Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. november 1. Az érdeklődés középpontjában a szovjet—francia kereskedelmi A francia sajtó helyesel — fíonn aggódik A francia sajtó vezető he­lyen ismerteti az új szovjet— francia kereskedelmi egyez­ményt. A lapok kiemelik, hogy a francia—szovjet keres­kedelmi kapcsolatok fej­lesztésére olyan időpont­ban kerül sor, amikor Franciaország gazdasági céljai Nyugat-Németor- szágban és Nagy-Britan- niában éles ellenállásba ütköznek. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy Franciaor­szág megszegte a nyugati or­szágok berni egyezményét, amely öt évben korlátozta a szocialista országoknak nyúj­tandó kereskedelmi hitelek le­járatát. A szovjet—francia egyez­ménynek egy másik, új voná­sát abban látják a francia megfigyelők, hogy Franciaország évi 550 000 tonnáról 1 830 000 tonnára emeli nyersolajvásárlásait a Szovjetunióban. A Libération rámutat, az an­gol—amerikai kézben levő franciaországi olaj feldolgozó társaságok a múltban megaka­dályozták szovjet nyersolaj behozatalát, a francia kor­mány most az államosított olajfinomítókban kívánja fel­dolgozni a szovjet nyersolajat. Bonnban a hét végén ismét megnövekedett az aggodalom a francia magatartás láttán. Kormánypárti körökben gond­terhelten utalnak arra, hogy a héten két újabb tény húzta alá »-a helyzet súlyosságát«: 1. a szovjet—francia kereskedel­mi egyezmény megkötése; 2. a közös atomhaderő terve el­leni francia akció. A kancellári palotához kö­zel álló Bonner Rundschau ar­ról ír, hogy a francia—nyugatnémet viszony »drámai kiélező­dés felé közeleg.« Politikai megfigyelők aggoda­lommal regisztrálják a né­met-francia viszony újabb lehűlését — hangoztatja a ke­reszténydemokrata lap. A bonni kormány szó­vivője sajnálkozását fejez­te ki » francia—szovjet kereskedelmi egyezmény aláírása miatt. Nagy feltűnést keltett Bonn­ban az a kifejezetten szívélyes hangnemben megfogalmazott távirat is, amelyet De Gaulle Mikojan szovjet államfőhöz j intézett. Bonn és Párizs el­lentétes álláspontja a NATO- atomhaderővel kapcsolatban i ugyancsak nagyobb mértékben zavarja a két ország közötti légkört, mint ezt hivatalosan beismerik. i A lap végül hangoztatja, hogy sürgősen olyan kompro­misszumot kell találni, amely Washington, Párizs, London és Bonn számára egyaránt el­fogadható, most már nem sza­bad megkerülni a kényes problémákat, mert sorsdöntő kérdésről van szó, arról, hogy vajon szétesik-e a nyugati tá­bor vagy sem. A Welt párizsi tudósítója hangoztatja, London kulc A Times washingtoni tudó­sítója szerint az amerikai kor­mány azért részesítette példát­lanul kitüntető, csaknem ko­ronás uralkodónak kijáró fo­gadtatásban az új munkáspár­ti kormány külügyminiszte­rét, Gordon Walkert, mert Washington az amerikai— angol—nyugatnémet atom­triumvirátusban véli meg­lelni a NATO megmenté­sének eszközét. Washingtont erősen aggasztja, hogy De Gaulle — látszólagos nemtörődömségét feladva — nyílt támadásba ment át a kö­zös atomütőerő terve ellen. Amerikai kormánytisztviselők kezdik komolyan venni De a francia államfő szilár­dan elhatározta, hogy »megakadályozza az NSZK részvételét a kö­zös atomhaderőben, s Bonnt az atlanti integráció vagy az európai együttműkö­dés közötti választás elé állít­ja«. A közös atomhaderő problémája hirtelen háttérbe szorította a gabonaár körüli harcot. A nyugatnémet—francia kapcsolatok barométere a legmélyebb pontra süly- lyedt azóta, hogy De Gaul­le hat évvel ezelőtt át­vette a hatalmat. shelyzetben ? Gaulie-nak azt a fenyegetőzé­sét, hogy kivonul a NATO-ból és a Közös Piacból egyaránt, ha Bonn »Washingtont vá­lasztja«, és megállapodást köt a közös felszíni Polaris-flotta létrehozására. Mindezek alapján befolyásos angol politikai, üzleti és kato­nai körök, amelyek vélemé­nyével a munkáspárti kor­mány is számol, úgy vélik, hogy Nagy-Britannia ismét kulcshelyzetbe került, s Lon­don közeljövőben meghozandó döntései hosszú időre megha­tározhatják az országnak az Egyesült Államokhoz, illetve Nyugat-Európához fűződő vi­szonyát. (MTI) Csak a mundér változott... Az új dél-vietnami miniszterelnök a régi, gyűlölt politika folytatását ígérte Tran Van Huong, az újon­nan kinevezett dél-vietnami miniszterelnök szombaton el­mondta első nyilvános beszé­dét. Mindenekelőtt sajnálkozását fejezte ki a dél-vietnami fia­talság »elfajulása« miatt, majd fegyelmet, önfeláldozást és mértékletességet követelt az országtól. Kijelentette, kormánya semmilyen esz­köztől sem riad vissza, hogy rákényszerítse a dél­vietnamiakat a »semleges­ség és a kommunisták el­len folytatandó általános harcra«. Huóng miniszterelnök meg­ígérte a Dél-Vietnamban vi­rágzó feketepiacnak és a helyi vezetők túlkapásainak meg­szüntetését. Az új miniszterelnök elis­merte, hogy a dél-vietnami hazafiak nemcsak katonai té­ren, hanem propagandájukkal is nagy sikereket érnek el, és a saigoni kormány nem tud versenyre kelni velük. Dél-Vietnam külpolitiká­járól szólva aláhúzta: kormánya változatlanul semlegesség-ellenes és kommunistaellenes lesz. Megjegyezte, hogy az ország elfogad külföldi segítséget, de csak a »szabad országoktól«. Taylor, az Egyesült Államok dél-vietnami nagykövete meg­elégedéssel nyugtázta a dél­vietnami kormányváltozást. (MTI) Algéria felszabadulásának 10. évfordulója Ma ünnepli Algéria népe a felszabadító harc kezdetének 10. évfordulóját. Az ünnepre valamennyi szocialista ország­ból párt- és kormányküldött­ség érkezett. Hazánkat — mint jelentettük — Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter és Gál László, a SZOT titkára képviseli. * * * Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a kormány elnöke táviratban köszöntötte Ahmed Ben Bellát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság elnökét, a Nemzeti Fel- szabadítási Front főtitkárát az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. évfordulója al­kalmából. (MTI) Ben Bella, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság el­nöke, az FLN főtitkára fogad­ta a Rasidov vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget. Lange norvég külügyminisz­ter feleségével ötnapos hiva­talos látogatásra Mexikóba érkezett. Novemberben Stevenson lesz az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának elnöke. Engedélyezik a peronista és a kommunista propagandát Argentínában. A szenátus pén­teken hagyta jóvá a propa­gandát tiltó törvényerejű ren­delet visszavonását. Az UNESCO általános érte­kezlete szombaton egyhangú­lag fölvette Zambia Köztársa- got a nemzetközi szervezet 17. teljes jogú tagjaként. Gordon Walker, Nagy-Bri­tannia külügyminisztere no­vember 14-én Bonnba érkezik. Kiprianu ciprusi külügymi­niszter szombaton a ciprusi parlament ülésén kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság segítsége »rendkívül fontos té- i nyező a sziget védelmében,! ugyanakkor pedig fontos hoz- ,J.járulás a világbéke ügyéhez«. Chikerema, a Rhodesiái Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) ügyvezető elnöke ki­jelentette, hogy a ZAPU meg­alakítja saját kormányát, és minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog a fehér telepesek uralmának megdön­téséért. Üjabb bányásztüntetések zajlottak le tegnap a Ruhr-vi- déken amiatt, hogy a konszer­nek 30 bánya bezárását terve­zik. ötvenezer bányászt fenye­get az a veszély, hogy elvesz­ni munkahelyét. Mikojan, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke születésnapja alkalmá­ból táviratban köszöntötte Mohamed Peza Pahlevi iráni sahot és sikereket kívánt a baráti iráni népnek. Gromiko szovjet külügymi­niszter szombaton ebédet | adott a hivatalos látogatáson • a Szovjetunióban tartózkodó Erkin török külügyminiszter tiszteletére. Sziklaerőd - szépségflasirownntal Gibraltár, a legendás szik­la, amely 260 esztendeje őr­zi az angol birodalom szá­mára — és ezzel együtt per­sze az atlanti blokk számá­ra is — a Földközi-tenger nyugati kijáratát, úgy lát­szik viharos történelmének fordulópontjához érkezett. Az ENSZ 24-es bizottsága egy határozatában kimondot­ta: az ENSZ 1960-as nyilat­kozatát a gyarmati terüle­tek önrendelkezési jogáról erre a brit koronagyarmatra is alkalmazni kell. Ezért azt »ajánlotta« Spanyolor­szág és Anglia kormányá­nak, hogy kezdjenek tárgya­lásokat a gibraltári kérdés rendezéséről. Az angolok persze nyom­ban »nemet« kiáltottak: ke­reken kijelentették, hogy Anglia nem bocsátkozik tár­gyalásokba Spanyolországgal Gibraltár szuverenitásáról. A kérdés nem ilyen egy­szerű. Az egész vita értékét kétségessé teszi már a »füg­getlenséget« és önrendelke­zést követelő Franco rezsim természete is. Senki számá­ra nem lehet kétséges, hogy Spanyolországot nem a »né­pek szabadságának eszmé­je« hajtja, amikor Gibral­tárt Spanyolországhoz akar­ta csatolni. Az egyik válto­zat szerint Franco tábornok azt szeretné kierőszakolni, hogy Gibraltárt tegyék spa­nyol-angol kettős támasz­ponttá. Ez ugyanis elgondo­lásai szerint azt eredmé­nyezné, hogy a támaszpont részleges birtokában köny- nyebben elérhetné fölvételét az atlanti blokkba. Egy másik tényezője a spa­nyol követeléseknek az, hogy Franciarország és Nyu- gat-Németország, (főleg a közös piaci konfliktus miatt) fontos gazdasági kérdések­ben szemben állnak Nagy- Britanniával. Spanyolország viszont közeledik a Közös Piac felé és sokak szerint hónapok kérdése, hogy át­lépi annak küszöbét. Ebben a helyzetben Franco francia —nyugatnémet támogatásra számít gibraltári céljai el­érésében. A Gibraltár ügyében indí­tott spanyol roham harma­; tényezője az észak-afri­-— ___ k ai spanyol gyarmatok sor­sa. Franco Spanyolországa minden eszközzel meg akar­ja tartani gyarmatait a Sza­hara peremterületén. Ezek a gyarmatok gazdasági szem­pontból fontosak Spanyolor­szág számára, katonailag pe­dig a Kanári-szigetek »stra­tégiai hátországát« alkotják. A Franco-rendszer úgy véli, hogy ha meg tudja vetni a lábát a gibraltári sziklán — könnyebben és tovább tudja uralma alatt tartani az em­lített észak-afrikai területe­ket. Ez a három fő ok sarkallta Spanyolországot a gibraltári vita megindítására. Az an­golok helyzete meglehetősen gyenge volt, hiszen a gyar­mati hódítás »jogánál« egyébre nem igen hivatkoz­hattak. Az ENSZ-határozat ilymódon kétségtelen veresé­get jelent Nagy-Britannia számára a Gibraltárért fo­lyó nemzetközi kötélhúzás­ban. E vereségen szerencséjük­re van két »szépségflastrom«. Az egyik az, hogy az »önren­delkezési jog« zászlaját lo­bogtató »győztes« fél erköl­csileg és politikailag még védhetetlenebb politikát folytat, mint Nagy-Britan­nia. A másik pedig az. ho?y az ENSZ 24-es bizottsáe Gibraltár önrendelkezési jo­gának elvével együtt — azt is kimondta, hogy az önren­delkezési jogot a Spanyol- Szahara és a többi észak-af- riakai spanyol gyarmatok ügyében is alkalmazni kell. Ez az utóbbi határozat ké­nyelmetlen helyzetbe hozta Francóékat, s aligha lehet kérdéses, hogy ilyen körül­mények között már a gibral­tári »önrendelkezés« zászla­ját is kisebb lelkesedéssel lengetik majd. A vita eredménye pillat- nyilag így csak egy »ideigle­nes döntetlen«. A gibraltári határozat már jelzi, hogy a sziklaerőd csatája ezentúl szerepet kap az atlanti blok­kon belüli hatalmi játszmá­ban és a következő évek nyugat-európai politikai küz­delmeinek érdekes epizódja lesz. Finis az amerikai választási harcban A hét végén valamennyi je­lölt utolsó rohamra indul az amerikai választási kampány­ban. Johnson elnök magyar idő szerint szombaton az éjje­li órákban mondja el második választási beszédét New York­ban. Hétfő este mindkét el­nökjelölt televíziós beszédben fordul a választókhoz. John­son ezután Austinba utazik, Texasban adja le majd szava­zatát, és itt várja meg a vá­lasztás eredményét. Az elnök számára valóságos eltronikus agyközpontot rendeznek be: több mint 175 000 szavazókör­zetből a legkorszerűbb beren­dezésekkel továbbítják hozzá az adatokat. Hasonló közpon­tot kap egyébként Goldivater is Arizonában. Az előzetes vé­lemények szerint Washington­ban már nem sokkal éjfél után képet lehet alkotni a válasz­tás végeredményéről. Az idei választási kampány a látványos külsőségeken és a nagyszámú botrányon túlme­nően is figyelemre méltó volt politikai tartalma miatt. Gold- waterrel a republikánus párt vezetését a szélsőséges konzer­vatív elemek kaparintották meg, s olyan szélsőséges poli­tikát provokálta^ amelynek megvalósítása általános véle­mény szerint a nukleáris vi­lágháború veszélyét is felidéz­hetné. Johnson elnök ezzel szemben az amerikai nép bé­kevágyára hivatkozva, végső fokon tényként fogadta el a békés együttélés politikáját, amelyet a szocialista országok hirdettek meg. Belpolitikai té­ren pedig olyan programot vá­zolt fel, amely alkalmasnak bizonyult a néptömegek támo­gatásának megnyerésére. Ezért vált népszerűvé a de­mokraták programja, s a köz­véleménykutatások adatai sze­rint ez a program elsöprő tá­mogatásra találhat kedden. A két elnök és a két aielnök- jelölt sorsán kívül mintegy ezer jelöltről döntenek kedden az amerikai választók. Har­minc szenátori tisztségért het­venkilencen, a négyszázhar­mincöt képviselői helyért pe­dig nyolcszázhatvanketten in­dulnak harcba és mintegy fél- százan versengenek a kor­mányzói tisztségekéi .5. A egyes államokban c enfelül sokszáz Helyi jellegű javaslat és törvénytervezet is a válasz­tók elé kerül november 3-án (MTI). Iparcikk-kiállítás a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Házban NOVEMBER 6-án, 7-én és 8-án a művelődési ház tánctermében. TEKINTSE MEG kiáll ításunkat, és keresse föl szak­üzleteinket! A kiállítás nyitva regg el 8-tól 12-ig, 16-tól 19 óráig. A kiállítás keretében NOVEMBER 8-ÄN 15 ÖRA1 kezdettel divatbemutatót tartunk a moziteremben. Kiállításra kerülnek ruházati, vas-műszaki, üveg­porcelán, vegyi-háztartási, papír-írószer, játék- és ajándékáruk nagy választékban. BEMUTATJUK iparunk legújabb termékeit is. A kiállított árukból barcsi szaküzleteink nagy válasz­tékkal rendelkeznek. Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom