Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-20 / 221. szám
aOMOGYl NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. szeptember 30. .Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök fogadta Monzsi Szlimet, a Tunéziai Köztársaság külügyminiszterét, aki átadta Tito elnöknek Habib Burgiba tunéziai elnök személyes üzenetét. Péntek éjjel 84 éves korában meghalt Sean O’Casey, az ír származású kommunista író és dramaturg. Pompidou miniszterelnök látogatást tett a Dassault repülőgépgyár Bordeaux melletti üzemeiben, ahol a francia atombombák hordozóit, a Mi- rage-típusú repülőgépeket gyártják. Amikor a miniszter- elnök at üzem vezetőinek kíséretében kilépett az egyik szerelőcsarnok kapuján, az udvaron összegyűlt munkások hangos tüntetésbe kezdtek. »Pompidou, add meg a garasainkat!« »Tisztességes bért akarunk!« — kiáltozták kórusban. A karhatalom emberei visszaszorítoták a munkásokat, a dolgozók azonban tovább folytatták tüntetésüket. A miniszterelnök ezután gyorsan befejezte megzavart üzem- látogatását. Az angol kormány olaj- és földgázkutatási engedélyeket adott az Északi-tenger színe alatt fekvő 34 600 négyzetmér- földnyl területre, ahol gazdag olaj- és földgáztelepeket sejtenek. Az engedélyeket huszonkét olyan csoport kapta meg, amely 48 vállalatot, illetve magánvállalkozót képvisel. Az engedélyek körülbelül harminc százalékát angol vállalkozók, tíz százalékát kanadaiak fogják kapni. A szaksajtó ebből arra következtet, hogy az -amerikai vállalatok 50—60 százaléknyi arányban részesednek az engedélyekből. A De Gaulle—Adenauer »mézeshetek« csenevész szülöttét, a folyton gyengülő Párizs—Bonn tengelyt újabb feszültséggel terheli, hogy Franciaország és az NDK városai között szinte divatba jött testvérváros egyezmények kötése. Ezeknek az egyezményeknek célja a várospárok barátságának ápolása. Eddig 14 ilyen egyezmény született észak-írancia és thüringiai városok között, további 7 egyezményt most készítenek elő. Amint a Scotsman külügyi szolgálata írja: Bonn »veszedelmes politikai jelentőséget« ' tulajdonít ezeknek az egyezményeknek, mert »fokozatosan kidomborítják az NDK, mint független állam jogállásait és lerakják az alapjait a későbbi diplomáciai elismerésnek. A Dublinban tartott nemzetközi űrhajózási értekezlet kívánatosnak minősítette, hogy a bolygók között közlekedő űrhajókon mindig legyen orvos a különleges világűr-betegségek gyógyítására. Dr. A. Gurijan szovjet tudós nagy érdeklődést keltő előadásában elmondotta: A tapasztalatok azt mutatják, hogy az űrhajósok több napig élhetnek és dolgozhatnak a világűrben repülve, de a repülés távolságának és időtartamának meghosszabbításakor a kozmikus sugárzás, továbbá a különféle elektromágneses mezők, valamint a súlytalanság állapota különleges megbeteg késeket okozhatnak, amelyek nagyrészt még ismeretlenek Földünkön. Ezenkívül tüdőgyulladást, vérkeringési zavarokat, valamint vakbálgyulla- dást könnyebben lehet kapni a világűrben, mint a Földön — n-.ondottn a szovjet tudós Nyikolajev belgrádi sajtóértekezlete I. Hailé Szelasszié császár életrajza Belgrad (MTI). Andrijan Nyikolajev szovjet űrhajós szombaton délelőtt Belgrádban találkozott a jugoszláv és külföldi sajtó képviselőivel. Az újságírók természetesen most is azt szerették volna leginkább megtudni, hogy mikor indul az első ember a Holdra. Nyikolajev hangoztatta: — az ember Holdra utazása előtt sok problémát kell megoldani. Megfelelő módon szavatolni kell az űrhajósok biztonságát Varsó (MTI). A Lengyel írószövetség Iub- lini kongresszusára megjelent és beszédet mondott Wladys- law Gomulka, a LEMP KB első titkára. Gomulka beszédének bevezetőjében az elmúlt két évtizedes kulturális fejlődést mél tatva megállapította: hallatlanul megnőtt az olvasók, mozi- és színházlátogatók, rádióhallgatók és televíziónézők száma. Az ifjúság 70—80 százaléka altalános iskolai képzést kap. Űj értelmiség nőtt fel, négyszer nagyobb a főiskolások száma. Ezután a szónok a többi között megállapította: az az irodalom, amely elszakítja magát a néptől, magányosságban sorvad el. — Vannak, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy is. Földünket, mint ismeretes, két erős sugárzási övezet veszi körül. A káros sugárzások hav tástalanítása sok fejtörést okoz a tudósoknak. Szóba került az a lehetőség, hogy ajövendőbelil Hold-utas az Északi-sark vagy a Déli-sark felett hagyja el Földünk körzetét. Itt ugyanis már nincs életveszélyes sugárzás. Hogy az űrhajós milyen útvonalon indul el majd a Hold felé, azt a jövő kísérletek döntik el. a párt követelményei veszélyeztetik az írói alkotószabadságot. Számtalanszor hangoztattuk, hogy nem kívánunk beleavatkozni a tisztán írói, »szakmai« problémákba. »Minket elsősorban az önök alkotómunkájának eszmei tartalma, társadalmi és erkölcsi mondanivalója érdekel. Ellene vagyunk azonban az olyan művek megjelentetésének, amelyek antikommunista sugall- mazásúak és eszmeileg, erkölcsileg a szocializmus ellen törnek — hangsúlyozta Gomulka. A továbbiakban megemlítette az ún. leszámolási irodalom problémáját is. »Személy szerint azt hiszem Lenin-renddel tüntették ki Kekkonent Moszkva (TASZSZ). Lenin-renddel tüntették ki Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvény- erejű rendelete kiemeli Urho Kekkonen kiemelkedő érdemeit a Szovjetunió és Finnország baráti és jószomszédi kapcsolatainak fejlesztésében, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésében, a béke .megszilárdításában. t a legkevesebb okom van arra, hogy védelmére kel- I jelt egy korszaknak, amely rossz, hibás és hamis volt, kiforgatta eszméinket és sértette az emberi méltóságot. Biztosíthatom önöket, hogy a párt vezetősége az elsők között támogatja azokat, akik ezt a korszakot művészi eszközökkel, a valóság teljes feltárásával ábrázolni fogják. Ilyen művet azonban eddig még senki nem írt« — mondotta. Ha a személyi kultuszt valaki csak a negatív oldalról ábrázolja és nem mutatja meg azt a hallatlan erőfeszítést, amit a szocialista építés, a szocialista kultúra területén ugyanakkor a lengyel nép elért, meghamisítja a valóságot. I. Hailé Szelasszié császár, a 22 milliós Etiópia uralkodója, 1892. július 23-án született. Apja Rasz Makonnen tábornok, II. Menelik császár rokona és tanácsadója volt. II. Menelik halála után 1916-ban leánya, Zaoditu császárnő lépett a trónra, és a jelenlegi uralkodót Etiópia kormányzójává és trónörökössé nevezték ki. Hailé Szelasszié — akkori nevén Rasz Tafari Makonnen — már kormányzósága idején számos reformintézkedést hajtott végre, hogy az elmaradott országot fejlessze. Ösztönzésére vált Etiópia 1923. júliusában a Népszövetség tagjává. 1924- ben Hailé Szelasszié több európai és közel-keleti országban járt, és tapasztalatait később hazájában hasznosította. Zaoditu császárnő 1930- ban bekövetkezett halála után Hailé Szelasszié lépett a trónra, s 1930 novemberében császárrá koronázták. 1931-ben született meg az ország első írott alkotmánya, és az uralkodó rendeletére Etiópiában kétkamarás parlament, kormány és bíróság alakult. Hailé Szelasszié II. Menelik útján haladva eleven ipari, kereskedelmi és kulturális kapcsolatot alakított ki egy sor külföldi országgal. Etiópia fejlesztési programjának megvalósításához külföldi szakembereket hívott meg. 1935-ben a fasiszta Olaszország rátámadt Etiópiára, és megszállta az országot. A császár száműzetésbe kényszerült, öt esztendeig Angliában élt. 1941. május 5-én a bevonuló angol hadsereggel tért vissza hazájába. 1955 óta a császár nemcsak az államfői, hanem a kormányfői tisztséget is betölti. A törvényhozás kél háza között a szenátus tagjait a császár nevezi ki, a képviselőház tagjait a lakosság választja. Az első választásokat 1957-ben tartották. Etiópia uralkodója az utóbbi években tevékeny szerepet tölt be a nemzetközi és az afrikai politikában, kezdeményezője az afrikai népek tömörítésének. 1963 májusában Etiópia fővárosában, Addisz Abebában tartották meg az afrikai államfők értekezletét, amely kulcsfontosságú volt az afrikai egységszervezet megalakulásában. Hailé Szelasszié több ízben is síkra szállt a nemzetközi vitás kérdések békés rendezéséért, és mint közvetítőnek, jelentős érdemei voltak az algériai—marokkói viszály megoldásában. Az uralkodó az utóbbi időben ellátogatott számos észak- és nyugat-afrikai, európai és amerikai országba és hazájában is több államfőt fogadott. (MTI) Uomulka beszéd© a lengyel íroüoiigressznson Oláh elbúcsúzott — és maradt De Gaulle Dél-Amerikába indul Újabb belpolitikai válság bontakozik ki Ausztriában Bécs (MTI). Oláh belügyminiszternek, , a Szocialista Párt részéről történt leváltása újabb belpolitikai válságot látszik kialakítani Ausztriában. Péntek délután a Szocialista Párt vezetősége egyhangúlag Hans Czettel alsó-ausztriai képviselőt delegálta a belügyminiszteri posztra. Amikor azonban Pitier- mann alkancellár, a Szocialista Párt elnöke megjelent Klaus kancellárnál, hogy bemutassa neki az új miniszteirjelöltet, a kormányelnök közölte: a Néppárt vezetősége úgy döntött, hogy a belügyminiszteri szék utódlásának kérdéséről — mivel a tárcával kapcsolatban különböző kérdések merültek fel — a két koalíciós pártnak előbb tárgyalnia kell. Ezek után Czettel, az eredeti tervekkel ellentétben, nem tehette le azonnal az esküt. A köz- társasági elnök Olah-ot sem mentette még fel. A volt belügyminiszter, aki mellett — mint már jelentettük — pénteken mintegy 1300-an tüntettek Bécsben és Alsó-Ausztriában, bár már elbúcsúzott minisztériumi munkatársaitól, egyelőre változatlanul belügyminiszter. A pénteki tüntetésekkel kapcsolatban, amikor a főváros villamosai három órán át álltak, a Néppárt pánikhangulatot igyekezett kelteni, noha a viszonylag kis számú tüntetőt maga Oláh is csöndesítette. A most kialakuló belpolitikai válság a megfigyelők számára meglehetősen váratlanul jött. A két koalíciós párt sok éves gyakorlatában ugyanis szokatlan, hogy valamely párt megakadályozta volna a másik pártot illető tárca betöltését. Párizs (MTI). De Gaulle ma indul dél- amerikai útjára. A köztársasági elnök különrepülőgépe Guadeloupe francia gyarmat érintésével hétfőn érkezik Ca- racasba, Venezuela fővárosába. Ütja ezután végigvezet a dél-amerikai kontinens mind a tíz országán. Körútját Brazíliában fejezi be, ahonnan október 16-án indul vissza Párizsba. A francia köztársasági elnök utazását nagy érdeklődés előzi meg a nyugati világban. A régóta előkészített politikai esemény szervesen beleilleszkedik De Gaulle nagyhatalmi terveibe. Az utazás célja, hogy megerősítse Franciaország tekintélyét és befolyását Latin- Amerikában, a harmadik világ ama részében, amely leginkább ki van szolgáltatva az Egyesült Államoknak. A francia hivatalos tényezők ugyan hangsúlyozzák, hogy a köztársasági elnök látogatása nem irányul az Egyesült Államok ellen, a nyugati tábor egységét féltő párizsi körökben azonban attól tartanak, hogy az amerikai elnökválasztási kampány idejére eső körutazás még inkább kiélezi Párizs és Washington viszonyát. A francia megfigyelők azonban De Gaulle látogatásának másik oldalára is rávilágítanak. A francia elnök középutat ajánl a latin-amerikai országoknak az Egyesült Államoktól való teljes függés és a kubai példa követése között. Az Elysée jelszava — írja a Combat — így hangzik. »Inkább De Gaulle, mint Fidel Castro.« Ez a megfogalmazás megnyugtathatja Washingtont és a latin-amerikai kormányokat is — hangoztatja a lap. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a L’HumaniMALTA FÜGGETLEN A brit nemzetközösség tagjaként, 1964. szeptember 21-én a 316 négyzetkilométer nagyságú, 328 ezer lakosú »Málta Állam-« a jogilag független nemzetek sorába lépett. A Földközi-tenger középső részén, az európai és az afrikai kontinens között fekszik az új független ország. Területét két nagyobb sziget, a 245 négyzetkilométer kiterjedésű Málta — itt él az összlakosság közel kilenctizedé — és a 67 négyzetkilométer nagyságú, mintegy 30 ezer lélekszámú Gozo, továbbá néhány szigetecske, Comino (2.5 négyzetkilométer), a lakatlan Cominitto, s több kisebb szírt alkotja. A fehér, mefe- dek falú, mészkő sziklákból fölépített mediterrán klimájú szigeteket — együttes nagyságuk sem éri el Budapest területét — Máltai-szigetcsoport néven ismerik. Még a XIX. század első éveiben került brit kézbe a szigetcsoport, mely évtizedeken keresztül a Londonból kiinduló s Hong-Kongig vezető birodalmi tengeri út egyik fontos állomása volt. A hagyományos katonai stratégia nézőpontjából kulcsfontosságú földrajzi helyzete következményeként ösz- szekötő kapocs volt, s részben ma is £z a gibraltári és ciprusi, illetőleg a Szuezi-csatorna mentén kiépített brit katonai támaszpontok között. Ennek megfelelően Nagy- Britannia Málta szigetén a 19 000 lakosú főváros (La) Valetta természetes védettségű öblének körzetében erődrendszerekkel kombinált lőszer- és üzemanyagraktárakkal, hajójavító dokkokkal fölszerelt haditengerészeti támaszpontot létesített. A brit földközi- tengeri flottának, továbbá a NATO egyik mediterrán alkörzeté- nek parancsnoksága jelenleg is Málta szigetén van. A hadászati tervekben betöltőt' szerepének eredményeként a szigetcsoport gazdasági élete egyoldalúan fejlődött. A keresőképes lakosság majdnem kétharmada dolgozik a flottabázison, illetőleg a haditámászponttal közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló munkaterületeken. A munkanélküliség nagyarányú, a kivándorlást ösztönzik. Ezért a szigetek lakossága az utóbbi tíz év folyamán számbelileg alig nőtt. Máltát Nagy- Britannia gyarmatként Irányította 1814-től egészen 1961-ig, midőn a lakosság önkormányzatot vívott ki, s a szigetország félgyarmati helyzetbe került. Éveken keresztül folytak az új alkotmánnyal kapcsolatos tárgyalások, melyek eredményeként Málta Állam végre elnyerte jogi függetlenségét. Az egykori gyarmattartóval azonban tíz évre szóló katonai szerződést kényszerült kötni. Területén továbbra is brit csatiatok áltomá- soznak. vi-aoot pz említett í'trts~ak,'o az új államnak összesen ötvenmillió font pénzügyi segélyt nyújt. té vezércikkében rámutat, nem helyes eleve elutasítani a De Gaulle-i külpolitika egyes kezdeményezéseit, mert a körülmények, az imperializmus belső és külső ellentmondásai néha olyan lépésekre kényszerítik, amelyek elősegíthetik a nemzetközi enyhülést és a békés együttélést. A Francia Kommunista Párt — hangoztatja — ebből a szemszögből ítéli meg De Gaulle dél-amerikai útját, és ennek során elhangzó beszédeit. De a kommunisták nlem tévesztik szem elől, hogy 'a kormány politikája továbbra is az Atlanti Szövetséghez való tartozáson, az atomfegyverkezési versenyen és a nyugatnémet militaristákkal kötött szövetségen alapszik. Párizsban határozottan cáfolják azt a feltevést, mintha Franciaország a gazdag rokon szerepére pályázna Dél-Ame- rikában, és a mexikóihoz hasonló jelentős kölcsönnel próbálná csökkenteni az Egyesült Államok gazdasági befolyását. De Gaulle eredeti elképzelése ugyan az volt, hogy a Kn"'í! Piac országai együttesen é"'1 sék ki Európa gazdasági Pozícióját Latin-Amerikában. Erhard azonban, Washington véleményének meghallgatása után nem támogatta ezt a tervet. A francia elnök ezért most megelégszik azzal, hogv a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett műszaki segítséget, szakembereket, francia iskolákat, kulturális intézményeket ajánl fel vendéglátóinak. (MTI) Elutazott Moszkvából Radhakrisnan Moszkva (TASZSZ). Hivatalos látogatásának befejeztével szombaton Moszkvából repülőgépen Londonba utazott Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnöke. A repülőtéren a magas rangú vendéget Nyikita Hruscsov és Anasztasz Mikojan búcsúztatta. — Ügy véljük, hogy a Szovjetunió és India viszonya a barátság és a kölcsönös együttműködés példája — mondotta Mikojan. Radhakrisnan válaszában kiemelte a szovjet államférfiakkal folytatott őszinte és baráti eszmecserék fontosságát. (MTI)
