Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-19 / 168. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 aj VxXMWft 19**. Julius 19. A GYÓGYULÓ FALU „A forgalomból kivonom..." Nyomor... Temető ... Gazdagság ... Kultúra ... Vízvár régi és mai jellemzői. ® A temető csöndes. Süppedt sírhalmok, korhadt keresztek. A vésett betűket, számokat nézem. Itt is egy, sírutca meg ott is. Akik itt porladnak, keveset éltek. Egy hajlott kis öregasszony köszön rám. Ahogy a temetőben szokásos, az urat dicséri. — Keres valakit? A múltat — mondanám, de nem szólok semmit, csak bólintok. — Ez a gyereksor... Aztán halkabban: — Nekem is négy nyugszik itt. Hat volt, négyet ide hoztam. A teremtő korán magához szólította őket... Száraz a hang, a szem színtelen. — Ez a falu ötször ekkora lehetne... Nem vár választ, csak beszé}. — Minden harmadik sírban olyan nyugszik, aki vért köpött. A szív bírta a szegénységet A tüdő nem. Itt van az uram is... Dolgos, helytálló ember volt. Negyven évet élt. Mi úgy féltünk a vértől, hogy arra nincs szó. Aztán már az arctól is, mert arra is rá volt írva... És hozzáteszi: — A szemekben ott ólálkodott a kaszás ... Visszamegy a sírjaihoz. Térdepelve imádkozik... © A réten hárman rúgják a labdát. A lábakon tornacipő, a labda igazi. Az egyik fiú szeplős, a másik kettő, mint két' tojás. Testvérek. Délután három óra van. Beszélgetésre hívom őket. Elvonulunk az eperfa alá. — Kérdezzen — mondja a szeplős, és kamaszosan vigyorog. — Ebédre mit ettetek? Kórusban: — Zöldséglevest, úikrumplit, sült húst, uborkasalátát. — Otthon? — Dehogy! A napköziben. Sokan jártok oda? — Sokan.. — Kukoricakenyeret ettetek-e már? Nevetés. — Az mi? — Melyikőtöknek van facipője? Egyiknek sincs. Még nem is láttak. — Hány ruhátok van? Az egyik testvér: — A fene tudja. — Milyen házban laktok? Kórus: — Újban. — Hány szobátok van? — Kettő. — Ki alszik a szobákban? — Senki... — Miért? — Mert arra vigyázni kell... o Az itteniek gazdagok akartak lenni. Mindenki! Eladták a búzát, a rozsot, kukoricakenyéren éltek. Eladták a baromfit, a tejet, a tojást. Húst alig ettek. Dacoltak a törvénnyel is. Csempésztek, kereskedtek. Facipőben jártak, maguk készítették a ruhát. Gyermekeik alig éltek. Alig van olyan család, akinek nincs kedvese a sírutcákban. A felnőttek közül sokan köptek vért, mer a tüdő nem tudott engedelmeskedni az akaratnak. Nem tudta megvárni az egy hold táblázását. Megelégedett egyetlen négyszögöllel ... Ebben a faluban működik ma a barcsi járás egyik legjobb termelőszövetkezete. Csak három adatot jegyeztem föl: három éve 370 000 forint volt a falu betétállománya. Ma több mint másfél millió, öt év alatt csaknem nyolcvan új ház épült. Szétverik a tömésfalakat. Mi a vagyon ma? Mi a gazdagság? Találomra nyitok be az egyik új házhoz. Negyven év körüli asszony készíti a vacsorát. Csirkepörkölt galuskával. — Aratásban kell az erő... — Mi a vagyon? — kérdezem. Először nem érti. — Hát a házunk, a berendezés. Amink van. — Hány éve asszony? — Huszonnégy. — Mikor építkeztek? — Tavalyelőtt. — És miért csak akkor? — Előtte másra kellett. — A bútor mikor vették? — Az ősszel. — Mennyit adtak ki érte? — A kettőért harmincnégyezret. — Kézzel mos? — Dehogy, géppel. — Mivel vasal? — Villannyal. — Rádió van? — Pacsirta ... — Most mire gyűjtenek? — Televíziót veszünk... — És miért? — Hogy nekünk is legyen... A cementlapcs konyhában két fekhely van. — Hol alszanak? — Itt — A szobák? •f- Megvagyunk mi itt is. — Hányán? — Az apám, az uram meg én. Mi ketten együtt. ' — Akkor miért van a szoba? — Havonta jön a lányom meg a vejem. Azok pihennek ott. És a kotlós a fészekalja tojáson. A falu orvosa tizenhat évig nem volt szabadságon. Bélavá- ron találom meg. Az úton csak kettőt kérdez. — A temetőt látta? — Láttam. — Emberekkel beszélt? — Beszéltem. — Akkor mindent tud. A betegek faluja meggyógyult. Négy éve nem temettünk gyereket ... A Magvető Könyvkiadó Uj Termés-sorozatában jelent meg Lázár István angliai úíiélménye Angliai vakáció címmel. Kiadták Török Sándor korábban írt regényét, a Bankett a Kék Szarvasban címűt. Az Európa Kiadó adta közre Pierre Gamarra a Goncuart-díjas gyilkos című irodalmi detektívregé- nyét. »A közúton csak a közlekedés zavartalanságát nem veszélyeztető, az előírásoknak megfelelő, ép és tisztán tartott jármüvei szabad közlekedni... « KRESZ 45. §. A piros tárcsa magasba emelkedik, majd az út szélére mutat. A közeledő gépkocsi vezetőjének elegendő idő áll rendelkezésére, hogy a sebességet csökkentse, s a kijelölt helyen megálljon. De hiába tapossa a féket, a kocsi továbbmegy, s csak a kijelölt helytől 15—20 méterre áll meg. Néhány pillantás a biztonsági berendezésekre (próbafékezés), majd felhangzik a rendőr határozott utasítása: — Járművét a forgalomból kivonom, mert veszélyezteti a közlekedés zavartalanságát és mások életét... Kérem, hogy a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát szerelje le... Így járt Balatonlelle és Ba- latonszemes között Volkó László, a 13. sz. AKÖV egyik tehergépkocsijának vezetője is. Az ellenőrző rendőrt, ha nem lép odább, baleset éri. — Csak a lábfék rossz — mentegetődzik a sofőr. Éppen elég baj az! A forgalmas úton bármelyik pillanatban számítani kell arra, hogy valami miatt hirtelen meg kell állni. Ilyenkor a kézifék behúzása és a gázlevétel nem elég. Az AKÖV-nek Balatonbogláron van műhelykocsija, kihívhatta volna, hogy megjavítsák a féket. Kamf Mihály, a 13. sz. AKÖV másik gépkocsivezetője sem gondolt erre. ö is hatástalan lábfékkel indult útnak tehergépkocsijával. Böhcnyén állítják meg a Csurgói Vegyesipari Ktsz gépkocsiját. Kormánya rossz, a megengedettnél jóval nagyobb a holtjátéka, a lábfék nem működik. — Nem vette észre a hlbáA Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg Hegedűs Géza új regénye Az életművész hagyatéka címmel. A Gondolat Kiadó jelentette meg Balassa Imre Mozart regénye c. munkáját új, átdolgozott és bővített kiadásban. A Móra Ifjúsági Kiadónál jelent meg Thomas regénye Humboldt amerikai utazása címmel. Németh Sándor Űj könyvek ÉLETMENTÉS A BALATONON I Huszonkétszer fordul naponta Fonyód és Badacsony között a Jókai motoros hajó. Hu- szonöt perc alatt szeli át a Balatont, öt percet áll a kikötőbe. Menetrend szerint este negyed tíz után. öt perccel indul utolsó útjára Badacsonyból, s háromnegyedkor fut be a. fo- nyódi kikötőbe. Július 11-én, szombaton este hiába várták a motorost a szokott időben. ELSODORT A SZÉL EQY VITORLÁST Egész nap erős északi szél fújt a Badacsony felől, koromfekete felhőket kergetett az égen, méteres hullámokat a vizen. Szürke és tarjagos volt a tó, a déli part köveiről kétszeres erővel csapódtak vissza a hullámok. A viharos Balaton kimerítette a Jókai héttagú személyzetét. Az erős szél miatt egyszer sem mehetett ki farral a motoros a fonyódi kikötőből, meg kellett fordulnia a szűk öbölben. A partról visszacsapódó hullámok megnyomták kétszer az egyébként viharálló hajót. A szél elsodort egy vitorlást az északi partról két lánnyal és két fiúval a fedélzetén. A part közelében dolgozó kotróhajó matrózai észrevették a megtépázott vitorlást, kimentették a megrémült fiatalokat. A huszonegy éves Kovács László nem hagyta el a csillaghajót, benne maradt, hogy révbe juttassa. A gyakorlatlan vitorlázó nem bírt megküzdeni a viharral, elvesztette uralmát a hajó fölött. A szél egvre esőrebben fújt, nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott, s mind! beljebb sodorta a vitorlást. Az SX—4202. számú csillaghajó- j nak nyoma veszett a sötétben. ÖTSZÁZAS FORDULATTAL, ELŐRE! Nyolc vanan szálltak fel Badacsonyban az utolsót forduló Jókai motoros fedélzetére. Megszólalt a hajóállomás hangszórója: — Figyelem, figyelem! Menetrend szerinti hajó indul Fonyódra. A matrózok elkötötték a motorost, Ludvai Ferenc hajóvezető már a parancsjelző karját fogta, amikor Szöllősi Belőné pénztáros lélekszakadva az induló Jókaihoz rohant. — Ludvai elvtárs, elsodort a víz egy vitorlást... Segítséget kérnek! Az 55. őrház vonalában látták utoljára! Ludvai Ferenc huszonhét éve hajózik a Balatonon, több mentésben részt vett. Egy pillanatig sem késlekedett, jelt adott az indulásra. — Teljes erővel előre! — jelezte a gépkezelőknek. Észak-északkeleti szél fújt, a hullámok nyomába fordította a hajót. — Csak Fenyves felé sodorhatta a vihar — mondta a kormányosnak. Az utasok egy része felháborodott, hogy Fonyód helyett Fenyvesnek vette útját a hajó. — Miért nem Fonyódra megyünk először? — randalírozott egy erősen becsípett utas. — Nem előbbre való az utasszállítás?! — Emberéletről van szó, most a mentés a legfontosabb — csitította a háborgókat Sáfrány Dezső matróz. Károlyi János gépkezelő felszaladt a fedélzetre, és segített társának fenntartani a rendet. Berta István kormányos és Kovács VI. István matróz csáklyát, kötelet ragadott, s elhelyezkedett a hajó bal tatján. A Jókai négyszázötvenes fordulattal jár a vízen, most ötszázassal szelte a hullámokat. Dörgött és villámlott, vaksötét volt a Balaton. Bekapcsolták a fényszórót. Egy óra telt el feszültségben és izgalomban. A vitorlásnak nyoma sem volt. A Badacsony és Balatonfenyves vonalában, félvízen járt ekkor a motoros .hajó. JOBBRA VITORLÁS! Kovács VI. István átment a hajó orrába, s onnan kémlelte a vizet. Vitorla csillant meg a távolban, valaki többször jelzett zseblámpával. — Tőlünk jobbra, huszonöt méterre vitorlás! — jelentette a matróz. Ludvai Ferenc szembefordult a széllel, nehogy rádobja a hajót a vitorlásra. — Mentsenek meg, három órája hánykolódok a viharban! — könyörgött a vitorlásban ülő nyurga, csapzott hajú fiatalember. A szél elszakította az árbocot tartó spannerokat, a köteleket, a vitorlavászon berepedezett. A horgony elszántotta a talajt, nem fogta meg az üzemképtelen csillaghajót. Ludvai Ferenc és Kovács VI. István felhúzta a székesfehéri fiút a Jókai fedélzetére. A küzdelem úgy kimerítette, hogy jártányi ereje sem volt. —* A többiek? — kérdezte. — Biztos helyen vannak — válaszolták neki. Sáfrány Dezső matróz a hajó után kötötte a vitorlást. — Vissza kell szállnia, nincs, aki kormányozza — kérte a fiút a hajóvezető. — Nem bírom ... Teljesen kivagyok — lihegte a fiú. Sáfrány Dezső vállalta a kormányzást. A vacogó fiút bevitték a meleg kormányállás- ba. Annyira ideges volt, hogy percenként felgyújtotta, eloltotta a kezében szorongatott zseblámpát. — Tegye már le, ne pislo- gasson. Nem bírom vezetni a hajót, zavar a fény — szólt rá Ludvai Ferenc. A Jókai motoros bevontatta az elsodort vitorlást a badacsonyi kikötőbe, partra tette a fürdőnadrágos fiatalembert, s elindult a somogyi part felé. Tizenegy órát mutatott az óra, amikor befutott a fonyódi kikötőbe. — Könnyű mentés volt, csak a hullámok nyomába kellett szegődni, s megtaláltuk a vitorlást! — búcsúztak el egymástól a Jókai motoroson szolgáló hajósok. Lajos Géza kát? — kérdezik Németh József gépkocsiveztőtől. — Az induláskor még nem. Menet közben észleltem, de hát mit tegyek? A fuvart le kell bonyolítanom. Rendszerint ez a válasz. A gépkocsit viszont kivonják a forgalomból. Fürödni támadt kedve Nagy János Kaposvár, Szigetvári utca 71. szám alatti lakosnak. Amikor a Fonyódnál szabálytalanul parkírozó motorját megvizsgálták, néhány »apróbb« hibát találtak rajta: a kormány a váztól teljesen önállóan billegett; erősen elhasznált volt a két első teleszkóp; a kézifék nem működött. Még kürtje sem volt. Seile Lajos Fonyód. József Attila u. 15. szám alatti lakos nagyon szeret motorozni. Még azzal sem törődik, hogy nincs jogosítványa. Figyelmeztették, majd szabálysértésért följelentették, de ismét motorozott. Járművét most kivonták a forgalomból. Hasonlóan járt Imre János Zákány, Kisperjés 18. szám alatti lakos, mert többszöri figyelmeztetés ellenére jogosítvány nélkül ment motorjával iharosberényi munkahelyére. Igen sok baj van a termelő- szövetkezetek, gépállomások vontatóival, Zetorjaival. A bolhói Határőr Tsz Lakija Károly vezette pótkocsis vontatóján és a Nagyatádi Gépállomás L énárt Ferenc vezette vontatóján használhatatlan volt a ráfutófék. A Marcali Gépállomás egyik Zetorjáról hiányzott az ellensúly. Horváth Viktor, a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz Gépjárművezetője olyan pótkocsis Zetorral vett részt a közúti forgalomban, amelyről hiányzott a féklámpa, az irányjelző, a biztosítólánc, a légfék pedig nem működött. A közlekedési szabályok előírják: A járművezető kötelessége indulás előtt meggyőződni a biztonsági berendezések — fék, kormány — állapotáról, s ha rosszak, az indulást meg kell tagadni. Ha pedig menet közben észleli a fék, a kormány hibáját, kötelessége azonnal megállni, s addig nem haladhat tovább, amíg ki nem javítják őket. Ebben az évben műszaki hiba következtében tíz közúti baleset történt. De még kétszázhét történhetett volna, ugyanis ennyi gépjárművet kellett kivonni a forgalomból a rossz fék, kormány, világítás stb. miatt — ió GYERÜNK A VÍZBE! Préselik a szamócát Tízezer hófogót készítettek a vasútnak az erdei gyűjtők (Tudósítónktól.) Somogy, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye erdei gyűjtői dolgoznak az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat kaposvári üzemegységének. Az erdő ontja most a hasznos növényeket, virágokat, gyökereket, gyümölcsöket. A TERIMPEX útján nagy meny- nyiségű gombát szállítanak külföldre is. A gyógynövénygyűjtők szedik már a metén- get, amelyből szívműködést szabályozó gyógyszer, és a keskeny levelű útifüvet, amelyből vértisztító orvosság készül. Az előbbiből mintegy 150, az utóbbiból pedig kb. 250 mázsát adtak át a vállalatnak. Az erdei szamóca gy ujie^c befejeződött, s a balatonmáriai préshelyre küldték az egész mennyiséget. Földiszederből csak Somogybán 8—9 vagonnal gyűjtenek össze. Jó termés ígérkezik vadkörtéből is, ebből 10—12 vagonnal dolgoz fel szörpnek a konzervipar. A vállalat látja el hófogóval a vasutat. Az idén 10 000 db hófogó készült. Jövedelmező a nyírvessző szedése is. Ausztriába például 700 mázsa nyírvesszőt szállított a kaposvári üzemből a külkereskedelmi vállalat. Ezenkívül nagy mennyiségű árvízvédelmi rozsét is készítettek a kaposvári üzemegység dolgozói. A* ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében Jelentkezés az illetékes látási székhelyeken a tanácsoknál; t vállalat központjában, Kaposvár. Május 1. utca 57 szám: 4 siófoki f«-építésvezetőségen. Siófok, Fő utca 200. és az építkezéseken. »82683) \
