Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

A Z MSZMP MEGVET RI70TT5ÁGA ES A MEGYE! TANÁCSLÁPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag Négy lány egy udvarban Egy vidám estét tölt el a kis bányászfaluba vetődő társaság a helybeli fiatal ta­nítónőkkel. A társaság egyik tagja újságíró, aki szí­nes riportot ír a négy ked­ves mosolyú, láthatóan elé­gedett lányról. A film azon­ban behatol az eldugott kis faluban élő pedagógusok mindennapjaiba, és őszinte hangon szól fiatal értelmi­ségünk hivatásteljesítésének és magánéletének proble­matikájáról. A négy fiatal tanítónőt Törőcsik Mari, Dallos Szilvia, Nagy Anna és Parragi Mária formálja meg; a film szereplői rajtuk kívül Szirtes Adám, Gábor Miklós, Szabó Gyula és Gobbi Hilda. A forgató- könyvet Solymár József ír­ta, a rendező Zolnay Pál. Barátságot kötöttek a galántai és a tabs gimnazisták Kirándulásra készültek a tavasszal a Tabi Rudnai Gyu­la Általános Gimnázium II/A osztályának diákjai. Levele­zés útján kapcsolatot teremtettek a csehszlovákiai Galánta általános középiskolájának egyik osztályával. Az első leve­let több is követte. Programokat terveztek, és megállapod­tak egy cserekirándulás időpontjában. Így jutottak el a ta­bi gimnázium mostrnj Ili/A osztályának -tanulói július második felébon egyhetes szlovákiai kirándulásra Kodály Zoltán szülővárosába, Galántára. Az ottani középiskola diákjai nagy szeretettel fogadták magyarországi társaikat, akik négy galántai tcnár kíséreté­ben felejthetetlen kirándulásra indultak a természeti szép­ségekben bővelkedő vidéken. A diákok Pozsony, Vöröskő vára, Nagyszombat, Pöstyén, Trencsén, Trencsén-Teplic, Liptószentmiklós; a döményfalvi cseppkőbarlang, Tátra- Lommic, Késmárk, Lőcse, Krasznahorka, Léva Igló, Beszter­ce és Nyitra nevezetességei, töiténelmi emlékei, majd Alsó- sztregován Madách, Szklabonyán Mikszáth szülőházának megtekintése után tértek vissza Galántára. Itt műsoros es­ten és táncmulatságon ismerkedtek a két osztály fiataljai. A galántai testvérosztály tanulói augusztus második fe­lében viszonozták a látogatást. Siófok, Balatonfüred és Tihany megtekintése után Tatra érkeztek. A III/Á-sokkal közös ebéden, családlátogatáson vettek részt, majd autó­busszal újabb Balaton körüli kirándulásra indultak, és há­romnapos pesti városnézés' után tértek vissza városukba. A találkozások során a két osztály fiataljai megszeret­ték egymást, s azóta egyénileg is tartják a kapcsolatot. A tabi diákok a jövő nyárra kéthetes kirándulást, két év múlva pedig közös érettségi bankettet és csehszlovákiai, illetve magyarországi körutat terveznek. W. E. r Ujabh érveket! TEKOZLO SZÍV A Nobel-díjas író, Fran­cois Mauriac egyik leg­népszerűbb müvének, a ma­gyar fordításban Tékozló szív címen megjelent regé­nyének szélesvásznú francia filmváltozata erőteljesen iz­zó dráma. Főhőse Therese, a szenvedélyes lelkű, énjét kereső fiatal vidéki lány, aki a család fullasztő lég­köréből eljut a házassága még ridegebb, fojtogatőbb börtönébe. A főhőst Em­manuele Riva, a Szerelmem Hirosima, a Kápó és az Adua és társnői című fil­mek főszereplője játssza, aki ezért a nagyszerű ala­kításáért az 1962. évi velen­cei fesztivál legjobb női alakításának diját kapta meg. Ismerjük ugyebár azt a tör­vényszerűséget, hogy nem elegendő csupán valamire ki­jelenteni: nem tetszik. Ez így magában semmi. Meg kell in­dokolni, mennyiben nem tet­szik, miért nem tetszik — no és hogyan lenne jó. Ez így he­lyes, így van rendjén, ez ter­mészetes. Az sem vitatható, hogy »van­nak még hibák«, van még mi­re rámondani: nem tetszik. Nem azért, mert kákán is cso­mót kereső típus vagyok, de el szoktam olvasni sajtónk olyan jellegű termékeit is, amik ezekre az úgynevezett »negatív« dolgokra utalnak. Valami azonban egy idő óta szöget ütött a fejembe. Beval­lom azt is, hogy eme szög fő okozója közkedvelt viccla­punk. Olvasótársaim előtt is­meretes, hogy az irónia és a humor eszközével hétről hétre mennyi »nem tetszik« írás lát napvilágot a lap hasábjain. Benzint loptak az erdészettől Néhány »élelmes-« nagyberé- nyi motoros úgy gondolta, mi­nek pazarolja a pénzét üzem­anyagra, amikor az erdészet­nek ott van az erdőben őrizet­lenül egy hordó benzinje. Nem tudni, kinek jutott eszébe, de az biztos, hogy a hordó hama­rosan kiürült. Fonyó Ferenc egy alkalommal arra kérte Horváth Istvánt, hogy vigye őt el Kisbárapátiba futballozni. Amikor a motoros közölte ve­le, hogy nincs benzinje, Fonyó azt válaszolta: sebaj, van az erdőben, majd megtankolnak abból. Így is tettek. A példát követte Tímár Gyula, Sárkány István, Balogh Gyula is. Egyé­Tökéletes felszerelés ni akciójukat az erdészet 90 li­ter benzinje bánta. A Tabi Járási Tanács meg­büntette az »élelmes« motoro­sokat. Arról viszont nem szól a fáma, hogy mit kapott az, aki őrizetlenül hagyta az erdőben az üzemanyagot... Levél ömtiaganntak En mindig azt hittem, hogy a levelet másoknak küldi az em­ber. Most kiderült, hogy egy csudát! önmagának írja. Hihetetlen? Pedig így van. Aki nem hiszi, hallgassa meg a következő történetet. A múlt pénteken a kaposvári főpestán egy expressz levelet ad­tam föl Budapestre. Bíztam benne, hegy a címzett szombaton meg­kapja. Befizettem a 2,60 forintot, megvártam, mig felragasztják a címkét. Vártam a választ. Ma meg is jött. Igaz, elég fura módon. Nem a címzett, hanem a kaposvári Mezőgazdasági Technikum válaszolt. A kék borítékban az én levelem volt, rajta az expressz címke — bélyeg nélkül. Azóta töröm a fejemet, de nem értem, hogyan került a levél a mezőgazdasági technikumhoz. A posta tehát összekeveri Budapestet Kaposvárral. Na, mindegy, megírok egy másik levelet, az talán több szeren­csével jár ... K. I. Ez eddig rendben is van. De ... Ami először kitűnően szórakoztatott, az most már lassan kezd határozottan bosz- szantani. Arra célzok, hogy a »valami nem te.tszik«-re érv­ként egy idő óta csak a külföl­di vendéget olvasom, Hogy aszondja: Rosszul zár Kacsmar Vince új lakásában az ablak — mit szól a külföldről érke­zett rokon az építőiparunk gondosságáról?!; Nem lehet a balatoni halsütőnél halat kap­ni — mi lesz a véleménye a külföldi vendégnek?!; Eldobál­ják a villamosjegyeket, ciga­rettacsikkeket az utcán — mit gondol az idegen turista a mi tisztasági mozgalmunkról?!... Satöbbi. Sorolhatnék még ren­geteg példát. A hivatkozási alap mindig a külföldi vendég, a hiba sürgős kijavításának indoka az idegenforgalom. Nem azért mondom, lényeges dolog ez. De — az ördög vigye — jó lenne már valami újabb érvet is hallani! En például rendkívül boldog lennék, ha egyszer azt olvas­nám: »A szomszéd lakóházból Kovács Pistával beültem egy kávéra a »Zacc nélkül« presszó teraszára. Legnagyobb meg­döbbenésemre az asztal térítő­je csupa piszok volt. Nem azért a húsz fillérért, de majd el­süllyedtem az én jó Kovács barátom előtt, aki a szomszéd házból idefáradt. Mindenki tudja róla, hogy sosem jár presszóba. Mit szól, hogy ilyen nálunk előfordulhat?« Ez is érv! Nem?! V. M. GlOOOOCOOOOOOOOOCOCOOOClOOOCNXXXXXXXXXXX^OOOOOOOCOOCOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXX) Attól még lehet véleményem Mi a giccs és mi az abszt­rakt? Ezt a kérdést tettem föl több fiatalnak. Váratlanul, vá­logatás és minden megbeszélés nélkül — s a válaszok is kere­setlenek, egészen ötletszerűek voltak. így általános képet ad­tak arról, hogy fiataljaink — sokan gimnáziumi érettségijük ellenére — hadilábon állnak a képzőművészet legelemibb fo­galmaival. Riba Jolán ipari tanuló a Textilművekben. Magas, hosz- szú hajú, vékony lány. Tizen­hat éves, nyolc általánosa van. — A giccs szerintem az, ami nem szép. Olyan egyszerűen bonyolult. Nem. Inkább túlzsú­folt. Az ilyen képen ütik egy­mást a színek, és olyan egysze­rűnek, primitívnek látszik. Így nem is tudom meghatározni olyan pontosan, de ha látom, meg tudom mondani egy pilla­nat alatt. Az absztrakt... az kicsit olyan... Szóval az is egyszerű, de szép. En az olyan absztraktot szeretem, ami ért­hető. Mutatok neki két képet. Egy portrét és egy kockákra bontott kompozíciót. Az első kép tet­szik neki, különösen azért, mert csupa kékből, van, s ettől kicsit olyan, mintha negatív lenne. A kockás kompozíciói nem érti. Jó érzékkel megsej­ti, hogy ezt nem érteni kell: — Nem tudom mit jelent, de jók a színei. — Ki ten nád a lakásod falá­ra? — Nem. Azért annyira nem tetszik. Koch Ibolyával a vonaton beszéltem. Visszakérdez: — Mi az az absztrakt...? Mondom, hogy »elvont«. — En még csak igazi képet láttam, olyan elvontat soha. Reprodukciókat mutatok ne­ki. Barabás, Szinnyei, Czóbel és Egry. Mindegyik tetszik ne­ki. * ^ — A három fiatalembernek vi­szont van véleménye. Ezt elő­ször is az alábbi jelenetből tudtam meg: Fonyódon mögöt­tük mentem a falu felé, s szemben egy fiatal lány jött. Mikor a lány elment mellet­tük, egyikük megjegyezte: Mi­lyen ronda! A lány nem sütöt­te le a szemét, hanem vála­szolt: Nem lehet mindenki olyan szép és annyira hülye, mint maguk. Mindjárt megszólítottam őket, s a kislány is maradt. Először azt tisztáztuk, hogy arcvonásairól senki sem tehet. A lány előszedte a tükröt és rögtön bizonyított is: a fiúk sem dicsekedhettek eget verő szépséggel. A matrózinges Kovács Csa­ba, a pécsi Gépipari Techni­kumba jár, János Győző »sza­badúszó«. (Pincérkedni akart a nyáron a Balaton-parton, de későn ébredt föl.) A szőke Mar­ton József a legidősebb, jog­hallgató. A sovány kislány, Csiszár Márta, egyelőre még veszpré­mi, de nemsokára Kaposvárra költözik — egy hónap múlva lesz az esküvője. A pihenőnél képzőművészeti vitát rende­zünk egy percen belül. Győző kijelentette, hogy ez neki magas. De aztán meggon­dolta és közölte, hogy Tulaj­donképpen a természet is egy giccs — és a Balatonra muta­tott. — Különösen ha alkonyo- dik. Márta a gimnáziumban ta­nult művészettörténetet is. — Igenis van létjogosultsága az absztrakciónak. No, azt azért nem hiszem, hogy maga gépiparis tudna olyat festeni. Manapság mindenki rohan, és az nagy dolog, ha valami gon­dolkodásra kényszeríti a roha­nó embereket. — No, de ha nem lehet érte­ni — ellenkezik a joghallgató. — Szerintem nem kell min­dent megérteni. Így van ez a zenével is. Aki azt mondja, hogy Bartókot képtelen felfog­ni, de Beethovent érti — hát az hazudik. Mert Beethovent sem érti — nem is lehet érteni — érvelek. — Mégis más. Talán úgy kel­lene mondani, hogy tetszik vagy nemv— szól közbe János Győző. — Hát te miért csikorogsz? — kérdi a szőke. — Az előbb kijelentetted, hogy te nem ér­ted ezt. — Attól még lehet vélemé­nyem. Picasso neve sűrűn röpköd a levegőben. Márta a kék kor­szak mellett kardoskodik. — Én olvastam is egy nyi­latkozatát, amiben kijelentette az öreg, hogy átverte a világot. — Ja — mondja tömören Győző, és rögtön anekdotákat mesél, hogy egy párizsi kiállí­táson egyszer egy ecsettörlő rongy nyerte meg az első dí­jat. A parázs vitát Márta zárta le: — Nekem sietni kell. Csak azért maradtam, mert érdekelt a téma. Maguk pedig, fiatal­emberek, úgy látom elég értel­mesek, ígérjék meg, hogy ha absztrakt festménynek is tar­tanak egy fejet — véleményt nem nyilvánítanak róla ... S. Nagy Gabriella T»PP A tanító bácsi a kísértés fogalmát magyarázza: — Például neked, Pétiké, sohasem jutott eszedbe, hogy a konyhaasztal sarkán fele­dett aprópénzt észrevétlenül zsebrevágd? Mire Pétiké: — Még nem, de nem rossz tipp! Csere Jutka, az ifjú pedagógusjelölt, édesanyja szerint nem értékeli a drága holmikat. Kedvence, egy ócska tvisztpulóver, amely legutóbbi hazatérésekor hiány­zott a bőröndből. A mama ki­mondhatatlan örömmel értesült arról, hogy leánya eladta hat­van forintért. Sajnos boldog­sága nem tartott sokáig, mert Jutka bűnbánóan bevallotta: — Másnap visszacseréltem egy szoknyáért. . . Kutyahotel Dubrovnyikban kutyahotel nyílik, külön bejáratú, egy­ágyas boxokkal, luxus étte­remmel. Az étlapon minden időben: meleg és hideg cson­tok. Végre egy resti, ahol nem­csak a pincér harap. Felfedezés Adenauer a közeljövőben Franciahonba látogat, ahol ünnepélyesen a Francia Iro- dalomművészeti Akadémia tagjává választják. A jeles intézmény a jelek szerint fiatal tehetségek fel­karolásával foglalkozik. Fájdalomdíj Salisburyben egy fogorvo­si rendelőben toboroznak zsoldosokat Csőmbe számára. Bár a jelentkezés fájdalom- mentes, komoly fájdalomdíj­jal kecsegteti a zsebbánta- lornban szenvedőket. Szülés engedéllyel Londonban, az úgynevezett szociál-pszichiátria első nem­zetközi kongresszusán S. R. Slawson amerikai professzor kijelentette: néhány nemze­dék alatt alapvetően meg le­hetne változtatni az egész emberiség képét, ha kimon­danák, hogy csak megfelelő engedéllyel születhetnek gyermekek. Különös elméle­tének alátámasztására előad­ta, hogy nem egy országban kötelező az orvosi vizsgálat házasságkötés előtt, de abba nem avatkoznak bele a szak­emberek, vajon a szülők al- kalmasak-e a gyermek felne­velésére. Ezen a bajon segí­tene a »szakorvosi engedély«, amelyhez a gyermekszülést kötni kellene. * * * Az arab országok elhatá­rozták, hogy bojkottál ják Sophia Lorent és legújabb, Judith című filmjét, amelyet most forgatnak Izraelben. Attól tartanak, hogy a film propagandát csinál Izraelnek és a cionizmusnak. Ha ez be­bizonyosodik, a jövőben egyetlen arab ország sem mutatja be Sophia Loren filmjeit. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanáé* lapja. Főszerkesztői WTRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka s. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadd: Szabó Gábor Beküldött köziratot n<»m ftrzíinfc meg. és nem adunk vissza, verieszti: a Magvar Posta. Elő­fizethető a hetvi postahivataloknál és Dostáskérbeeitőknél. Előfizetést dti *»s\ nőnapra 12 Ft index: 25061. Készült a Somogy megvei Nvomrta- t ipari Vállalat kaposvári üzemében, i Kar 'Svár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom