Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-11 / 213. szám
VfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Jit A > 50 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 213. SZÁM ♦ PÉXTEX, 1964. SZEPTEMBER II. Mai számunk tartalmából: Egy taggyűlés tanulságai (3. o.) Otthonunk (5. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA (* int;-<?rr ' .... .............. ........... . ‘ ' ( 6. o.) iiiiiniiiHiniiiiiííiiiiiiiiiiiiiiffliiiiniif I1IIIIIII!!I!II!9III1III!IIIIIIIIIII!IIIRB SRDACNO P0Z9RAVUHM0 U NASOJ DOMOVIHIIRUGA JOSIPA BROZA IIIA, PREDSEDHIKA SOCIALISIICKE FEDERATIVHE REPOBLIKE JUGOSIAVIJE! Szívélyesen üdvözöljük hazánkban Jőszijí Broz Tito elvtársat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét! A levelező tanárképzés feladatairól tanácskoznak Siófokon Tegnap délelőtt Siófokon megkezdődött a pécsi Tanárképző Főiskola konzultációs központ-vezetőinek kétnapos értekezlete. A főiskola vezetőin és tanárképző tanszékvezetőin kívül részt vesznek a tanácskozáson a kilenc dunántúli megye és Pécs tanácsi elnökhelyettesei, művelődésügyi osztályvezetői, a megyék konzultációs központ-vezetői, valamint a tanító- és tanárképző főiskolák képviselői; s ott volt a vendéglátó Somogy megye több párt- és tanácsi vezetője is. A tanácskozást dr. Kassai János, a Somogy megyéi Tanács V. B. titkára nyitotta meg, majd Márk Bertalan, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója elmondotta, hogy a feladat: megkeresni a levelező tanárképzés színvonalemelésének lehetőségeit. Ez a színvonal azonban csak szoros tanulmányi fegyelemmel biztosítható. Az a cél, hogy a hallgatók ne csak ma, hanem a jövőben is helytálljanak. Dr. Kálmáchey Zoltán, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese ezután beszámolt a levelező tanárképzés múlt évi tapasztalatairól. A főiskola négy és fél ezer hallgatójának mintegy kétharmada — több mint háromezren — levelező hallgató. Képzésük, vizsgáztatásuk igen nehéz feladat. A hallgatók tekintélyes százaléka azonban alapos indok nélkül elhalasztja a vizsgáit. Most szeptemberben mintegy másfélezren utóvizsgáznak — sajnos az igazgatójuk hozzájárulásával. Ez nagy terhet ró a főiskolára. A továbbiakban megszigorítják a vizsgáztatást: csak a konzultációs központok engedélyével, rendkívül indokolt esetben lehet vizsgát halasztani — mondotta, majd a fölvételi vizsgák tapasztalatairól és a konzultációs központok eredményesebb működésének lehetőségeiről szólt az előadó. Ezután Varga István, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője referátumában ismertette Somogy szaktanári állományának fejlődését és a megyei konzultációs központ egyéves működésének tapasztalatait. Hangsúlyozta az osztályvezető, hogy a továbbiakban hatékonyabb ellenőrzést kell végezniük, mivel a hallgatóknak körülbelül a fele nem tett eleget vizsgakötelezettségének, és a vizsgázott hallgatók tanulmányi átlaga sem kielégítő. Az értekezlet előadói és a hozzászólók is kiemelték: a konzultációs központok — a fogyatékosságok ellenére is — jó munkát végeztek a múlt évben. A részvevők délután megtekintették a szárszói József Attila Emlékmúzeumot, és ma délelőtt az 1964—65-ös év szervezési feladatairól folytatják tanácskozásukat. fi feladatairól tanácskoztak a járási vezetők a megye ve élőivel Tegnap a megyei pártbizottságon a járási pártbizottságok első titkárai és a járási tanácsok elnökei tanácskozást tartottak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Tobak István, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője és Dombóvári László, a párt végrehajtó bizottságának tagja. A tanácskozáson a járási vezetők beszámoltak az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről, az őszi tennivalókra való felkészülésről és a tervkészítésről. Értékelték az állattenyésztés fejlesztési és a felvásárlási tervek alakulását. A beszámolókat és az előadásokat vita követte. Megnyílt a korszerűsített bútoráruház Kaposváron Függönyök és szőnyegek is vásárolhatók az üzletben A Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat 700 000 forintos költséggel korszerűsített kaposvári bútorüzletét tegnap délelőtt nyitották meg újra a vásárlóközönség előtt. Az impozáns, modern üzlet városunk egyik dísze lett. Növekedett a belső területe, és most már kellemes körülmények között válogathatnak a vásárlók a kiállított sok szép bútor között. Rajta Mihály, a vállalat igszg"t"« megnyitó beszédé, ben ~v' • " V'gva mr «!• dik a bútorfórgalom. 1957- ben még csak 8 000 000 forint volt a bevétel. 1963-ban viszont 24 000 000 forint értékű bútor talált gazdára. Ebben az évben nyolc hónap alatt 15 000 000 forintos forgalmat bonyolítottak le. Az új bútorüzlet lakberendezési áruház formájában működik ezentúl; a Belkereskedelmi Minisztérium döntése szerint egy helyen árusítják a jövőben a bútorokat és az egyéb lakberendezési cikkeket: a függönyöket, a szőnyegeket. Az áruházban állandó jellegű bútorkiállítás is lesz Már most megtekinthető például a Somogy megyei Faipari Vállalat legújabb gyártmánya, a hangulatos Balaton-garnitúra. GARATOK TALÁLKOZÁSA Népünk kedves vendégeket fogad. Barátok látogatnak hoz. zánk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, felesége, Jovanka Broz asszony, valamint több jugoszláv államférfi. A magyarokat és a jugoszlávokat történelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácsolódtak, amikor vállvetve küzdöttek a szabadságért és a társadalmi haladásért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegyvert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték függetlenségüket. A törökök -elleni honvédő harcok idején Hunyadi Szendrő vára alatt, és Nándorfehérvár falainál csatázott, a parasztlázadásokban magyar és horvát jobbágyok közösen szálltak szembe a hűbérurakkal, a Vajdaságban pedig magyar, szerb és horvát proletárok együtt vívták harcukat a tőke ellen. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyültek a második világháború éveiben, amikor népeinket a hitlerista hódító sanyargatta; amikor legjobbjaink hősi harcot vívtak a nemzeti felszabadulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközösségünk az elmúlt 20 esztendőben új tartalommal gazdagodott, mert népeink hozzáláttak annak az évszázados elmaradottságnak a legyőzéséhez, amelyet a néJoszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéinek főtitkára. pi hatalom a tőkés múlttól örökölt. Most tehát már nemcsak a közös történelmi küzdelem fűz össze bennünket, hanem a jelen és a jövő is; mindkét ország elindult a szocialista társadalom építésének útján, sajátos viszonyainak megfelelően munkálkodik a jobb, gazdagabb és kulturáltabb élet megteremtésén. Feladataink és céljaink azonossága a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsözően együttműködjünk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt. Az utóbbi években Magyarország és Jugoszlávia között elmélyült a gazdasági együttműködés, amelynek fejlesztésére együttműködési bizottság alakult. Árucsereforgalmunk évről évre növekszik. Lehetőségek kínálkoznak a termelési A minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A nehézipari miniszter jelentést tett a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény végrehajtásának helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta, tudomásul vette és határozatokat hozott arra, hogy a kapcsolódó beruházások előkészítésére irányuló tevékenységet erősíteni és gyorsítani kell; a feladatok végrehajtásában érdekelt szervek munkájának hatékonyabb koordinálására a Minisztertanács kormánybi. zottságot nevezett ki, ennek elnöke a nehézipari miniszter. A Minisztertanács a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1965-ben a termelőszövetkezetek további fejlődését. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az igazságügyi szakértői kérdés rendezésére. A közlekedés- és postaügyi miniszter a Brnói Nemzetközi Vásáron vezetésével részt vett kormányküldöttség útjáról számolt be a kormánynak, amely a beszámolót tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. • * * A Minisztertanács ülésén hozott határozat szerint az állam a jövő évben is több féle támogatással segíti a termelő- szövetkezetek további fejlődését. Támogatást kapnak a szövetkezeti gazdaságok elsősorban a talajjávítási, talajvédel_ mi, vízrendezési, rét- és legelőgazdálkodási munkák elvégzéséhez. A rendelkezések előmozdítják, hogy a termelő- szövetkezetek minél nagyobb mértékben saját erejüket vessék latba az ilyen munkáknál. Kedvezményeket kapnak növényvédő szerek vásárlásakor is. Továbbra is érvényben maradnak az eddigi juttatások a közös állatállomány fejlesztése céljából, hasonlóképpen a gép. állomási munkadíjak tekintetében is. A határozat kimondja; szükséges, hogy a termelőszövetkezetek a jövőben szakembereiket elsősorban a tagok, illetve gyermekeik köréből képezzék. Az arra rászoruló termelőszövetkezeteknek az állam az eddiginél nagyobb támogatást nyújt ahhoz, hogy egyetemeken, főiskolákon vagy felsőfokú technikumokban tanulók számára ösztöndíjat adhassanak. (MTI) kooperáció bővítésére is, elsősorban a gépiparban, az energetikai iparban és a népgazdaság más ágaiban. A kapcsolatok bővítésen jelenleg 18 vegyesbizottság dolgozik, amelyek eredményesen kutatják a gyártásmegosztás, a profilcsere és az összefogás sok más hasznos formájának lehetőségeit. Gazdagodtak politikai és társadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: felelős ál- lamférfiaink többször találkoztak az utóbbi években. Ezek a véleménycserék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erősödnek a szocializmust építő népek kapcsolataira jellemző baráti szálak, egyre eredményesebben segítjük egymást nemes céljaink elérésében, a szocializmus építésében. Népünk örömmel látja, hogy a jugoszláv nép a félszabadulás után gyökeresen átalakította az ország képét. Megingathatatlan akarattal újjáépítette hazáját, majd hozzálátott a szocialista jövő megalapozásához. Megvalósult Jugoszlávia népeinek egysége; az ország nemzetiségei egyenjogúak és közös erővel munkálkodnak hazájuk javára. Magyarország és Jugoszlávia barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború és a háború veszélyével járó erőpolitika szűnjék meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindkét kormány gyakorlati tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés eszméje. Közös célunk a leszerelés előmozdítása, az imperializmus, s különösen a nyugatnémet militari zmus fékentar. tása, a gyarmatosítás és annak modern változata, a neokolo- nializmus felszámolása, a népek önrendelkezési jogának biztosítása. Nagyra becsüljük J ugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a társadalmi haladás meggyorsítására, és szilárd meggyőződésünk, hogy összefogásunk jól szolgálja a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség ügyét. őszintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai magyarországi látogatásuk során megismerhetik népünk vívmá. nyait, találkozhatnak a magyar dolgozókkal és személyesen is tapasztalhatják a szomszédos szocialista ország iránti baráti érzelmeinket. Meggyőződésünk. hogy a két ország vezetőinek találkozói gazdagítják és még szorosabbra fűzik Magyarország és Jugoszlávia együttműködését, népeink, a szocializmus és a' világbéke javára. Szeretettel köszöntjük Jugoszláv vendégeinket és «ívből kívánjuk, érezzék jól magukat hazánkfián
