Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
riLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKI ÁRA: 80 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam 174. szám. 1964. július 26., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság; 1964. fejlődéséről 1964 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar Az állami ipar 1964 első félévében két százalékkal túlteljesítette a féléves tervidőszak teljes termelési előirányzatát, és a napi átlagos termelés 10 százalékkal volt több, mint 1963 első felében. A termelés nagymértékű növekedésében szerepet játszott az is, hogy ez év elején a termelést nem befolyásolták olyan kedvezőtlenül a rendkívüli időjárási viszonyok, mint tavaly az év elején. Ebből adódott az, hogy az év első negyedében a napi átlagos termelési színvonal 12 százalékkal, a második negyedben mintegy 8 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakának szintjét A nehéziparon belül a szén- termelés 4 százalékkal, a kőolajtermelés 7 százalékkal múlta felül az 1963. első félévi termelési színvonalat. A gépipar, melynek termelése jelentős részben kivitelre kerül, 10 százalékkal többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, termelési tervét azonban nem teljesítette. A vegyipar 2 százalékkal több nitrogénműtrágyát 8 százalékkal több foszforműtrágyát és 22 százalékkal több gyógyszert termelt mint 1963 első félévében. 1964 első félévében a köny- nyűipar körülbelül 8 százalékkal termelt többet, mint 1963 megfelelő időszakában. Jelentősen nőtt a bútoripar termelése. Egyes típusokból azonban továbbra sem tudták kielégíteni a keresletet. 1964 első félévében a pamutszövet termelése 8 százalékkal, a. gyapjúszöveté 4 százalékkal, a cipőé 6 százalékkal nőtt. E termékek kivitele a félév folvamán számottevően növekedett. 1964 első félévében az élel- miszerioar 12 százalékkal termelt többet, mint 1963 első felében. A termelés növekedésében szerepet látszott az, hogy a cukorréoa feldolgozása áthúzódott 1964 első hónapjaira. A vágóállat-felvásárlás csökkenése folytán c'ökkent a hústermelés. A félév folvamán a fei-, a tojás- és a baromfifeldolgozás nőtt jelentősen. 1964 első félévében az állami építőipar 12 százalékkal, az építőanyag-ipar 22 százalékkal termelt többet, mint 1963 első félévében. (A múlt év első hónapjaiban ezeknek az ágazatoknak a termelése alacsony színvonalon volt.) 1964 első felében a foglalkoztatottak száma és a termelékenység egyaránt mintegy 5—5 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első felében, más szóval: a termelés növekedésének fele a létszám, fele pedig a termelékenység növekedéséből adódott. Az ipar a termelési tervét a tervezettnél magasabb létszámmal teljesítette túl, az építőiparban pedig — különösen a második negyedévben — jelentős mértékű munkaerőhiány volt. A gazdaságosság az iparban a félév folyamán nem alakult kielégítően. Mezőgazdaság — felvásárlás 1964-ben a vetésterület szerkezete némileg megváltozott. A kenyérgabona vetésterülete 15 százalékkal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nagyobb, a kukoricáé 6 százalékkal kisebb volt, mint az 1963. évi vetésterület. Egyes főbb növények terméskilátásai kedvezőek. Tovább nőtt a műtrágyafelhasználás: 1964 első félévében a mezőgazdaság részére szállított műtrágya mennyisége 860 000 tonna volt, körülbelül 120 000 tonnával,' 16 százalékkal több, mint 1963 első felében. Az állatállomány növelése, illetőleg csökkenésének megállítása érdekében hozott kormányintézkedések hatékonyaknak bizonyultak: az 1964 március 31-én végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány mindössze egy százalékkal volt kisebb, a sertésállomány pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 tavaszán. A vágóállatok és az állati eredetű termékek felvásárlása körülbelül 5 százalékkal kevesebb volt, mint 1963 első félévében, ezen belül a tej-, a tojás- és a baromfifelvásárlás növekedett. A félév folyamán kevesebb vágóállatot exportáltunk, mint 1963 első félévében. 1964 első félévében a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlás kisebb volt, mint 1963 első felében. A zöldség- és a gyümölcsárak az idény kezdetén — alapvetően a tavalyinál kisebb termés és felvásárlás következtében — magasabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában. Közlekedés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 1964 első félévében körülbelül 16 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első hat hónapjában. A nagyarányú növekedésben szerepet játszott az is, hogy 1963 elején — az ipari termeléshez hasonlóan — a szállítási teljesítmények is alacsonyak voltak. A tehergépkocsi-közlekedés teljesítménye 22 százalékkal, a vasúté 15 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első félévében. A szállítási kapacitások bővülése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. A távolsági személyszállítás — 1964 első félévében — 6 százalékkal, a városi közlekedés utasforgalma 4 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 megfelelő időszakában. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964 első félévében részben központi intézkedésekből, részben az átlagkeresetek és a foglalkoztatottak számának növekedéséből adódóan a lakosság részére folyósított ösz- szes munkabér 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első félévében. A termelőszövetkezeti parasztság munkaegységeire 17 százalékkal több készpénzt fizettek ki, mint 1963 megfelelő időszakában. A növekvő pénzjövedelmek hatására a kiskereskedelmi forgalom 1964 első félévében 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és 2 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A félév folyamán a kiskereskedelem forgalma fféléwi élelmiszerekből 10 százalékkal, ruházati cikkekből 4 százalékkal, vegyes iparcikkekből 8 százalékkal nőtt. A lakosság mintegy 10 százalékkal többet költött a különféle szolgáltatásokra és javításokra, mint a múlt év első felében. A takarékbetét-állomány a félév folyamán 3,2 milliárd forinttal nőtt, és a félév végén meghaladta a 15,5 milliárd forintot. Népesség — népmozgalom Az ország lakossága 1964. június 30-án kereken 10 120 000 fő volt. 1964 első félévében az élveszületések aránya változatlanul alacsony volt (13,7 ezrelék). A természetes szaporodás mértéke ugyanakkora volt, mint 1963 első felében (2,9 ezrelék). Tovább csökkent a csecsemőhalandóság: 1964 első félévében ezer élveszülöttre 41 egy éven aluli meghalt jutott Kulturális ellátottság 1964 első felében körülbelül 2000 könyvet adtak ki mintegy 21 millió példányban. Az idei ünnepi könyvhéten 10 százalékkal nagyobb összegért vásároltak könyvet, mint az 1963. évi könyvhéten. A mozilátogatók száma 1964 első félévében 56 millió volt, lényegében ugyanannyi, mint 1963 azonos időszakában. A színház- és operalátogatók száma 3,5 millió volt, 200 000- rel több, mint az előző év első felében. A televízió-előfizetők száma a félév folyamán 76 000- rel szaporodott, és a félév végén elérté az 548 000-et. Idegen forgalom Az év első felében 365 000 külföldi állampolgár, a tavalyinál 110 százalékkal több járt hazánkban. A félév folyamán félmillió magyar utazott külföldre, 166 százalékkal több, mint 1963 azonos időszakában. Budapest, 1964. július 26. Központi Statisztikai Hivatal Mai számunk tartalmából: A második diplo ma (3. o.) Névtelen hősök (4. O.) Kulturális melléklet (7—8. o.) Gyermekeknek (9. o.) Kétezeréves városok (10. o.) Nem szívesség — kötelesség (12. o.) Közlemény a magyar—szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési kormányközi bizottság 2. ülésszakáról Moszkva (MTI). 1964. július 20-tól 24-ig Moszkvában tartotta meg 2. ülésszakát a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság. A magyar küldöttséget Apró Antal, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese vezette. Magyar részről a bizottság munkájában dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Szalui Béla külkereskedelmi miniszter- helyettes, Kővári László és Szita János, az Országos Tervhivatal főosztályvezetői, a bizottság egyéb tagjai és szakértői vettek részt. A szovjet küldöttséget M.A. Leszecsko, a bizottság szovjet tagozatának elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. Szovjet részről a bizottság munkájában M. E. Rakovsz- kij. Sz. A. Sztyepanov, H. I. (Folytatás a 2. oldalon) Befejezéshez közeledik az aratás megyénkben Termelőszövetkezeteink a héten nagy lendülettel, igyekezettel folytatták nyári munkájukat, az aratást. Egy hét alatt több mint 18 000 hold búzát vágtak le, s így megyénk a búza aratásának 95 százalékával végzett. Néhány napos feladatot jelent csaknem minden járásunkban a még lábon álló búza levágása. A legtöbb tennivaló a siófoki járás szövetkezeteire vár, itt ugyanis még 1200 hold búza aratatlan. A rozsot viszont 10 hold kivételével betakarították. Ez a kalászos mintegy hatezer holdon áll még lábon a megyében. A hét végi kiértékelés szerint különösen a nagyatádi járásban nehéz a helyzet, itt még az osszKÉSZÜL A MAGTÁR terület fele, 2700 hold aratatlan. Tavaszi árpából 300 hold vár még kaszára, a zab aratását megkezdték gazdaságaink. Mindent egybevetve: a - 67 056 hold kalászosból 150 423 holdat learattak termelőszövetkezeteink, . azaz 90 százalékát elvégezték ennek a munkának. Fokozott szorgalommal láttak hozzá tsz-eink a szalma le- takarításához és a tarlószántáshoz. A jó időt kihasználva megindultak a cséplőgépek is, s összesen 6000 hold termését csépelték el eddig. Bár a legnagyobb feladat most az aratás mielőbbi befejezése, néhány helyen, ahol a silókukoricák megértek, hozzákezdtek a soron következő fontos munkához, a silózáshoz. Befejezéséhez közeledik a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vallalat nagyatádi tárházának építése. A két — egyenként 150 vagonos — raktáron már az utolsó simításokat végzik az Építőipari Vállalat dolgozói. Az egyik raktárban már megkezdték a gabona átvételét Is. A másikba e hónap végén kerül először szem. Sok gondot okoz azonban, hogy a Mérlegszerelő Vállalat még mindig nem készítette el a hídmérleget. Éneikül pedig nagyon körülményes a termény átvétele. Első képünk az elkészült tárolót mutatja. Második képünk: A víztárolót építik a munkások.
