Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

SS ^ * r> .V6f?/W€KeK«V-A AA A /A A A A A ^ c7 píímjüát'a kötött holdöUáq No, ti városi gyerekek jól nyissátok ki a szemeteket, mert egy olyan mesét mondok, amin még a nagymamátok is nevetni fog, tudom biztosan. Egyszer, régen, nagyon ré­gen sűrű erdő közepében egy kis házban lakott a kerülő. Az volt a dolga, hogy a fatolva­jokat, — akik mindig sötét éj­szaka jártak — megfogja. De hát a kerülő félt, mert se kutyája, se puskája nem volt. így azután a fatolvajok garáz­dálkodhattak a szép erdőben. Meg is haragudott ezért a gaz­da szörnyen, maga elé hivatta a kerülőt és megmondta neki: •Szedte-vedte, teremtette, ha még egy fa hiányzik az erdő­ből, akkor elmehetsz, nekem tovább nem kellesz !« Mikor a kerülő fia, János, látta, hogy mennyire búsul az édesapja, elébe állt: »Kedves édesapám, ne búsuljon, majd megfogjuk ketten a fatolvajo­kat.« Elmosolyodott a kerülő a fiú szaván, és azt mondta ne­ki nagy szelíden. »Jól van, jól van Jánoskám, csak a holdat látnám már.« A fiú elgondolkozott, miért akarja látni az ő édesapja a holdat ? Hiszen az nem tud tolvajt fogni. Dehát várt ő is. Egyszer csak kibukik a hegy mögül a hold és majdnem olyan világos lett, mint nap­pal. Így azután nem jöttek a tolvajok. Eltelt egy hét, el ket­tő, tolvaj nem volt egy sem az erdőben fát lopni. De a fiú észrevette, hogy az erdőszélén kering két nagy szál ember baltával és kötéllel. Ezek nem jóban törik a fejü­ket — gondolta János. Mit kel­lene tenni, hogy a hold le ne menjen az égről ? Ahogy töp­rengett, jött, ment, véletlenül rálépett egy kis gyíkocskára. Nem taposta el, hanem felvet­te a kezébe, szépen megsimo­gatta és elbeszélgetett vele. »Kis gyíkocskám, ne haragudj, nem akartalak én bántani, csak éppen a lábam alá kerül­tél és így esett meg a baj. De megkenlek gyógyító fűvel, amit az édesanyám szedett, és akkor nem lesz semmi bajod.« Jánoska beszaladt a kis ház­ba és kihozta a füves zacskót és jól bedörzsölte a kis gyíkot. Az meg abban a percben egy hatalmas ember lett. Hej, megijedt Jánoska, mi lesz most vele, meg a fákkal ? Biz­tosan ez is lopni fog az erdő­ből. De most az egyszer tévedett, mert az ember azt mondta. ■-Nézz meg jól engem János­ka, én az erdők szelleme va­gyok, és a fairtás nekem is fáj. Most pányvára kötjük a hol­dat, és az erdő mindig vilá­gos lesz, míg a te édesapád él, innen senki nem lophat fát. Elcsodálkozott Jánoska. Hogy lehet a holdat kipányvázni ? Azt már látta is, hallotta is, hogy a lovat, meg a kecskét lehet kipányvázni, de hogy a holdat ? ! El sem tudta képzel­ni. A gyíkocskából lett ember csak felnyúlt az égre, és meg­fogta a holdat. Egy nagy erős kötelet, amit a derekán hor­dott, keresztüldobott a hold nyakán és jól meghurkolta. Azután szépen elsétált a leg­nagyobb fáig és annak a dere­kához kötötte a kötelet. Én nem tudom, hiszitek-e vagy sem, de a hold attól kezdve soha nem hagyta el az eget, míg a szegény erdőkerü­lő élt. Senki sem tudta, miért van mindig holdvilág, csak János, de ő nem mondta volna meg senkinek egy zsák aranyért sem. Eddig volt a mese. Ahogy a kerülő meghalt, a holdvilág is elszabadult a pányváról. Hogy mi lett az erdő fáival azután, arról már nem szól a mese. Sz. M. TUDOD-E? 20 FŐNÉV — 20 ÁLLAT Milyen állatnevek kapcso­lódnak az alábbi szavakhoz: 1. Háló. 2. Vér. 3. Hűség. 4. Szorgalom. 5. Majonéz. 6. Tü­relem. 7. Agy. 8. Parádé. 9. Termet. 10. Bőgés. 11. Koma. 12. Cukor. 13. Hír. 14. Nyelv. 15. Fogó. 16. Cigaretta. 17. Cir­kusz. 18. Gerinc. 19. Láb. 20. Marás. CSOMAGOLT REJTVÉNY Három csomag fekszik egy üzlet árukiadójának asztalán. Egy nagy, egy közepes és egy kicsi. Az egyikben szemüveg van, a másikban írószerek, a legnagyobban egy körzőkész­let. A szemüveget tartalmazó csomag jobbra fekszik attól, amelyikben az írószerek van­nak. Baloldalt a legkisebb csomag látható. A nagy cso­mag fekszik a jobb oldalon. Mi van a középsőben? Helyes válaszok: 20 főnév — 20 állat: 1. Pók. 2. Csiga. 3. Kutya. 4. Hangya. 5. Hal. 6. Birka. 7. Csirke. 8. Majom. 9. Gazella. 10. Szarvas. 11. Róka. 12. Medve. 13. Gólya. 14. Macs­ka. 15. Egér. 16. Daru. 17. Bol­ha. 18. Nyúl. 19. Ló. 20. Kígyó. Csomagolt rejtvény: A szemü­veg. FÜRTÖS GUSZTÁV: A törpe körtéje Volt egyszer egy kicsi törpe, benézett egy nagy tükörbe, látta ott, hogy milyen törpe, ez őt nagyon meggyötörte; egyszeriben sírva fakadt, folyt a könnye, mint a patak. Arra ment egy kis leányka, nagyon-nagyon megsajnálta, s azt mondta: »Kis törpe, itt van egy nagy körte, nem is sejted, milyen finom, hogyha nem sírsz, neked adom!« Látva, milyen szép a körte, a kis törpe a könnyeit letörölte, és kifutott a kertbe, ott a körtét megette, megette, megette, visszatért a jókedve. Kapunyitó Tíz-húsz gyerek körben fel­áll s megfogja egymás kezét. Egy gyermek — a fogó — a körben marad és körülfut, majd váratlanul valakit meg­érint. A megérintett erre ki­válik a körből (helyét nyitva hagyják) és szaladni kezd a kör mentén kívül, a fogó meg igyekszik utolérni. Az üldözött kétszer kerüli meg a kört és ezután visszaállhat a helyére, ha addig a fogó meg nem érin­tette. Ez esetben a fogó ismét a kör közepére kerül. Ha az az üldözöttet a fogó közben megérintette, akkor az üldö­zöttből lesz a fogó, a régi fogó pedig beáll a körbe. Sok helyen ezt a játékot úgy is játsszák, hogy az üldözött helyét nem hagyják nyitva, hanem addig kergetik egymást, míg a játékvezető azt nem kiálltja: »Kajut nyitni«. Ekkor a kört egy helyen szétnyitják (rendesen ott, ahol éppen az üldözött van) és he­lyet adnak az üldözöttnek. Ali Kogia furfangja Hamid szultán idejében élt Ali Kogia, egy szorgalmas, furfangos észjárású, becsületes kereskedő. Idővel nagy va­gyonra tett szert, és az éppen megszorult szultán kölesemért folyamodott hozzá. — Uram — hajolt meg mé­lyen előtte Ali Koglia — min­denki tudja az országban, hogy a te nagyvezíred gonosz em­ber. A kért összeget én kamat nélkül kölcsönzőm neked, de az a feltételem, hogy két talá­lós kérdést tehessek fel a nagy- vezírnek. Ha azokra nem tud megfelelni, ígérd meg, hogy nyomban elcsapod. — Legyen kívánságod sze­rint — bólintott a szultán és hivatta a nagyvezírt. Ali Ko­gia meghajolt előtte és a kö­vetkezőket kérdezte : — Hajóm raktárában nyolc értékes szőnyeg és háromszor annyi vég selyem van. A szom­szédos szultán megvette a se­lyemvégek felét és három sző­nyeget 84 aranyért. Egy másik országban eladtam a maradé­kot 100 aranyért. Mennyibe került egy szőnyeg és mennyi­be egy vég selyem ? — Egyik utamon nyolc gyö­nyörű köntösért nyolc arany­rögöt kaptam. Amikor haza­tértem, akkor vettem észre, „RIZSES" SOROK hogy az egyik aranyrög köny- nyebb, mint a többi. Itt a nyolc rög és itt egy mérleg. Mondd meg, hogy melyik a nyolc közül a könnyebb rög, de az a feltételem, hogy mind­össze kétszer mérhetsz a mér­legen. A nagyvezír törte a fejét, de nem tudott választ adni a fel­tett kérdésekre. Ti mit válaszolnátok Ali Kogiának ? (Helyes válasz : 1. Egy sző­nyeg nyolc, egy vég selyem pedig öt aranyba került. 2. A mérlegelésnél a mérleg két serpenyőjébe 3—3 rögöt kell tenni. Ha a serpenyők egyen­súlyban vannak, akkor a fenn­maradt rögök között van a könnyebb, s a második mérés­nél eldönthetjük, melyik az. Ha a mérleg serpenyője, ami­kor a 3—3 rögöt beletesszük, ki­lendül, akkor a felszálló ser­penyőben levő három rögöt kell ismét lemérni a követke­zőképpen. Egyet-egyet belete­szünk a serpenyőbe, ha egyen­súly van, akkor a kezünkben levő harmadik rög a köny- nyebb, ha viszont a mérleg ki­mozdul, akkor ugyancsak meg­találtuk a keresett aranyat.) A lusta farkas Egyszer egy ember kenyérrel kínálta a farkast. A farkas meg­evett egy nagy karéjt belőle és dicsérte: — Milyen finom!. .. Hogyan ké­szül? — Először fel kell szántani a földet... — És akkor már ehető? — Nem, még boronálni kell. — Máris ehető? — Még nem. Trágyázni, vetni kell, s meg kell várni, míg ki­hajt és megérik a gabona, aztán jön az aratás, cséplés. A kicsé­pelt gabonát el kell vinni a ma­lomba, ott megőrlik. A lisztből kenyeret dagasztanak, megsütik, s csak azután ehető. — Meg kell hagyni, nagyon fi­nom, de én eddig is megvoltam kenyér nélkül, megleszek ezután is. Így hát a farkas nem él ke­nyérrel. Bizonyára sokan szeretitek a tejbe rizst, de azt hiszem a rizs történetéről keveset tudtok. Hogy bővüljön ismeretkörötök, néhány dolgot elmondok róla. A rizs őshazája Hátsó-India. Időszámításunk előtt, mintegy 2800 évvel Shen-Nung császár ide­jében, amikor eljött a tavasz, öt növényt ünnepélyes szertartással vetettek el. A császár maga szán­tott pár barázdát, utána talaj elő­készítés következett; majd a csá­szár saját kezével kezdte meg a búza, a szója, a köles, a cirok, és a rizs vetését. Nálunk a rizstermesztés elter­jesztése a Bánság török alóli fel­szabadítója, Mercy nevéhez fűző­dik, aki ott 1717-ben olasz rizster­mesztőket telepített le. Azt ugye­bár tudjátok, hogy a rizsterme­léshez rengeteg víz kell, ezért 1768-ban Perlas helytartó be is tiltotta az ezzel a növénnyel va­ló foglalkozást. Félt az elmocsa- rasodás következtében fellépő ma­láriaveszélytől. A mi adottságaink egyébként sem alkamasak a rizs termelésére. Még egy érdekesség: Japánban a rizsből kétezer féle ételt tud­nak készíteni. SZOVJET KÖZTÁRSASÁGOK Nyárutó Vízszintes: I. Az augusztusvég egyik »eseménye«. 18. Burkolattar- tartó 19. Fordított regg&i ital. 20. Kutya. 21. Papírra jegyzünk. 22. Kí­gyó igéje. 23. Lovag lesz belőle. 24. Babasírás. 26. Falba ütik 27. Név­elő. 28. Értélcjelző. 29. A nyakba- való prémed. 30. Abban az irány­ban. 32. EG. 33. Személyes név­más. 34. Zsírral kenj be. 36. Bi­zonyos menyecskékre mondják. 38. A koponya része. 39. Idegen férfinév. 41. Ruhaalak. 42. Hosszú ideig. 43. Elhagyja medrét. 44. A rokon. 46. Vízi növény. 47. Hír­vivő, hírmondó. 48. Fontos gyógy­szer-alapanyag. 50. írunk vele. 51. Talál. 52. ÉPO. 53. Belső szerv. 54. Inni — népnyelven. 55. Névelő. 56. Allatlakás. 57. Bog a spárgán. 59. Nagyon kedveli. 61. Keresztül. 62v Étkező. 64. A tűz szüntetői.‘ 65. CZA. 66. Személyes névmás. 67. Negyven éve halt meg ez a nagy magyar író. 69. Névelővel: vonatfut rajta. 70. Névutó. 72. Ezzel kezdődik az elosztási!) 73. ZL. 74. Erdei állat. 75. Irakból származó. 76. Gyerekjáték. 78. El­verik a pénzüket. 81. Megtörtént dolga. 82. A folyón túl. 83. A láb része. 84. Állóvíz. 85. Igásállat. 86. Névelővel: bor lesz belőle. 88. Üzenetet küld a házba. 90. Kés­nek van. 92. Párnázott. 93. Alap­ötlet. 95. ASRÖ. 96. Sporteszköz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 1 te::: 18 iiiiii 19 iiiiii 20 m 21 22 23 íiiiü 24 25 :::::: 26 27 28 :::::: 29 inni 30 31 iiiiii 32 :::::: 33 34 35 :::::: iiiiii 36 37 iiiiii 38 íiiiü 39 Iiiiii 40 iiiiii 41 iiiiii 42 43 iiiiii 44 45 :::::: 46 iiiiii 47-> •I;;;; 48 NY 49 50 :n:s iiiiii 51 iiiiii 52 :::::: 53 iiiiii 54 55 56 iiiiii 57 58 iiiiii 59 60 61 iiiiii 62 63 Üii?! 64 Iiiiii 65 66 67 68 iiiiii 69 70 71 72 :::::: 73 :::::: 74 :::::: 75 76 77 ill iiiiii 78 79 80 íiiil: 81 Íj 82 i:S:H 83 iiiiii 84 iiiiii 85 iiiiii 86 Éli 87 iHiil 88 89 90 91 iiiiÜ 92 PÁ 93 94 Hi 95 96 iiiiii 97 :::::: 98 ííi 99 ::::: :::::: 100 .................................... t l 9 7. Adámné jegyezi!) 98. ReiríenyJ tiltakozás. 99. A súlyos szenve- * dés. 100. Még néhány hétig vonz­zák a közönséget. Függőleges: 1. Római 50. 2. 20 éve történt ez a történelmi ese­mény. 3. Eső után van. 4. Kettős­betű. 5. Névelő. 6. Strandon ta­lálható. 7. Zsákbaszorít. 8. UnoKa. 9. Római száz. 10. Kötőszó. 11. A nyárutóra jellemző, de reméljük, hogy a rejtvénymegfejtésben nemj lesz. 12. Római 49. 13. Ékezettel:! Vágószerszám. 14. Papírpénz. 15. Koros. 16. Maró folyadék. 17. UN. 22. Fényes bevonat. 23. Az üzlet. 25. Értékmegállapítás. 29. Az ököl­vívó porond. 30. Vissza: Gyerme­ke. 31.Rokon. 33. ÉGKIA. 35. Két szó: Bizonyos óramennyiség és állatlakás. 37. Fém. 38. Erfajta. 40. Női név. 42. Alattomos tekin­tetű. 43. Súly. 43. íA nyíl irányá­ban:) Halat emel ki a vízből. 44. A nyomás által összelapuló. 45. Északi pénz. 47. Külső. 48.A hi­ányt kiegészítő. 49. OPS. 50. Hangszín. 52 ......................venni=meg­l átni. 54. Szörnyűség. 55. A 67. sz. műve. Több színház is játszotta. 57. Csapatbajnokság. 58. Röviden olyan. 60. Kibillen állóhelyzeté­ből. 61. Eső veri. 63. Zavard szétj a tömeget. 65. Kötőszó. 66. Elhan-* tolást. 68. Tudatalatti állapotát. 68. A vértanúk városából való régi űrmérték. 71. Tápláléka. 75. Visz- szaérni(!) 77. Az állóvíz. 78. Ide­gen férfinév — rossz kiejtéssel. 79. Közlekedési terület. 80. Mito­lógiái város — ahogyan kimond­juk. 82. Amor . .. Vincit. 84. Régi kártyajáték, de a lottó egyik őse is. 86. Egyiptom lakója. 87. Lege­lői. 89. Főzünk vele. 91. Római. 51. 92. Díszes tollú állat. 93. Közleke­dési terület. 94. Magyar Optikai Művek. 97. Vissza: kiejtett mással­hangzó. 98. Vissza: 12 hónap. 99.| Régi római pénz. 100. Egyesegye- dül(!) A. I. i 2 3 4 ■ ■■■ ■ IBI BBBB ■ ■■■ 5 6 7 8 9 10 aaaa aaaa ■ ■■a aaaa 11 12 ■ ■■■ Etna ■■■■ ■■■■ 13 ■aaa ■aaa ■■■a 14 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■a 15 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■a 1 6 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 17 aaaa ■■■■ ■■■■ aaaa 18 19 aaaa ■aaa ■■■a aaaa 20 21 :::: ■■■■ ■aaa 22 23 24 ■■■■ ■■■■ ■■■a ■■■■ 25 aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa ■aaa aaaa aaaa — 26 27 aaaa ■aaa aana ■■■■ 28 aaaa aaaa aaaa aaaa 29 30 ■ ■■■ ■ ■■■ 1 aaaa ■■■■ 3 1 32 33 34 ■ ■■■ ■aaa ■■■■ ■■■■ 3 5 Vízszintes: 1. Szovjet köztársa­ság. 5. Bizsókkal dolgozik. 9. A csonthéjas gyümölcs »lényege«. 11. Sárdi Rezső névjele. 12. Kicsi­nyítő képző. 13. Ékezettel: Bor­zalmas alak, szörny. 14. Fában lakozik és rágja is. 15. Ház része. 16. Kerek szám. 17. Rangjelző. 18. Kalács jelzője. 20. Vasúti padra. 22. Fogoly. 24. Kettősbetű. 25. Zeg ikerszava. 26. Szeszesitalos. 29. Fordított kicsinyítőképző. 30. Ér­lelődő. 31. Péksütemény. 34. Kiss Gábor. 35. Szovjet köztársaság. Függőleges: 1. Házrészt bérlő. 2. Férfinév. 3. Személyes névmás. 4. Állóvízre. 5. A vas is ez. 6. Lásd 17. sz. 7. Orosz becenév ma­gyar névelővel. 8. Szovjet köztár­saság. 10. Szovjet köztársaság. 14. Beszédrészre. 15. Fél betűi kever­ve. 16. SL. 17. Nem felsőre. 19. Az összeadás szava. 20. Szovjet köztársaság. 21. Mondatrész. 23. Bemázol. 27. Vissza: A húst védő szövet. 28. Kecskeszó. 29. Névutó. 32. SU. 33. Márton Rezső névje­le. K* Beküldendő a vízszintes 1., 35. és a függőleges 6., 10., 20. Bekül­dési határidő 1964. augusztus 28-a, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s fel­tűnően írjátok rá: »Gyermek ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Rizike; Fűgomba; Ga­lóca; özlábgomba; Csiperke. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Megfejtésül beküldendő a víz-! szintes 1., 67., 100. és a függőleges! 2., 11., 55. Beküldési határidő au-' gusztus 28-a, péntek délig. Kér-! jük olvasóinkat, hogy a szüksé-« ges sorokat levelezőlapon küldjékj be, s feltűnően írják rá: »Rejt­vény.« Múlt heti rejtvényünk helyes! megfejtése: A negyvenkilencedik! paragrafus; Régi harcos ünnep-! kor; Ekét a kardokból; Mátyás« Ferenc. Az alkotmányért; Uj kor| nyitánya. A nyertesek neveit Hírek című| rovatunkban találják. Gondolj egy számot! A társaság incgy tagjával csináljuk meg a következő számtani trükköt: Felkérjük őket, hogy mindegyikük gondoljon egy számot. Az egyik bármilyen számot gondolhat, de a másik három csak egy-egy egyjegyű számot. Az első számot (mely pld 235) megszoroztatjuk öttel (1175), hozzáadatunk 11-et (1186), ezt megszoroztatjuk néggyel (4744), ehhez hozzá­adatjuk a második barátunk által gondolt szám (pl. 8) két­szeresét (16), (4760). Ezt az összeget ismét megszoroztatjuk öttel (23 000), most hozzáadatjuk a harmadik barátunk által gondolt számot (mely pl. 5) és még 14-et, (23 819), ezt meg­szoroztatjuk 10-el (238190), végül hozzáadhatjuk a negyedik barátunk által gondolt számot (mely pl. 6) és még 660-at (238 856). Megkérjük barátainkat mondják meg most számí­tásaik eredményét s mi ebből az összegből levonunk ke­reken 3000-et (235 356). Most megmondjuk a négy gondolt számot. A kapott szám utolsó jegye ugyanis a negyedik barátunk által gon­dolt szám, a visszafelé következő szám a harmadik, az azu­tán levő a második, a többi szám pedig az első barátunk által gondolt szám. Természetesen figyelmezt cinünk kell a társaságot, hogy helyesen számítsanak mindent ki, mert különben nem fog­juk tudni helyesen megmondani a gondolt számokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom