Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI' B't 7 CTTS AG A *E SíA MEGYEI TANACS L£PJ/* SZABADOS JÁNOS ÉS SZEKERES EMIL BUDAPESTI BEMUTATKOZÁSÁRÓL Kaposvár neve a magyar művészet történetében elvá­laszthatatlanul össze van köt­ve a századforduló nagy mű­vészével, Rippl-Rónai József­fel. Innen származott el Fran­ciaországba, Munkácsy mellé, majd csatlakozva a legújabb művészeti mozgalomhoz, a Na- bikhoz (Próféták), Vuillard, Bonnard és Maillol barátja­ként a modem festészet egyik úttörő mestereként vált neve ismertté. Hazatérése után a magyar piktúra haladásának úttörője lesz, s csak 1919 után vonul vissza teljesen Róma- villai magányába. A Rippl-Ró­nai névhez fűződik egy má­sik kiváló mester elindulása is: Bernáth Aurél megindító- an ecseteli azt a segítséget, melyet Ödön bácsi nyújtott neki. S Rippl-Rónai szellemé­ben alkot a harmadik művész, Martyn Ferenc is, alá a hosz- szú párizsi évek után Pécsen telepedett meg, s a somogyi fővárosba csak látogatóba jár haza. Rippl-Rónai szelleme még ma is erős a városban, s ez az oka annak, hogy mindenkit, aki Kaposvárról indul, az ő mércéjével mérünk. A mércét is ő állította fel Emlékezései­ben: »... az új művészetnek nálunk is meg kell mutatnia »■nagy arányokra« való készült­ségét és hivatottságát.K Ami akkor új volt, aminek védel­mében e sorokat írja, mint ő nevezi, az impresszionizmus, valójában a posztimpresszio­nizmus, ma már túlhaladott; a Rippl-Rónai által fogalmazott vágyak azonban azóta is ösz­tönzik, sarkallják a művésze­ket; »... várjuk a nagy mo­dem falakat, hogy befesthes­sük -----« — írja. Neki nem a dattak meg e nagy falak — a monumentalitást csupán táb­laképeikben őrzi. De a ránk maradt örökség ma is kötelez; s népi demokratikus rendsze­rünk megalkotta »a nagy fa­lakat-«, melyek befestésre vár­nak. Ezért tekintünk kíváncsi­an a két kaposvári fiatal mű­vész pesti bemutatkozása elé: mit őriznek a régi örökségből, hogyan sáfárkodnak a somogyi kinccsel? Látszólag egészen különböző a két művész oeuvre-je — más-más útról indulnak, más­más hangon szólnak. Mégis van bennük közös vonás, kezdjük hát inkább ezzel. Mindketten a konstruktivok ol­daláról, formavilágából indul­nak, e formákból építik képei­ket. Szabados János Barcsayt vállalja példaképnek; Szeke­res Emil messzebbre megy vissza; a kubisták, illetve az egykori aktivisták próbálko­zásai, eredményei nyomán épí­ti föl saját képi világát. Más­ként reagálnak azonban a kö­zönséggel való kapcsolat, a társadalommal való együttélés gondjaira. Szekeres Emil elég­gé elzárkózik, dekoratív-díszí­tő funkciót tulajdonít alkotá­sainak. Bemutatott művein jól követhető, hogyan vonatkoz­tat el,_ hogyan írja át képle­teit: előbb egyszerű, majd mind bonyolultabb szín- és ritmusképieteket épít. Ez tet­szik ki Komvozíció, Fák című műveiből; a Dombok, a Kan- csós csendélet pedig a termé­szet átírásának módszeréről vall. Ez azonban eddig nem lenne több puszta didaktiká­nál, itt azonban művésszel ál­lunk szemben. Felmerül hát: van-e esztétikai jelentésük is ezeknek az alkotásoknak? Két­ségtelenül, ha rendkívül átté­telesen is. A dekoratív-díszítő funkció, a színek, vonalak har- harmonikus vagy éppen disz- szonáns váltogatása, kombiná­lása szépérzékünkre hat, s így esztétikai értéket is hordoz, mert — ha nagyon el vonat­koztatottan is, több áttételen keresztül — a természeti je­lenség tömörítésével, a szerke­zetességnek a hangsúlyozásá­val nem csupán annak termé­szeti törvényszerűségét hang­súlyozza, amiből elvonatkoz­tat, hanem bizonyos emberi vonatkozásokat is tolmácsol; ezt azonban ábrázolójellegé­nek elvontsága miatt rendkí­vül elvontan. Szabados János ennél sok­kal továbbmegy, illetve más úton halad: emberi alakokkal komponál, reális tömegekkel, szín- és plasztikus formai ér­tékkel, s nem csupán elvont jelzésükkel kívánja mondani­valóját kifejezni. Alkotásai nem egyenértékűek még: a Füredi sétány, az Erdő szélén szépen, érzékletesen intonálja a magányosság érzését; a Dombok a somogyi táj jellem­ző lankás világának nagyon szép képi átírása. Sgrafitto- tervedben izgalmas ritmusok­kal kísérletezik, s ezt minde­nütt a színek változatossága kíséri. Szekeres Emil színeit a színtelenség tartózkodása, a grafika nemes egyszerűsége jelzi, Szabados János igen szép színekben komponál. A nagy felületekkel nem mindig bír: Loci című alkotásán sok az üres felület; a faktúra nem elég gazdag ahhoz, hogy meg­bírja a tágasságot. Mindkét művész rendkívül fiatal: Szekeres Emil 1961-ben, Szabados János 1962-ben hagy­ta el a főiskolát. Tehetségük­nek kétségtelen jeleit adják e bemutatkozáson, mégis föl kell vetni a kérdést: mi indokolta e rokonszenves szárnypróbál­gatások pesti bemutatását? Kétségtelen az új felé törésük, de a Rippl-Rónai kívánta el­hivatottságnak még kevés je-1 lét adják. Napjainkban az el­hivatottság világszerte egyen­lő a nép ügyének szolgálatá­val. E két művésznél ez még rendkívül áttételesen, messzi­ről jelentkezik csupán. Érthe­tő, hogy a főiskoláról kikerül­ve meg kell teremteniük saját képi világukat, hogy azon fe­jezhessék ki magukat. A szárnypróbálgatás mindig rendkívül rokonszenves, még­sem kívánja minden problé­ma a nyilvánosság segítségét. Vannak olyan gondok, melyek a műterem jótékony csendjé­ben inkább megoldhatók, s a kész eredmény mindig rokon­szenvesebb, mint az ígéret. Láncz Sándor Drámai küzdelem Zágrábban a víz ellen Zágrábot, Horvátország víz alá került fővárosát továbbra is veszély fenyegeti. A helyzet igen súlyos, a víz már elárasztotta a Belgrad—Zágráb útvonal felső szakaszát is. A Belgrád felől érkező gép- pocsikat mellékutakra irá­nyítják. A külvárosok vezető­sége szakadatlan felhívással fordul a Száva menti városok­hoz, hogy minél több csónakot és mentőeszközt küldjenek. Zágráb felé katonai gépko­csik és vállalati teherautók áradata indult, melyeken csó­nakokat és ladikokat szállíta­nak a veszélyeztetett városba. Zágrábban még az éjszakai órákban is több százan a tetőkön tartózkodtak segítséget várva. Az elárasztott területeken a víz moraja és a bajbajutot­tak segélykiáltásai hallatsza­nak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a város legnagyobb ré­szében nincs áram. Az árvíz százötvenezer zágrábi lakost sújt köz­vetlenül. Ügy tudják, hogy a vízben hat ember lelte halálát. Mivel a Száva árad középső és alsó szakaszán is, Szolvé- niában és Belgrádban óvintéz­kedéseket tesznek. (MTI) Tankolás m Kisfilmbemuta tó a Latinka Művelődési Há«ban Ma délután három és fél hat órakor az 1964. évi miskolci I. Magyar Rövidfilm és Tele­víziós Rövidfilm Fesztivál leg­jobb alkotásait mutatják be a Latinka Művelődési Házban. A bevezető előadást Murányi Éva, a Magyar Filmgyártó Vállalat Riport- és Dokumen­tumfilm Stúdiójának vezetője tartja. A műsorban bemutatják Herskó Anna nívódíjas Ké­zenfogva című kísérleti rövid­filmjét. Szemes Marianne Vá­lás Budapesten című doku­mentumfilmje a fesztivál fő­díját kapta. Szétágazó emberi sorsokról és drámai válóperek­ről szól. A Kibernetika című film, Somló Tamás alkotása a Miskolci Városi Tanács dí­ját kapta. Végül bemutatják Radevszki Teodor Epigram­mák a gyufáról című nívódí­jas kísérleti filmjét. Művelődési tervek Tabon (Tudósítónktól.) A Tabi Községi Tanács leg­utóbbi ülésén értékelték a múlt évi kulturális terv telje­sítését, és megvitatták Tab 1964—65. évi művelődési ter­vét. A művelődési munkában fontos szerepet kap az általá­nos iskolai, a gimnáziumi és a kihelyezett mezőgazdasági technikumi felnőttoktatás. A járási székhelyen október 30-án Időszerű kérdések cím­mel tanfolyam indul: három ipari és két mezőgazdasági ta­EQY KLASSZIKUS A XX. SZAZADBÓL Nagy Lajos emlékére Tíz éve már, hogy meghalt, de mintha csa«c tefc.iup tanuk volna a ivavenazoa.j, ahol ölj' otthonosan tudott unautozni, mint más a családi karos­székben, kanárimadarak és horgolt terítőcskék között. Unatkozása azonban feszült­séget rejtegetett, mint ahogy stílusának — gyakran emlege­tett — józan pontossága mö­gött is ott feszült a részvét lí­rája és az igazságkeresés szen­vedélye. Nagy Lajos maga je­gyezte föl, hogy bár még hat­vanéves korában is atlétates­te volt, már harmincesztendő­sen gyakran fáradtnak hatott, ahogy nem rászabott ruhájá­ban, öreges tartással, mereng­ve ült az ablakban, ahonnan oly sok mindent látott meg a magyar életből és az emberi természet megfrithető rejtel­meiből. Első írásait — a század leg­elején — saját szavaival szól­va »tusba mártotta«. Keserű, földhöz ragadt emberek, a szárnyalás minden lehetőségé­től megfosztó sorsok szerepel­tek bennük, és »az a csendes haldoklás, amely nem is érzi már a fájdalmat, a levegő rit­kulását«. A fiatal Nagy Lajos a hozzánk főleg Bródy Sándor közvetítette zolai naturaliz­mus tanítványa volt. De már ezekben az írásokban feltűnt egy jellegzetes Nagy Lajos-i vonás: a finom irónia. A történelem drámai for­dulatai ébresztették föl Nagy Lajosban azt az írót, aki — a testi és lelki nyomor, a bele­törődés és képmutatás jelen­ségei mellett — észre tudta venni és ábrázolni a boldog­ságra törekvő emberséget, a munka szépségét, a lázadni merészelő öntudatot. Az 1917- ben írt Tanyai történet, az 1919-es Magyar Tanácsköztár­saságra emlékező 1919 május című nagyobb elbeszélés, az alföldi falu külső ás belső kö­rülményeit jellemző tények meg a szociográfiai fölmérést magas irodalommá emelő Kis­kunhalom már nagy író mű­vei. A kor igazi igényeit tud­ta kifejezni az apostagi cse­lédlány törvénytelen fia, a titkos lakó«, ahogyan Kellér Andor jellemezte őt egyik von­zóan megírt emlékezésében. Nagy Lajosnak ugyanis majd a felszabadulásig nem volt sa­ját lakása, és gyakran csak be nem jelentett szobatársként — titkos lakóként — élt barátai­nak szállodai vagy albérleti szobáiban. A felszabadulás után ugyan­csak érdekes, értékes írások­kal gazdagította Nagy Lajos a maga egyéni hangvételű élet­művét. Elsősorban Pincenap­lója és önéletrajza emelkedik ki közülük. Azt hirdette, hogv nem lehet egyszerűen füstté párologtatni évtizedek, évszá­zadok beidegzéseit. De mert fölismerte a nagy történelmi és társadalmi törvényeket, hitt a fejlődésben, az előrehaladás­ban, és »a kor parancsoló fel­adatáénak tartotta a szocia­lizmus, a kommunizmus építé­sét. »Nem az író ■ parancsol azonban a kornak, hanem a kor az írónak« — foglalta ösz- sze tömör szellemességgel a maga véleményét. Szerinte az írónak saját föltételeiből kell műveiben újjáteremtenie a vi­lágot, és így kell irányt mu­tatnia az olvasóknak. Gazdag ábrázolás segítségével végül is lelkességet, az újért való harc vállalását ébreszti föl. A Magyar Klasszikusok cí­mű sorozat utolsó kötetei ép­pen Nagy Lajos válogatott írá­sait tartalmazzák. Nagy La­jost műveinek értéke avatta a század magyar irodalmának egyik — nemrégiben még köz­lünk járt, szellemében pedig mindig köziünk járó — klasz- szikusává. A. G. gozat. A szülők akadémiáját az idén is megindítják, tíz elő­adást tartanak a gyermekne­velésről. Ifjúsági akadémia kezdődik a KISZ-esek számá­ra; kilenc előadást tartanak a község orvosai, ügyvédei és pedagógusai a fiatalok egyéni, családi és társadalmi problé­máiról. A termelőszövetkezeti veze­tőképző tanfolyamon hét elő­adás hangzik el mezőgazdasá­gi, munkaügyi, munkaszerve­zési tudnivalókról és a társa­dalmi meg a szövetkezeti tu­lajdon védelméről. A TIT nyolc ismeretterjesz­tő előadást tart a földműves­szövetkezeti dolgozók részére, kettőt a téglagyárban; két KISZ-szervezetben német nyelvtanfolyamot indítanak. Társadalmi és politikai kérdé­sekről hat szórványelőadást tartanak. Három irodalmi estet tér veztek Tabon. Az elfogadott művelődési terv foglalkozik a zene- és balettiskola, a szakkörök, a klubok és a könyvtárak mun­kájával is. Erdész lopta meg az erdőt... A Marcali Járásbíróság felelős­ségre vonta Kovács Lajos csömen- di kerületvezető erdészt a társa­dalmi tulajdon sérelmére elköve­tett lopás, hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények miatt. Kovács az erdészet fájából so­kat eladott, a pénzt magának tar­totta meg, s fát ajándékozott fia egyik tanítójának. Két őzet enge­dély nélkül lelőtt, húsát felhasz­nálta, az erdészet munkásainak bérét jogtalanul hosszabb ideig visszatartotta, összesen huszonkét- ezer forint kárt okozott. A bíróság hét hónapi szabadság- vesztésre ítélte, és teljes kártérí­tésre kötelezte. Az ítélet nem jog­erős. Mintha A gépírónő a főnöke szo­bájába lép. — Igazgató úr, mintha magát kérnék telefonon ... — Mi az, hogy »mintha«? Engem hívnak vagy nem? — Hát... amikor fölvet­tem a kagylót, egy férfihang azt kérdezte: »Te vagy az, vén gazember?« ... Férj is — Miért búsulsz, öreg? Hiszen boldog nagyapa vagy! — Az. De egyben a nagy­mama férje is vagyok ... * * * Silvo Moreno Rio de Ja- neiró-i rendőr egy kimust­rált közlekedési szemafort szerelt háza tetejére. Ha ha­zafelé igyekszik, és a sze­mafor pirosat mutat, sar- konfordul, és vendéglőben ebédel. A vörös fény ugyanis azt jelenti, hogy anyósa náluk vendégeskedik. * • * Aki másnak vermet ás... Peter Holmes, aki az egye­sült államokbeli Ohio állam egyik börtönében töltötte büntetését, elhatározta, hogy bosszút áll a felügyelőn, mert az igazságtalan volt hozzá. Elvágta a villanyve­zetéket, majd a cella vasaj­tajához erősítette. A műsza­ki csapda kifogástalanul működött, ám a felügyelő helyett^32 áram a börtön igazgatóját ütötte meg, aki személyesen nyitott be a cellába, hogy közölje Hol- messzel: példás magatartá­sáért elengedik büntetése hátralevő részét. » » • Ellenőr: — Az ön jegye nem érvényes gyorsvonatra. — Helyes. Mondja meg a mozdonyvezetőnek, menjen lassabban. A. parkoló Fernandel Fernandel, az ismert fran­cia komikus gépkocsijának elülső ablakára a következő feliratú lapot ragasztotta: Ez az autó Fernandelé, aki önöket filmjeivel olyan gyakran megnevetlette. Ké­rem önt, törzsőrmester úr, ne ríkassa meg büntető­blokkjával/« S parkolt. Kocsimáglya Zanzibar főterén Mihelyt Zanzibar függet­lenné vált, menten elhatá­rozták, hogy megtiltják a riksák használatát, mivel ez megalázza az emberi méltó­ságot, és tönkreteszi az egészséget. Egyébként a riksa által húzott kocsit kez­dettől fogva a kolonial: zmus szimbólumának tekintették. Ezért Zanzibar város köz­pontjában óriási máglyát raktak a riksakocsikból és meggyújtották. A közleke­désnek ez az ága Zanzibar- ban ma már a múlté. A rik­sakocsikat felváltotta a taxi Somogyi Néplat» Az MSZMP Somogv merrvei bizottsága és- a «Somogy megvp Tanács lapja. Főszerkesztő? WTRTB LAJOS. Szerkesztőség* Kaposvár. Latinka Sándor u. z. Telefon 15-10. !5-lt. Kiadja a Somogy megvet Lapkiadó vállalat. Kanosfrár ' afinka S a. 2 Telefon IS-tt Felelős kiadó; Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzlint meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Mag var Posta. Elő fizethető a helvi postahfvataloknA és post.áskézbesitőV.nél. Előfizetést <111 egv hónapra 12 p1 Index: 250K1. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom