Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

Szerda. 1964. szeptember 2. 3 SOMOGII NÉPLAP Ozorai példa Különös végrendeletről ad­tak hírt a napilapok a kö­zelmúltban. Blázsovics György ozorai tsz-tag a köz­ségre hagyta a házát, a sző­lőjét és 57 000 forint meg­takarított pénzét. Hosszas betegség után hatavanegy éves korában hunyt el Blá- zsovics György. Végakarata, hogy strandfürdőt építsenek a készpénzből Ozora lakói­nak, házát pedig adják oda szolgálati lakásnak a községi alkalmazottaknak. Csak azért hat kuriózum­ként az ozorai tsz-tag vég­rendelete, mert ma még el­vétve fordul elő ilyen. Az­előtt is éltek falun rokon nélküli emberek, végakara­tukban azonban az egyházat jelölték meg örökösnek, leg­följebb kikötötték, hogy méltó síremléket állítsanak nekik, esetleg valahol egy útszéli keresztet. Akik nem voltak hívők, azok szokásból végrendelkeztek így. A leg­több magára .maradt öreg azonban arra íratta rá a há­zát, aki az utolsó időben ápolta; gondozta. Ez a szokás a falun beállott gyökeres gazdasági változások után is megmaradt. Az ozorai példa azonban azt jelzi, hogy a közösségért élő emberek ha­láluk óráján méltó örökösre hagyhatják vagyonukat. Ré­gi fogalmak szerint jóté­konykodásnak nevezhetnénk Blázsovics György tettét. De vajon össze lehet-e hasonlí­tani az ozorai tsz-tag és va­lamelyik Eszterházy gróf elhatározását?! Az utóbbi a mások előteremtette javak egy részét adományozta Ozorának, Blázsovics György pedig mindenét, amit a két keze munkájával szerzett. Sokat beszélünk és írunk róla, hogy a szövetkezeti út­ra lépett parasztok megvál­toznak, másképpen gondol­koznak, mint egyéni koruk­ban, tovább látnak a saját portájuk kerítésénél, gazda­godnak érzéseik. Blázsovics György végrendelete éppen ennek a példája. A hatvan­egy éves ember nagybetegen is a közösség érdekére, hasz­nára gondolt, s megfontoltan úgy rendelkezett, hogy elő­mozdítsa Ozora fejlődését. Szolgálati lakásra, strand­fürdőre minden faluban szükség van. Az egyikben azonban előbb, a másikban később futja rá a község pénzéből. Blázsovics György hozzásegítette a csaknem négyezer lakosú, Sió melléki falut, hogy előbb jusson hozzá mind a kettőhöz. Egy szovjet elbeszélésben olvastam a következő soro­kat. »Igazán élni azt jelenti: valakinek vagy valaminek örülni kell. Az élet öröm nélkül egyenlő a halállal, örülni meg azt jelenti, hogy az ember szeret.« Blázsovics György a vele együtt ugyan­azt az utat választó ozoraia-. kát szerette — ezt végaka­rata is tükrözi —, éppen ezér t boldog ember volt. Ro­kona — sem közeli, sem tá­voli — nem élt, a szűkebb család helyett azonban egy nagyobbal osztotta meg örö­mét, bánatát. Amikor meg­betegedett, egész biztosan a tsz-tagok jártak el hozzá, ők ápolhatták, gondozhatták. Nem ismertem Blázsovics Györgyöt, végrendeletéből mégis megismertem. A jelent értő, a jelenért és a jövőért élő és lelkesedő ember lehetett. Amikor azt olvastam róla a lapokban megjelent hírben, hogy egyedülálló ember volt, szerettem volna felkiáltani: ez tévedés! Ez ellen ő tilta­kozna legjobban, ha tudna. Nem állt egyedül Ozorán, mellette volt a termelőszö­vetkezet tagsága. Az élete alakult úgy, hogy minden rokona meghalt. S ez nagy különbség! Ha Ozora nevét hallom, mindig eszembe jut a ma­gyar szabadságharc első győ­zelmeinek egyike. Mostantól két győzelem kötődik majd gondolatomban a Tolna me­gyei községhez. Ez a máso­dik a közösségi gondolkodás­ért folytatott harcban szüle­tett. Lajos Géza HOSSZÚ VÉLEMÉNYE Ö ütött először. Ököllel. Bele a másik arcába. A máso­dik ütést ő kapta. A történte­ket — a csúnya verekedést — megírtam annak idején! Part­nerével együtt fegyelmit ka­pott. Hosszú akkor nagyon ha­ragudott rám. Ha nem jelenik meg nyomtatásban, talán elsi múlt volna az ügy. Most azt mondja, nem haragszik. Szemben ül velem gömyed- ten előredőlve. Kétnapos sza kállának sortéi közé finoman leülepedett az öntöde pora. A JELENRŐL — Miért nevezik Hosszú­nak? — Mert majdnem kétméte­res vagyok. Különben is az öntödében mindenkinek van beceneve. Azt is szokták mon­dani rám, hogy gólyaláb va­gyok. — Haragszik érte? — Dehogy! Különb tréfák is vannak itt. — Miért ütött akkor? — Muszáj volt. Ha nem ütök, szétrobbanok a méreg­től. — Ideges? — Kint nem, de itt mindig. Különben itt mindenki az. — Volt már verekedés? — Ajaj! Persze ezek nekünk hétköznapiak. Az ember be­gurul és odacsap. — Hány éves? — Húsz. — Mióta van itt? — Ötödik éve szívom ezt az illatot. — Mindig ilyen halkan be­szél? — Nem. Néha kiabálok. A múltkor a művezetőre üvöl­töttem rá. — Mennyit szokott haza­vinni? — Ezerhetet-ezemyolcat, mikor hogy. — Elégedett? Nemet int. — Mennyit szeretne? — Huszonkét darab piro­— Valamit kellett tanulni — Mit szeret egyáltalán? — önteni. Izgalmas és szép. — És még? — Mást nem. — Akkor miért van itt? — Nem tudom. Azért lehet, hogy megkötök. De nézze meg a többieket. Majd mindenki­nek van valami nyavalyája Gyomorfekély, miegymás Nyolc órán át por, korom és gáz marja a tüdőt. — Mi az, hogy üzemi de­mokrácia? — Ez nekem magas. — Mit olvasott utoljára? — A Notre Dame-ot. — Tetszett? — Jó volt. A kalandosokat szeretem. — Színházban mikor volt? — Irtó régen. — A szakszervezet mit je­lent magának? — Semmit. A havi bélyeg­pénzt. Csak egy vacak tüze­lőutalványt kaptam eddig, azt is úgy, hogy Sanyi bácsi kiverte a balhét. — Hány barátja van? — Sok. Itt a műhelyben mindenki az. — Az is, akivel verekedett? — Persze! Szeretjük egy­mást. — Ki a példaképe? — Senki. — Mégis. — Dolgozni a Csokonai mel­lett szeretek. — Miért? — Mert tud hajtani, vannak fogásai. — És mint ember kihez szeretne hasonlítani? — Apámhoz. Rendes ember az öregem. — Hogyan képzeli el a jö­vőjét? — Ha nem hívnak be kato­nának, jövőre házat építek. Persze kölcsönt is kérek hoz­zál Biztosan mindenki eljön segíteni. — Hány év kell, hogy anya­gilag rendbe jöjjön? — öt. Addigra nagyjából megleszünk. — Tanulásra még nem gon­dolt? — Talán jó lenne. — Nem talán, biztosan! — Én nem vagyok benne biztos. Itt már minden pozí­ció be van töltve. — De még hozzá sem kez­dett. — Előbb mérlegel az ember. — Mindent tart, amit el­mondott? — Mindent. Egy kis gondolkodás után. — Szóról szóra lesz? — Ügy. — Őszintén, ahogy mond­tam? — Őszintén. — Akkor jó. — Megírjam a nevét? — Ha magának úgy tetszik. Hosszúnak ismer mindenki, különben Fazekas József a ne­vem. Az öregek ezt mondták Hosszúról: értelmes gyerek, de egy kicsit makacs. A tehet­sége is meg az ereje is meg­van a munkához. Olyan, mint sok más fiatal. Azt hiszi még, hogy ő teremtette a világot... Németh Sándor AKADOZIK A PROPÄN- BVTÁNGÁZ ELLÁTÁS Néhány napon belül javulás várható ÍGÉRIK AZ ILLETÉKESEK Az utóbbi hetekben igen sok olvasónk szóvá tette, hogy csak hosszú sorbaállás, tüleke­dés után jutott propám-bután- gáz-palackhoz; Kaposváron, az Árok utcai1 eladóhelyen nem kívánatos szóváltások, vesze­kedések is támadtak emiatt. —Korábban egy héten két­ezer palack is érkezett Ka­posvárra, most azonban mind­össze hétszáz palackot tudunk szerezni — kaptuk a tájékozta­tást a lerakat vezetőjétől. Értesüléseink szerint a pa­lackgáz hiánya nemcsak me­gyénket sújtja, az ország más részeiről is érkezett hasonló jelzés az illetékesekhez. — Néhány napon belül ja­vulás várható a gázellátásban — ígérték meg Budapesten. — Az ipar lemaradását hamaro­san sikerül megszüntetni, s ez érezteti majd hatását szerte az országban, így Somogybán is. Egyetlen kérés a lakosság­hoz; takarékoskodjanak a gáz­zal, mert csak így kerülhetik el az esetleges korlátozások bevezetését. Tizenkét új lakás Befejezéshez közeledik Kapos­váron, a Kőszeg utcában három egyemeletes OTP-ház építése. A 12 lakást még ebben a hónapban átadják. A Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz az idén már 12 lakást átadott. Jövőre 14 OTP-lakást építenek a Kőszeg ut­cai új lakótelepen. sat. rés? Az édesapja mennyit ke­Túlteljesítette első félévi felvásárlási tervét a Tab és Vidéke Körzeti Fmsz Vontatottan halad a több évre szóló szerződéskötés (Tudósítónktól.) A Tabi Községi Tanács leg­utóbbi ülésén a Tab és Vidéke Körzeti Fmsz-nek a járás szék­helyén végzett szerződéskötési és felvásárlási munkáját tár­gyalták meg. Megállapították, hogy az első félévi felvásárlá­si tervet túlteljesítették; tojás­ból például a múlt év első fe­lében felvásárolt 162 000-rel szemben az idén 294 000 dara­bot, baromfiból a tavalyi 207 kilóval szemben 514 kg-ot, bab­ból a 21 mázsa helyett 27 má­zsát vásárolt fel az fmsz. Az idei első félévre tervezett 65 mázsa gyümölcs helyett 116 mázsát, mézből a tervezett 34 mázsával szemben 77 mázsát vettek át. Vontatottan indult és halad viszont az fmsz és a tabi gaz­dák közötti, a főként több év­re szóló szerződéskötés. Ez évre mindössze 805 kg csirke, 85 db liba 21 db kacsa felvásárlására kötöttek szerző­dést. A község idei baromfi­felvásárlási terve 22,2 mázsa, ezzel szemben csak 14 mázsá­ra szerződtek. A bab, a zöld­ség és a gyümölcs termesztésé­re kötött szerződések mennyi­sége ugyancsak kevés. — En­nek fő oka — állapította meg a tanácsülés, s ismerték el a szövetkezet vezetői is —, hogy hiányos a felvilágosító és pro­Karácsonyra kigyúl a fény a Zákányhoz tartozó Látó-hegyen 47 házban. Az 1800 méteres vil­lanyvezetékre 234 000 forintot költ a tanács község fejlesztésből. pagandamunka. Az fmsz dol­gozói a gazdákat lakásukon keresték föl, s ahova nem tud­tak eljutni, ott nem kötöttek szerződést. — Húsz darabot. — Ő mióta dolgozik? — Irtó régóta. Aztán még hozzáteszi: — Nyolcán éltünk abból a pénzből. — Huszonkét darab magá­nak elég lenne? — Talán. Különben a fene tudja. Nős vagyok, várjuk a gyereket, lakás is kellene, bú­tor, miegymás ... A JÖVŐRŐL — Egyébként szeret itt? — Nem hiszem. Nem. — Le tudná itt dolgozni az életét? — Áh! — Miért választotta ezt a szakmát? Piaci napokon nagy a forgalom a kaposvári vasúti felöljárónál. A gépkocsik hosszú sorban parkíroznak, s néha torlódást okoznak. Miért engedig meg az illetékesek, hogy a járművek itt parkírozzanak? ^őazafelé forró a szája ...Jó lenne meg­Vidám zsivajjal búcsúzkod- tak. Az ajtóban sorban oda­járultak Karistyák Miska elé gratulálni: olyan »hegyi pör- kűtt«-tet sikerített, hogy le­csúszott rá a három demizson száraz kőröshegyi mind egy csöppig. Nyomában a hangulat ugyancsak magasra kúszott. A dűlőmenti szőlőkarók sorra ki­lazultak a kapaszkodó, buk­dácsoló társaság mögött. Lenn már türelmetlenül do­hogott a Warszava. Fénypász­mája pityókásan kalézolt jobb­ra, balra, amint lassan kerül­gette a dűlő hepehupáit. A mű­A Hangulatban kellemes me- gimnazista az első csók előtt, csókolni, itt ül mellettem, s leg volt, még fűtöttek. És — Egészen kiszáradt a torkom, és talán nem is tiltakozna. Jó ez szokás szerint — tele volt ka- a szívem itt lüktet valahol, a sötét, ez a csönd, és őrjítő a posváriakkal. Nem győztek fenn. Marhaság volt kávét in- tán nemsokára búcsúzkodtunk, közelsége... Mégsem visz rá a jobbra, balra bólogatni. A zon- ni, most jó volna az a kis és az egyik cipőm, a fene tud- lélek. A fene azt a hülye fe- gorista — jó nevű zeneszer- szalonspicc ...Ha belegondo- ja hová lett Amikor be- jemet! Kell nekem ilyesmibe zö — saját műveiből játszott lók, tulajdonképpen mit kép­szálltunk, már'ismét a lába- belekeveredni!? Olyan szépen, régi slágerokat. A Három kis zel rólam ez az asszony? Biz- mon volt. Hanem az a per- harmonikusan élünk otthon, tiroli bocit meg a Szabin nők tosan azt, hogy valami prűd tu?!... Isten bizony jóízű a most egészen megzavarodtam.. elrablásából a »Mások vittek szája. Vajon ő mit érzett? De nem, nem, nem akarom TOSSZ utakra engem«-et. Ene­... Juj, de melegem van, és tovább, még gondolatban sem! hogy kóvályog a fejem?! Igen, Krisztinka délutános, ő a 40 egy kicsit sokáig tartott az a fokos kondicionált hőségben ionján. A csók, talán észre is vették, és izzad, hogy mielőbb együtt le- gyenge, a keze feje, ahogy emelte, gyen a bútorunk, én meg itt végigsimított a mellemen. Ta- egy hatvanfokos szájjal csa­lán akarta? Remélem nem vet- kolózzam? Nem visz rá a lé­kelte is őket egy kicsit reked­tes, de azért kellemes bari­kávé forró volt és Az asszony elmélázva dúdól­pali vagyok. Nem tehetem hogy csak itt ülök, mint egy fadarab. Azután a pertu után?... Huhh! Tulajdonkép­pen gyáva disznó vagyok, attól félek, hogy visszautasít! Persze ez is több a semminél... Kár ték észre ... S most itt ül, csak lek. Én mindig becsületes és tó akkor csúszott a tízesre, ül meg ül egy kukk nélkül már őszinte voltam, és mindent el- mióta! Megbánta vajon? Nem mondtam neki... Megígértük, gáttá a szöveget: '■'■De most az lenne azért. Micsoda szája van! élet kijózanít __« Az óramuta- Nem várok tovább, most hár­m at számolok, és megfogom a kezét. Egy ... Kettő ... Kettő és fél... Há-rom! — Talán mehetnénk is? ... Nagyon siet? ... Persze, úton meglódult, és egykedvűen hinném. Gyáva kukac. Jaj, hogy mindig őszinték leszünk, hiszen maguk alig egyéves há .......................... akkorát tudnék most csókolóz- és mindent elmondunk egymás- zaso^ mPg... jó. Krisztinka n i, hogy...! Egy kicsit -vé- nak. Nem, nem tehetem... nehogy hátrakösse a sarkát. nyelte a kilométereket. Az asszony még egy kissé letlenül — most zökken a ko- Illetve ... Azaz ... Tíz előtt öt mámorosán, minden ok nélkül Csi... Így ... Kanyar... __ perccel már kijönnek az orsó­f elkacagott. Zsebkendőjével Semmi hatás! Szétpattan a ha- zóból, és mennek öltözni. Ak­óvatosan letörölte szájáról a lántékom!... Még egy ilyen kor már nem dolgozik ... Az­rúzst, majd kényelmesen hát- maflát?! Nemsokára tíz óra, tán hátha ő is beszélget, vagy aYszönyt radőlve, jóleső-ernyedten még van egy dobása, ha addig szemez valakivel a lépcsőn le- A sárga szemlélte a gépkocsivezető tar- se t^r észre, feladom, slussz!.. fele menet? Krisztinkának mohón nyalták végig a beton A férfi, rákönyökölve az el- fép> bosszú haja van, sokszor hid felszínét. A férfi ezt fi­....... .................. kontyba tűzve hordja. Knsz- avPite s o ules tamlajara, a fenykevek flnha szereti, ha tetszik, ha ...... .... útját figyelte. megfordulnak utána... Tíz molyán. Lehet. De most, azt kóját. ... Fél tíz múlt tíz perccel, éjfélre ágyban leszek. S ha Ta­más még nincs otthon, már al­szom is. Hanem ez az este?! Micsoda marhaságokra kép Az asszony egyenes derékkal ült, és kitartóan nézte a gép­kocsivezető tarkóját. Lassan, nyugodtan elhúzta a kezét, egy kis ideig a szatyrában koto­rászott, és előhúzott egy cso­mag Fecskét. Rágyújtottak. A férfi egy mélyet slukkolt, és kifújta a füstöt. Valami üres, felemás nyugalom szállta Magázott. Nem vette ko- ™.e9' Vg* érezte magát, mint r, lőhet Do azt. kiscserkesz korában, amikor — Nem, dehogy, hová gon­dol?!... Csak... Ebben maradtak. A férfi fi­zetett, és maga elé engedte az fénycsóvák ismét .. Csak azt tudnám, hogy ke-órakor megcsókolom! És hall- hiszem,'illene kezdeményeznem nap.\ jótettét gyakorolva föl­, , . ___ __^„7. _'7„ ~ n:~ _ ’ . - HPmfpito onoi nommolr n nenmnn­r ült a kezembe a cipője. Mi- gatok róla, mint a sír. valamit... Vajon belemegy-e sefteUe egy néninek a csomag­sek az emberek ilyenkor! Én is csoda temperamentum! Igazán Az asszony törte meg a csen- m^n a játékba? Talán... Hol jót, s közben ottha,gyta a vo- ...... _______"r. „___ kíki:_T.- ___ ___. Aot . , ,J. - — _ natia. Varhatta a kővetkezőt.. . t iszta hülye vagyok. Arra még bűbájos, ha iszik egy csöppet, det. emlékszem, hogy pertut ittam. Eredeti a humora, és ő a tár- — Mindjárt Lettén vagyunk, vele, s egy kicsit tovább is ott saság lelke. Remek asszony. Ne igyunk egy kávét? felejtettem a számat az övén,. Kollégának is az, okos, intelli- — De, azt hiszem, az jó lója. De én tiszta őrült vagyok, is kezdjem? Talán először a kezét... csak úgy világít natja. Várhatta a következőt__ H átradőlt az ülésen. A kocsi Ott tartja az ölében, . “-f a itum világít a fehér csuk- \ass“n, megtelt fanyar dohány­füsttel. Hm. Nem eseti rosszul.., Azu- gens. És csinos. Szép rajzú és lesz. és olyan lámpalázas, mint egy Wallinger Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom