Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

SomogyiNéplap AZ .MS'ZMP MEGYEI BI7GTTSÁGA ES A MEGYÉI /TAN ACS'A A FILMSZÍNHÁZAINK műsorából cA szeretet jógáit Kaposváron vendégszerepelt a „Mánes“-egyiítíes Szabad Ifjúság Mihail Jersov rendező filmje ma is időszerű tár­sadalmi témát dolgoz feL Egy asszonyt három gye­rekkel magára hagy a fér­je. A gyerekeket egy másik férfi neveli föl, ß kitart mellettük az asszony halála után is. Később megjelenik az apa, és magának köve­teli a gyerekeket a vérségi kötelék jogán. Ez azonban már nem egyszerű jogi probléma; a szeretet hatal­ma szebb, erősebb kötelék, mint bármilyen rokonság vagy törvényes kapocs. Ezt fejezik ki, ezt ábrázolják a film alkotói. A főszerep­lők: Jevgcnyij Matvejev és Via Artmane. Oly közel az éghez így emlegetik a gottwal- dovi szálloda pincérlányai tréfásan a hotel tizedik emeletén levő szobájukat. Itt él a film hősnője is, Ma­rika. A film Marika életé­ből egy napot ragad ki: azt a napot, amikor találkozik gyermekkori barátjával, Járdával. Ez a találkozás egy jelentéktelen, folytatás nélküli kaland, amelybe azért bele van sűrítve a fő­hősnő reménykedése és csa­lódása: a fiú mégsem az »►igazi-«. S miközben elvál­nak útjaik, érezni, hogy Marika nem ártatlan áldo­zat, s a fiatal katona sem lelketlen csábító ... Kedden este zsúfolt nézőtér előtt mutatkozott be a Latin­ka Sándor Művelődési Házban a »Ménes« Haná vidéki cseh­szlovák népi együttes. A prosz- Jtyejovi ruhagyár klubjának i negyvenöt tagú együttese ti­zenegy éve működik, s Haná ívidéki néptáncfeldolgozások [előadását tűzte ki céljául. Táncokból, táncképekből és 'népdalokból összetevődő mű­soruk színes, tarka képet nyúj­tott, és szép sikert aratott. Az [előadás néhány tartalmi és for- 'tnai sajátosságát azonban — a [siker ellenére — fenntartással fogadtuk. Bevezetőül egy menüettet táncoltak szépen hímzett, ere- [deti, Haná vidéki — paraszt- > viseletben. Ez anakronizmus: [a menüett szerintünk soha •nem volt, nem is lehetett a [nép tánca, s ebben a klasszi- ,kus formában nem is vehette lát a nép a nemesi udvarházak, [kastélyok szalontáncát. így a ímenüett műsorra tűzésével — [népi viseletben — vitatkoz­nunk kell. Noha a cseh népzenében nem [ritka a háromnegyedes ritmu­ssá népdal, s a műsor tánc- és (zenei anyagában is sokszor ta­lálkoztunk ilyennel, mégis úgy [éreztük, feldolgozásaikban i gyakran keveredik az eredeti népi muzsika műzenei, műdal- i motívumokkal. A magyar nép- 1 dalharmonizálás megőrzi és hí- ivebben tükrözi dalaink népi [jellegét. Motívumanyagukban a cseh­szlovák néptáncok simábbak, [s nem olyan dinamikusak, mint 'a magyar táncok. Az együttes — különösen a műsor első fe­lében — egy kissé fáradtan, halványan, nem sok belső át- i éléssel tolmácsolta ezeket a [táncfeldolgozásokat (például az 'aratás és búcsútáncképben; [a Lakodalomban). Farsangi táncukban ellenben a népszo­kások fölelevenítése (például a nagybőgő »temetése«) ötletes, eredeti és kacagtató. Ezért méltán jutalmazta ezt a kö1- zönség jóízű derültséggel. A műsor második fele már sikerültebb, s tartalmában is könnyedébb, hatásosabb volt. Különösképpen tetszett a reg- rutatánc, mert egyszerű, kere­setlen motívumaival hangula­tot teremtett, g a lány és a fiú búcsúzása őszinte, kifejező volt, szívből fakadt. Megérde­melten hasonló sikert aratott a Veszekedős meg a Széna­gyűjtés című tánckép is. Üjszerű törekvésekről tanús­kodott a műsornak talán leg­sikerültebb száma — Jan Kad- lecnek, az együttes művészeti vezetőjének koreográfiája —, a Divatbemutató. Munkájukat, a prosztyejovi ruhagyár termé­keit mutatják be a csinos ma- nekenek, majd a fiúkkal kö­zösen bebizonyítják, hogy a jól szabott öltönyök és nylon kisestélyik tánc közben a leg­szebbek. Szót érdemel az együttes tíz­tagú zenekara. Eleven, színes hangszerelésben, árnyaltan, igen muzikálisan kísérték a táncokat,, és szólistáik, M. Kubelková meg M. Kubaniko- vá előadásában a népdalokat. Külön figyelmet érdemel az, hogy a legegyszerűbb dalocs­kát is gondosan meghangsze­relték, és mindnyájan kottából játszották. Ezen a téren sok népi együttesünk tanulhat tő­lük. Hibái ellenére összességében sok kedves, szórakoztató per­cet nyújtott a »Manes« Haná vidéki népi együttes vendég- szereplése. W. E. XXXX>D0000000000000000000XXXXXXXXXXKXXX)0000000000000000000000000000 Húsz kilométeres út vezet pavilontól pavilonig Készül az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Alig több mint egy hónap választ el a 65. Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár megnyitásának napjától. Au­gusztus 28-án kitárja kapuit a kiállítás az ország népe előtt. Százezrek láthatják majd is­mét szocialista mezőgazdasá­gunk legkiválóbb termékeit, tenyészállatait, s bemutatják a legkorszerűbb termelési mód­szereket, eszközöket és tech­nológiákat. Hogy mekkora lesz a kiállí­tás, s milyen sok a látnivaló? A kiállítás területén húsz ki­lométernyi út vezet pavilontól pavilonig. Ha valaki csak kí­vülről akarná megnézni a pa­vilonokat — óránkénti ót ki­lométeres haladási sebességgel számolva —, akkor is négy óra kellene ahhoz, hogy végiggya­logolja a területet. A látogató megismerkedhet sok ország mezőgazdasági eredményeivel, fejlett módsze­reivel, az 1960 óta készített vagy tökéletesített műszerek­kel, laboratóriumi fölszerelé­sekkel, eszközökkel. A gépbe­mutatón ott lesznek a gabo­na-, a kukorica-, a lucerna-, a gyümölcs- és zöldségtermesz­tés, -betakarítás eszközei, a legkiválóbb és legbeváltabb gépek. Külön pavilonban ál­lítják ki az állattenyésztésben használatos gépeket. Ismerte­tik a mezőgazdasági termékek korszerű csomagolástechniká­jának jelentőségét, az ajánlott eszközöket és módszereket, anyagokat. Látható lesz többek között helyen ellenőrizhetik vele a különféle helyiségek, raktárak hőmérsékletét. Terményrak­táraink és sok más gazdasági épületünk hőmérsékletét egy­kor ilyen távhőmérőkkel fog­ják ellenőrizni. Mit ad a mezőgazdaság a könnyűiparnak, mit a könnyű­ipar a mezőgazdaságnak? — e két kérdésre válaszol a könnyűipar bemutatója. A nyersanyagok gondatlan keze­léséből fakadó károkról sze­mélyesen is meggyőződhet. Megmunkálás után is meglát­szik pl. a bőrön az ostorcsa­pás vagy a bögölycsípés. Lát­hatjuk a pamutipar, a bőr- és cipőipar, a bútoripar, a papír­ipar legújabb gyártmányait. Itt lesz majd a pamutipar új terméke, a Speria nevű pa­mutszövet. Alig gyúródik, nyári ruhának kiválóan alkal­mas. A SZÖVOSZ gondoskodik arról, hogy a kiállítás fáradt látogatói árnyék alá menekül­hessenek a tűző nap elől. De nemcsak pihenőnek lesz jó az ezer vendéget befogadó ha­lászcsárda kerthelyisége. A dunakömlődi fmsz finom ha­lászlét főz itt, süti a keszeget, s készíti a rezgő túrós csuszát. Aki pedig a birkapörköltet kedveli, az a karcagi fmsz Birkacsárdáját keresi föl. Fe­kete bográcsban fortyog majd a gulyás meg a birkapörkölt, de ha valaki netán pacalpör­költre vágyik, azt is megízlel­heti. ;gy érdekes műszer, az elekt­romos távhőmérő. Központi Tovább dől » taszái»i TÍ7.(ot*»nv •7 Két hidroforral biztosítják a falu vízellátását A Somogy megyei Víz- és Csatornaművek dolgozói gyors, lelkiismeretes munkával biz­tosították Taszár vízellátását. Kiss Andor taszári vb-titkár levélben beszámolt szerkesztő­ségünknek arról, hogy hétfő óta újra van víz a faluban. A vízművek két darab 2000 lite­res hidrofort állított munká­ba. Míg az illetékesek a felelős­ségről vitatkoznak, addig a to­rony tovább dől: most északi irányban hajlott el hat centi­métert. »A legkorszerűbb ferde víz­torony« — ahogy a vasárnapi Népszabadság találóan elne­vezte — ügye most már kése­delem nélküli, határozott vizs­gálatot érdemel. — Nézd, anyjuk, a szégyenteleneket, pont most csinál­ják, amikor rajtunk az ország szeme. Toronykötélpálya-artisták Kaposváron Csütörtöktől városunkban vendégszerepel Baldio Balogh Mihály kötéltáncos és három társa. A Baldio-csoport tagjai toronykötélpálya-artisták. Nyaktörő mutatványaikat a Cukoripari Technikum és a városi tanács épülete között ki- feszített kötélen végzik estén­ként, reflektorfényben. Mint­egy öt negyedórás műsoruk egyik kiemelkedő látványossá­ga a piramis. »A részeg kötél­táncos« című mutatványukat még ebben az évben Angliában is bemutatják. A toronykötélpálya-csoport tagjai vezetőjükön kívül Bal­dio Magda, Dómján Imre, a Fővárosi Nagycirkusz művé­széi és Baldio József, az Álla­mi Artista Iskola I. éves nö­vendéke. Augusztusban Siófokon, Ba- latonföldváron és a Balaton- part több más üdülőhelyén is bemutatják műsorukat. Megkezdődött a mezei pockok irtása (Tudósítónktól.) Megyénkben évtizdek óta nem volt példa a mezei ege­rek — pockok — oly mérvű elszaporodására, mint az idén. Különösen a Kaposvölgyét lepték el nagy számban, és a lucernások meg a gabonaföl­dek után most már a cukor­répa-, a kukorica- és a burgo­nyatáblákat is »megszállták«. Egy-egy holdon átlagosan 10—15 000-re tehető a számuk, s a megye mintegy 60 000 hoidnyi fertőzött területén több mint 800 millió mezei pocok dézsmálja a termést. A rágcsálók további elsza­porodásának és kártételének megakadályozására a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Kaposvári Növényvédő Állomás a Földművelésügyi Minisztérium segítségével nagyszabású »haditervet« dol­gozott ki. Tegnap Kaposváron az érdekelt termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, a KÖJÁL, a belügyi és tanácsi szervek képviselőinek részvé­telével tanácskozást tartottak, és kimondták a halálos ítéle­tet a mezei pockokra. Fülöp Mihály, a Növényvédő Állo­más főagronómusa részlete­sen ismertette az eredményes védekezés módszereit, s hang­súlyozta a kötelező óvó rend­szabályok megtartását. El­mondotta, hogy a- rendkívül erős hatású mérgekből töb­bek között 60 mázsa diled- rint, ötven vagon arvalinos szuperfoszfátot, ezenkívül nagy mennyiségű foszforsavas szereket biztosítottak az or­szágos szervek, ezt permete­zik ki majd a földekre. A munkákat a Növényvédő Ál­lomás szakemberei irányítják, a védekezést a gépállomások növényvédő brigádjai végzik el. Az irás ma kezdődött meg a megyében. SOK.OK Gépesített ijesztés A kis Katika semmitől sem fél a főzőkanálon Ai- vül. Viháncoi, kurjongat, de ha apukája megindul a konyhaasztal felé, rögvest elhallgat. Igen ám, de apu­ka gyakran éjszakás, s egész délelőtt alszik. Katika azon­ban nem bírja ki, hogy ne újságolja el apró örömeit és bánatait. Csaknem minden­nap kiugrasztja édesapját az ágyból. Apuka bebújik a papucsba, s megy a főző­kanálért. Egyszer azonban megunja a mindennapos gyaloglást, s kiíundálja, hogy automatizálja a kana­lat. Rászánja a vasárnap­ját, reggeltől estig szerel, fa­rag, huzalokat feszít ki. Kedden délelőtt volt a fő­próba. Katika megint berob­bant a szobába, s felriasz­totta apucit. Meglepetésére most nem ugrott ki az ágy­ból, kényelmesen felült az ágyban megnyomott vala­mit, s elkiáltotta magát: — Főzőkanál, gyere be! A kanál kiugrott az ajtó mögül, s elindult Katika fe­lé. A gyerek megszeppenve nézte: — Nem is játszom, már ezt is gépesítetted? — pitye­redéit el a kislány. — lg — * * * Bikaviadal habgumiba burkolt bikákkal Genfben tartották meg az első svájci bikaviadalt — svájci módra. A bikákat habgumiba burkolták, szarvaikat teljesen letompí- , tották, és puha nemezzel fedték be. Az állatvédő egyesület mégis felháboro­dottan tiltakozott a bika­viadal megrendezése ellen. A genfi rendőrség sem lel­kesedett az ötletért, és Vé­gezetül a megjelent nézők sem voltak elragadtatva. Az utóbbiak ugyanis nagy­részt a Svájcban dolgozó spanyol munkásokból ke­rültek ki, akik a bikavia­dalnak ezt a »nikotexes« módját mélységesen lenéz­ték. A matadorok, torreádorok és a picadorok hagyomá­nyos öltözékben léptek föl, elvégezték a szertartásos mozdulatokat, a közönség a rend kedvéért »olé« kiáltá­sokkal buzdította őket, de végül teljesen eseménytele­nül zajlott le az egész: a torreádorok és a bikák egy­aránt jó egészségben hagy­ták el az arénát. . * * Nincs szörnyűbb állat a macskánál Egy portugál város lakos­sal igen büszkék a parkok­ban élő madarakrá. Hason­ló érzelmek azonban nyil­vánvaló okokból hiányoznak a városi macskákból. A szár­nyas kedvencek védelmének kérdését a városi hatóságok is megvizsgálták. Komolyan foglalkoztak' azzal a javas­lattal, hogy elrendelik: minden macska nyakába csengőt kell akasztani, hogy a hangja figyelmeztesse a madarakat a közelgő ve­szélyre. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő* WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye-i Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S. o. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüniU meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési <1il egy hónapra 12 Et. index: 2506?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom