Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

Sümeget Néplap MS:ZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A VEGYE! TANÁCS LAPJA A fiatalkorú bűnözésről Az egyik szabadstrandon tetten értek egy fiatalembert, amint összeszedegette a szana­szét hagyott ruhaféléket, tás­karádiót, táskákat. »Alkalom szüli a tolvajt« — mondta, nem is tagadva, hogy nem először él vissza mások gondatlanságá­val. Ilyen és hasonló esetek nyá­ron elég gyakran, fordulnak elő, különösen a Balaton part­ián. Az alkalom-szülte tolva­jok között sok a fiatalkorú, s ebből néha tévesen szűrik le azt a következtetést, hogy el­szaporodott nálunk is a fiatal­korú bűnözés. A valóság mást mutat. A 13 éven aluli lakosságnak, a fia- talkorúaknak mindössze fél százaléka, mintegy 3500—3800 fiatal fölött ítélkezniek évente a bíróságok. Az indító okok különbözőek, de szinte vala­mennyi fiatalkorú bűnözőnél hiányzik az ok, ami a felszaba­dulás előtt csaknem egyetlen volt: a rászorultság. Pedig a fiatalok által elkövetett bűn- cselekmények többsége — 50— 56 százaléka — vagyon elleni bűntett; legtöbbször személyi vagy társadalmi tulajdon elle­ni lopás. Az okok között — térjünk vissza az üdülőhelyi lopások példájára — nagy szerepet ját­szik a gondatlanság. 1st nem csupán arról van szó, hogy a felnőttek széjjelhagyják hol­mijukat, s ezzel alkalmat ad­nak. Elsősorban abban áll a gondatlanság, sőt felelőtlenség, hogy sok szülő elengedi »egy kis balatoni kiruccanásra« gyermekét néhány forint zseb­pénzzel vagy anélkül. Akadnak gondatlan szállásadók is. A jó kereset reményében, szobát ad­nak egy-két napra néhány fia­talnak, mit sem törődve azzal, hegy akár fiatal fiúk és lányok együtt költöznek be a szobába — s aztán a rendőrségen foly­tatódik a történet: az alkalmi lakók kifosztották a szállás­adót. Gondatlanság az is, ha a szü­lők anélkül engedik a fővá­rosba fiaikat-lányailcat, hogy előzőleg munkaalkalomról, la­kásról gondoskodnának szá­mukra. Így történhet meg, hogy az utcán, a pályaudvaro­kon céltalanul csatangoló fia­talok végül a rendőrségre ke­rülnek; az előállítottaknak Budapesten csaknem a fele vidéki. S ebben még nin­csenek benne azok, akikről csak később — esetleg a vád­lottak padján — derül ki, hogy idegenként jöttek a nagy­városba, ott rossz társaságba kerültek. Ha a szülők mellett maradnak, talán soha nem lett volna összeütközésük a tör­vénnyel. Mint ahogy azok a fiatalok is csak szórakozni akarnak, akik — ugyancsak a felnőttek gondatlanságából — zúgkimé- résekben bort, rumot, pálinkát kapnak, s ittas fővel garázdál­kodnak. Mire a szülő ráébred felelősségére, a gyereke már a bíróság előtt áll erőszakosko­dás, botrányokozás, vagy testi sértés miatt. Hazánkban a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmé­nyek száma — számokban és arányokban is — sokkal ki­sebb, mint a nyugati, kapita­lista országokban. Elsősorban azért, mert nálunk senki sem szorul rá, hogy lopásból, rab­lásból tartsa fenn magát. A ja­vuló életkörülmények termé­szetesen magukkal hozzák a bűnözés — és ezen belül a fia­talkorú bűnözés — csökkenté­sét. De a megszűnésről még korai volna beszélni. Nincse­nek nálunk olyan hírhedt ga­lerik, mint Nyugat-Németor- szágban, vagy Franciaország­ban, olyan »dühöngő ifjúság«, mint Angliában, de az alkalmi­lag összeverődött társaságok nálunk is követnek el — néha csak csínylevésnek szánt — bűnöket. Ilyen például a gaz­dátlanul hagyott autók feltö­rése, egy kis »kocsikázás« ürü­gyén a gépkocsi tönkretétele, ami megint csak a rendőrségen szokott végződni. S az ilyen al­kalmi csoportosulásokba csak­nem mindig bekerül egy-két visszaeső bűnös — akár fiatal, akár felnőtt — aki a könnyen befolyásolható fiatalokat rá tudja vinni a bűnözés útjára. Pszihológusok, pedagógu­sok, bírák és rendőrök — ná­lunk is, külföldön is — rég­óta kutatják a fiatalkorú bű­nözés okait, megelőzésének le­hetőségeit. A szálak legtöbb­ször a szülőkhöz, a nevelőkhöz vezetnek. Ahol a szülök ittasan járnak haza, ahol rendezetlen a családi élet, apa, anya külön él, s nincs, aki a gyerekkel törődjön, könnyebben érvénye­sül a rossz társaság hatása. Az iskolába rendszeresen járó, ta­nulmányaikat komolyan vevő fiúk és lányok között nagyon ritkán akad olyan, aki össze­ütközésbe kerül a törvénnyel. A börtönbe, javító-nevelő in­tézetbe került fiatalok között végzett felmérések is azt mu­tatják, hogy a legalacsonyabb műveltségűek közül kerül ki a legtöbb fiatalkorú bűnöző, míg a középiskolába járók, vagy szakmát tanulók közt a legkisebb az arányuk. A siílyo- sabb bűnnel terheltek és a visszaesők között szinte egy sem akadt, aki legalább né­hány komoly könyvet olvasott volna életében. Talán úgy is lehetne mondani: bűnözés el­len jó orvosság a művelődés. Még ennél is jobb: a gondos, szülői felügyelet. Akik pedig ettől valamilyen okból meg vannak fosztva, azoknak, inté­zet kellene, olyan, ahol nem bűnözőkkel, hanem rendes, de otthon nélkül álló fiatalokkal lehetnének együtt. Ilyen inté­zet van ugyan néhány, de az igényekhez képest még túl ke­vés. Az is jó orvosság lehet, ha minél több alkoholmentes szó­rakozóhelyet létesítenek a fia­taloknak. A 18 éven aluliak számára tilos az alkohol ki­szolgálása — ez jó intézkedés és ma már kevés kivétellel be is tartják. De a fiatalok szóra­kozni szeretnek, s ehhez az eddiginél több lehetőséget kell nekik teremtem. Olyanokat — legalább minden megyeszékhe­lyen — mint a budapesti Ifjú­sági Park. A nyáron egyes helyeken el­szaporodott, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények is figyelmeztetnek arra, hogy sok még a tennivaló. Legyen minél több alkalom — hogy fiataljainkból hasznos, dolgozó emberek váljanak. Hi­szen ez is nagyrészt az alkal­makon múlik. Várkonyi Endre Államilag engedélyezett glees A giccs ellen folytatóit sokéves küzdelem után már-már megnyugodtam, hogy lila vizet, csavart nyakú hattyút, bár­gyún mosolygó leánykát ábrázoló képet már csak rossz íz­lésű emberek lakásán, vagy piaci olcsóságokat árusító ke­reskedők szakadt sátraiban látni. De állami üzletben, álla­mi áron? Egy megyeszékhely főutcai üzletének kirakatá­ban? Ez már egy kicsit sok! Kaposváron, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Má­jus 1. utca 12. szám alatti 130. számú rövidáru üzletének kirakatában egy »kiállításra« való rémséget láthat az em­ber. Kék ruhában, arcán bárgyú mosollyal, keble fölött ró­zsacsokorral hárfát penget egy hölgy, alatta (!) — nem mellette — gitározó, pufók kislány, a háttér: piros, barna, zöld, kék, sárga. A kivarrható gobeünképet csekély 67 forint 40 fillérért adják. De van ott egy másik képen lila víz hattyúkkal, vagy merev lombú nyírfák, itt a változa­tosság kedvéért az ég lila (á 26,50), szirmát hullató bor­zalmas rózsacsokor — negyvenegy hetvenért. A kirakatot bárki megtekintheti — tökéletes ízlésrom­boló. De hol készítik ezeket a borzalmas képeket? A boltvezető-helyettes azt mondja, a Nagykereskedelmi Vállalattól kapják. A RÖVIKÖT dolgozója úgy tájékoztat, hogy a képeket a Gobelin Háziipari Szövetkezet készíttette Budapesten, a bolt vezetője és dolgozói választották ki a kirakatban látható képeket a szövetkezet utazójának kész­letéből. Állami üzletben, állami áron kínálják a giccset, buda­pesti szövetkezet hozza forgalomba. Vajon annál a szövet­kezetnél nincs jó ízlésű ember, aki elbírálná, mit adhatnak el, mire tehetik lti a hivatalos árcédulát? Egyáltalán, ki az, aki engedélyezi, jóváhagyja, szentesí­ti a borzalmasnál borzalmasabb, ízlést romboló képek for- galombahozatalát? És miért kérnek ebből a kaposvári bolt dolgozói, miért teszik a kirakatba? És miért tűri ezt el az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat? — Vincze — A szeníbalázsi erdőben találkoztunk Sweiger István­nal, aki éppen kedves »munkatársát«, a tizenhat mun­kaművelet elvégzésére képes mindent tudó UNIMOG- gépet tartotta karban. Politechnikai játék-pályázat Az OKISZ a serdülőkorú fiatalok technikai kultúrájá­nak, tudományos érdeklődésé­nek fejlesztését elősegítő, poli­technikai játék-pályázatot hir­det. A pályázaton bárki, akár több modellel, prototípussal, vagy részletes műszaki leírás­sal részt vehet. Követelmény, hogy a pályamű olyan tulaj­donságokkal rendelkezzen, amely kielégíti az ifjúság po­litechnikai nevelésének köve­telményeit, s a gyermekek já­ték közben könnyen ismerked­hessenek meg a műszaki, tech­nológiai és természettudomá­nyi alapfogalmakkal. A nyer­tesek között 70 000 forint dí­jat osztanak ki. A pályamun­kákat jeligés levélben novem­ber 30 és december 5 között kell beküldeni az OKISZ Nép- köztársaság útja 12. szám alatti bemutató termének cí­mére. (MTI) A BŰN ÚTJÁN ...Uram, adjon egy forintot" Fröccsöt kisasszony! — Legyőzhetetlen vágy az ivásra Megbánta-e tettét? II Határozottan, mégis kérő hangon szólít meg egy férfi Kaposváron, a Mártírok terén. Zavarban vagyok, tétován né­zek rá. — Uram, ne haragudjon ... adjon egy forintot...! — is­métli meg. Csodálkozásomat látva hoz­záteszi: — Tudja, elszámítottam ma­gam. Nem maradt autóbuszra elég pénzem. A családomhoz akarok utazni, vidéken laknak. — Ismerősei, rokonai nincse­nek, akiktől kérhetne? — Itt a városban senki. Olyan egyedül vagyok, mint a tenyerem..'. Nézem az ápolatlan embert, arcán több napos szakáll. Nem áSE5ESE5ESHSESH5E5E5E5ESESESHSiSSESES,HSHSESESE5BSH5E525E5HS' iaSHSH5E5H£ESH5E525H5Z5E52Sil5' NINCS FÜST TŰZ NÉLKÜL... Valamennyi civilizált ország statisztikája azt mutatja, hogy a nők egyre több alkoholt és dohányt fogyasztanak. Az élet­ütem gyorsulásával járó nagy idegfeszültség, a reklámok ösz­tönzik őket arra, hogy izgató­szerekkel éljenek. Az alkohol és a nikotin túl­zott fogyasztása azonban a nőkre különösen káros hatást gyakorol — sokkal inkább, mint a férfiakra. Az orvosok különösen a fiatal nőket óv­ják a túlzott cigarettafogyasz­tástól, mivel ez nemcsak a női szervezetnek okozhat súlyos kárt, hanem megzavarhatja a leendő gyermek normális fej­lődését is. Bernhardt orvosprofesszor kijelentette, hogy Nyugat-Né- metországban azért csökkent jelentősen a fiúgyermekek szü­letési arányszáma, mivel az anyák többsége erősen dohá­nyos. Öt orvos gyakorlati vizs­gálatainak összegezése alapján a következő érdekes jelensé­get állapították meg: a dohány­zó nőknek gyakrabban szüle­tik lányuk, mint fiúk, ellenke­ző esetben viszont inkább fiú­gyermek születik. Mivel a fiú­gyermekeknél magasabb a ha­lálozási arány, mint a lányok­nál, ezért a dohányzás végső soron oda vezethet, hogy a női nem túlsúlyba kerülhet a fér­finemmel szemben. Az orvo­sok nem egyszer megállapítot­ták, hogy a dohányzó nók gyenge, beteges gyermekeket szülnek. Az orvosok vélemé­nye szerint a vetélés és a ko­raszülés is többnyire a túlzott nikotinfogyasztással magyaráz­ható. Az e téren folytatott kuta­tások még nem fejeződtek be, de fennáll a gyanú, hogy a nikotin patologikus elváltozá­sokat okoz az újszülötteknél. A gyermeket már az anyaméh­ben éri a nikotin káros hatá­sa. A továbbiakban az anya­tejjel jutnak a káros anyagok a gyermek szervezetébe. A ni­kotin ugyanolyan ártalmasán hat arra a kisgyermekre, aki hosszú időn keresztül dohány- füstös helyiségben él, mint az aktív dohányosra — csupán az a különbség, hogy a gyermek szervezete érzékenyebb és fo­gékonyabb, mint a felnőtté. lehet több 30—35 évesnél. Sze­me véreres, zavaros, beszéde akadozó. Látni rajta, hogy ivott, nem is keveset. Adom a forintot. Megnézi, zsebrevágja és köszönés nél­kül odébb tántorog. Utánaszó­lok: — Ha ilyen nehéz helyzetben lévő valakivel találkozik, an­nak majd adja meg. — Igen, igen, így lesz — mormog vissza. Néhány lépés után visszané­zek. Egy újabb járókelőt állít meg: — Naccsága, elszámítottam magam, adjon egy forintot. Most már figyelem. Amikor négy forintja összejött, a Dió­fa vendéglőbe indult, s reked­tes hangján nemsokára más szöveget hallani: — Adjon egy fröccsöt, kis­asszony ... Ez a gyűrött, ápolatlan férfi hol a Diófában, hol a Három­huszárban, hol pedig az Arany­fácán vagy a Szomjas vendég­lő környékén tűnik fel, s pénzt kér. Bemegy a házakba is. Fersze csak előzetes terep­szemle után. Itt már nem egy, hanem két-három, sőt öt-hat forintot kér azzal, hogy elszá­mította magát. Így ment be B. Istvánékhoz, K. Pálékhoz, ahol az egyedül otthon levő asszo­nyok bizonv alaposan megré­mültek a riasztó külsejű em­bertől. Egyik helyen viseltes ballonkabátját, másutt szemé­lyi igazolványát akarta ott­hagyni, amikor fogadkozott, hogy a kölcsönt másnap visz- szaviszi. Ha adtak, nem látták többet. A szánalmat keltő, apró szél­hámosságokat sorozatosan el­követő férfi Haracsi Lajos, Ka­posvár, Füredi út 34. szám alatti lakos. Rendes családból származik, középiskolát vég­zett. Volt erdészgyakornok is, de az ital, mert »mindig le­győzhetetlen vágyat érzett az ivásra«, a bűn útjára sodorta. 1957-ben ittas állapotban el­követett bűntettéért 300 forint­ra bírságolták, ugyanebben az évben csalás miatt egy évre le­zárták. 1958-ban ismét csalás miatt kapott 200 forint pénz- büntetést, majd újabb tizenöt rendbeli csalás miatt egyévi szabadságvesztésre ítélték. Alig szabadult ki, ismét csalá­sokat, szélhámosságokat köve­tett el, 1959-ben mint visszaeső csalót ítélték hathónapi sza­badságvesztésre. 1961-ben lo­pás miatt négyhónapi, majd visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt kétévi szabad­ságvesztésre ítélték. Múlt év februárjában szaba­dult. Utána néhány hónapot dolgozott az Ingatlankezelő Vállalatnál, az egyik . nagyke­reskedelmi vállalatnál, majd a Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Dolgozni azonban nem szeret annyira, mint inni. S hogy pénzhez juthasson, ismét apró szélhámosságok, bűncselekmé­nyek sorozatát követi el. A Kaposvári Járásbíróság június elején háromrendbeli csalás miatt csak azért ítélte mindössze kéthónapi szabad­ságvesztésre, mert megbánta tettét. Elmondta, hogy volt el­vonókúrán, nem kívánja az italt. Azóta újabb szélhámosságo­kon érik. Meddig teheti? Szalai László SÍI Ä50RÖK Aforizmák Mi a szabadság? Ha any- nyira egyetértünk a rend törvényeivel, mintha saját magunk alkottuk volna. * * * — Hogyan nézzem az em­bereket: a szememmel, az eszemmel vagy a szívemmel? — A szemeddel is, az eszeddel is, a szíveddel is. * * * Akik többre törnek, mint amennyire képességükből futja, veszélyesek a társada­lomra. * * * Akkor láttuk meg, hogy milyen kicsiny vagy, amikor magas lóra ültél. * * * Mit ér, ha ismered az igazságot, de szablyád a hü­velyében pihen? * * * Ha gyűlésen a vezetőség beszámolója után senki sem szólal meg, ez a hallgatás Janus-arcú kritika: egyik arca szemrehányóan néz a vezetőségre, másik arca szemrehányóan néz a tagság­— Mi, tokajiak, egy pohár­ral mindig többet bírunk in­ni, mint ti, patakiak. — Igen, mert gyengébb a borotok. * * * Ne várj addig a házasság­gal, amíg hibátlan élettársra akadnál, mert félő, hogy ma­gányosan öregszel meg. * * * Vigyázz, mert te is meg­járhatod: galambot veszel feleségül, és kígyóval élsz. * * * — Miért nem tudott Ka­tika férjhez menni? — Olyan kedves, olyan okos és olyan becsületes, hogy minden férfi így gon­dolkozik: Nálam különbet érdemel. j* * * Tessék őt békén hagyni! A lakástulajdonosnő ma­gához inti a szobát bérlő diáklányt. — Kérem — mondja hi­degen —, megmondtam vi­lágosan, hogy nem tűröm, hogy a házba idegen fér­fiak járjanak. — De kérem — védekezik a leány —, erről szó sincs, ö az unokabátyám. — Hogy hívják? — kérdi most már enyhébben a la­kásadónő. — Nekem azt mondta: La­josnak. * * * Viney ezredes, a dél-viet­nami amerikai fegyveres erők főparancsnok-helyette­se így nyugtatta meg a tü­relmetlen újságírókat: — Uraim, aki azt hiszi, hogy ezt a háborút gyorsan befejezni lehetséges, nagyon téved. Húsz évig is eltarthat még. Te jó isten. Ki bírja ezt diktátorokkal? * * * A Lord Manor cím eladó. A vele járó privilégium: bir­tokosának jogában áll — a járdán biciklizni! Jelentem alássan, nincs a világon annyi lord, mint a mi utcánkban. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács» lapja. Főszerkesztő: WIRTB LA.IOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. Z. Teiefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünlt meg. és nem adunk vissza. Terjeszti s a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom