Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
Szombat, 1964. november 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP A KISZ Somogy megyei küldöttértekezlete Tóth János a megyei KISZ- blzottság beszámolóját tartja. (Folytatás az 1. oldalról.) megfelelően végzik. A próbák tartalma, romantikus formája a pajtások figyelmét az élethez közel álló feladatok megoldására irányítja. Falusi csapataink az Úttörő-expedíció a jövőbe-mozgalomban dolgozzák fel községük jelenét, jövőjét. Terveket készítettek a szocialista falu kiemelkedő objektumairól, a falvak parkosításáról, a termelőszövetkezetek segítéséről. El kell mondanom azt is, hogy noha az iskolai és a csapattervek fő célkitűzéseikben megegyeznek, összhangjuk nem minden esetben tudatos. Ebből adódik, hogy az egy« feladatok elvégzése túl-, zott iskolai vagy túlzott mozgalmi színezetet kapott. A nevelési terv és a próbarendszer iránymutatósa alapján kell megvalósítanunk a tervek helyes összhangját. A megyei KISZ-bizottság első titkára ezután arról beszélt, hogy az ifjúsági szövetségre a párt megtisztelő feladatot bízott: neveljen materialista világnézettel, szocialista, kommunista erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező ifjúságot, amely művelt, sokoldalúan képzett, és mindennapi munkájában támogatja a párt célkitűzéseinek megvalósítását. E célokat széles körű nevelő tevékenységgel, a fiatalok politikai oktatásra, állami oktatásra való irányításával, az iskolareform feladatainak megvalósításához nyújtott segítségnyújtással igyekeztünk elérni. A KISZ politikai oktatás rendszere jól bevált és beválik ebben a tevékenységben. A KISZ 1960-ban megtartott, megyei küldöttértekezlete abban jelölte meg a fő feladatokat, hogy az ifjúsági szövetség tagságának mintegy hetvenöt százalékát vonjuk be a politikai oktatásba. Most bejelenthetjük, hogy küldöttértekezletünk négy évvel ezelőtti határozatát teljesítettük. Ha a fiatalok hazaszeretetre való nevelését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az egyre hatékonyabb, és mindinkább marxista tartalommal telítődik. Napról napra többen kapcsolódnák be a társadalmi munkába, készülnek a katonai szolgálatra, és azért dolgoznák, hogy állandóan szépüljön, gazdagodjon hazánk. Emlékeznek történelmünk dicső korszakaira is. Mély hálával gondolnak a hősökre, akik népünk szabadságáért áldozták életüket Büszkék szocialista építőmunkánk eredményeire, de nem becsülik le más népek eredményeit sem. Mind több fiatal érti meg, hogy az újért, a haladásért folytatott szenvedélyes harc napjainkban is a hazaszeretet legfontosabb ismérve. Kedves elvtársak! A kulturális forradalom nagy hatással van megyénk ifjúságára is. A fiatalok ezrei, tízezrei keresik annak lehetőségét, hogy szabad idejüket célszerűen hasznosan töltsék el. A szabad idő mennyisége évről évre nő. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkásfiatalok napi négy-öt óra, a parasztfiatalok nyáron két-három, télen öt-hat óra, a diákfiataíLük pedig három-négy óra szabad idővel rendelkeznek. A társadalmi munkák mellett mindenekelőtt tanulással, a művészeti csoportok munkájába való bekapcsolódással, kulturális rendezvények látogatásával és sportolással tölthetik el hasznosan ezt az időt fiataljaink. A szabad idő helyes felhasználásához eredményesen hozzájárulhat a művészeti csoportok munkájában való részvétel. Az évről évre megrendezésre kerülő Latinka Sándor kulturális szemle mindig lehetőséget adott a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt, hogy felkészültségüket bizonyítsák. Bizottságaink a városi bizottság kivételével jól _ki is használták a lehetőségeket. 1962— 63-ban a KISZ megrendezte a »Ki mit tud?« vetélkedőket. A megyei BM-tánccsoport és Par- ragi Zsuzsa bűvész sikeresen szerepelt, eljutottak a tv kamerái elé, majd egy szovjetunióbeli turnéra is. Tóth János ezután az Ifjúság a szocializmusért-mozga- lom sportkövetelményeinek teljesítéséről szólott. Elmondotta, hogy a mozgalom megértésre talált a sportoló fiatalok között. Fejlődés tapasztalható olyan értelemben is, hogy míg a mozgalom első éveiben a sportkövetelményeket csak 60—70 százalékban teljesítették, 1963-ban a benevezett fiatalok közül már csaknem mindenki megfelelt ezeknek, a követelményeknek. Örvendetes, hogy egyre többen kapcsolódnak be a Kilián Testnevelési Mozgalomba is. A megyei KXSZ-bizottság első titkára ezután így folytatta beszédét: — KISZ-szervezeteink taglétszáma a KISZ ötödik kongresszusa óta lényegesen megnövekedett. 1960. szeptemberében 463 alapszervezetben 14 282 KISZ-tag volt, jelenleg 633 alapszervezetben 21580 fiatal dolgozik. A leggyorsabb a fejlődés az iskolai alapszervezetekben. A legtöbb helyén százszázalékos a szervezettség. Az elmúlt években javult a lányok aránya is a KISZ-ben, és ma már megközelíti a tagság felét. E szép javulást azonban rontja az a gyakorlat, hogy a férjhezmenetel után sokan egyszerre »öregnek« érzik magukat, és nem hajlandók tovább dolgozni a szövetségben. — Szövetségünk tagjai büszkén vallják magukat ifjú kommunistának — folytatta Tóth János.. — A kommunista szellem kialakításában jelentős feladatuk van a KISZ-ben tevékenykedő párt tagoknak. Számuk azonban az utóbbi években szinte semmit nem emelkedett, sőt olyan is volt, hogy egyik évről a másikra — ha nem is lényegesen — csökkent. Magyarázni ugyan lehet a visszaesést, mely szerint elfiatalodott a KISZ, és az ifjú párttagok egy éven belül kilépnek az ifjúsági szövetségből, de elfogadni nem. Kedves elvtársak! Néhány mondatban megemlékezünk ifjúgárdistáink munkájáról, azokról a fiatalokról, akik nagyon szorgalmasan segítenek ellátni a szervezetek rendészeti feladatait. Őrjáratok szervezésével gondoskodnak az ifjúságot védő törvények megtartásáról, rendszeresen ellenőrzik a parkokat, a mozikat, a szórakozóhelyeket. Különösen jó az együttműködés a belügyi szervekkel — a Balaton-parti ■ járásokban és Kaposváron. Ezért elismerés illeti Ladiszlai Lászlót, a kaposvári parancsnokot és Na- csa Szilvesztert, a siófoki parancsnok-helyettest. Tisztelt küldöttértekezlet! KISZ-szervezeteink, -bizottságaink négyéves tevékenységét összegezve azt mondhatjuk, hogy alapjában helyesen hajtottuk végre a párt és a KISZ kb határozatait. Eredményesen tevékenykedtek szervezeteink az ifjúság eszmei, politikai nevelésében, marxista világnézetének kialakításában. Ma már egyre több fiatal látja, hogy előrehaladásunk egyetlen záloga a párt helyes politikája. Ennek a politikának célja a béke fenntartása, az anyagi és a szellemi javak bőségének elérése, a szocializmus teljes fölépítése, a kommunizmus megteremtése. Ifjúságunkban mély hála él a párt iránt azokért a forradalmi hőstettekért, amelyek négy és fél évtizedes munkáját jelzik. Ezért írtuk zászlónkra: »Hűség a néphez, hűség a párthoz!« KISZ-szervezeteink előtt a továbbiakban is az a fő feladat áll, hogy vezessék megyénk ifjúságát a párt által meghatározott úton. A mindennapi munkában segítsék anyagi erővé változtatni pártunk politikáját, az ifjúságban rejlő alkotó energiát. Szabó Ferenc, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja és Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára ifjúsági brigádvezetőkkel beszélget. Lőczi Ferencet, a göllci tsz KISZ-titkárát kongresszusi küldöttnek választották a tanácskozáson. Tegyünk meg mindent azért, hogy a második ötéves terv hátralevő egy évében is teljesítsük terveinket, készüljünk a következő évek még nagyobb, még lelkesítőbb feladataira, így állhatunk négy év múlva is büszkén a párt elé, így mondhatjuk el, hogy hűek voltunk népünkhöz, pártunkhoz. A megyei KISZ-bizottság titkára a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a Kommunista Ifjúsági Szövetség! A nagy tapssal fogadott beszámoló után dr. Kelemen Tibor, a megyei revíziós bizottság elnöke terjesztette elő jelentését, majd megkezdődött a vita. (A vitára lapunk vasárnapi számában visszatérünk) Vita után a mandátumvizsgáló bizottság terjesztette elő jelentését, majd Tóth János válaszolt a küldötteknek. Ezután a jelölő bizottság elnöke javasolta, hogy a küldöttértekezlet harminchét fiatalt megyei KISZ-bizottsági tagnak, hat fiatalt póttagnak, kilenc fiatalt revíziós bizottsági tagnak és huszonegy fiatalt kongresszusi küldöttnek válasszon meg. A küldöttgyűlés részvevői a javaslattal egyetértettek, majd megválasztották a megyei KISZ-bizottság új vezető szerveit és a kongresszusi küldötteket. A megyei KISZ- bizottság első titkára újra Tóth János lett. Utolsó ecsetvonások az Erzsébet-hídon Péntek reggelre az Erzsébet- híd pályáját a Fővárosi Köz- tisztasági Hivatal dolgozói és munkagépei felmosták, felsö- pörték,_ az útfelület szinte ragyog a tisztaságtól. A Ganz-MÁVAG hídépítői, akik az utolsó napokban majdnem minden percüket a hídnál töltik, még egyszer átvizsgálták az Erzsébet-híd acélszerkezetének minden por- cikáját, s a mázolok itt-ott még egy-két ecsetvonással fehér fedőfestékréteget raktak a kábelekre, a járdaszegélyre. A hídfő környékéről éjjel-nappal szállították a még ott maradt szerelési anyagot. Péntek délre a hídon már tökéletes volt a rend, és a hatalmas aeéltest méltóságteljesen várja a nagy eseményt, a híd avatását. Pénteken a délutáni órákban megkezdték a híd fellobogózását, s az avatóünnepség színhelyén, a pesti hídfeljáróban szerelték a hangszórókat. (MTI) Kiállítást rendezett a KIOSZ A kisiparosok kaposvári helyi és járási csoportjának ruházati szakosztálya kiállítást rendezett a KIOSZ Ady Endre utcai székházának nagytermében. A kiállításon 21 kisiparos ruhakészítményeit, szolgáltató munkáját mutatták be. Feltűnt, hogy a járás falvaiban dolgozó női szabók mennyire ismerik a modern divatot. Semm!ben sem maradnak el a kaposváriaktól, db BMmaitok tetszését különösen Hideg Kál- mánné kaposvári, Pusztai Ká- rolyné taszári, Poda Nándorné gá- losfai és Czompó Ferencné so- mogyjádi kisiparosok, valamint Szabó Jánosné toponári és Ra- bati Lászlóné kaposvári műhímző munkái nyerték meg. Sajnálatos, hogy a szolgáltató munkát mindössze két kabátalakítás és egy női cipő sarokvasalása szemlélteti. A téli gépjavítás előkészületeiről tanácskoztak tegnap Mer- nyén, az Állami Mezőgazda- sági Gépjavító Állomáson a megye gépállomásainak főmérnökei és a járás gépesítési előadói. Megállapították, hogy az új rendszerű szakosított gépjavítás a továbbfejlődés jó módszere. A mezőgazdasági gépek javítását a megye négy körzete típusok szerint végzi, egy körzethez csak két-három típus tartozik. Így sikerül kiküszöbölni az anyag- ellátás akadályait és a gyors javítást fékező több más körülményt. A gépállomások 140 cseregépet tartanak a javítás idejére a termelésből kiesett gépek pótlására, hogy ne legyen fennakadás a közös gazdaságok munkájában. A tanácskozás részvevői megtekintették a mernyei gépjavító újítási kiállítását is. Neki sem könnyű... HÁNYSZOR HALLANI ma még faluhelyen, a szövetkezeti majorban vagy kinn a földeken, ha a termelőszövetkezet elnökéről beszélnek: »Neki könnyű a dolga, ő csak dirigál... !« Aki ilyen véleményt hangoztat, bizonyára egyszer sem . gondolta át: valóban, miiyen is a szövetkezeti vezető dolga? Vajon például könnyebb-e vitázni a termeltető vállalattal, átcsoportosítani a fogatok, a gépek rendjét (mert az esőzés mindent felborított), aztán pénztárkönyvet felülbírálni, majd a vezetőségi ülésre vagy közgyűlésre készülni, a háztáji földek dolgában rendet teremteni, személyes panaszokat kivizsgálni és orvosolni stb., mint villával, kaszával végezni a mindennapi dolgot a szántóföldeken vagy az állatok körül? Ma már nagyon sok olyan tsz-elnök van, aki hajnalban elsőként jelenik meg a gazdaságokban. s este utolsóként tér otthonába. Közben gyakran elhűl az ebédje, olykor még a vacsorája is. De a legfontosabb : a közös gazdaság eredményes működéséhez éppen annyira nélkülözhetetlen az elnök munkája, mint a növénytermesztőé vagy az állat- tenyésztőé. Ezt többnyire belátják a gáncsoskodók is. Aki nem próbálta, kevésbé tudja megérteni, hogy a közösségért való fáradozás mennyi fizikai és szellemi energiát, szüntelen figyelmet, körültekintést, anyagi és erkölcsi kockázatot, felelősséget és éberséget kíván a szövetkezeti vezetőktől. S ki nem tudna példát arra is majd minden faluban, hogy amikor esténként a szövetkezeti gazdák többsége már rég a háztáji jószággal van elfoglalva, vagy a rádió mellett ül, az elnökük még otthonában is másnapi tervegyeztetésre, esetleg egy másik tanácskozásra készül például a bankkal vagy a biztosítóval. EGY-EGY EMBER MUNKÁJÁNAK NEHÉZSÉGÉT és értékét csak a munka eredményén, a közösség anyagi és kulturális javainak gyarapodásához való hozzájárulásán mérhetjük le. S ezzel arányban kell állnia a munkát végző ember megbecsülésének, tiszteletének is. Akár vezető az illető, akár tisztséget nem viselő tsz-gazda. Ma már százával és ezrével vannak olyan tsz-vezetők, akiknek munkáját bárki megmérheti, mert értéke jóval az átlag fölé emelkedik. A jó múltkoriban az egyik szövetkezet elnöke — tizenkét éve áll a közös gazdaság élén — mondta: »A tsz-gazdák általában elismerik, hogy a közösségnek szüksége van vezetőre, de közülük néhányan még csak a jogaikat tartják számon, és szívesen megfeledkeznek a közös iránti kötelezettségeikről. Gyakran nem látják az összefüggést sem a saját és a vezetők munkája között. Ha a szövetkezetben jól mennek a dolgok, azt kizárólag a saját munkásságuk eredményeként tekintik, de ha akadozik a fogaskerék, akkor azonnal a vezetőséget vagy az elnököt okolják.« FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: nern arról van szó, mintha nem volna még ma is a maga feje után járó, senkire nem támaszkodó, a közösség bizalmával visszaélő tsz-elnök. Akad, de előre meg lehet mondani: az ilyen elnök nem jut mesz- szire. Az öntudatában növekvő tsz-tagság előbb-utóbb tilos jelzést állít elébük. Termelőszövetkezeti mozgalmunkat egyre inkább a demokratizmus fejlődése jellemzi. A termelőszövetkezeti elnökök többsége az utóbbi négy-öt esztendőben országszerte derekasan megállta a helyét. Szemléltető bizonyítéka ennek: az átszervezés nehéz viszonyai közepette és az évek óta kedvezőtlen időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés szerényen bár, de növekedett. Éppen azért, hogy a szövetkezetek gazdálkodása, a munka- fegyelem megszilárdulása, általában az egész üzem elérje a kívánt mértéket, és a gazdálkodás még sikeresebb legyen, egy-egy szövetkezet tagságának össze kell forrnia és segíteni a maga választotta vezetőket. Miben álljon ez a segítés? Elsősorban abban, hogy ki-ki — bármilyen munkakörben dolgozzék is — lelkiismeretesen, pontosan, odaadással végezze feladatát. A szövetkezeti demokrácia kiteljesedése érdekeben pedig nagyon fontos, hogy a szövetkezetben a tagok ne tűrjenek semmiféle intrikát, védjék meg vezetőiket a bajkeverőkkel szemben. Aki már valaha is állt vezető poszton — ha csak néhány ember vezetését bízták is. rá —, az igazán tudja, milyen nagy gond, ha nemcsak magunkért, hanem mások munkájáért is felelősséggel tartozunk. Egy-egy szövetkezeti vezető vállára pedig 50—100 vagy még több család gondja, baja, ezer holdakon folyó gazdálkodás áttekintése, megszervezése nehezül. Hogy olykor még a legodaadóbb munkában is becsúsznak hibák, tévedések? EZÉRT IS OTT A HELYE a tagságnak a vezető mellett, jóban és rosszban, hogy az eredmények sokasodjanak, de a bajok soha ne nőhessenek nagyra. És ha a tsz-gazdák időnként komolyan mérlegelik elnökük tevékenységét, láthatják: neki sem könnyű... Bíró András FELHÍVÁS! AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR felhívja az építési kölcsönnel jövőre építeni szándékozók figyelmét, hogy az igényelt kölcsönösszeg biztosítása végett hitelkérelmüket már most nyújtsák be az illetékes OTP-fióknál. (3749)