Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! An A . 50 FÜLIjÄR SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hl. ÉVFOLYAM 217. SZÁM ★ SZERDA, 1964. SZEPTEMBER 16. Mai számunk tartalmából: Faluról falura (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Nem ördöngösség... (6. o.) Kereskedelmi aktívaülés Kaposváron Az MSZMP Politikai Bizottsága júniusban nagy fontosságú határozatot hozott a kereskedelemről; ugyanebben a hónapban az országgyűlés is foglalkozott ezzel a témával. A Politikai Bizottság határozatát és a határozatból fakadó feladatokat a megyei pártbizottság ipari osztálya tegnap aktívaülésen ismertette a kereskedelem dolgozóival. Kutas János, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője előadásában kitért arra, hogy a kereskedelem dolgozói megelégedéssel fogadták a határozatot, hiszen az a korábbi álláspontoknál világosabban és egyértelműen szabja meg a kereskedelem helyét, szerepét és jelentőségét az egész népgazdaságban. — Az életszínvonal emeléséhez nem elegendő a vásárlóerő növelése, megfelelő áruellátásra is szükség van, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben és választékban is — mondotta Kutas János. — A lakosság jövedelmének 80— 85 százalékát vásárlásra fordítja, az ipari termelésnek csaknem a felét pedig a belkereskedelem értékesíti. Megyénk kereskedelmi forgalma az elmúlt három év alatt az országos átlagnál gyorsabban, 22 százalékkal nőtt. Elsősorban az értékesebb élelmiszerek, az állati termékek és a gyümölcs forgalma emelkedett. A megye kereskedelmi hálózata ennek következtében korszerűsödött. Megnőtt a boltok átlagos alapterülete, javult a raktározás színvonala. Általánossá váltak az új kiszolgálási formák. Fejlődött a megye idegen- forgalmi hálózata is. Az elmúlt három évben 26 százalékkal növekedett a szállodai férőhelyek száma, ezzel egy- időben pedig bővültek a cam- pingek és egyéb sátortáborok. A belkereskedelmi forgalomban az igen szép eredmények mellett sok gond is jelentkezett az áruellátást és kiszolgálást, illetve a vásárlási körülményeket illetően. Az áruellátásban jelentkező időszakos fennakadások egy része népgazdaságunk fejlődésének nehézségeiből fakad, másrészt pedig irányítási, szervezési, ösztönzési, a termelő és értékesítő szervek együttműködésének és munkájának hiányosságaival függ össze. Nem megfelelő a hálózatfejlesztés rendszere sem. Elmaradnak az új lakótelepek já*- rulékos beruházásai, emiatt sokat kell bosszankodniuk az embereknek. A meglevő boltok egy részében nincsenek meg a minimális szociális és munkavédelmi követelmények. Változtatni kell az irányítási rendszeren, és sokkal határozottabban kell foglalkozni piackutatással a jövőben. Ezeket a feladatokat nem szabad kampányfeladatnak tekinteni. A Politikai Bizottság határozatainak végrehajtása hosz- szabb időre szól. Kutas János befejezésül arra kérte a kereskedelem dolgozóit, hogy tudásuk legjavát adva munkálkodjanak a határozatok végrehajtásán. A beszámoló utáni vitában Rajta Mihály, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy a Balaton-part ellátását nem lehet kizárólag Somogybán megoldani, ez országos probléma, az országos szervek hathatós támogatására is szükség van. Dr. Bánhidi Tibor, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója javasolta, hogy a Balaton-partot osszák fel ellátási zónákra, mert így sokkal tervszerűbben lehet dolgozni. Bírálta a Kaposvári Városi Tanácsot, mert nem gondoskodik a különböző okok miatt kiköltöztetett élelmiszerüzletek elhelyezéséről. Felszólalt a tanácskozáson Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője is. Elmondotta, hogy áruellátásunk fokozatosan javult a második ötéves tervben, noha a termelékenységi előirányzatokat nem sikerült teljesíteni. Adósa maradt a népgazdaságnak a mezőgazdaság és az ipar is. A lakosság vásárlóereje, a reáljövedelmek alakulása ennek ellenére megközelíti a tervben előirányzottat. A tanácskozás Szigeti Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával ért véget. Polesz György Közegészség- és járványügyi tanácskozás Fonyódon Ma délelőtt a megye egészségügyi intézményeinek vezetői, valamint a járási tanácsok egészségügyi osztályvezetőinek; gyermekgyógyász és honvédségi orvosoknak a részvételével Fonyódon, a járási tanács székházában összeül a Somogy megyei Közegészség- és Járványügyi Bizottság. Az ülésen két referátum szerepel. Dr. Baron Ferenc laboratóriumi főorvos a gennykeltő baktériumok járványügyi szerepével; dr. Göntér Ferenc és dr. Lovász Eszter higiénikus orvosok referátuma pedig a salmonellák okozta ételmérgezésekkel foglalkozik. A két referátum alapján megvitatják a megye közegészség- és járványügyi helyzetét, időszerű feladatait, különös tekintettel az említett két tárgykör kérdéseire. Lengyel katonai küldöttség érkezik hazánkba Czinege Lajos vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének meghívására csütörtökön lengyel katonai küldöttség érkezik hazánkba baráti látogatásra. A delegációt Marian Spyc- halski marsall, nemzetvédelmi miniszter, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja vezeti. A küldöttség meglátogatja a magyar néphadsereg egységeit és megismerkedik hazánkban a szocializmus építésének eredményeivel. (MTI). Ali Szabri Moszkvába érkezett Ali Szabri, az Egyesült Arab Köztársaság miniszter- elnöke a szovjet kormány meghívására kedden feleségével együtt hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Nyikita Hruscsov és felesége, Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek, valamint a szovjet főváros dolgozóinak képviselői fogadták a vendégeket a Vnukovo—2. repülőtéren. (MTI).-jm mr q -mm r ^^'magyar—jugosslav barátsági nagygyűlés a Sportesarnohban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszer- ■ vezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vláhovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter, az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszerveze- tek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya s a magam nevében szívből köszöntőm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatáa magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk, őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntőm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. saikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja a jugoszláv elvtár- saink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. Kádár elvtárs ezután visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. — Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között. A jugoszláv nép a felszaba- .dulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság; a nemzeti jövedelerp ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését. így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit, és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánok. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék Kedves elvtársak! Jugoszlávia hét éves terve az életszínvonal emelkedését célozza Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt húsz esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a tizennégy országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharma- dát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a húsz évre • esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak, befe- :eztük a szocializmus alánjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a "agyar néo a szocializmus tel- °s felépítésének korszakába 'épett. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságuk fejlődése a fő arányokat '":ntve a tervnek megfelelően Idén az első félévben '’Torrn ir>nT* 9.7 -'*■ előző Tito elvtárs és kísérete meglátogatta a Mezőgazdasági Kiállítást. (Regős István felvétele) r azonos idő-;-?-Urában, s ( Folytatás a 2. oldalon.)
