Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Csütörtök, 1994. aegresetes 29. NIXBRÓT 1964 Tíz ház, negyven lakó. Es a csúfnév: Nixbrót. Nincs- kenyérfalva. A település mai neve Űjhedrehely. A múltat már kevesen ismerik. A tíz vályogház a paraszttörténelem egy kicsiny része, a grófok és hercegek világából. Tíz szegény emberé, akik csak annyit akartak, hogy saját viskójuk legyen. Az első kérvényeket 1910- ben írták. A címzettek herceg Festetich György és gróf Hoyos. Az egyik: "-Kegyelmes Urunk! Könyörüljön meg rajtunk, hiszen már az isten legkisebb állata is jobb sorban van. Annak legalább födél van a feje fölött. Házhelyet akarnánk, megfizetnénk becsülettel az árát. Mindenki elgáncsol bennünket. Egyedüli izodalmunk kegyelmedben •”.7l . . .« A Hedrehelyen keltezett ’.érvényt huszonhét ember nevében írták. A másik: »Méltóságos gróf úr! Bátorkodunk újra közismerten jó szívéhez folyamodni. Mi tizennyolcán magyar- ladiak és gyöngyöspusztaiak méltóságod hűséges és kitartó szolgái vagyunk... Ha egyetlen mód lenne rá ... Kihez menjünk?... Mindegyikőnk családos, komoly férfi. Csak egy talpalatnyi földet kérnénk, ahol megnyugodhatunk. Az isten áldja meg méltóságod nagy szívét. . .« A kérvényírók írásos választ sohasem kaptak. A deputáció- kát kutyákkal kergették el az intézők. A még élő tanuk: — Hiába írtunk, hiába kértünk ... — Tizenöt esztendőn át ri- mánkodtunk ... A negyvenöt igénylőből tíz maradt. — Tetszik tudni, féltek ... — A nagygazdák is ellenünk voltak, mindenki ellenünk volt. A jegyzők az elöljáróságok, a virilisták. Köptek, ha rólunk jött a szó. Azt mondták, ha ki merünk jönni, nem adnak munkát. Hogy éhen döglünk, mert akkor még olyan volt a helyzet, hogy kellett adjanak ... A herceg intézője a hasá fogta, úgy nevetett. — Menjetek, adtunk nektek helyet. De úgy építsetek, hogy kerék is legyen a viskón. Ti fogjátok eltalicskázni onnan, mert úgy is el kell tűnnötök. A föld, amit tizenöt évi könyörgés után kicövekeltek, nagyon kicsi volt. Tiszta futóhomok. Az otthont negyvenötén vágyták. A fenyegetés után tízen maradtak bátrak. 1925-ben így épült tíz nincstelen a gazdagok által elke resztéit Nixbróton. O A kulturális tervkészítés új módszere a kaposvári járásban Községeink általában a járás művelődési tervek alapján készítik el 1964/65 évi kultúrád lis tervüket. A kaposvári járás művelődésügyi vezetői ezúttal megfordították a sorrendet: az alapvető irányelvek segítségével előbb a községi tervek készültek el, s csak azután állították össze a járási terveket. Mi indokolta ezt a módszert? A járás művelődésügyi osztály- vezetője elmondotta, hogy az előző években sok erőltetett, sematikus, a járási irányelveket lemásoló kulturális terv készült a községekben. Az új módszerrel a falvak önállóságát, kezdeményező készségét kívánják fejleszteni. : Hármas célkitűzés, az általános, a szakmai és a politikai műveltség fejlesztése; a helyes művészi ízlés kialakítása és a népművelés egységének, egyetemességének biztosítása határozta meg a községi vezetők feladatait a tervkészítésben. Igen hasznos például az, hogy az állami gazdaságok kulturális terve a községi tervek szerves alkotórésze. Így például Edde tervében az alsóbogá- ti, Bárdudvarnokéban a Bárdibükki Állami Gazdaság feladatai is megtalálhatók. A körzeti előkészítés után a kulturális bizottságok megvitatták, majd összeállították a községi terveket. Júliusban elkészült a járás kulturális terve is. Most felülvizsgálják a terveket, elmondják észrevételeiket, majd véglegesen a szeptemberi tanácsülések hagyják jóvá őket. Beválik-e az új módszer alapján készített községi terv? Erre csak a művelődési év tapasztalatai adhatnak választ. Megnyugtató azonban, hogy az idén mindössze három tervet kellett visszaadni átdolgozásra. YV. E. A krónikás 1964. augusztus 15-én ezt jegyezte föl. Tíz kopott rokkant vályogház. A régi lakók közül csak négy család él itt Fehérék, Horváthék, Győriék és Hegedűsék. A többi új. Akik nincsenek? — Beleuntak az itteni életbe és elmentek az iparba. Kaposváron, Pécsen és Pesten vannak családosán. Lakást kaptak. Szikár, kicsi öregember, Fehér Sándor bácsi. Ö az egykori Nixbrót matuzsáleme. Pálinkafőzéshez szeli a körtét — Bizony így van. Ügy mondják ingyen kaptak lakást Hogy még egy árva petákot sem kellett fizetni érte. Lehet ez? Mondom neki, hogy lehet — Akkor igazat mondtak. — Igazat. Németh Sándor Elsuhant ötven esztendő Százados szenzációt kürtőit a testi minap iáit decemberében megjelő egyik száma: *Hosszas vita, tiltakozás után mégis csak elfoglalta munkahelyét Makón a város első női Írnoka, Zs. Julianna, aki egyúttal az ország első állami, illetve közhivatali szolgálatban lévő írnoka is.« Nem sokkal később, 1914 augusztus 11-én megilletődött fiatal leány lépkedett fölfelé a kaposvári Megyei Törvényszék komor, méltóságot sugárzó épületének széles lépcsőjén. A tizenhat éves Braunn Anna, aki abban a megtiszteltetésben részesült, hogy ő lett Somogy vármegye első női közhivatalnoka. — Akkor már dúlt az első világháború, munkaerőhiány volt, s felvettek gépírónőket. Néhány év múlva az elnöki iroda vezetője voltam — emlékezik vissza — ma is ugyanaz a beosztásom. De most nemcsak az elnöki adminisztrációt végzem, felügyelek a több mint száz ügyviteli dolgozó munkájára, ellenőrzőm őket, tanfolyamokat tartok részükre, közlöm velük a soros, vagy rendkívüli előléptetést, eljárok fegyelmi ügyeikben. Ezenkívül fogadom, tájékoztatom a panaszosokat, akik ügyes-bajos dolgaikban itt kémek segítséget... S amíg a múltra gondol, idézi a szerinte gyorsan elsuhant ötven év emlékeit, sűrűn nyílik az ajtó. Tanácsvezető bírák, ügyészek, munkatársak jönnek, rendeleteket, iratokat kérnek. — Nusika, — kérik az időAlkotmány-ünnepi rendesvények A Hazafias Népfront Városi Bizottsága gazdag programot állított össze alkotmányunk ünnepére. Délelőtt kilenc órakor háztömbkörüli kerékpárverseny lesz. Ugyancsak kilenc órakor kezdődik az ünnepi sakk-villámverseny a Vasutas Művelődési Otthonban. Tíz órakor női röplabda-mérkőzéseket rendeznek a Dózsa- sportpályán. Délután három órakor az MHS repülőmodellezői tartanak bemutatót a Dózsa-pá- lyán. Fél négykor a cselgáncsozók lépnek szőnyegre. Négy órakor a Kaposvári Kinizsi és a Vasas MTE csapatai tartanak labdarúgó-rriérkőzést. A Jókai ligetben vidám majális lesz. A szabadtéri színpad délután három órakor kezdődő műsorában az ÉDOSZ, a Fegyveres Erők Klubja, a Kilián György Ifjúsági Ház, a Latinka Művelődési Ház, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat és a szentjakabi művelődési otthon műkedvelő művészeti együttesei lépnek föl. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOO)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC ooooooooooc (Villanásnyi kép, véletlen találkozás. Szürke, mindennapi történet, — vagy talán történetnek n.m is lehetne nevezni — s lehet, hogy csupín egy hangulat játéka volt, hogy egyáltalán szembetűnt. Magam sem értem, hogy tulajdonképpen mi volt az, ami megkapott az egészben, ami miatt újra meg újra elém tolakszik a kép és gondolkodnom kell, beszélnem kell róla...) Ott ült az inkei dinnyeföld szélén. Mellette két gyerek, ölében a háromhetes csöppség. A hatodik ... Arca napégette barna, verejtéktől csapzott haját eltűrte a homlokából. Valami kimondhatatlan nagy fáradtság volt abban a mozdulatban, ahogy fejét kicsit előre hajtva ült. Szótlanul — oldalán a két hallgatag gyerekkel. A hatodik aludt __ Csöpp karja a v ólyán pihent, törékeny kis kezefejét máris megfogta a nap. Eredetileg a csősszel akar- am beszélni. Csak úgy néhány zót, hogy jártak-e már érre ■szarkák«, és nem unalmas-e tt mindig egyedül, a falutól távol, vigyázni a dinnyére... De észrevettem az asszonyt és előbb hozzá léptem. — Fiú ? Kislány ? — Kislány ... A két gyerek kíváncsian emelte rám a tekintetét, az asszony nemigen nézett fel. — Kislány... — mondta Lehet, hogy ez a vágy, ez a még egyszer — a hatodik ... kívánság valaha felderengett Egy légy szemtelenkedett a az ° apjában is ? Nem tudom gyerekkel, azt zavarta. Nem A szül°k altalaban mindig ezt vettem észre rajta semmi ide- szeretnék. De megeshet, hogy genkedést. Ügy beszélt, mintha az ° apja erre nem is igen mi sem lenne természetesebb gondolt... annál, hogy ismeretlenül meg- — S az utána következő ? ,-H5a525E525H5H5H5a5H5aSH5E5aFH5'i25E5E5H5H5H5H5H5E5E5ES2S7 A HATODIK GYEREK iH52SHSíSH5HSH52SH5HSE5a5H5HSHHS5HSH5HSH5H5E5HSH5HSH5HS7 állok és csodálom, hogy a picinek milyen hosszú, szép haja van... — Messziről jöttek ? — Igen... A busszal... Es messze még a puszta, ahol lakunk. Muszáj volt egy kicsit megpihenni... De igyekezni is kell, hogy a fejesre hazaérjek ... Kötelesség és fáradtság... Sokat dolgozhatott ez az asz- szony életében, és nem tudom milyen lehet mikor nevet. Biztos fiatalabbnak látszik, és eltűnik ez a törődött vonás a szája szögletéből.. — A tehenészetben dolgozunk az urammal együtt. Nem könnyű. De kell a pénz. Hat gyerek... Fejésre haza kell érni ... — A legnagyobb mennyi idős ? — Tizenöt éves. Nincs itthon. Intézetben tanul. Azt mondják jó feje van. Nem bánom ha tanul, hadd vigye többre... — Az tizenhárom éves. Még iskolás, ö már tud segíteni nekem. El is kel a segítség. Dolgoztam az utolsó napig, és szülés után újra. Kell a pénz. Ebben a tsz-ben még keveset fizetnek... A két gyerek már nem figyelt a beszélgetésre. Hallgattak. Eszembe jutott egy másik falu, egy másik asszony. Ott már nem fizetnek keveset. Az a másik asszony otthon töltötte az öt hónap szülési szabadságot. Megtehette, igaz, »csak* két gyereke van ... Ez a gondtalanul alvó csöppség a hatodik. Nem tudom hány éves lehet ez a nagyon fáradtnak látszó asszony, a nevét se tudom ... Felkészülődtek. A cipő a szatyorban volt. Mezítlábasán vágtak neki a tarlónak. Elől az asszony, egyik karján a pici, a másikban csomag. A gyerekek utána. Az asszony magabiztosan, a gyerekek óvatosan lépkedtek. Nem néztek vissza rám__ É n még sohasem jártam mezítláb a tarlón. Néztem őket, és valahogy egy kicsit szégyenkeztem ... Mind messzebb kerültek tőlem, és tulajdonképpen az a kép maradt meg bennem, ahogy egymás után sorba mentek. Miért is nem Segítettem vinni a csomagját, miért nem kísértem el ?! Megérdemelte volna. Hat gyerek a-yjr. Egy asszony, akinek a nevét sem tudom. Csak akinek fáradt egyszerűséggel kimondott mondataiból azt éreztem, hogy sokat tűr, sokat dolgozik a gyerekeiért. Aki tudja mi az, hogy kötelesség és aki azt akarja, hogy a gyerekei többre vigyék... A hatodik aludt édesen, önfeledten, Talán sohasem tudja meg, hogy az inkei dinnyeföld szélén pihent meg vele az édesanyja, mielőtt sietős léptekkel a pusztára indult volna ... (Villanásnyi kép, véletlen találkozás. Szürke, mindennapi történet — vagy talán történetnek nem is lehet nevezni... Beszélnem kellett róla. A hatodikról, aki 1964 nyarán született, s akit azzal hozott világra az édesanyja, vigyél többre, mint ő... Sokat dolgozott, fáradtarcú parasztasz- szony. Megbecsülést érdemel. Azt hiszem, sohasem fogom elfelejteni.) Vörös Márta sebbek —, Nusi néni — szólítják a fiatalabbak. S ezt a megyei bíróság elnökétől dr. Ig- nácz Páltól kezdve a legkülönbözőbb beosztásúaki g közvetlen, szívélyes baráti hangon teszik. — Valamikor nem így volt... Amikor munkába léptem, az akkori elnököt, Dr. Huszár Aladár főrendiházi tagot, nagy- birtokost sokáig nem is láttam. Ha véletlenül a megyébe látogatott valaki a minisztériumból, velünk, egyszerű ügyviteli dolgozókkal nem is állt szóba. Most? dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter valahányszor itt jár, szívélyesen elbeszélget velem. A múltban nem volt beleszól ásunk a munkába, ellenvetés nélkül kellett végrehajtani mindent. Most nem egyszer az elnök is kikéri a véleményemet, s ha jó, elfogadja. Az egykori munkatársakból ma már kevés dolgozik itt a megyében. A kevesek közé tartozik dr. Miklós János ta- jnácsvezető bíró, a Megyei Bíróság elnökhelyettese, dr. Raskoványi János bíró, akik egykor »-mezei jogászként« emelkedtek ki. A régi kollégák közé tartozik dr. Jászay Dezső, az Igazságügyminisztérium törvény- előkészítő főosztályának vezer- tője, aki valamikor megyei bírósági elnök volt Somogybán. Nem tud úgy ide jönni, hogy ne keresne meg egykori munkatársát, Braunn Annát és ne beszélgetne vele a közös emlékekről. Braunn Anna a munkanélküliség nehéz éveire is emlékezik, amikor egyetlen irnoki állásra csaknem kétszázan pályáztak. Arra is, hogy menynyit kellett a közhivatalnokoknak hajbókolni, alázatoskodni, amíg »a szamárlétra« első fokára jutottak. Közvetlenül nem vett részt a bírósági ügyek vizsgálatában, az ítélethozatalban, mégis sok, nagy horderejű tárgy alásrr emlékezik vissza. Mint fiaté’ lány sajnálkozva nézte azt f háromszáz vádlottat, munkás' és parasztot, akiket a Tanácsköztársaság leverése után egyetlen, éjfél után egy óráig tartó perben ítéltek el. Tanúja volt a népbírósági, majd a? ellenforradalmi ügyekben tartott tárgyalásoknak is. Az ötven év alatt Braunn Anna egyszer volt beteg. Igazolatlanul sohasem hiányzott, ha kellett, a kora hajnal vagy a késő éjszaka is ott találta az írógép mellett az elnöki irodában. Ami egykor százados szenzá_ ció volt, az ma természetes: rajta kívül igen sok nő dolgozik az igazságszolgáltatásban: bírák, ügyészek, fogalmazók, ügyviteli beosztottak. Néhány napja kedves ünnepség zajlott le a Megyei Bíróságon: munkatársai, idősebbek és fiatalok, a bíróság vezetői, a párt- és szakszervezet köszöntötték Braunn Annát ctven évi becsületes, példás munkáiéért. Virág?-' ajándékkal, öleléssel, szerető szóval kedveskedtek. S amikor Braunn Anna el csukló szavakkal köszönte me a kedves megemlékezést, nem csak ő sírt, hanem könnyezte’ a meghatottságtól az ünneplő' is... . Szalai László A Magyar Cukoripar Kaposvári Cukorgyára az 1964—65. évi kampányra a férfi segédmunkások és rakodók felvételét augusztus 23-án, vasárnap reggel 8 órakor tartja a cukorgyárban. Azoknak a dolgozóknak, akiknek a cukorgyár a fölvételi jegyet már megküldte, a fent hirdetett napon fölvételre nem kell megjelenniük. 3514 ♦
