Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-03 / 232. szám
Szombat, 1964. október 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Á bírálat és a tekintély A z egyik falusi tanácsi ve- vezetőket, s ha csak előbukkan zető így panaszkodott: is olyan törekvés, hogy tevé- — A sok tennivaló közben | kenységüket érdemen felül hiba csúszott egyik intézke- i magasztalják, mutassanak rá a désembe a múltkor. Azóta tömegeknek, a kollektívának megbíráltak már érte a járási pártbizottságon, a megyei és a járási tanácsnál és legutóbb a községi pártalapszervezet ülésén is ... Annyiszor hangzott el ebben a rövid időszakban, hogy hibáztam, nem hallgattam meg mások véleményét, rosszul intézkedtem, hogy lassan úgy érzem, megkopott a tekintélyem, olyannyira, hogy alkalmatlanná válók a közfunkció betöltésére. A beszélgetés a továbbiakban más témára kanyarodott el, de kár lenne érintetlenül hagyni a fölvetett kérdést: Hogyan is állunk a hivatalt, tisztséget viselők tekintélyével, árt-e a bírálat ennek a tekintélynek? Mindenekelőtt a tekintély fogalmát kell tisztázni. A tekintély — úgy gondoljuk — az egyes személyekbe vetett bizalom megnyilvánulási formája, a tömegek részéről kinyilvánított olyan vélemény, mely elismeri a vezető tudását, képességét, emberi-erkölcsi vonásait. Erre a tekintélyre a vezetőnek szüksége van, mert egyrészt serkenti munkájában, másrészt megnyugtató az egyszerű dolgozó számára, hogy ügyeit olyan emberek tartják kézben, akik felkészültségükkel, tapasztalatukkal méltán szolgálnak rá az elismerésre. TA/T indebbőű. következik, hogy a tekintély kivívása és megtartása nem mellékes tényező. De hát mi is a tekintély megszerzésének útja? A vezetők — függetlenül attól, hogy magas beosztásban irányítanak, vagy alacsonyabb tisztséget töltenek be — csakis mindennapos tevékenységükkel, alkotó elgondolásaikkal, igazságos és helyénvaló döntéseikkel, a kollektívában kifejtett jó munkájukkal, a szocializmus iránti odaadásukkal vívhatnak ki elismerést és tekintélyt. Számtalan példa bizonyítja: azok a vezetők élvezik a dolgozók bizalmát, akik intézkedéseikkel a köz ügyeit mozdítják előbbre, akik nem »általában«, hanem alapos elméleti és gyakorlati tudás birtokában vezetnek, akiknek magatartása példamutató, akiknek a szavai és tettei között nincs eltérés. Azokra a vezetőkre tekintenek föl a dolgozók, akik nem a tömegek fölött állóknak érzik magukat, hanem támaszkodnak a kollektíva bölcsességére, akik a bizalmat bizalommal viszonozzák, és akik nemcsak prédikálják a társadalmi normák megtartásának szükségességét, hanem maguk is azok szerint élnek. A vezetői tekintély természetesen nem fér össze a személyi kultusszal. Egyszerűség és szerénység kell jellemezze a Az Em Betonelem- gyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára dombóvári üzemébe gépészmérnököt alkalmaz. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél, Pécs, Siklósi u. 10. sz. (88507) a szerepére. A marxisták—leninisták számára egyszerűen sértő — hangzott el az SZKP XXXI. kongresszusán —, ha valaki hízelkedően ki próbálja emelni őket, el akarja szigetelni őket elvtársaitól. rr alán érthető már az el- mondottakból, hogy a vezetői tekintély nem jár együtt a funkcióval, azt kemény és eredményes munkával meg kell szerezni, ki kell érdemelni. Látszatnépszerűséget talán könnyű elérni néhány mutatós, formájában hatásos és néhány embernek előnyöket is biztosító intézkedéssel, de a megbecsülésre indító, szerete- tet ébresztő tekintély kivívásának nem ez az útja. A megbecsült vezető alkotó módon nyúl a megoldásra váró kérdésekhez, bátran és megfontoltan kezdeményez, rendszeresen és szívósan képezi magát. Nagy erőt ad neki, hogy magáévá teszi a tömegek tapasztalatait, ugyanakkor személyes tapasztalatai a párt, a közösség tapasztalatainak részeivé válnak. Több fontos tényezőből: jó- képességből, egyenes jellemből, eredményt hozó cselekvésből, becsületes magatartásból, a szocializmus iránti odaadásból, politikai meggyőződésből és számos más vonásból kovácso- lódik ki — a közvélemény füzében — a vezető tekintélye. Lehetséges volna hát ezt a tekintélyt egyik napról a másikra elkoptatni? Nem, ilyesmiről nem lehet szó. Az igaz, hogy az egyszer már kivívott tekintély nem örök életű. De az is igaz, hogy a köznapi ember nem vonja meg egyszerre a bizalmát attól a vezetőtől, aki hosz- szú időn át kipróbált, elismert harcosa a társadalmi életnek, s aztán egy esetben nem találja meg a legjobb utat, hibáz vagy téved. A hiba kijavítására sok lehetőség kínálkozik, s az igazi vezető nemcsak helyrehozza tévedését, hanem egyidejűleg levonja a történtek tanulságait is, s vigyáz arra, hogy tévedése többé ne ismétlődjék meg. Mindez persze föltételezi az elhangzó figyelmeztetések, bírálatok megszívlelé- sét, a helyénvaló önkriti ka ki- nyilvánítását. A bírálattól félteni tehát a vezetői tekintélyt — enyhén szólva is — helytelen álláspont. A vezető tekintélyét sohasem a bírálat ássa alá, hanem maga a helytelen cselekedet, a rossz intézkedés, mely miatt a bírálat elhangzik. Ha aztán az ilyen jogos bírálat mind gyakoribbá válik, ha a vezető intézkedéseit mindinkább a. hibák, a tévedések jellemzik, nyilvánvaló, hogy megrendül a dolgozókban a vezető iránt korábban kikristályosodott bizalom, ezzel együtt elapad a tekintély is. Az így semmivé váló tekintélyt nem lehet helyettesíteni sem önkényeskedéssel, sem indokolatlan szigorral, sem kiskirályosko- dással, sem a vélemény és a bírálat elfojtásával. Ezek a módszerek nemcsak hibásak, hanem veszélyesek is: végső soron a tömegkapcsoíatok meg- lazulását, a személyi légkörének kialakulását okozhatják. A bírálat — persze az építő szándékú bírálat — segít a vezetőnek a hibák feltárásában, a rossz beidegződések kiküszöbölésében, a helyes cselekvési vonal megőrzésében. A bírálat — mint a hibás vezetési gyakorlat megváltoztatásának egyik módszere — segíti a vezetőt a tömegek ügyének becsületes szolgálatában, és ígv végső soron óvja a vezető tekintélyét is. "P ártunk politikai irány1 vonala e kérdésben is világos. Védjük, őrizzük a vezetők tekintélyét, de ez sohasem jelentheti a hibák elfedését, a tévedések »megmagyarázását«. A munka, a gyakorlat, a próbára tevő feladat és a bírálat parazsain acélossá nemesedett megbecsülés: ez az igazi tekintély. Ezt megszerezni a legnehezebb. De csak ez tükrözi azt az őszinte bizalmat, amely a vezetők és a tömegek közös munkájában elengedhetetlen, s amely erőt ad a mindennapi tennivalók elvégzéséhez társadalmi és gazdasági életünk valamennyi területén. B. T. Látogatás a kaposvári járásban Vessék a búzát az attalaiak, folytassák a mostani ütemben a munkát a golleiek Megyénk legnagyobb járása, a kaposvári járás a múlt hét végi jelentés tanúsága szerint a betakarítással megfelelő ütemben halad ugyan, de a vetéssel az utolsó helyen áll. Az említett időpontig az őszieknek mindössze egytizedét vetették el a járás termelőszövetkezetei. A feladat nagysága és a lemaradás súlyos volta miatt a megyei vezetők határozottan fölvetették a járás mezőgazdasága irányítóinak, az érdekelt szövetkezetek elnökeinek, szakembereink felelősségét. A helyzet pontosabb megismerése, a _vetési ütem gyorsítása lehetőségeinek tanulmányozása, feltárása végett csütörtökön Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Szigeti István, a megyei _ pártbizottság titkára dr. Takács István járási első titkár kíséretében ellátogatott néhány leginkább lemaradt községbe. A nagybajomi tapasztalatokról lapunk tegnapi 1 számában számoltunk be. Most a délutáni látogatásról adunk számat. Attalában a község vezetői — Gondos József tsz-elnök, Horváth Ferenc párttitkár, Csonka István agronómus és Susits Géza tanácselnök — tájékoztatták a látogatókat a munkák állásáról. A Vörös Csillag Tsz vetésterve 374 hold árpa és 710 hold búza. Az árpával kereken 230 holdnál tartanak, a búza vetéséhez azonban még hozzá sem fogtak. Ennek magyarázataként Gondos és Csonka elvtárs először azt mondta el, hogy a gépi erőt nagyobbrészt a talajmunkára állították. S most elő van készítve 620 hold. Megemlítették, hogy a takarmánygabona vetése azért húzódott el eny- nyire, mert a 374 hold árpából csak 100 hold a tiszta ve- tésű, a többi búzás árpakeverék lesz, és ez utóbbinak a vetése — szerintük — még nem sürgős. A búzával pedig várni kell — mondták —, mert csak a napokban jön a csávázógép. KÉVÉS A SZÁNTÁS, HIÁNYZIK A KETTŐS MŰSZAK Öreglaki tapasztalatok — Ahány szántás, annyi kenyér — idézi a régi közmondást Gyócsi György, az öreglaki Kertészeti Tsz vetőgépkezelője. Poros arcán fáradt mosoly ül. Naphosszat a vetőgép mögött áll, s bizony megviseli ez a munka. Hatvannyolc éves korban már nem könnyű emelgetni a teli zsákokat. De mindig egyedül tölti meg a vetőgép tartályát. Nem hívja segítségül a traktorost. — Az ő feladata más. Neki a gépre kell ügyelni. Éppen elég neki is, mert este én csak hazamegyek, de ő tovább dolgozik. Ügyesen forog a hatalmas táblán a 48 soros vetőgéppel a faros és Horváth Lajos traktoros. Megállni nem nagyon van idejük. Beszélgetni sem érnek rá. A faros azt mondja, tartsak velük. Amikor kérdem, miért, így válaszol: — Sürget az idő. Vetni kell. Ennél a nagy gépnél hamar észre lehet venni, ha egy-két forduló kimarad. Gyócsi György tavaly is végigkísérte a vetőgépet a táblákon. Sok szemet elvetettek akkor is. S most, amikor arra kérem, hogy tegyen összehasonlítást a tavalyi és az •idei munkák között, mosolyog. Ennek a mosolynak az az oka, hogy véleménye szerint az idén sokkal előbbre vannak, mint a múlt évben. Még a munkák megkezdése előtt vetéstervet készített a termelőszövetkezet vezetősége. Meghatározták, hogy mennyi magot kell elvetni naponta. Ed- . dig még sikerült az ütemkultusz (terv szerint dolgozni. Elvetették a rozsot, az őszi árpából is alig van már hátra néhány hold. A szomszédos táblákon a vetők munkáját dicséri a szépen soroló gabona. Gond azért most is akad. — Kevés a felszántott föld — vélekedik a faros. — Jó lenne, ha legalább száz holddal előbbre volnánk a szántással — mondja Laki István főagronómus —, mert akkor jó a föld, ha vetés előtt néhány napig ülepedik a talaj. De nem győzik a traktorok, 'gy fennáll a veszély, hogy ha az időjárás miatt meg kell gyorsítani a vetés ütemét, problémát, okoz a vetőszántás. Kilenc gép dolgozik az. öreglaki határban. S ha a traktoroknak napközben más elfoglaltságuk is akad, este valamennyi ekére vagy gyűrűshengerre fog. Traktorok zajától hangos a határ este 10—11 óráig. Akkor elcsönde. sedik minden. Kettős műszakban egy gép sem dolgozik a faluban. — Gondoltunk rá — mondja a főagronómus —, de a traktorosok nem szívesen veszik. Azt tartják, jobb, ha egyedül kezelik a gépet. Pedig van géphez értő ember a faluban. A kertészeti öntözőmestert jó szakemberként tartják nyilván. Az egyik magtáros is ért a traktorhoz, s az RS—09-es gép kezelője is szabad, mert gépén nagyjavítást végeznek. Igaz, most néhány napra az egyik Beloruszt kezeli, mert a vezetője megbetegedett. A három traktoros sokat segíthetne az őszi szántásban. Az agronómus számítása szerint, ha ezeket az embereket is gépre ültetnék, naponta 15—20 holddal többet szánthatnának fel. De hát a traktorosok valóban annyira féltenék a gépet? A választ Nagy Lajostól várom. — Nem üzlet ám a napi 17 —18 órai munka! Talán a legtöbb traktoros azért unja meg a gépet, mert ilyenkor alig van a családjával. Én is egész nap fuvaroztam, estére pedig fogasolni kell. Ki tudja, mikor vetődök haza? — Odaadná a gépet más embernek? — kérdem. — Ha ért hozzá, miért ne? — Ült már rajta más traktoros is? — Ült. — Akkor több volt a hiba? — Hiba mindig akad. Amelyik gép megy, az kopik, de ha vigyáznak rá, rendesen kezelik, akkor szerintem mehet akár éjjel-nappal. — Mit szólna, ha váltótársat tennénk a gépre? — Nekem lenne könnyebb. Igaz, hogy a pénz is kell, mert most építkezem, de talán mégis jobb volna... Az irodában Hegedűs Lajos tsz-elnök is a kettős műszak mellett tör lándzsát. Azt mondta, rájöttek, hogy nem boldogulnak a nyújtott műszakkal, s amennyi gépre tudják, megszervezik a váltást. Az öntözőberendezés karban, tartásával nem késnek meg néhány hét múlva sem, de a vetéssel nem lehet várakozni. Nagy szükség lehet még azokra a holdakra, amelyeket a második műszakos traktorok szántana^, fel. Kercza Imre Később aztán a pártbizottsági elvtársak kérdéseire adott válaszokból kiderült, hogy főként szemléletbeli oka van a lemaradásnak. Számításba kell venni természetesen azt is, hogy Attala határában volt a legnagyobb az egérinvázió. Szinte mérhetetlen veszteséget okozott ez a kártevő a gabonában. Ami a védekezést illeti: a felhasznált védekezőszer 16 400 forintnyi értéke csak jelentéktelen töredéke a kárösszegnek. Nyilvánvalóan nagyobb méretű, tehát hatásosabb védekezésre van szükség, nem pedig arra, hogy az aratás keserű tapasztal ataibóü olyan következtetésre jussanak, hogy legjobb lesz várni, várni a búzavetés megkezdésével. Nem kis tételről, hanem a takarmánygabonával együtt még több mint SGO hold kalászos elvetéséről van szó Attalában. Ha nagy is a gépi kapacitás, arra nincs garancia, hogy elegendő jó idő is lesz a vetés befejezéséig. A határban Németh elvtárs a tanulság és okulás kedvéért nyomatékosan hangsúlyozta: — Nemcsak az a nyugtalanító, hogy késlekednek a búzával, hanem az is, hogy aránylag nagy területen kerül kalászos kalászos után a földbe. Az optimális föltételek közül nem zabad kihagyni a szakszerű „olaj-élőké szítás mellett a megfelelő vetési sorrend, a helyes vetésforgó kialakítását, a lehető legjobb elővetemény biztosítását sem. Végül Göllébe mentek a pártbizottsági vezetők. A vetőgépek munkáját már az esti órákban tekintették meg a határban. Szíjártó János tsz-elnök, Deák Lajos elnökhelyettes, Szabó Zoltán főagronómus és Kiss Ferenc tanácselnök kalauzolta a látogatókat. Kedvező benyomást tett az, hogy mind a négy vetőgép egyazon búzatáblában, összevontan dolgozik. Ez a tavalyi munkaszervezéshez képest előnyös váltó- zást jelent, hiszen akkor brigádonként vetettek, így viszont" most célszerűbb és eredményesebb a munka, hatékonyabbnak bizonyult máris a központi irányítás. Nem helyes viszont, hogy mindegyik vetőgéphez két farost osztottak be. Hol is tart most a göllei Béke Tsz a vetéssel? Kereken 2000 hold az összes előirányzata, s a hét végére elvet 800 holdat, Szeptember 26-án még csak 182 holdról adhattunk számot. Az utóbbi 5—6 napban fogtak hozzá tehát erőteljesebben a munkához. Előkészítésre vár még 980 hold. A gépek folyamatosan dolgoznak, 6—8, esetenként 10 traktor végez talajmunkát éjszakánként. Bíznak saját erejükben a gölleiek, s olyan nagy erőfeszítést tesznek, hogy október végére okvetlenül elvessenek. Németh, Szigeti és Takács elvtárs a határjárás után a tsz- irodán hosszasan elbeszélgetett az őszi munkákkal, a szövetkezet vezetésével, a tagság öntudata alakulásával összefüggő kérdésekről a helyi vezetőkkel. Kutas József i l4‘ ‘A* 'Á' 'i: ’A* •A.-y -A’-W ■VA* V.» TAf •A.* -y -y •A’ 'AZ 'A[ y 'A' y • * “• .7. .V» .V. if. .V. .T. .T. .T. •© KucKApétek; VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD twin: csamibhohüs
