Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-15 / 216. szám

Postásinas voltam Kötcsén JÉGSZOBA" FENYVESEN A Nagybereki Állami Gazdaság maga gondoskodik ar­ról, hogy egész éven át íriss húst kapjanak a dolgo­zók. Saját nevelésű állataikat fenyvesi vágóbidjukon dolgozzák fel, s a »jégszobába« rakják, ami sohasem áll üresen. Szőlő- és gyümölcsexport rekord a Balatonboglári Állami Gazdaságban Naponta 15 vagonnal Olyan ez a postahivatal, mintha a század elejéről fe­lejtették volna itt. Régi szen­timentális lányregények pos­táskisasszonyai tölthették ha. sonló helyen ifjú éveiket, vár­va jóvágású földbirtokosra, vagy az igényesebb je grófra. — Valóban siralmas — is­meri el Nagy Dezső, helyettes postavezető — legalább tíz éve nem volt itt meszelés. A megyében sok postán jártam már, de ilyet még nem lát­tam. Arra a székre ne tessék leülni, mert összemegy. Kormosak, füstösek a fa­lak, rozogák az íróasztalok, a légypettyes ablakon megszűr­ve tör be a világosság. Pedig érdemes volna kicsit igénye­sebben kezelni ezt a hiva­talt már csak azért is, mert elég nagy forgalmat bonyolít le. A főpénztár havi pénzfor­galma átlagosan mintegy 700 000 forint, a »legerősebb« hónapban, februárban egymil­lió-nyolcszázhetvenhatezer volt. Mint leendő postásinas, gyorsan tájékozódom a köt­éséi visznyokról. Meglehetősen szétszórt település Kötcse. Hivatalosan bemérve nyolc­órás a kézbesítő járóútja. Az autóbusz a postaszállítmány- nyal azonban csak délután egy óra tájban érkezik meg. Kettőig tart a szétválogatás, aztán a kézbesítés első fordu­lójáról már négyre vissza kell érni a hivatalba, hogy az in­duló autóbuszhoz a csomago­kat, leveleket le tudja vinni a kézbesítő. Ezután követke­zik a második forduló, s ami Visszamarad, az meg másnap kerül sorra. így előfordul, hogy újságok, levelek késés­sel érkeznek meg a címzett­hez. Megérkezik a »mesterem«, Suman Sándor, aki a szabad­ságát töltő kézbesítőt helyet­tesíti. Középtermetű, vékony ember, amikor közlöm vele, hogy elkísérem a kőrútján, nem nagyon örül. — Még nehezen megy ám minden — mondja —, gya­korlat kell, hiába . .. Válogatjuk a zsákból az asztalra kiöntött leveleket, új­ságokat. Kilencvenkilenc So­mogyi Néplap és Népszabad­ság jár a faluba, jött hat da­„Vargányás vasárnap" (Tudósítónktól.) A múlt heti kiadós esőzé­sek után beköszöntött meleg időjárás hatására a somogyi tölgyesek és gyertyánosok al­jában megjelent a kitűnő ízű vargánya. Főleg a kaszópusz- tai, a berzencei és a zsitfa- pusztai erdészet területen ta­lálható nagyobb mennyiség­ben. Vasárnap a kora reggeli órákban gombázók sokasága lepte el a vargányáról régóta közismert területeket, s rövid idő alatt jól megrakott kosa­rakkal, hátizsákokkal tértek vissza az első őszi »vargánya- szürat«-ről. Az Erdei Ter­mékgyűjtő Vállalat a gomba jelentős részét átvette. rab Magyar Mezőgazdaság, Nők Lapja, Ország-Világ, Sportfogadás. Mindnek meg­van már a gazdája. Szeretnek olvasni a kötcseiek, az emlí­tetteken kívül még legalább tizenöt féle lapot járatnak. Nézzük a leveleket, van belőlük elég. Akad egy-két külföldről érkezett is, Bulgá­riából, Romániából. Közben betoppan a tsz-iroda egyik dolgozója, csinos, barna kis­lány. — Ha van levelem, tessék ide adni — mondja. Jobb, ha nem haza vi­szik ... A helybeli pap is megjele­nik a Népszabadságért, s rög­tön a sportrovatot tanulmá­nyozza. — Hogy is áll az MTK .. . Negyed háromra jár az idő, mire elindulhatunk az össze­állított táskával. Elöl a »fő­nök«, mögötte az »inas«. — Gyakorlat kell még — mondogatja Suman Sándor, amikor meg-megállunk egy- egy ház előtt tanulmányozni a följegyzését, hogy vajon mit kell itt beadni. Persze a föl­jegyzés csak a napilapokra vo­natkozik, a többit teljesen öt­letszerűen osztjuk ki. Hogy a gyakorlatra milyen nagy szükség van, arról a fa­lu, közepén győződök meg, amikor kiderül, hogy a kéz­besítőkönyvért vissza kell menni, mert a hivatalban fe­lejtettük. Jó húsz perc, amire indulhatunk tovább, házról- házra. Szépen fejlődik Kötcse, sok az új épület. A legszebb György LÁszlóéké a faluban, két-három éve építhették. Be­visszük az újságot az udvar­ba, az is szép, rendezett. Vitatkoznom kell önnel, ked­ves Harry B. Patterson, aki az egyik amerikai magazinban a hazájabeli nők utolérhetetlen- ségét igyekszik bizonyítani, ol­dalakon keresztül. Bemutatja az amerikai nőket minden ol­dalról, erényeiket, hibáikat, kezdve a távbeszélés világbaj­nokától Luella Parsonsig, a hollywoodi filmsztárok intim ügyeinek tudoráig. Vitatkoz­nom kell önnel, a magyar nők is érnek és tudnak annyit, mint az amerikaiak. Konkrét példá­val ezt be is bizonyíthatom, maradjunk a hollywoodi plety­kafészkeknél. Egy-két ráérő öreg hölgy Amerikában arra pazarolja az idejét és millióit, hogy hálószo­ba titkokat fürkész, pletykákat terjeszt rendelésre, vagy csak l’art pour Vart. Nem nagy kunszt ez, hisz nincs más dol­guk, mihez is kezdenének ren­geteg idejükkel. De nem úgy Klemi, akinek millió más dol­ga van, de mégis minden igényt kielégítően űzi ugyan­ezt. Klemié a pálma! Klemit vagy más néven Szó­szátyár Klementinát sokan is­merik a városban. Az egyik kaposvári üzem irodistái közé tartozik. Régóta fiatal, mester­ségesen szőke hölgy, sok diop­Mellettük Máy Vilmoséké is új, a sarkon félig kész Czinkáréké, a másik utcában most húzzák a falakat Op- perheim József házát. — Itt a főpostás! — köszön­tik Suman Sándort, s szeren­cse, hogy néhányan az utcán kérik el a postájukat, mert különben nem biztos, hogy megkapnák. Sok helyütt nin­csenek otthon. Ha a levele­ket adjuk le, akkor az újság marad el, ha az újságot, ak­kor fordítva. Bizony egy-egy házba kétszer is visszatérünk. Hiába, gyakorlat kell.. . A domboldalnak fölfelé megállók. — Hosszú ez az utca'’ — Nagyon. Fent még át kell menni egy másikba — mondja Suman Sándor. — Hát akkor én vissza­mennék ... — Igazán? — nem is pró­bálja palástolni örömét a »fő­nök«. Nem is haragszom érte, hisz megértem, nehezen megy a kézbesítés egyedül is, nem­hogy még idegen kísérővel. A hivatalban már össze­gyűltek a csomagok, Nagy Dezső a postaládát üríti. — Nos, eljönne Kötésére postásnak? — fogad, de nem is vár választ. — Szegény Sanyi bácsi rer><*°teg notyautat csinál. .. Hattól aztán megkezdheti a második fordulót. Amire megérkezik az autó­busz, a kézbesítő is visszatér a »hosszú« utcából. I.ehordja a csomagokat, a búcsúzásnál azt mondja: — Csinálnám én ezt min­dig. Egy-kettőre belejönnék... A gyakorlat a fontos ... triás szemüvegének védelméből figyeli a körülötte zajló vilá­got, s ha az nem zajlik eléggé, ő segít rajta. Megható szorga­lommal fáradozik hölgyek és urak »összehozásán«, majd ha ez sikerül, ugyanilyen buzga­lommal dolgozik szétválasztá­sukon. ötletekben nincs hiá­nya, a fantáziája kitűnő, nyo­mozó zseni, ha rászáll valaki­re, még azt is kideríti, hogy há­nyat lépett aznap reggel a munkahelyéig. Minden sikeres pletykától tíz dekagrammal növekszik a testsúlya, most már csak nyakban karcsú, múltkoriban már megszokott presszójában két széket toltak alája. Komoly hírügynökséget épített ki, még szerencse, hogy munkahelyén van telefon, mert másként egy vagyonba (Tudósítónktól.) Szünet nélkül folyik a beta­karítás a Balatonboglári Álla­mi Gazdaságban. A cseresz­nye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack után most teljes erővel a csemegeszőlő és a szilva szedésében szorgoskod­nak. A gazdaság rádpusztai szőlőskertjében mintegy két­százan szedik a saszla cseme­geszőlőt, a péntekhelyi üzem­egységben pedig mintegy öt­száz kaposvári gimnazista ta­karítja be a szilvát. Naponta sok száz mázsa szőlő és gyü­kerülne izgalmas szórakozása. Mindent előre lát, előre meg­jósol. A múltkor is igaza volt, amikor előre megmondta, hogy Kemencés belebetegszik abba, hogy Mónika szakított vele. Kemencés valóban a kórházba került — mandulaműtétre. Klemi már másnap megláto­gatta, s mindjárt néhány jó pletykát is fölszedett, amit az­tán kellő időben kioszthatott, kinek-kinek érdeme szerint. Mesteribb mixernőt lámpás­sal sem találna mr. Patterson népi demokratikus keretek kö­zött. Ö egy zseni. Adja ön is a pálmát Kleminek! De előbb várjuk meg az orvosi megfi­gyelés eredményét. Ugyanis Klemit most tanulmányozzák. Várjuk meg az eredményt! — La — továbbítanak külföldre mölcs kerül a csomagolóba, ahol fürge kezekkel válogatják szét a szép érett fürtöket. A gazdaság fennállása óta való­ságos szőlő- és gyümölcsexport rekordot bonyolítanak le: na­ponta 15 vagonnal küldenek Angliába, Nyugat-Németor- szágba és Csehszlovákiába, ezenfelül két-három vagonnal a belföldi kereskedelem ré­szére adnak át. Számítások szerint a gazdaság 180 vagon szőlőt és szilvát exportál az idei termésből: ez kétszerese a tavalyi mennyiségnek. Wartburg-találkozó Siófokon (Tudósítónktól.) A Balatoni Hetek keretében va­sárnap rendezte meg a Magyar Autóklub Siófokon a nemzetközi Wartburg-találkozót. A Magyaror­szágon első ízben megrendezett eseményre több száz külfö'.di, köz­tük német, cseh, dán és belga Warlburg-tulajdonos érkezett. Hel­előtt autó ügyességi verseny volt a hajóállomás melletti téren. A nagy érdeklődéssel kísért vetélke­dő győztese az NDK-beli Werner Schönberg lett. A délutáni órákban az Idegen- forgalmi Hivatal és a Kutasi Álla­mi Gazdaság somogysárdi ménte­lepének rendezésében a lovaglóis­kolánál megtartott lovasbemutató gazdagította a vasárnapi él­ményt. A lovasok különböző aka­dályversenyeken mutatták be tu­dásukat, a »székfoglaló« meg a »■tojásbegyűjtő« nagy derültséget okozó lovasjátékaival szórakoztat­ták a vendégeket. A verseny győz­teseit ajándéktárgyakkal jutalmaz­ták meg. Egy hónap alatt 17132 kötet könyv A Megyei Könyvtár új épü­letbe költözése városszerte nagy érdeklődést keltett. A fo­kozott figyelem nemcsak a cso­portos látogatók számának emelkedésében látszik. A meg­nyitás óta 661-gyel gyarapodott a könyvtár olvasóinak a szá­ma. (A múlt év augusztusában 141 új beiratkozó volt.) A könyvtárnak egy hónap alatt 6015 kölcsönzője volt. Nagy az érdeklődés az olvasóterem iránt is, melyet 830 olvasó vett igénybe a megnyitás óta. A 17 132 kötetes kölcsönzési for­galom napi 356 kötetes átla­got jelent. Az ország minden részéből érkező könyvtároso­kon kívül szovjet, német, svéd és norvég vendégek bejegyzé­seit is megtalálni a vendég­könyvben. A Megyei Könyvtár most az üzemek, intézmények, hivatalok és iskolák közös lá­togatását szervezi meg. Ki hízzon? Egy üzemi konyha anyag- beszerzője egyben az ételma­radékok felvásárlója is. Ha ínyenc falatokról gondosko­dik, kevesebb maradékot vi­het haza. Az egyik munkás megkérdezi tőle a csapniva­lóan rossz ebéd elfogyasztása után: — Mondja meg végre, hogy xni az érdeke?! Mi hízzunk vagy otthon a malacok! Az anyagbeszerző nem veszti el a lélekjelenlétét, gyorsan kivágja: — Természetesen, hogy a dolgozók, csak minél több étel maradjon! — r. a. — » * » 600 tudós az alkoholról tárgyal A nyugat-németországi Frankfurtban szeptember 6— 12 között 30 ország 600 tudó­sa gyűlt össze Az alkohol és az alkoholizmus témájáról rendezett nemzetközi kong­resszusra. Az NSZK-ban nagy aggodalmat kelt, hogy az ország mintegy 350 ezer alkoholistája közül 25 száza­lék a nő. Igen sok 16—17 éves fiatalt is találni a meg­rögzött iszákosok között. 1962-ben az NSZK területén a lakosság több mint 15,6 milliárd márkát költött sze­szes italokra. A freiburgi jó­léti hivatalban kiszámították, hogy ebben a városban a befolyt adóösszegekből min­den hat iszákosra és család­jukra kereken 100 ezer már­kát kellett költeni egy évben. * * * Kontárok egymás között Két kontár beszélget az italboltban. — Hallottad, testvér ... hukk ... Módosították az ipartörvényt... hukk ... Már az első alkalommal el- vehetik a szerszámodat, ha kontárkodáson érnek. Az ivócimbora akkorát ne­vet ezen, hogy mindenki fel­kapja a fejét a söntésben. — Mi van ezen nevetniva- ló?! — sértődik meg az első kontár. — Jó vicc. Tőlem nyugod­tan elvehetik a szerszámokat. Nem az enyém, a ktsz-é — hahotázák a másik kontár. — hs — • • • Milliárdos szerelem Elke Sommer, a bájai mu­togatásában egyáltalán nem szűk keblű filmszínésznő egy hollywoodi kerti ünne­pélyen kijelentette: — Föl nem foghatom, ho­gyan mehet feleségül egy leány egy olyan férfihez, akit nem szeret! — És ha egy milliárdos kérné meg a kezét — szólt közbe egy rosszmájú film­színész —, akkor is nemet mondana? — Ilyesmi nem történhet meg velem! — rázta meg szőke fejét Elke Sommer. — Mert amint megtudnám, hogy milliárdjai vannak, egyből beleszeretnék. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye« Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünli meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál es postáskézhesitől nél. Előfizetési fftj eg% nőnapra 12 F» index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. C)COOCOOCOOOOOOOOCOCXDOC)COOOOOOODOOOCXX>OOOOOCX Kétes szabadság — Jaj de örü­lök! Elhagyott a menyasszonyom, most szabad va­gyok. Cj dokumentumkiállítás Szárszón A kapuból csa­lódottan visszafor­dulhattak azok, akik ezen a nyá­ron fölkeresték a szárszói József At­tila Emlékmúzeu­mot: A kiállított anyagot átrendezés céljából elszállítot­ták, a kis múzeum májustól augusztus végéig be volt zár­va. Három hete is­mét láthatók Szár­szón a József Atti- la-dokumentumok. A Petőfi Irodalmi Múzeum teljesen új kiállítási anya­got válogatott ösz- sze. Ez az anyag — a költő életútját idéző képekből, kézirat- és levél­másolatokból ösz- szeállított — em­lékkiállítás. A vi­lágos, áttekinthető elrendezésű anya­got az életrajzi adatokhoz, az élet­mű jelentősebb ál­lomásaihoz kapcso­lódó versidézetek szövik át. Sok ed­dig teljesen isme­retlen fotóanyag szemlélteti József Attila gyötrelmes életútját a gyer­mekkor éveitől az út tragikus végéig. A megrázó esemé­nyeknek külön sar­kot szenteltek a ki­állítás rendezői. Az egyik tárlóban a Cserépfalvi könyv­kiadó, dr. Makai Ödön és dr. Bak Róbert idegorvos leveleit helyezték el, a másikban a költő elrévedő te­kintetű fényképe alatt 1937. decem­ber 3. keltezésű búcsúleveleinek és a halála után föl­vett csendőrségi jegyzőkönyvnek a fotókópiái állnak. Ezek a levelek, fényképek s az utolsó versek kéz­iratai döbbenetes erővel idézik a köl­tő életének kihu­nyó napjait, óráit és azokat a körül­ményeket, amelyek a szárszói állomá­son a tehervonat alá kergették a proletárköltőt, a XX. századi ma­gyar líra kimagas­ló tehetségét. Ami­kor e lélekbemar­koló élmény birto­kában kilépünk innen, úgy érez­zük, közelebb ju­tottunk az életmű­höz, amely a miénk és az egész haladó világé. Kívánjuk, hogy ezeket a dokumen­tumokat lássa — és főleg nyáron láthassa — min­denki, aki ezt az életművet megis­merni vagy jobban ismerni szeretné W. E. Strubl Márta KLEMIÉ A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom