Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
Csütörtök, 1964. augusztus 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉRE (Folytatás az 1. oldalról) mint 10 évvel nőtt a lakosság átlagos életkora. Amikor az egészségügy és a szociálpolitika eredményeit vizsgáljuk, örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy a tüdőbaj megszűnt magyar népbetegség lenni. A tbc-s betegek száma már viszonylag kevés, ezek ingyenes gyógykezelésben részesülnek, és lehetőség van segélyezésükre. Az e vonatkozásban elért eredmények azonban nem terelik el figyelmünket a tennivalókról. Tudatában vagyunk annak, hogy megyénk az egészségügyi ellátottság tekintetében még mindig lemarad az országos átlagtól. A szükséges intézkedések folyamatban vannak, s bár lassan, de épül Siófokon 85 millió forint költségnél egy 400 ágyas kórház, és ervbe vettük Nagyatádon 95 nillió forint költséggel egy 468 'érőhelyes kórház építését. En- 'ek előmunkálatai előrehala- !ott állapotban vannak. A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelő- éshez való jogát. Ezt a jogot a népművelés ki- rjesztésével, általánossá tétéivel, az ingyenes és kötelező ltalános iskolával, a közép- s felsőfokú oktatással, a felett dolgozók továbbképzésé- el és az oktatásban részesülők ayagi támogatásával valósítok meg. Az egészségügyi célokhoz ha- onlóan az oktatási célokra is elentőe anyagi erőforrást biztosítunk. A megyei költségvetésben a kulturális ágazat előirányzatának összege 178 millió forint, az összes előirányzatnak 38 százaléka. A második ötéves tervben 11 óvodát létesítettünk 610 férőhellyel, 24 általános iskolát 96 tanteremmel és 4 középiskolát 40 tanteremmel. 1942-ben 777 tanterem volt a megyében, 1963-ban 1285 volt a tantermek száma. A középiskolák száma az 1942. évi 4-ről 16-ra emelkedett. A középiskolába járó tanulók száma 1942-ben 820 volt, 1963-ban 6350. Az elmúlt tanévben az általános iskolát végzett tanulóknak több mint 45 százalékát vették föl középiskolába. 1942-ben az elemi iskolát végzetteknek csupán 3,6 százaléka tanult tovább. Az általános iskolai nevelők száma 799-ről 2031-re, tehát több mint két és félszeresére emelkedett. A nagyszámú középiskolai és főiskolai tanulón kívül az 1'többi években nagymértékben kiterjedt a felnőtt dolgozók oktatása. Az 1958—59. tanévben már 557 felnőtt dolgozó tanult az általános iskolák esti és levelező tagozatain. Az 1963—64. tanévben az általános iskolában tanuló felnőtt dolgozók száma 4898 volt, s az ösz- szes tanulók közül 4219 volt a fizikai dolgozó. A középiskolák esti és levelező tagozatán tanuló felnőttek száma az 1963— 64. tanévben háromszorosára emelkedett az 1958—59-es eredményekhez képest. Az oktatáson kívül hasonló eredményekről számolhatunk ne a népművelés területeiről is. 1942-ben megyénkben 48 kultúrotthon és népművelési elő- úo erűn volt, 196'’ uan ezeknek a száma megközelítette a 200-at. 1942-ben összesen 30 mozi működött a megyében. A mozik «várna 1963-ban meghaladta a 300-at. A népi demokratikus fejlődés útján először megszüntettük a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliumát, s e tekintetben is igazságot szolgáltattunk. Sikeresen valósítjuk meg a szocialista kulturális forradalmat. Az egyetemi, főiskolai fölvételeknél megszüntettük a származás szerinti kategorizálást. A fiatalok erkölcsi, politikai magatartása mellett az elért tanulmányi eredmény a döntő az iskolai fölvételeknél, nem pedig a szülők múltbeli osztályúé1’zeíe. A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek, és egyenlő jogokat élveznek. A nők a férfiakkal egyenjogúak. Társadalmunk különböző osztályai és rétegei, melyeket korábban megosztott, egymással szembe állított a magántulajdon, most a szocialista tulajdon alapján közelebb kerültek egymáshoz, a köztük kialakuló viszonyt egyre inkább az elvtársi, baráti együttműködés és a kölcsönös segítés jellemzi. Most azon munkálkodunk, hogy mielőbb szilárd, szocialista nemzeti egységbe tömörítsük egész dolgozó népünket. Nincs többé kibékíthetetlen osztályellentét, tehát semmi se zavarja ezt az egységet. Nem arról van szó, hogy bizonyos ellentmondások nem keletkeznek, ezek azonban nem antagonisztikusak, és a szocializmus építésének platformján kibékíthetők. Ütünk nemcsak hosszú volt, hanem küzdelmekben, nehézségekben is bővelkedett. Egy időben hátráltatta építőmunkánkat a személyi kultusz és a belőle fakadó szektás, dogmatikus politika. Az áruló re- vizionizmus ezt kihasználva megpróbálta aláásni szociális- ta rendünket, és a külső, valamint belső ellenforradalmi erőkre támaszkodva halálos veszélybe sodorta hazánkat. A marxizmus—leninizmus eszméinek igazságát bizonyítja, hogy minden nehézségen úrrá lettünk. Ma hazánkban teljes jogi, politikai és gazdasági egyenlőség uralkodik. Mindenki érdemei, végzett munkája szerint tölthet be állást vagy funkciót. Nem áll fenn az állampolgárok semminemű megkülönböztetése. Ami a hatalom jellegét illeti, hazánkban proletárdiktatúra van. Az ellenséges osztályokkal szembeni elnyomó funkció azonban — mert ilyen osztályok ma már nincsenek — megszűnőben van. Népköztársaságunk törvényei csak azokat büntetik, akik esztelen kalandokba bocsátkoznak. Ilyen emberek azonban egyre kevesebben vannak. A proletárdiktatúrának fő funkciója ma a gazdasági, szervező és kulturális nevelő- munka, az osztály nélküli társadalomba való átmenet előkészítése. Szocialista államunkban — miközben telje siti a proletárdiktatúra történelmi hivatását — egyre szaporodnak azok a vonások, amelyek az egyetemes népi államra jellemzőek. Ezt a fejlődést jelzi a dolgozók tömegeinek részvétele — a tanácsok útján — az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában, a népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban, a dolgozók részvétele a népi ellenőrzésben és egyéb társadalmi tevékenységben. Az utóbbi években hazánkban a szocializmus építése széles alapokon, gyorsabb ütemben halad előre. Ez a fejlődés annál gyorsabb lesz, minél jobban meg tudjuk teremteni az egyéni és társadalmi érdek összhangját. Dolgozóinkkal meg kell értetni, hogy a magasabb életszínvonalnak egyetlen reális előfeltétele a termelési tervek teljesítése, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése és a takarékos gazdálkodás. Meg kell magyaráznunk azoknak, akik esetleg még nem értik, hogy huzamos időn át többet vásárolni csak akkor lehet, ha többet is termelünk. A lkotmányunk ünnepén büszkén tekintünk eredményeinkre, ugyanakkor tisztában vagyunk a még előttünk álló, megoldásra váró, nem kevés és nem is könnyű feladattal. Munkánkban lelkesít bennünket, hogy minden siker, ami nálunk születik, a dolgo zó nép javát szolgálja, a dolgozók életét teszi szebbé, gazdagabbá. Az egész magyar nép, minden magyar dolgozó büszke lehet arra, hogy Népköztársaságunk alkotmányának minden előremutató pontja megvalósult, hogy alaptörvényünk nerr holt betű, hanem a száraznak .etsző paragrafusok mögött gazdag tartalmú élet van. Bemutatjuk az új Megyei Könyvtárt T/égre!... ' Két hete beléphettünk a több mint nyolcmilliós költséggel három év alatt fölépített új kulturális intézményünkbe, hogy megörökítsük működésének első perceit. Az új Megyei Könyvtárt a legkorszerűbb igények figyelembevételével tervezte meg Kiss István mérnök (KÖZTI, Budapest). Az épület szerkezetének tiszta egyszerűsége, berendezésének modem vonalai és az egész intézmény hátalmas méretei egy gondolatot hangsúlyoznak: hívni és segíteni az Embert, hogy feljusson a legkorszerűbb műveltség elérhető magaslataira. ftt aztán lehet böngészni!... Egy az első olvasók közöl: Horváth László segédmunkás. lik. Körben a falakat bájos rajzok, regénycím-illusztrációk díszítik. Kerek asztaloknál olvasgathatnak itt a legifjabbak, vagy leülhetnek böngészA gyermekek könyvparadicsomában. A megnyitás meghitt, kedves mozzanataként Kellner Bernát, a könyvtár igazgatója virágcsokorral köszöntötte az első kölcsönzőt, dr. Borka Gézánét, majd ünnepélyesen átadta az új Megyei Könyvtárat az olvasóknak. Mi pedig — ahogyan akkor — tekintsünk körül itt. Balra a gyermekek szabad- polcos könyvparadicsoma nyíni, válogatni az összes magyar és több külföldi ifjúsági folyóirat között. A több mint 600 négyzetméteres szabadpolcos kölcsönző- helyiségben jobbra egy hírlapolvasót (a legfrissebb napilapokkal), mögötte egy négyszemélyes kutatószobát találunk. A hatalmas terem-^ ben bal oldalon áttekinthető" rendben helyezték el a polcoA folyóirat-tároló falnál az olvasóban. (Tárolófal a folyóiratolvasóban.) kon a mintegy százezres könyvállományt. A társadalomtudományok, a Biológia, a mező- gazdaság, a művészet, a sport és az irodalomtudomány polcaival párhuzamosan jobb oldalon a szép- irodalmi művek találhatók, s ugyanitt, a hatalmas ablakok mellett asztalok és fotelok sora csalogatja az embert hogy belelapozgasson a kiválasztott könyvekbe. Az olvasót a bejárattal szemalakú asztalnál Az első kölcsönző. Lenyűgöző méretű a szabadpolcos kölcsönzőterem. ben U aiaKú asztalnál várják a kölcsönző könyvtárosok. Innen a »böngészőhöz« — az ajánló bibliográfiák asztalához —, majd a katalógusokhoz jutunk el, ahol segítségünkre siet az állandó tájékoztatószolgálat egyik munkatársa. A terem végében balra Ív lyezkedik el a folyóiratolvasó több mint 300 bel- és külföldi folyóirattal, asztalokkal, székekkel, kézikönyvtárral, szótárakkal, lexikonokkal. A helyiségek sorát egy földszinti 200 személyes kamara előadóterem egészíti ki. S aki mindezt végigjárta, az öröm, az elragadtatás hangján nyilatkozik és okkal: öröm belépni az új Megyei Könyvtárba. Ám elmondani, hogy milyen, kevés a szó — ezt látni kell... W. E.
