Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Vasárnap, 1964. október 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP FOKOZNI AKARJUK AZ ŰJÍTŐKEDVET Beszélgetés az újítási hónapról Dolgos Gyulával, a HVDSZ megyei bizottságának titkárával A megye iparának vezetői még a nyáron elhatározták, hogy októberben újítási hóna­pot tartanak. Ennek céljáról, programjáról beszélgettünk Dolgos Gyulával, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetének megyei titkárával. — Az újítási hónap kezde­tét a korábbi években jelezni szokták (kiállítás megnyitásá­val stb.) Az idén érre nem ke­rült sor. Vajon miért? — kér­deztük a megyei titkártól. — Valóban, az idén nem je­leztük az újítási hónap meg­nyitását a megye lakosságá­nak — mondotta Dolgos elv­társ. — Ott azonban, ahol el­sősorban tudni kell róla — az üzemekben —, tudnak is róla. S ez a fontos. Mi ugyan­is nem látványosságra törek­szünk, hanem csöndesen, sze­rényen, de annál eredménye­sebben akarunk dolgozni. A legfontosabb feladatnak azt tartjuk, hogy a munkásokkal a szakszervezeti és gazdasági vezetőkkel megbeszéljük az őket foglalkoztató problémá­kat, és elhárítjuk az akadá­lyokat az újítómozgalom útjá- ból. Ezeknek többsége közis­mert. Kedvüket vesztett újí­tók elég széles körben beszél­nek róluk. Gyakran hallani ilyen kijelentést: »Nem újí­tok, mert nem vezették be az újításomat«, »Azért nem újí­tok, mert nem kaptam meg a díjat« stb. Azt szeretnénk eb­ben a hónapban előmozdítani, hogy ilyen kijelentéseket ne kelljen tenni a jövőben. Min­den érdekeltet meg akarunk győzni arról — a mozgalom eredményeinek bemutatásá­val —, hogy érdemes megbir­kózni a nehézségekkel, érde­mes félredobni a tunyaságot, a nemtörődömséget, érdemes újítani. Egyszóval: fokozni akarjuk az újítókedvet. — Mit tesznek az újítási hónapban ennek a célnak el­éréséért? — Több tanácskozás szere­pel a programunkban. Minden üzemben kötetlen beszélgeté­sen vitatják meg az újítások­kal kapcsolatos problémákat a kiváló dolgozók, az újítók, a műszakiak. Ezeken a be­szélgetéseken részt vesznek közgazdasági bizottságunk tag­jai is. Továbbá egynapos érte­kezletre hívjuk össze az újítá­si felelősöket. Ezen az újító­mozgalom elméleti és gyakor­lati kérdéseiről lesz szó. A hónap végén a vállalati igaz­gatók, a szakszervezeti bizott­ságok termelési felelősei szá­mára tartunk tanácskozást, itt összegezzük a tapasztalatokat. Vándorkiállításon mutatjuk be az 1963. január eleje óta elfo­gadott és bevezetett újításo­kat (képben, írásban) az üze­mekben. A kiállítást azért visszük az üzemekbe, hogy a munkások ebédszünetekben is ismerkedhessenek az anyag­gal. És végül el akarjuk érni, hogy ebben a hónapban min­den vállalatnál vizsgálják fe­lül az újítások sorsát, nézzék meg, mi történt a javaslatok­kal, hogy ezzel kapcsolatban egyetlen kérdés se maradjon nyitva. Ha ezt minden üzem­ben megtennék, máris nagy­mértékben fokozódna az újító kedv. Reméljük, hogy azok a meg­beszélések, tapasztalatcserék, kiállítások, amelyekről Dolgos elvtárs szólt, szép eredmény­nyel járnak majd, s nem csu­pán egy vagy két hónapra len­dítik föl az újítómozgalmat. Sz. N. Nők akadémiája, szülők iskolája, apák és nagymamák ankétja a nőtanács oktatási tervében (Tudósítónktól.) Gazdag programot dolgozott ki a nőtanács megyei szerve­zete az asszonyok és leányok továbbképzésére. Az ősszel és a télen csaknem háromszáz csoportban művelődhetnek a nők megyénkben. A leglátoga- tottabbnak a nők akadémiájá­nak előadássorozata ígérkezik, de igen sokan jelentkeztek a gazdasszony-szakkörökbe is. A szülői munkaközösségek­kel közösen a megye 134 isko­lájában szervezték meg a szü­lők iskoláját. A megye tíz köz­ségében ankétet tartanak az apák és a nagymamák részére. Néhány helyen politikai is­kolát is szerveztek a nők ideo­lógiai képzésének elősegítésére. Nagy gondot fordítottak a me­zőgazdasági szakképzésre is: 350 asszony vesz részt az ok­tatáson. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmá­ból Kaposváron kiállítást ren­deznek a dolgozó nők életéről. Ebből az alkalomból rendezik meg három korosztály találko­zóját. Á jelenlegi 18—20 éve­sek azokkal találkoznak, akik 1945-ben, illetve 1919-ben vol­tak hasonló korúak. Meghalt Birhás Imre elrtárs Birkás Imre elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető­je, a párt és a munkásmozga­lom régi harcosa, hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetésé­ről később intézkednek. (MTI) * * * Megdöbbenéssel vettük a szomorú hírt Birkás Imre elv­társ haláláról, hiszen Birkás elvtársat jól ismertük, sokáig itt élt és itt dolgozott a mi kö­rünkben, évekig a megyei pártbizottság vezető munka­társa volt. Szivünkben meg­őrizzük a fáradhatatlan párt­munkás, a szerény és áldozat­kész ember emlékét. 7\ Éjszakai műszak a határban Ráksi, Magyaratád és Topo- nár határában tíz két műsza­kos traktort kell találnunk — erről tájékoztatott egy kimuta­tás csütörtökön este a Kapos­vári Járási Tanács elnöki iro­dájában. Vajon ezeket a szá­mokat mutatja a határ is? Ho­gyan dolgoznak, milyen körül­mények között végzik munká­jukat a második műszak trak­torosai: ezekre a kérdésekre kerestünk választ egyebek közt az említett községek ter­melőszövetkezeteinek határá­ban a csütörtökről péntekre virradó éjszaka* A norma másfélszeresét teljesítik Ráksiban először Nagy Jenő traktorossal találkoztunk. A DT lámpája messzire világí­tott, könnyű volt ráakadni. Ezzel a géppel mér csaknem 400 holdat szántottak és disz- tillereztek a múlt hónapban. Ennek féle Nagy Jenőre jut, az ő munkáját dicséri, hogy egy-egy éjszakán hét-nyolc holddal gyarapszik a felszán­tott, elmunkált terület. Jólle­het gépszerelő szakiskolát végzett, mégsem a műhelyben, hanem a mezőn dolgozik, mert most itt van rá nagyobb szük­ség. A három beloruszossal, Kaponyás Sándorral, Tóth Jó­zseffel meg Kovács Gézával együtt forgatja a földet a veté­sek alá. Azonban nemcsak az őszieknek szántanak, hanem a tavaszi kapásoknak is, ugyanis még nem üresedett meg az ősziek alá szánt min­den terület. A gumikerekű traktorok vezetői elmondták, hogy egy műszakban másfél műszaknormát teljesítenek Példásan helytállnak a traktorosok a kaposvári járásban még éjszaka is. Serkentően hat az ötvenszázalékos munka­egység-emelés az éjszakai munka után. Jól keresnek Rák­siban a traktorosok. Kaponyás Sándor például hetven egy­ségre számít múlt havi telje­sítményéért. Kovács is sok egységet kapott, de nem is csoda, hiszen másfél nap alatt ötven hold árpát is elvetett. Meleg tea kellene Magyaratádon általában mind az öt éjszakai traktoros együtt dolgozik. Laczkovics Lajos szerint így előbb végez­nek egy-egy táblával, és nem is olyan unalmas a most már hosszú éjszaka. Éjfél után ta­lálkoztunk vele és társaival. Keller Illés, Tóth István és Nagy Lajos szép munkát ha­gyott maga mögött, a szántás minősége szinte kifogástalan. A traktorosok elmondták, hogy gyakran meglátogatják őket a szövetkezet vezetői, egy dolgot azonban hiányolnak: a meleg védőitalt. Hűvösek az éjszakák, talajmenti fagyokat ígért a meteorológia. Ruhát adott nekik a tsz, de forró teát is kérnek. Meg üres területet, mert most még van ugyan be­lőle, de egyre jobban fogy. Kiss Györggyel a toponári ha­tárban találkoztunk. DT-vel rótta a köröket a letakarított burgonyatáblán. Búza alá ké­szítette a földet. Váltótársával, Molnár Józseffel általában ti­zenöt holdon végeznek a talaj­előkészítéssel két műszak alatt. Tíz holddal többre is telik majd a géptől, de most még bejáratos. Kiss György a nyá­ron még kombájnon ült, most lánctalpassal készítette elő a talajt a gabonavetéseknek. Ezek termését talán ismét ő aratja és csépeli majd a jövő nyáron. A vezetőfülkében kel­lemes meleg volt, a traktoros nem érezte az éjszaka hűvös­ségét. Szabad területet az ekéknek Az éjszakai ellenőrzés a ka­posvári járás huszonnyolc tsz-ében hatvannégy gépet ta­lált második műszakban a föl­deken. Az említett három köz­ségben is dolgoztak a papíron jelentett traktorok. Hogy tel­jesítményük növekedhessen — a gépkezelőkben megvan az igyekezet —, több szabad terü­letről, következésképp a beta­karítás meggyorsításáról kell gondoskodniuk a tsz-vezetők- nek. És jobb munkakörülmé­nyekről: adják ki a meleg ru­hát, ahol eddig még nem ad­ták ki, és ne feledkezzenek meg a védőitalról sem. Nehéz feladatot oldanak meg az éj­szakai műszakos traktorosok, megérdemlik, hogy ennek megfelelően törődjenek is ve­lük. Hemesz Ferenc A barcsi járásban is szorgalmasan dolgoznak A kimutatás szerint — amit a Barcsi Járási Tanács Mező- gazdasági Osztálya készített — a múlt héten huszonhét trak­tor dolgozott kettős műszak­ban. Egy pohár fekete Csütörtökön este valamennyi traktort ellenőrizték a megye és a járás vezetői. Az ellenőr­zés előtti megbeszélésre a hóna alatt termoszt szorongatva ér­kezett Filipovics Pál, a Csoko- nyavisontai Gépállomás igaz­gatója. A palackban friss feke­te gőzölgött, a kettős műszak­ban dolgozó traktorosoknak hozta. Este, amikor valame­lyik vezető ellenőrzésre indul, mindig megtöltik a palackot. Gyakran fölkeresik a traktoro­sokat a gépállomásiak. Hol az igazgató, hol az agronómus, Hatvanhét éves a könyvtáros, kilencvenegy éves az egyik olvasója (Tudósítónktól.) Jut a siófoki járás egyik leg­kisebb községe: mindössze négyszázkilencven lakosa van. Százharmincán rendszeres ol­vasói a községi könyvtárnak. A könyvtár vezetése Posta Bé­la nyugdíjas pedagógus felada­ta. Amikor elvállalta ezt a munkát, mindössze ötvenöt rendszeres olvasót tartottak nyilván a faluban. Posta Béla azonban sorra járta a házakat, és elvitte a könyveket az em­bereknek. A köztiszteletben álló könyvtáros nagyon büszke egyik olvasójára, a 91 éves Győrfi nénire. Az idős asz- szony a könyvtár egyik leg­szorgalmasabb olvasója. A könyvtárban jelenleg 790 kötet van. Az utóbbi években igen sok segítséget kaptak a termelőszövetkezettől és a földművesszövetkezettől köny­vek vásárlására. A közeljövőben új helyiség­be költözik a könyvtár: a ter­melőszövetkezet adott számára egy épületet. 120 asszony válogatja a hagymát Barcson (Tudósítónktól.) Nagy, ponyvával, letakart hal“ mokban tárolják á vöröshagymát Barcson, a MílK-kirendeltség ud­varán. A raktárban is hagymával telt zsákok tömkeleg«. 120 barcsi asszony dolgozik itt két műszak­ban. Válogatják, osztályozzák, szállítják a makói hagymát. A barcsi kirendeltség 100 vagon Makón termett hagyma szállításra való előkészítését vállalta. Azért éppen Barcson végeztetik ezt a munkát, mert itt az őszi betaka­rítás mellett erre is elegendő mun­kaerő van. Alkalmazottak és mun­kások felesége, háziasszonyok ta­lálnak itt előreláthatóan két-három hónapra való munkát. A termést 5—25 kilós zsákokba ' csomagolják, kisebb részét belföldre, zömét pe­dig külföldre szállítják. A Barcson válogatott híres makói hagymából a tengeren túlra is jut. hol pedig a főkönyvelő indul el esténként. Jó szolgálatot tesz a látogatás meg az a néhány korty ital az éjszaka dolgozó embereknek. A traktorosok is elismerően nyilatkoznak róla; Ferkó Sándor például azt mondta, hogy ő még soha nem ivott kávét. Nem szerette. — Pedig nagyon jó — bi­zonygatja most. — Ha meg­iszom egy pohárral, reggelig elmegyek úgy, hogy nem álmo- sodom el. Gyengék a reflektorok A traktorosnak bizony el is kel valami az álmosság ellen, mert az éjszakai munkát még megnehezíti, hogy csak alig pislog a lámpa. Bárhogy iga­zította, két-három méternél to­vább nem világított. A hátsó lámpája pedig egyáltalán nem égett. Ezért úgy oldották meg, hogy elöl ment a gyenge vilá- gítású traktor, mögötte pedig Kánya József haladt gépével, ley mindkét traktoros tudta, figyelni a barázdát. Nemcsak Darányban okozott problémát a gyenge világítás. Istvánéi­ban a két műszakos traktoro­sok közül csak a két gépállo­mási dolgozott. A jelentések szerint a tsz-gépek közül is kellett volna menni kettőnek. Hiába kerestük a határban, nem találtuk sehol. A magya­rázatot Jakab István, a tsz el­nöke adta meg. Mindkettőn ik rossz a reflektora, azért nem maradhattak kinn éjszakára. Pedig nagyon elkelne a kettős műszak, mert csütörtökig a tervezett 720 holdból mindösz- sze 220 holdat vetettek el, s az előkészített területük is alig volt több 70 holdnál. A kettős műszak jelentőségét érzik ebben a járásban is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a drávaszentesi példa. A hét elején még egy kettős mű­szak sem volt a faluban, csü­törtökön már hármat talált az éjszakai ellenőrzés. A traktorosok és a segédve­zetők jól megértik egymást. Segítenek egymásnak. A szülő-. ki Pfeffer István például ko­csis volt a termelőszövetkezet­ben, csak az őszi szántás ide­jére ült gépre. Váltótársa, Wirth István mindig lelkiisme­retesen megvizsgálja a gépet, mielőtt átadja a segédvezető­nek, s a szükséges javítást is elvégzi. Ennek is köszönhető, hogy különösebb hiba még nem történt a gépen. Segít a gépcsoportvezető A szövetkezetek vezetői is ellenőrzik éjszakánként a trak­torosokat. Szükség van erre is, mert munka közben akadhat­nak problémák, amelyeket a traktorosok egyedül képtelenek lennének megoldani. Istvándi- ban például az egyik két mű­szakos traktornak a gyűrűs­hengere éjjel tizenegy órakor eltörött. Fidrik Gyula trakto­ros már arra gondolt, hogy le­áll a géppel, fölösleges a törött alkatrésszel tovább kínlódni. Izsák József, a tsz gépcsoport­vezetője azonban segített. Ezen az éjszakán ugyanis ő volt a soros ellenőr, s a traktorost társáért küldte a lóhereföldre, a gyűrűshenger helyett tárcsát vontatott. __ A barcsi járásban az ellen­őrzés idején a két műszakos gépek mellett késő éjszakáig dolgozott a huszonegy nyújtott műszakos traktor is. Vodenyák József már este kezdett új táb­lába az istvándi határban. Azt mondta, hogy éjfélig abba se hagyja a nu—kát. Tartotta a szavát, tíz perccel éjfél előtt találkoztunk vele, akkor indult hazafelé. Sokáig dolgozott ugyanott Szabó István meg Szmatana Ferenc is. Tudják, hogy most ezt követeli meg a vetés sikere. Kercza Imre K UCKA PÉTER: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Rajzolta: CSANÁDI CHORUS „Én vagyok a rangidős tiszt” — üvöltötte az ezredesnek Fetterman. „Itt az ideje, hogy elbánjunk ezzel a vörös csürhévelí”'

Next

/
Oldalképek
Tartalom