Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1964. október 10. Korteshadjáraton az amerikai elnökjelöltek Johnsont lelkesen fogadták Clevelandben Papírba csomagolt puskát találtak egy elmebetegnél Választási hadjárata során Johnson elnök csütörtökön az Ohio állambeli Clevelandbe érkezett. A hírügynökségek je­lentése szerint az elnök igen lelkes fogadtatásban részesült. Johnson gépkocsival járta be a város utcáit, több helyen ki­szállt kocsijából, hogy rövid beszédet mondjon. Az elnök is­mételten hangoztatta, hogy jóllehet teljesen biztos válasz­tási győzelmében, mégis szük­ségesnek tartja, mindenki já­ruljon az urnákhoz, aki támo­gatja a demokraták választási programját. A városban fő választási be­szédét Johnson az egyik nagy gyűlésteremben. , mondta el, támadva Goldwater politiká­ját, s azt felelőtlennek nevez­te. Míg Johnson a középnyuga­tot járja, Goldwater szenátor délen folytat korteshadjáratot. Johnson szülőhazájában, Te­xasban Goldwater csütörtökön Lubbock és El Paso városában mondott választási beszédet, majd az arizonai Phoenixbe, szülővárosába repült, hogy nagy beszédben támadja John­sont és a demokratákat. Gold­water mindent elkövetett, hogy népszerűvé tegye magát választási hadjárata során. így az el paso-i repülőtérre érkez­ve spanyol nyelvű rövid be­szédet mondott, hogy megnyer­je a város túlnyomóan spa­nyol lakosságát. Az elnökválasztási hadjárat olykor izgalmas perceket sze­rez az amerikai titkosrendőr­ségnek. Csütörtökön, néhány órával Johnson Clevelandbe érkezése előtt a titkosrend­őröknek az utcán feltűnt egy gyanúsan viselkedő, középko­rit férfi, aki szürke papírba csomagolt hosszúkás tárgyat szorított a hóna alatt. Az elő­állításkor kiderült, hogy egy korábban elmebetegség miatt orvosi kezelés alatt állott fér­firól van szó, aki ugyanolyan típusú puskát csomagolt a szürke papírba, mint a dallasi elnökgyilkosságnál szerepelt fegyver. A férfi azt állította, nincs tudomása arról, hogy Johnsont a városba várják. A gyanúsítottnál egyébként töl­tényt nem találtak. Robert Kennedy, volt igaz­ságügy-miniszter, aki demok­rata párti programmal indul Nem York állam egyik szená- tori helyének elnyeréséért, el­fogadta republikánus ellenfe­lének, Kenneth Keating sze­nátornak kihívását, hogy a te­levízió képernyője előtt foly­tassanak politikai vitát. Négy évvel ezelőtt, az elnökválasz­tási hadjárat során a tragikus sorsú John Kennedy folytatott hasonló nyilvános vitát köz- társasági párti ellenfelével, Richard Nixonnal. A televízió nyilvánossága előtt lefolyt po­litikai vita nagyban hozzájá­rult akkor Kennedy választási győzelméhez. John Bailey, a demokrata párt országos bizottságának el­nöke csütörtökön felhívta a republikánusok vezetőit, nyil­vánosan ítéljék el a köztársa­ságiak körében terjesztett gyű­lölködő hangú röpiratokat, amelyek eddig példátlan dur­va hangon támadják Johnson elnököt. (MTI) „Home go home!” — Viharos választási gyűlések Angliában Be lé fojtották a szót az angol miniszterelnökbe Az angol választási hadjárat legviharosabb tömeggyűlése zajlott le csütörtök este: a kor­mányellenes tüntetők valóság­gal beléfojtották a szót Sir Alec Douglas-Home miniszter­elnökbe, amikor a birmingha­mi ócskáspiacon megkísérelte kifejteni a konzervatív párt -•.'politikáját. A haaigerősítők sem tud­tak megbirkózni a tünte­tők hangorkánjával, a mi­niszterelnök beszédéből csak szófoszlányok jutot­tak el a hallgatósághoz. ötvenhárom percen át szünet nélkül harsogtak a kórusban kiáltozott jelszavak: »Le a torykkal!, Nem akarunk Pola ris-rakétákat!, Home go homeI (Home menj haza!), FerrantiI (utalás a fegyverkezési profit­botrányra), Wilsont akarjuk/« A gyűlés után a miniszterelnököt szoros rendőri védelem alatt is csak nagy nehezen tudták kocsijához vezetni. »Ez volt életem legzajosabb gyűlése« — mondotta Home. Megfigyelők szerint ilyen he­ves hangulatú politikai gyűlés­re nem volt példa Birming­hamben a búr háború óta, amikor Lloyd George-ot rend­őrnek álcázva csempészték ki a tüntetők gyűrűjéből. Hasonló kalandja volt csü­törtökön este Quintin Hogg- nak, a tudományos és techno­lógiai ügyek miniszterének is egy londoni választási gyűlé­sen. A miniszter, aki egy elő­ző gyűlésen a Profumo-ügy emlegetését azzal a szónoki kérdéssel verte vissza, hogy vajon a munkáspárti vezető­ségben nincsenek-e házasságtö­rők — ismét ellenséges sza­valókórussal találta magát szemben a »Barátok csarnoká­ban« rendezett gyűlésen, ahol az 1500 főnyi, főleg diá­kokból álló közönséget a miniszternek sem sikerült lecsemdesítenie, szavai el­vesztek a »Profumo, Pro- fumo!« és a »Le a toryk­kal!« kiáltások közepette. Quintin Hogg »ostoba szama­raknak« nevezte a tüntetőket, majd amikor a kilátástalan harcot feladva távozni pró­bált, negyven rendőr is ' csak nagy üggyet-bajjal tudta ki­menteni az ellenséges hangu­latú tömeg ostromgyűrűjéből. Harold Wilson munkáspárti vezér souhamptoni gyűlését is rendbontás zavarta meg. Alig kezdte meg beszédét, két-há- rom erősen ittas férfi közbe­kiáltozott. A jelentések szerint már a gyűlés megnyitása előtt a rendezőség értesítette a rend­őrséget, hogy »valaki felbérelt néhány embert a gyűlés meg­zavarására«. Az ittas embere­ket a rendőrség — Wilson til­takozása ellenére — eltávolí­totta. (MTI) „Emberzsírral öntöztük az égő holttesteket66 Hátborzongató tanúvallomás az Auschwitz-perben A frankfurti Auschwitz-per legutóbbi tárgyalásán Filip Müller csehszlovák tanú a ha­láltábor újabb borzalmas tit­kait leplezte le vallomásában. Müller Auschwitzban annak a különleges különítménynek volt tagja, amelyet a foglyok elégetésére alakítottak akkor, amikor a krematóriumok kapa­citása már nem volt elegen­dő, mivel Magyarországról olyan nagy tömegben érkeztek a deportáltak. A tanú elmondotta, hogy a krematóriumokon kívül 40 méter hosszú, hét méter szé­les és két és fél méter mély gödröket ástak, s abban éget­ték el a holttesteket. Az árok végén egy külön mélyedést is csináltak, s az oda lecsorgó emberzsírt a különítmény tag­jainak rá kellett öntözniük az égő holttestekre, hogy az el- égetési folyamatot így meg­gyorsítsák. A tanú továbbá elmondotta: Mengele utasítására egy alka­lommal egy púpos fogoly holttestéről sósavval maratták le a húst, hogy a csontja Mengelének »kísérleti célok­ra « azonnal rendelkezésére álljon. Egy másik alkalommal agyonlőtt foglyok combjából húst Vágtak ki Mengele kísér­letei számára. (MTI) fiz olasz szenátus megszavazta a moszkvai atomcsendegyezményt ratifikáló törvényt Az olasz szenátus csütörtök esti ülésén egyhangúlag meg­szavazta a moszkvai atom­csendegyezményt ratifikáló törvényt. A szavazás előtt Saragat külügyminiszter beszédében kijelentette: a moszkvai szer­ződéssel akadály gördült a föld légkörének megfertőzése elé. A szerződést aláíró államok megerősítették hogy céljuk az általános és ellenőrzött lesze­relés elérése, valamint az atomrobbantási kísérletek végleges megszüntetésére irá­nyuló tárgyalások folytatása. Ebből az következik, hogy folytatni kell a genfi tárgya­lásokat. Bartesaghi szenátor a kom­munista csoport nevében bí­rálta azt a késedelmet, ámely- lyel a szenátus az atomcsend­egyezményt ratifikálta. Ezzel Olaszország megfosztotta ma­gát attól, hogy egyetértésének aktív hangsúlyt adjon — mon­dotta. (MTI) Jugoszlávia nagykövetséget létesít a Kongói Köztársaság­ban (Brazaville). A Nácizmus Üldözöttéi Szö­vetsége bécsi dokumentációs központ jának vezetője táv­iratban kérte a Paraguayban tartózkodó francia államelnö­köt, hogy lépjen közbe Para­guayban Joef Mengele náci háborús bűnös törvény elé állítása érdekében. Törökországban egy »nem­zetbiztonsági törvényjavaslat« 10 évig terjedő szigorított börtönbüntetést -irányoz elő azokra, akik »kommunista propagandát« folytatnak. Francia behatolás Dél-Aancriká ba De Gaulle francia elnök már túl van latin-amerikai útjának nagyrészén: Venezue­lától Uruguayig kilenc ország­ban fordult meg, s már csak Brazília van hátra, a jövő héten visszaérkezik Párizsba. A példátlan méretű államfői utazásnak éppen ezért már megvonható az előzetes rii'r- lege. Francia szemszögből nézve az út kétségkívül hoz­zájárult az ötödik köztársaság nemzetközi tekintélyének nö­vekedéséhez. A latin-amerikai népek szemszögéből vizsgálva szin­tén eredménynek minősíthe­tő, hogy De Gaulle politikai javaslatai — sokkal kisebb mértékben pedig gazdasági ígéretei is —, hozzájárultak az egész kontinens jenkielle­nes beállítottságának erősödé­séhez. Nem kétséges, hogy a nagy NATO-szakadár példája és biztatása hatással lesz a la­tin-amerikai kormányok és Washington kapcsolataira. Ennek értékéből persze so­kat levon az, hogy a De Gaul- le-i Amerika-ellenesség La- tin-Amerikában sem az igazi függetlenség felé vezető ut, hanem az egyik imperialista befolyás gyengülése egy má­sik imperialista tömb, Fran­ciaország és nyomában a Kö­zös Piac behatolásának és megerősödésének árán. Pilla­natnyilag azonban az impe­rialista egységfrontra mért ismét egy ütést a francia ál­lamfő, s erre Washingtonban a zajos tiltakozásnál is be­szédesebb rosszkedvű hallga­tással reagáltak. Hajdú János Bonni tolástánc a kétoldalúivá zsugorodó sokoldalú atomhaderő problémája körül Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Grewe nagykövet, aki az el­múlt napokban Washington­ban tárgyalt, hogy Bonn meg­bízásából az úgynevezett sok­oldalú atomhaderő mielőbbi létrehozását sürgesse, a nyu­gatnémet fővárosba visszaér­kezve beszámolt megbeszélé­seiről a külügyminisztérium­ban. Von Hase államtitkár pénteki sajtóértekezletén kije­lentette: Grewe beszámolója alapján bízni lehet abban, hogy a sokoldalú atomhaderő terve mielőbb valósággá válik. Mint ismeretes, Erhard kan­cellár legutóbb kijelentette: a bonni kormány, ha kell, az Egyesült Államokkal egyedül is aláírja az atomflottára vo­natkozó egyezményt, a nyu­gatnémet sajtó pedig már ar­ról cikkezett: Bonn felkészül arra a lehetőségre, hogy a ter­vezett sokoldalú atomhaderő — a többi NATO-partner el­utasító magatartása következ­tében — kétoldalúvá válik, és csak az Egyesült Államok és az NSZK részvételével hozzák létre. Miután azonban . Rusk külügyminiszter legutóbbi nyi­latkozatában elutasította a »kétoldalú atomhaderő« gon­dolatát, a bonni kormányszó­vivők ismét azt hangoztatják: a kormány reméli, hogy a tervezett atomflotta minél több NATO-partner részvételé­vel jön majd létre. A Rheinische Post viszont valószínűnek tartja, hogy John­son elnök decemberben akkor is aláírja a sokoldalú atomhad­erőre vonatkozó szerződést, ha csak Erhard lesz egyedüli part­nere. Az amerikai elnök a lap szerint csak azt akarja elke­rülni, hogy még az elnökvá­lasztás előtt kiderüljön: a sok­oldalú atomhaderő terve két­oldalúvá zsugorodott össze. A lap ugyanakkor azonban rámu­tat arra: a kétoldalú megoldás azzal a veszéllyel jár majd, hogy kiélezi a nyugati ellen­téteket, és különösen súlyos megterhelésnek tenné ki a francia—nyugatnémet vi­szonyt. Ahogy az amerikaiak annak idején tartottak a Bonn—Pá­rizs tengelytől — hangsúlyoz­za a lap —, De Gaulle ugyan­úgy fél a Bonn—Washington tengelytől. Lehet, hogy az amerikai—nyugatnémet atom­flotta létrehozásában árulást látna az ő európai elképzelé­seivel szemben, és hasonló kö­vetkeztetésekét vonna le, mint annak idején, amikor Macmil­lan Kennedyvel megkötötte a Poláris-szerződést. Minden okunk megvan te­hát, hogy rendkívül óvatosan taktikázzunk — írja végül a Rheinische Post. — A kancel­lár számára minden bizonnyal kitűnő dolog lenne, ha már zsebében volna az atomflotta- szerződés, amikor Hruscsov Bonnba érkezik. Valószínűleg emiatt sürgeti most a szerző­dés megkötését. E szerződés­nek azonban sok más egyéb vonatkozása is van. Mindenek­előtt nem szabad robbanó­anyaggá válnia sem a nyugati szövetségben, sem a Francia- országgal való kapcsolatok te­rén. Bonn jobban tenné tehát, ha nem sürgetné a szerződés mielőbbi megkötését, hanem gondosan mérlegelné, hogy az milyen előnyökkel és kockáza­tokkal járna. A Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata ugyancsak el­utasítja a kétoldalú atomhad­erő tervét, s hangsúlyozza: Bonn részvétele a sokoldalú atomhaderőben mindenesetre súlyos tehertétel lenne a kelet­európai államokkal való kap­csolatok szempontjából. Miért tétlenkedik az angol diplomácia? A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kapoarári járási kirendeltsége (Kanizsai utca 86.) állandó munkára gépkocsira rakodómunkásokat vesz föl. Jelentkezés a fenti címen. (27637) A dél-afrikai fasiszta kor­mány által elkövetett ember­rablás rémregényszerű részle­teit és az angol diplomácia ez­zel kapcsolatos tétlensége kezd nyilvánosságra kerülni. Az ügy előzményei: A Dél-afrikai Liberális Párt egyik tagja, Mrs. Rosemarie Wetzel Swaziföld angol véd­nökség területére menekült, ott az angol gyarmati kor­mányzattól formaszerű politi­kai menedékjogot kapott, és az állami iskolában tanítónő­nek alkalmazták. Augusztus 10-én a dél-afrikai kormány ügynökei behatoltak lakásába, megkötözték, autóba dobták, Dél-Afrikába hurcolták, ott be­börtönözték, és azóta vádeme­lés és bírói eljárás nélkül ma­gánzárkában tartják. Esete a börtönből kiszabadult foglyok útján kezdett nyilvánosságra kerülni, és elsőnek egy Preto­riában megjelenő angol nyel­vű napilap számolt be róla. A lap egyszersmind kötelesség­mulasztással vádolta a dél-af­rikai angol nagykövetet, mert az semmit sem tett Mrs. Wet­zel védelmére, még az ügy megvizsgálása alól is kibújt. A Biztonsági Tanács fölvételre ajánlotta Malawit Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteki munkaülésén egy­hangúlag elhatározta, hogy a közgyűlésnek felvételre ajánlja Malawit, a volt Nyasz_ szaföldet. Malawi felvételéről a közgyűlés november 10-én megnyíló 19. ülésszaka fog véglegesen dönteni. Pénteken az ENSZ központ­jában nyilvánosságra hozták Borg Oliver máltai miniszter­elnöknek V Thant főtitkárhoz intézett levelét, amelyben a kormányfő a múlt hónapban függetlenné vált ország ENSZ- felvételét kérte. i magyar párt- és kormányküldöttség látogatása Frankfurtban A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség NDK-beli látogatása során pénteken az Odera menti Frankfurtot kereste fel. A város határában Rudolf Le- pín, a kerületi pártbizottság titkára fogadta Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát és a küldött­ség többi tagját. A magyar küldöttség dél­előtt a Halbleiterwerk-be lá­togatott. Az üzemben tartott gyűlésen Biszku Béla beszédet mondott. Többek között hang­súlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság a német kérdés megoldását illetően teljes tá­mogatásáról biztosítja a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormányát és egész dol­gozó népét. A magyar kor­mánynak és a magyar népnek továbbra is változatlanul az a véleménye, hogy minél előbb alá kell írni a német béke- szerződést és Nyugat-Berlint demilitarizált szabad várossá kell változtatni. Biszku Béla nagy tapssal fo­gadott beszéde után az üzem dolgozói nevében Karl-Heinz Richter osztályvezető egy szobrot adott át ajándékul a magyar küldöttségnek. A kül­döttség ebéd után megtekin­tette a gyár üzemi középisko­láját. Váltson kedvezményes színházbérletet! A rendes napi árnál 153/°-kal olcsóbban járhat színházba! (27571) Bérletek válthatók a színházi jegyirodában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom