig részt kell vennünk külkereskedelmi kapcsolatok bővítésével, a gazdasági tervek realizálásában való együttműködéssel ezeknek az országoknak a harcában gazdasági önállóságukért és nemzeti függetlenségük megszilárdításáért. Együttműködési készségünket az is mutatja, hogy bár jó szakembereknek itthon sem vagyunk bővében, mégis egészségügyi szakértők, orvosok, ápolók, geológusok, hydrológu- sok, statisztikusok, pedagógusok, egyetemi oktatók, archeológusok, izotópszakértők, gépészek, szövetkezeti szakértők dolgoznak részben államközi megállapodások, részben az ENSZ és az UNESCO segélyakciói keretében. Különböző szakterületen dolgozó honfitársaink munkahelyei a következő országok: Algéria, Argentína, Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, India, Mali, Nigéria, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökország, Uganda. Külképviseleteket tartunk fenn Afrikában: az Egyesült Arab Köztársaságban, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Marokkói Királyságban, Etiópiában, Szudánban, Ghánában, Guineában, Nigériában, Kenyában — de szoros kapcsolatokra törekszünk más afrikai országokkal is. Külképviseleteink vannak Ázsiában: Indiában, Indonéziában, Irakban, Szíriában, Iránban, Burmában, Japánban. A latin-amerikai országok közül a következőkben van külképviseletünk: Kuba, T| -a- zília, Bolívia, Argentína, Uruguay. A revansista német törekvések áj veszély forrásai öt testvéri szocialista ország gi Köztársaság között már kétA fejlődő országok kedvező hatása a nemzetközi életre Kapcsolatunk a nyugati országokkal Beszámolóm következő szakaszában a nyugati kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozom. Lényegesen javultak és bővültek kapcsolataink a legutóbbi időben is a nyugati kapitalista országok szinte valamennyi körével, mind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. Hogy milyen differenciáltan, árnyaltan, ugyanakkor milyen következetesen alkalmazzuk a békés egymás mellett élés elvét az államok mindenféle körének vonatkozásában, azt pártunk nyolcadik kongresszusa tömören így fejezte ki: »A magyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk.« Az utóbbi időben a magyar —osztrák kapcsolatok terén biztató fejlemények történtek. Az osztrák alkancellár magyarországi látogatásai, majd Minisztertanácsunk elnökhelyettese, Fock elvtárs ausztriai viszontlátogatása azt mutatta, hogy kölcsönösen megvan a készség a két ország kormányai részéről a múlt vitás kérdéseinek a kölcsönös jóakarat szellemében való rendezésére, s gazdasági és kulturális együttműködés útján népeink s a nemzetközi helyzet javítása érdekében az együttműködés fejlesztésére. Kreisky külügyminiszter nálunk tett hivatalos látogatása együttjárt államközi szerződések és megállapodások aláírásával és további szerződések és hivatalos kormányközi találkozók előkészítésével. A látogatás és a megbeszélések légköre megfelel annak, amire mi számítottunk. A megbeszélések légköre valóban jó, és a látogatás eredményes volt. Megállapodtunk abban, hogy amikor visszaadom a jövő év elején Kreisky külügyminiszter látogatását, Bécsben új jelentős szerződéseket írunk alá. Bizonyára további kormány- szintű találkozók lesznek Budapesten vagy Bécsben. A francia kormány részéről az utóbbi időben a szocialista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét jelét, a Kínai Népköztársaság elismerését, mint pozitív reálpolitikai jelenséget üdvözöljük. Hasonlóképpen pozitiven értékeljük azt az érdeklődést is, amely Franciaország részéről a kelet-európai szocialista országok iránt megmutatkozik. Magyar—francia viszonylatban hasznos kezdeményezés volt a francia kormány egy tagjának hivatalos látogatása nálunk, és a magyar kormány képviselőjének viszontlátogatása Párizsban. Jó előkészítés volt ez gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztése érdekében további kormányközi érintkezésekre. Magyar—angol vonatkozásban az előző angol kormány egyik tagjának budapesti látogatása újabb előrelépés volt a hivatalos kapcsolatok terén. Az új angol kormány összetétele ad alapot ahhoz a feltételezéshez. hogy a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem fokozását s a nemzetközi feszültségek csökkentését készül munkálni. A magyar—olasz kapcsola~ tok fejlesztésében is sok további lehetőség van. Az olasz külkereskedelmi miniszter idei budapesti látogatása alkalmával folytatott megbeszélések a két ország kapcsolatait lényegesen bővítő megállapodásokhoz vezethetnek. Kormányunknak a Vatikánnal kötött megegyezése révén ebben a hónapban a római magyar pápai intézet is visszakerült a magyar római katolikus egyház kezelésébe. Kapcsolataink Görögországgal jól fejlődnek. A görög kormány egy tagjának hazánkban tett idei látogatása egyengette a további kedvező fejlődés útját. Sok ígéret van a magyar— belga kapcsolatok lehetőségeiben mind gazdasági, mind kulturális téren. A belga kormány részéről megnyilvánuló érdeklődés az európai feszültségek csökkentésére irányuló javaslatok iránt elősegítik az ilyen lehetőségek realizálását. A magyar—finn baráti kapcsolatokról elmondható; örvendetes, hogy azok ma már nemcsak az etnográfiai rokonság romantikus hangulatát, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok sok hasznos eredményét is magukban foglalják. Kulturális vegyesbizottságunk rendszeres munkája, hároméves hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásunk a két nép hagyományos kapcsolatainak új tartalmat ad. A skandináv országokkal általában kedvezően fejlődnek kapcsolataink. Különösen észlelhető ez magyar—svéd vonatkozásban. Érthető, hogy a többi NA- TO-országhoz viszonyítva bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszonyának rendeződése a Magyar Népköztársasággal. Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult eredete. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság. Újabban pedig az elnök- választási harc felfokozott hidegháborús légköre, amely nemcsak az ilyen jellegű tárgyalásokat gátolta meg, hanem olyan provokációkkal és agressziókkal is egybeesett, mint a Vietnam elleni támadás és az amerikai államok Szövetségének Kuba ellen kierői, tetett határozata. A választások befejezése után azonban . feltételezzük, hogy az elvek. a realitások, a két fél sajátságos szempontjainak figyelembe vételével és kölcsönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az előbbrehaladás. A két ország története során először ez évben diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és Kanada között kanadai kezdeményezésre, s A mai nemzetközi életben a kétoldalú és több oldalú közvetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenység. Száz évvel ezelőtt, 1860-ban négy nemzetközi szervezetet tartottak nyilván, ma számuk pontosan meg sem állapítható. A legtöbb hivatalos kimutatás kb. 1800 szervezetről beszél. A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezet tagja. Az ENSZ-ben és más szervezetekben jelenleg 34 választott tisztséget töltenek be népköztársaságunk képviselői. A nemzetközi szervezetek ebben az évben mintegy 25 rendezvényt, tanfolyamot, konferenciát tartottak Budapesten. A második világháború után különböző rendszerű országok hozták létre a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a nemzetközi békének a biztosítására az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hidegháborús és agresszív politikájának az eszközévé vált. Az utóbbi években, amikor az erőviszonyok fokozatosan a szocialista országok javára alakultak, s a gyarmati sorból felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozatosan vereséget szenvedtek a hidegháborús témák, s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egymás mellett élés rhtosításá ’a az általános és teljes leszerelés el ^készítésére irányuló törekvés. Erinek következtében nyugaton, főleg a: Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan nangck, ameiyck azí mutatják, hogy az ENSZ sokat veszített lelentőségébőí. sőt sok vonatkozásban ke'.'emel'érmé váU azok számára, akik a hidegháború céljaira korábban ki tudták sajátítani. Ezen az őszön állandóan halogatják i közgyűlés megkezdő ét. Az c-1- togadott ügyrend szerint minden tv szettemkor második keddjén kell kezdeni az Ü’évszakot. Az mén 'lör,t roveiti- N>’e, majd december 1-re halasztották. De kétséges, hogy okkír is végezhető lesz-e érdemleges munka, ugyanis a NATO-országok decemberben tartják szokásos évi tanácsülésüket. Mindehhez jön az ugyanazoknak a hatalmaknak a követelése, amelyek számára az ENSZ egyre kellemetlenebb intézménnyé válik; azok az országok, amelyek nem vesznek részt a kongói és más hadműveletek, rendkívüli akciók költségeinek fedezésében — amelyeket pedig jogtalanul a Biztonsági Tanács megkerülésével a neokolonialista akciók támogatására vezettek be —, elveszítik szavazati jogukat. Az alapokmány értelmében az ilyen jellegű kérdésekben csak a Biztonsági Tanácsnak van joga határozni. A szocialista ezzel egy időben kereskedelmi szerződést kötöttünk. Ottawában nagykövetséget, Montrealban kereskedelmi képviseletet létesítüELk. A kereskedelmi kapcsolatok már most is kedvező eredményt mutatnak. Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Magyar Népköztársasággal, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával megállapodásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vonatkozóan. Mi ezt a kezdeményezést pozitívan értékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos megállapodásokat hivatalos képviseletek létesítéséről, amelyek nemcsak diplomáciai kapcsolatban vannak a Német Demokratikus Köztársasággal, hanem azzal sokoldalú baráti és szövetségi együttműködésben élnek. Mi a két német állam tényének tiszteletben tartása elvi alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. országok azért tagadják meg részvételüket minden olyan költség fedezésében, amelyet a neokolonializmus támogatására a Biztonsági Tanács megkerülésével hozott határozatok alapján végrehajtott akciók idéztek elő, hogy védjék az ENSZ alapokmányát a tagországok érdekében. A Biztonsági Tanács jogkörének csorbítása az ENSZ létét veszélyeztetné, ezért a szocialista országok az ENSZ léte, az alapokmány szellemében való működése védelmében tagadják meg a törvénytelenül kivetett ösz- szegek fizetését. Több kérdésben megegyezőn k a Vatikánnal Mint ismeretes, kormányunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megállapodások jöttek létre. A Magyar Népköztársaság alkotmányának és törvényeinek érvényesítésével, az egyház belső törvényeinek a figyelembe vételével bizonyos kérdéseket sikerült rendezni. Ezek a sajtóból ismertek, s egyre már utaltam az Olaszországra vonatkozó szakaszban. Ügy íté’ jük meg, hogy az ilyen jellegű tárgyalások és megállapodások megfelelnek mind az egyház, mind a nemzetközi béke érdekeinek. Hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1961-ben mintegy 450 külföldi újságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100, ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredményei általába jók. Megfelelnek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös megismerése igényeinek. Mégis szükséges egy megjegyzést tenni. Senki sem emelhet büntetlenül kezet népünk államára A nyugati sajtó sok alkalommal nem csinál titkot abból, hogy egyes nyugati kormányoknak a szocialista országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal van a kapcsolatokon túlmenően egy másik célja is: éket verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasztani a szocialista építés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre intenek. Szeretném azonban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulációktól sem a szocialista országok szövetségi rendszerét, sem a szocialista építés eredményeit nem féltjük. Azt is meg kell viszont mondani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában törvénybe ütköző akciókat folytat a Magyar Népköztársaság ellen, beleütközik népköz- társaságunk szigorú és fenyítő hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk államára. összegezve elmondhatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, társadalmi és tömegszervezeteknek. Így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése részben a közvetlen delegációcserék, részben az Interparlamentáris Unió révén. Kulturális és tudományos intézeteink és hatóságaink nemzetközi tekintélyükkel és kapcsolataikInterpellációk Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A napirend negyedik pontja szerint az interpellációkra került sor. Elsőként Molnár József Heves megyei képviselő a hevesi járás, különösen a Tisza-men ti községek tüzelőanyag-ellátása tárgyában interpellált a belkereskedelmi miniszterhez. Barcs Sándor budapesti képviselő a budai várnegyed helyreállításában mutatkozó lemaradás ügyében interpellált az építésügyi miniszterhez. Papp János, Baranya megye képviselője a mezei rágcsálók okozta károk kérdésében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Az elnöklő Vass Istvánná véget. (MTI) kai sokat segítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szakszervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokratikus Jogász Szövetségnek a nemzetközi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. Biztosíthatom a T. ország- gyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és a szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a T. országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tudomásul. (Taps.) A külügyminiszter beszámolójához elsőként Barcs So dor budapesti, Lehel Feren- Vas megyei képviselő sz'-' hozzá, majd ebéd után KáV Gyula, a Minisztertanács e' • nökhelyettese emelkedett s lásra. Kállai Gyula beszéde után Móricz Virág Pest r.— gyei, Szakasits Árpád H — megyei, Bognár József To’ megyei, Vendel Zoltánná 7 megyei, dr. Vető Lajos h : pesti képviselő szólalt fel. Ezután Péter János külí miniszter köszönetét mon-‘ a hozzászólásokért, majd országgyűlés jóváhagyólag domásul vette a Magyar Né köztársaság külpolitikáié szóló külügyminiszteri besz-’ mólót. ezután Valaska László Borsod megyei képviselőnek adta meg a szót, aki a higanygőzlámpa-ellátás ügyében intézett kérdést a kohó- és gépipari miniszterhez. Sárosi György Bács-Kisk’- megyei képviselő interp^Tá injában azzal a kérdéssel fo- dult a földművelésügyi és "■ élelmezésügyi miniszterh- milyen intézkedéseket terve-- nek a jövő évi szőlőterrrv veszteségmentes, az ideír'' jobb tárolására és feldolgozására. Az interpellációra adott válaszokat az interpelláló ké"- selők és az országgyűlés elf - gadta. Az országgyűlés ülésszaka Vass Istvánná zárszavával ért A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezetnek tagja
