Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

A kövér gyermekből gátlásos felnőtt lesz Dr. Otto Wolff gyermek­egészségügyi szakértő egy londoni élelmezési konferen­cián előadást tartott arról, hogy Angliában egyre több a kövér kisgyermek. Ezek fel­nőttkorukban is kövérek ma­radnak, miáltal gátlásos em­berek lesznek, és élettartamuk is megrövidül. A kövér gyer­meket a többiek gúnyolják, ennek következtében magába zárkózott lesz, nem hajlandó részt venni a testedző sport­ban, tehát tovább csökken az energiája, és menthetetlenül ördögi körforgásba kerül. Minthogy dr. Wolff szerint a gyermekkori elhájasodást nem könnyű kikezelni, a legjobb azt ideiében megelőzni. A szü­lőket fel kell világosítani ar­ról, hogy a túl sok szénhidrát egészségtelen, viszont megfele­lő mennyiségű fehérjéről kell gondoskodni a gyermekek ét­keztetésénél. Gergely Mihály: Fekete páva (Szépirodalmi) Nagyon mai, nagyon korsze­rű történetben veti föl az író a sajnos oly gyakran tapasz­talható elidegenedés problé­máját a mi viszonyaink között. Egy kudarcba fulladt házas­ság után másfél évtizeddel tért vissza anyjához az az if­jú, aki kisgyermekként sza­kadt el a szülői háztól. Öröm­mel várják, s annál nagyobb a megdöbbenésük, hogy egy önmagába zárkózott idegen állít be hozzájuk, aki nem ké­pes feltárulni a feléje áram­ló szeretet hatására sem. A családi élet felbomlása nem múlt el kártevő hatás nélkül; sivár magányosság, meg nem értés, gyanakvás mérgezi meg együttlétüket. A gyermekekkel szembeni fe­lelősség komoly kérdését veti föl, s válaszolja meg e kisre­gényben az író. Szülőknek ajánljuk Az orvos válaszol yi fok A láz sok betegség kísérője, önmagában azonban nem je­lent betegséget. Éppen ellen­kezőleg, a szervezet védekezé­sének egyik megnyilvánulása a kórokozó ártalommal szem­ben. A láz az esetek nagy részében elősegíti a gyógyu­lást, mint sokan magukon is észrevehették, amikor valami­lyen enyhébb panaszuk (gyo­morfájdalom, fejfájás, derék­fájás stb.) egy erősebb lázas állapot után nyomtalanul megszűnt. Éppen ezért a lázat gyógyítás céljára is felhasz­nálják elhúzódó, idültté vált betegségek kezelésében. Aki mindig lázas. . . A normális testhőmérsék­let nem határozható meg pon­tosan. Általában 37 fokig nor­málisnak tartják, 38-ig enyhe, 38 fok fölött pedig magas láz­ról beszélnek. Van, akinek testhőmérsékelete néhány ti­zed fokkal mindig magasabba szokásosnál, pedig semmilyen betegségben nem szenved. Az ilyen egyéneket sokszor éve­ken át a legkülönfélébb vizs­gálatoknak és kezeléseknek vetik alá — eredmény nélkül. Ismeretes, hogy bizonyos esetekben izgalmak is kivált­hatják a testhőmérséklet emelkedését. Megfigyelték pél­dául, hogy a betegek nagy ré­sze a kórházi fölvételt követő első napokban hőemelkedést mutat, ez később megszűnik. Kimutatták, hogy a diákok testhőmérséklete vizsga előtt és a házastársaké veszekedés után csaknem egy fokkal emelkedik. Az igazi láz nem csupán a test hőmérsékletének emelke­déséből áll, hanem végtagfáj­AT ALIM napra. M JHode.ru üveg, porcelán, kerámia dísztárgyak »> * • • • a földfmMVßsszövetkazeti boltokban. (3756) fölött... dalinak, szájszárazság, étvágy­csökkenés, szomjúság is mu­tatkozik. Továbbá az emésztés romlik, a vizelet sötétpirossá válik és besűrűsödik, a szív­működés fokozódik, a pulzus meggyorsul, a bőr erei össze­húzódnak, ami hidegérzést idéz elő, miközben a test bel­seje a szokottnál melegebb; borzongás és hidegrázás je­lentkezik. Délután a legmagasabb ... A láz legtöbbször délután a legmagasabb, ezért ajánla­tos, hogy a beteg hőmérsék­letét naponta négyszer (reg­gel, délben, délután és este) rendszeresen mérjék, és az eredményeket följegyezzék, mert a láz magasságának vál­tozása az egyes betegségekre jellemző lehet. A lázgörbe is­merete nagy segítséget jelent az orvosnak a diagnózis tisz­tázásában. Ismeretes, hogy a hőmérsék­letet nemcsak a hónaljban, ha­nem a szájban és a végbélben is meg lehet mérni. A végűéi­ben a hőmérő már öt perc alatt átveszi a test hőmérsék­letét, a hónaljban ehhez tíz perc szükséges. A végbélben mért hőmérsékletből fél fokot le kell vonni. Fontos, hogy a lázmérés után a hőmérőt gon­dosan letisztítsuk és lerázzuk a fertőzés átvitele, meg az esetleges későbbi tévedések elkerülése céljából. Ha a magas láz tartós, és az előírt gyógyszerek adagolásá­ra sem szűnik meg. állottvízes borogatásokkal kell csökken- tenünk a testhőmérsékletet, egyébként zavart állapot, lá­zas delirium, következhet. Ilyen esetben a beteget egy pillanatra sem szabad magára hagyni, mert kárt tehet ma­gában és környezetében. Az ilyen beteg közelében tilos a hangos szó és a sok mozgás. Teljes nyugalmat kell biztosí­tani, és a betegszobát el kell sötétíteni. Az ilyen súlyos állapotot előidéző magas láz ma már sokkal ritkább, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hiszen a modern gyógyszerek a legtöbb kórokozó baktériumot gyor­san elpusztítják és a fertőzést leküzdik. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden lázas állapotban ilyen gyógyszerek alkalmazására van szükség! A tapasztalat azt mutatja, hogy aki minden jelentéktelen hű­lésre penicillint használ, an­nál igazi súlyos betegség ese­tén felmondja a szolgálatot ez a kitűnő gyógyszer. Becsüljük meg tehát a kalmopyrint, az istopyrint és a többi jól bevált lázcsillapító szereket, melyek a fájdalmat és a gyulladást is csökkentik, anélkül, hogy ron­tanák a szervezet védekezőké­pességét. Dr. S. R. MIT KELL TUDNI A FŰSZEREKRŐL? Az ételízesítő szerek nem fölösleges vagy »divatos« anyagok, hanem az emberi táplálkozás bevált szerves ré­szei. Nélkülük a szervezet éppen úgy nem tudná a táp- lékok jó részét hasznosítani, mint a sütés—főzéskor kelet­kező íz- és aromaanyagok nél­kül. Az ízesítőszerekre mint étvágygerjesztő anyagokra fel­tétlenül szükségünk van, mert hatóanyagaik ízérzést váltanak ki. Ennek fő fajtái az édes, a savanyú, a keserű, a sós, a csípős és a fanyar. A fűszerek a trópusi vagy a hazai eredetű növények il­lat- és ízanyagokban gazdag részei. Ingerük és fokozzák az emésztőnedvek termelését. Mindez elősegíti a táplálék jobb emésztését, jobb haszno­sítását. Hatásuk ezért elönyöä. Hátrányuk, hogy például a vesében, a májban izgató ha­tást fejtenek ki. Mértékletes fogyasztásuk szükségszerű, túlzott használatuk azonban káros. A fűszermagvak közül a mustármagot és a szerecsen­diót használjuk. A mustár­mag illó olajokat tartalmaz, A mama lázadása Férjhez megyek! (Balázs Piri Balázs rajza) A makacs gyermek Makacs a gyermek, ha azt teszi, amit akar, ha a szülői utasítás ellenére önfejűén cselekszik. A szülők nem­egyszer megdöbbenve nézik gyermeküket: Mi van ezzel, hogy olyan csökönyös? A fejlődést figyelmesen szemlélő szülő észreveszi, hogy az önfejűség, a makacs­ság már a másfél éves gyer­meknél megnyilvánul, a 3—4 évesnél pedig igen erősen je­lentkezik. Ez a jelenség egyik külső megnyilvánulása a gyermek énje kialakulásának. Már a másfél éves, de különösen a 3—i éves gyermekben tudato­sodik önmaga értékelése, ki­alakulóban van öntudata. Ad­dig a korig a gyermek nehe­zen különbözteti meg önmagát környezetétől. Ezért saját ma­gáról gyakran harmadik sze­mélyben beszél: »Pista enni kér«. Később már magabizto­san mondja: »Én éhes va­gyok.« Az önfejűség tehát a gyermek pszichikai fejlődésé­ben természetes és normális jelenség ebben a korban. Tő­lünk függ, hogy megértőén nyúlunk hozzá vagy sem. A verés ilyenkor nem segít, bárhogy gondolják is néme­lyek. Az önfejűség a gyermek belső szükséglete, az énje nyilvánul meg benne, habár torz módon. Három—négy éves kora betöltése után a fejlődés hatására már rájön, hogyan kell a helyzethez megfelelően viselkedni, ezért ellenkezése is szűnőben van. Ezzel a jelenséggel szemben a legjobb orvosság a követke­zetesség. Nem kell a makacs­ság láttán túlságosan felindul­ni. Előfordul például, hogy a gyermeket erőszakkal kell es­te ágyba fektetni, mert nem hajlandó még lefeküdni, no­ha már itt az ideje. Bár­mennyire ellenkezne is, sem­mi esetre se verjük meg. Látva, hogy önfejűsége nem hozza ki szüleit a béketűrés­ből, le is szokik róla hamaro­san. Mondani sem kell persze, hogy nagyfokú türelemmel kell ezt átvészelni. A kamaszkorban és közvet­lenül előtte a nemi ébredés, az érzelmi világ gazdasága, a belső ellentétek egész sora — melyeknek eredete a gyer­meknek ifjúvá vagy leánnyá való serdülésében rejlik — in­gerlékenységre, rendszertelen­ségre, magábazárkózottságra vezet. Bár érzik, hogy szüleik­re nagyobb szükségük van, mint bármikor, mégis eltávo­lodnak tőlük, önállóak kíván­nak lenni. Ez is helyénvaló és természetes, meg kell érteni. Még csak néhány év, s önálló lesz, saját lábára áll, egyedül dönt és cselekszik a gyermek. Ebben a korban az önfejűség, a makacsság az önállóságra való törekvés egyik nem ép­pen célszerű megnyilvánulá­sa. Makacsul ellenállnak mindennek, amiről föltétele­zik, hogy sérti önállóságukat. Az említett két kor termé­szetes makacsságán kívül a gyermek pszichikai fejlődésé­ben a nevelés következménye­ként is jelentkezhet a makacs­ság. Ha a szülők túl szigo­rúak, mindenféle tilalommal elkeserítik a gyermeket, az önfejűség fennmaradhat egész gyermekkorában, ifjúkorában sem múlik el, sőt felnőtt ko­rában negatív jellemvonások­ban nyilvánul meg. Mindezt pedig a szülők okozták, mert nem fordítottak kellő gondot a jelenség leküzdésére. ezekből készül a mustár. A magot uborka és egyéb sava­nyúságok, halmarinádok ké­szítéséhez használják. Óvato­san adagolva bélizgató, has­hajtó és vízelhajtó hatású. A szerecsendió erős illatát és jellemző kesernyés, fűszeres ízét étpres olajtartalma adja. Levesek, mártások fűszerezé­sére, húsáruk, sütőipari és cukrászkészítmények ízesítésé­re, továbbá likőrök és illatsze­rek aromaanyagaként hasz­nálják. A termések közül az ánizs édeskés illó olajat tartalmaz. Konyhai fűszerként sütemé­nyek ízesítésére, likőrök ké­szítéséhez finom. Gyógyszer­ként gvomorhurut, székreke­dés, bélgörcsök ellen kiváló görcsoldó hatású. A boróka ételek és savanyú­ságok ízesítésére alkalmas. Kis mennyisége az emésztést ja­vítja, és megszünteti a gyo­morégést. Északi hegyvidé­keinken vadon terem. A bors a világ legkereset­tebb fűszere. Jellemző illatát illó olajai, csípő ízét pedig az alkalodiák adják. Főzelé­kek, levesek, húsételek, salá­ták ízesítésére használják őrölt és szemes fomában egyaránt. A húsfeldolgozó iparban nélkülözhetetlen, mert nemcsak fűszernövény, hanem étvágyjavító, és az emésztést előmozdítja. A koriandermag illó olajat tartalmaz, ecetes pácok és hús­konzervek készítéséhez hasz­nálják. Tea alakjában görcs­oldó, étvágygerjesztő, gyomor­erősítő hatású. A kömény — nálunk vadon termő fűszernövény — szintén illó olajat tartalmaz. Sokféle módon használja fel a magyar háztartás. ízletes a köményma­gos kenyér, vagy ismert a sós­kifli köménymaggal. Sok-sok húsételben, főzelékben, leves­ben és salátában kellemes ízt ad. A sajtgyártás és a húsfel­dolgozó-ipar mázsaszám hasz­nálja fel, de nélkülözhetetlen a likőrgyártásban is. Szintén gyógynövény, a nép körében is jól ismert a bélműködést ser­kentő hatása. , A paprika — tévedés ne es­sék — nemcsak magyar fű­szer. Ismert a bolgárok, a spanyolok, a törökök és a ke­leti népek körében. Kémiai összetevői közül legjelentő­sebb a sárga színű, a vitamin- tartalmú karotin és krip- toxantin. Jelentős a C-vita- minttarialma. Az őrölt papri­ka a magyar konyha leggyak­rabban használt, nélkülözhe­tetlen fűszere. A magyaros ízek megteremtője, s festékanyaga adja a pörkölt jellegzetes szí­nét. A paprika hatóanyagai a bőrön és a nyálkahártyákban vérbőséget okoznak. A papri­ka fokozza az étvágyat, javít­ja az emésztést, és növeli a szervezet vízforgalmát. Trópusi fűszernövény a va­nília, illatanyagokat bőven tartalmaz, ezért a cukrász- és az édesipar legfontosabb fű­szere. Sütemények, fagylalt, csokoládé, likőr, édes levesek aromáját adja, sőt felhasznál­ják illatszerek és gyógyszerek készítéséhez is. Dr. Zempléni Tibor GYORS VASÁRNAPI EBÉD NÉGY SZEMÉLY RÉSZÉRE addig sütjük, amíg a tojásos SVÁJCI SZELET Hozzávalók: fél kiló rövid karaj vékony szeletekre vág­va, 2 deci tejföl, 2 egész tojás. A húst minden zsiradéktól megtisztítjuk, ízlés szerint megsózzuk, és a szeleteket szorosan egymás mellé tálba helyezzük. Semmi zsírt nem teszünk alája, a tojást a tejföl­lel villával összekeverjük, és ráöntjük a húsra, majd e'ő- melegített sütőbe tesszük, és tejföl szép pirosra nem sül. Ez kb. 30—35 perc. Hidegen és melegen egyaránt tálalhatjuk. Igen gyorsan elkészíthető étel. TŰRÖS TORTA Hozzávalók: 12 deka vaj, 15 deka liszt, 5 deka cukor, fél citrom reszelt héja és néhány csepp leve, egy csipet só. Ezekből tészát gyúrunk, vé­konyba kinyújtjuk, a felét tor­taformába tesszük és megsüt­jük. Tölteléket készítünk 30 de­ka passzírozott tehéntúróból, 3 deka vajból, 12 deka vaní­liás cukorból, 3 tojás sárgájá­ból, kis búzadarából és reszelt citromhéjból. Ezt rákenjük, a tészta megmaradt nyers ré­széből rácsot rákunk a tóró tetejére. Megkenjük tojássár­gájával, és pirosra sütjük. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 20 órakor: Mesél a bé­csi erdő. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Ila egyszer, húsz év múlva. Szélesvásznú magyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (November 22-ig.) SZABAD IFJCSAG FILMSZÍNHÁZ Nemo kapitány. Nagyszabá­sú színes, szélesvásznú ameri­kai film. (Korhatár nélkül.) Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (November 22-ig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom