Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1964. szeptember 16. Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona-termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgazdaság állami szektorában foglalkoztatott dolgozók átlagkeresete kereken 8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem az 5 éves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. A néphatalmat megszilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött, és a szocialista társadalom alapjainak lerakását befejeztük, így hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, bé. kében élhessenek. Kedves elvtársak! — A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok. Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások, s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Az évszázadok során a magyar és jugoszláv jobbágyak sokszor üzentek közösen hadat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országainkban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletá. rok egységesen vívták harcunkat a kizsákmányolok ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagy mértékben megkönnyíti kapcsolataink további sokrétű fejlesztését. Felelős államférfiaink az el. múlt időszakban többször találkoztak, tömegszervezeteink küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen meggyőződhettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázására váró lehetőségeket. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucsereforgalom 29 százalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Ma már nem két nincstelen agrárország lép kapcsolatba egymással, hanem két olyan szocialista ország, amely népeink munkájával színvonalas népgazdaságot teremtett. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek' érdekeit is szolgálják. szocialista világrendszer fennállása és dinamikus fejlődése következtében az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról. Ez elősegítette a gyarmati rendszer felbomlásának meggyorsulását és számos úi állam létrejöttét. A magyar és jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall. Mindkét kormány úgy véli, hogy a leszerelés továbbra is elsőrendű fontosságú kérdés és támogatja az általános és teljes leszerelésre vonatko- kozó szovjet javaslatokat. Üdvözöljük és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket is, amelyek Közép-Európában, a Balkánon és a világ más részein atomfegyvermentes öve zetek megteremtését célozzák. Sürgető problémának tartjuk a német kérdés rendezését, amelynek kiinduló pontja a két német állam létezésének elismerése, a békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet rendezése. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a népek önrendelkezési jogának biztosítására, a fasizmus és a revansizmus újjáéledésének megakadályozására és a fejlődő országok fo- 1 kozottabb támogatására. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvitathatatlanok A magyar és a jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall Kedves elvtársak! Ha reálisan értékeljük a jelenlegi nemzetközi helyzetet, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a békés együttélés aktív politikájával bizonyos mértékig sikerült enyhíteni a nemzetközi feszültséget. Nem végeznek atomfegyverkísérleteket a víz alatt, a légkörben és a magaslégkörben, nem nő a háborús célú hasadóanyagok gyártása. A nemzetközi feszültség enyhülésének ezek a jelei azonban csupán kezdeti szakaszt jelentenek a nyitott kérdések rendezésében. A béke erőinek tehát továbbra is maximális erőfeszítést kell tenniük a háború nélküli világ megteremtéséért. A nemzetközi élet legutóbbi eseményei különösen időszerű, vé teszik ezt. A világ különböző részein a békére nézve igen veszélyes akciók történtek. Az Egyesült Államok az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletén újabb ellenséges intézkedéseket erőszakolt ki Ku. ba ellen. Pár héttel ezelőtt az imperialisták agressziót követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, hogy kiterjesszék a vietnami nép ellen évek óta sikertelenül fo. lyó hadjáratukat, ami szerves része a szocialista országok és a délkelet-ázsiai békeszerető népek ellen szőtt katonai .és felforgató terveknek. Egyes imperialista körök úgy vélik, hogy a nagy államok kényük-kedvük szerint bánhatnak a kis államokkal. Ezt az elvet alkalmazták a gyakorlatban az amerikai hadihajók a Tonkini öbölben, majd példájukon felbuzdulva a ciprusi falvakat NATO- fegyverekkel bombázó törökök is. Kongóban amerikai szuronyokkal támasztják alá az imperialisták ingatag hadállásait. Ez az erőfitogtatás a nemzeti függetlenségért és szabadságért küzdő népek megfélemlítésére, a felszabadító mozgalmak elfojtására irányul. Az emberiség határozottan és egyértelműen elítéli az imperialisták legutóbbi agresszív cselekedeteit. Magyarország — a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz hasonlóan — szolidaritást vállal minden néppel és országgal, amely a szabad fejlődéshez való jogát védelmezi az imperialistákkal .szemben. Történelmi tény, hogy a Kedves Elvtársak! A kommunista mozgalom napjainkban a világ társadat mi megújhodásának hatalmas mozgató erejévé vált, igazi világmozgalommá fejlődött. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb történelmi vívmánya a szocialista világrend- szer létrrehozása. Ez a rendszer valósítja meg a dolgozók évszázados álmát, a politikai, gazdasági, társadalmi, nemzeti, faji és minden egyéb elnyomás megszüntetését. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvitathatatlanok. A marxisták—leninisták, akik mindig reálisan szemlélik a világeseményeket, jól látják a nehézségeket is. Ezek között különleges helyük van az utóbbi időben támadt komoly nézeteltéréseknek, amelyek a kínai kommunista párt vezetői által végzett sza- kadár tevékenység következményei. Ez az egységbontó tevékenység nagy kárt okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Nem kétséges, hogy a kommunista mozgalomban támadt nehézségeket le fogjuk küzdeni, s ebből a harcból a kommunista mozgalom — mint eddig mindig — még erősebben és szilárdabban kerül ki. A kommunista pártok a háború utáni időszakban óriási politikai és szervezeti tapasztalatokat szereztek és minőségileg új színvonalra emelkedtek. Fejlődött a marxista—leninista elmélet is. Ezen az úton fontos állomás volt a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű huszadik és huszonkettedik kongresszusa, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete. Mivel a kommunista világmozgalom az utóbbi időben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a forradalmi harcban új jelenségek vannak és szükség van a nézetek és feladatok egyeztetésére, szükséges, hogy korunk új problémáit marxista-elemzés alá vessük. Erre kiváló alkalmat ad a kommunista és munkáspártok értekezlete. Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Üjból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Együttműködésünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon hozzájárul az általános és teljes leszerelés, a német kérdés mielőbbi megoldásához, a világkereskedelem fejlesztéséhez és mindazon kérdések rendezéséhez, amelyek ma a világ különböző tájain fenyegetik a népek békéjét, függetlenségét, *a világbékét. Remélem, hogy jugoszláv barátaink elégedettek magyarországi látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, tárgyalásaink jelentősen hozzájárulnak a két szocializmust építő ország, pártjaink, kormányaink együttműködésének, népeink barátságának erősítéséhez. ■Éljen a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek barátsága! Éljen a szocializmus és a világbéke! Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán megállapodása A Magyar Népköztársaság és a Vatikán megbízottai átfogó eszmecserét folytattak az állam és a katolikus egyház viszonyára vonatkozó jogi és ténybeli kérdésekről. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék elhatá. rozták, hogy mindkét fél számára kölcsönösen kötelező okmányban rögzítik az eddig folytatott tárgyalások eredményét. Ebből a célból Budapesten 1964. szeptember 15-én a Külügyminisztériumban okmányt és ahhoz csatolt jegyzőkönyvet írtak alá. Ez tartalmaz néhány gyakorlati megállapodást, biztosítékot vagy kötelezettséget a vita tárgyát képező kérdések egy részéről, és egyben lerögzíti, az álláspontokat, igényeket, fenntartósokat, amelyeket a két fél az egyes kérdésekre vonatkozólag kifejezett. A két fél kifejezte azt a készségét, hogy a jövőben is folytasson véleménycseréket azzal a szándékkal, hogy lehetőség szerint más kérdésekben is megegyezésre jussanak. Az okmányokat a Magyar Népköztársaság kormányának teljhatalmú megbízottjaként Prantner József miniszter, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a Szentszék teljhatal. mű megbízottjaként Mons. Agostino Casaroli, a rendkívüli egyházi ügyek szent kongregációja helyettes titkára írta alá. Az aláírásnál jelen voltak: Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Száll József, a Magyar Népköztársaság ró. mai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Mons. Luigi Bongianinó apostoli nunciaturai tanácsos. * * * Az MTI tudósítója által feltett kérdésre válaszolva Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a megállapodásról a következőket mondotta: Ez a megállapodás, amely vonatkozik a püspöki kinevezésekre, a papok állampolgári esküjére és a Rómában levő pápai magyar intézet helyzetére, elősegíti az állam és a római katolikus egyház közötti viszony további javulását. Köztudott, hogy államunk az Alkotmányban lefektetett jogok és az állam és az egyházak közötti megegyezés ■ szerint biztosítja a vallás szabad gyakorlását, s az egyházak szabad működését. Megelégedéssel fogadjuk, hogy egyes kérdések tekintetében a Vatikánban is tért hódított a Magyar Népköz- társaság fejlődésének reálisabb értékelésé és a szocialista országok megnövekedett tekintélye következtében megnyilvánult a készség a kapcsolatok rendezésére. E reális politikát folytatva lehetővé válik, hogy az állam és az egyház viszonyában még megoldásra váró más kérdések is rendeződjenek. Érseki és püspöki kinevezések VI. Pál pápa dr. Hamvas Endrét kalocsai érsekké, dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót c. püspökké, dr. Cserháti Józsefet c. püspökké és pécsi apostoli kormányzóvá, dr. Ijjas Józsefet c. püspökké és Csanádi apostoli kormányzóvá, dr. Bánk Józsefet győri, dr. Winkler Józsefet szombathelyi segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. tvr. 1. paragrafus 1. bekezdése szerint szükséges hozzájárulást megadta. (MTI) Joszip Broz Tito beszéde Joszip Broz Tito bevezetőben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették. — 1941 áprilisában — mondotta — a német hitleristák és fasiszta szövetségeseik agressziót követtek el a nemzeti és a szociális ellentmondásoktól marcangolt Jugoszlávia ellen. A régi állam tíz nap alatt kapitulált és szétesett. De nem kapituláltak a jugoszláv népek, a haladó és hazafias erők. A kommunista párt vezetésével hamarosan össznépi fegyveres felkelés bontakozott ki, s úgyszólván puszta kézzel szereztek fegyvert a túlerőben levő ellenségtől. Ebben a súlyos harcban népeink történelmének legdicsőbb lapjai íródtak, ki- koVácsolódott népeink szilárd egysége és lerakták az új, szocialista társadalmi rend alapjait. A jugoszláv antifasiszta harcosok között ott voltak a magyar nép fiai is A nagy antifasiszta harcban Jugoszlávia felszabadító hadseregének, valamint a partizánegységeknek soraiban ott voltak a magyar nép fiai is, különösen az országunkban élő magyar nemzetiség tagjai. Elegendő, ha példaként csupán a Petőfi Sándor zászlóaljat említem. Elvtársak és elvtársnők! A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva elmondhatom, örömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződhettünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság ma erős, fejlett ipari ország, olyan gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják o még gyorsabb, a még sokoldalúbb fejlődést és lehetővé teszik, hogy a nép jobban és boldogabban éljen. önök országukat nemcsak helyreállították, begyógyítva a múlt súlyos sebeit, hanem az iparilag fejlett országok színvonalára is emelték. Munkásosztályuknak, országuk dolgozóinak a háború utáni fejlődés sajátos gondjai közepette is volt erejük ahhoz, hogy legyőzzék a nehézségeket, megalapozzák a forradalmi távlatokat, a szocializmus igazi és humanista eszméibe vetett forradalmi hitet. Az ország munkásosztályának ebben a bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a jelenlegi magyar kormány vezetői, Kádár János elvtárs és munkhtársai. Ennek köszönhető, hogy a szocialista Magyarország ma egyre jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, az európai, valamint a világ- béke jelentős tényezőjévé vált. Ma jelentős tényező Magyar- ország a nemzetközi munkás- mozgalomban is. A magyar népnek, a- Magyar Szocalista Munkáspártnak és a magyar kormánynak ezeket az eredményeit mi^ őszintén becsüljük és melegen* üdvözöljük. Kedves barátaink! Önök, mint szomszédaink ismerik azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia népei országunk szocialista építésében eddig elértek. A legjelentősebb vívmány szocialista fejlődésünkben kétségtelenül dolgozóink és egész társadalmunk átalakulása. Ki kell emelnem annak jelentőségét, hogy dolgozóink nemcsak jó szakmunkások, hanem arra is képesek, hogy résztvegyenek a gazdasági és társadalmi élet irányításában. Országunkban a szabad, az igazán demokratikus társadalmi viszonyok szilemében nevelt fiatal nemzedék máris felelősséget, részt vállal a szocialista fejlődésért végzett munkából. Az ipar gyors növekedése következtében a mezőgazdasági lakosság aránya a háború előtti 76 százalékról 50 alá csökkent. Ez szintén az országunkban lezajlott mély társadalmi változásokról tanúskodik. Szocialista társadalmi átalakulásunk folyamata felöleli mezőgazdaságunkat is. Állandóan növekszik a szocialista tulajdonban levő mezőgazdasági terület s egyre több egyéni gazdálkodó működik együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel és szövetkezetekkel. Különösen az utóbbi tíz évben sikerült jelentős eredményeket elérnünk az ipar fejlesztésében, évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a termelés. Az iparosítás jóvoltából Jugoszlávia megháromszorozta külkereskedelmi árucsereforgalmát, amelynek ösz- szetétele is megváltozott. Ma országunk egyre több készterméket exportál. Ezzel egyidejűleg megteremtettük Jugoszlávia és sok más ország termékeny gazdasági együttműködésének alapját. A nemzetközi kapcsolatok bővítését nagyban elősegítette, hogy vállalataink Afrikában. Ázsiában és Latin-AmerL kában eredményesen vesznek részt olyan nagvobb beruházá sokban, mint kikötők, hidak és ffvárak építése. Mindez nagy erőfeszítéseket (és áldozatokat követelt dol- jgozóinktól. Az ország építésével párhuzamosan azonban változtak és javultak a lakosság életkörülményei. Mi tisvanis mindig úgv vélekedtünk: a szocializmus építése azt a felelősséget rója ránk, hogy olyan társadalmi viszonyokat fejlesszünk ki, amelyek közvetlenül is bizonyságot tesznek a szocializmus fölényéről. A békeharc a szocializmusért vívott küzdelem része Elvtársak és elvtársnők! A szocialista Jugoszlávia mindig következetesen harcolt az egyenjogúságon, a más országok függetlenségének, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapuló együttműködésért. Harcolt a népek azon jogáért, hogy szabadon válasszák meg társadalmi rendjüket. A háború óta Jugoszlávia ezeknek az elveknek alapján tevékenykedett mind a nemzetközi életben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban. A tudomány és technika fejlettségének jelenlegi fokán, a mindent elpusztító nukleáris és rakétafegyverek korszakában, amikor a nukleáris háború az egész civilizáció, az emberiség pusztulását okozhatja, az aktív békés együttélés politikáját, amelyért országunk is mindig kiállt, ma (Folytatás a 3. oldalon)
