Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! |RA< 60 FII.I.ÉR XXI. ÉVFOLYAM 149. SZÁM SZOMBAT, 1964. JÚKIUS 27. Miért akadozik a tejellátás? (3. o.) Balatoni melléklet (4—5. o.) Rádió-, URH-, Televízióműsor (7. o.) A tárgyalóteremből (8. o.) Mai számunk tartalmából: MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Somogy megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága pénteken ülést tartott. Az első napirendi pont keretében Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a végrehajtó bizottság nevében személyi ügyet terjesztett a párt- bizottság elé. Előterjesztése alapján a pártbizottsági ülés Szigeti István elvtársat, a megyei tanács vb-elnökhelvette- sét egyhangúlag megválasztotta a megyei pártbizottság titkárává, és beválasztotta a megyei pát-végrehajtóbizottságba A második napirendi pont keretében Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke tájékoztatót tartott a mezőgazdasági munkák időszerű kérdéseiről. A második napirenden a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a járási párt- bizottságok első titkárai, a járási tanácsok elnökei, a tömegszervezetek megyei vezetői és a megyei pártapparátus munkatársai is. Hruscsov és Erlander a hét ország kapcsolatairól tárgyalt Stockholm (MTI). Hruscsov szovjet miniszter- elnök a csütörtök estét Erlander svéd miniszterelnök vidéki rezidenciáján töltötte. A két miniszterelnök csütörtökön este nem hivatalos tárgyalásokat folytatott egymással, majd a Nyikita Hruscsov tiszteletére adott vacsorán mondott beszédében Erlander kijelentette: Véleménye szerint Hruscsov látogatása nagy jelentőségű. Megbeszéléseink a béke, a nemzetközi helyzet kérdéseire összpontosultak — mondotta. Hruscsov válaszában kijelentette: Jól érezte magát Svédországban, mivel a svéd— szovjet kapcsolatok az elmúlt időben mindig jók voltak. — Békés versenyt folytatunk az önök országával — jelentette ki —, olyanfajta versenyt, amelyben nincsenek vesztesek és győztesek. Az ilyen versenyben Svédországban jó társra találunk. Tanuljunk egymástól. Megmutatjuk majd önöknek eredményeinket, és szívesen látjuk az önök eredményeit is. Pénteken délelőtt együtt tértek vissza a svéd fővárosba Erlander miniszterelnök vidéki birtokáról. Délben Erlander Stockholm egyik legszebb pontján, a Skansen parkban ebédet adott Hruscsov tiszteletére. A zártkörű ebéd előtt svéd művészegyüttesek adtak műsort Hruscsov tiszteletére népdalokból és népi táncokból. Az ebédet követően Hruscsov a svéd szakszevezetekhez látogatott, és ott a szakszervezetek vezetőivel találkozott. Este a stockholmi szovjet nagykövetség adott fogadást N. Sz. Hruscsov látogatása alkalmából. Hruscsov szombat délelőtt utazik el Stockholmból skandináviai útjának befejező állomására, Norvégiába. Torma István elvtárs az egy éves mezőgazdasági pártiskola igazgatóhelyettese Az orszá Az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottsága a Megyei Párt-végrehajtóbizottság javaslatára eddigi munkája elismerése mellett Torma István elvtársat a járási pártbizottság első titkárát tisztségéből felmentette. A megyei pártbizottság ezzel egyidejűleg megbízta az egy éves mezőgazdasági pártiskola igazgatóhelyettesi teendőinek ellátásával. A Nagyatádi Járási Pártbizottság vezetésével a járási pártbizottság ideiglenesen Gémesi Sándor elvtársat, a pártbizottság titkárát bízta meg. í. INTUZfc- ' rr Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi miniszter jelentése fölött. A vitában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságé nak jóttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Nyers Rezső elvtárs felszólalása Nyers Rezső bevezetőben hangsúlyozta: — A belkereskedelem fejlődése tagadhatatlan. Hosszabb időszakra, mondjuk 1957-ig visszanézve nagyon jelentős, de második ötéves tervünk kezdete óta is számottevő haladást észlelhetünk. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik. Felmerül a kérdés, milyen szerepe van mindebben a gazdaságpolitikának és milyen a kereskedelmi apparátusnak. A gazdaságpolitika kétségtelenül alapvető, döntő szerepet játszik. Hibás gazdaságpolitika talaján a kereskedelem sem virágozhatna. De hozzátehetjük, hogy a helyes gazdaságpolitika automatikusan még nem ered- ménjrez jó kereskedelmet. Ha tehát fejlődésről beszélünk, főként az ésszerű gazdaságpolitikának tulajdonítsuk, de ne tagadjuk meg az elismerést a kereskedelmi apparátustól sem. AZ elmúlt három esztendő igazolta annak a gazdaságpo- l:tikai elvnek a helyességét, hogy az életszínvonal emeléséhez nem elegendő, ha növeljük a pénzjövedelmeket, a vásárlóerőt. Jó áruellátás is kell, a fogyasztók helyzetét is kedvezővé kell tenni, hogy annyi és olyanfajta árut vásárolhassanak, amennyi és amilyen szükségletüknek, vásárlóképességüknek megfelel. Olyan vásárlóerő-többlet, amely növeli a keresletet, de áruhiányt szül, emelheti ugyan egyes rétegek életszínvonalát, viszont feltétlenül rontja az összíogyasztók helyzetét. Az ilyen «■hiánygazdálkodás-« tíz évvel ezelőtt még eléggé jellegzetes volt hazánkban, de ma már kilábaltunk belőle, bizonyságául annak, hogy az efféle gazdálkodás korántsem szükségszerű velejárója a szocialista tervgazdálkodásnak, mint ahogy ellenségeink állították. Gazdaságpolitikánk fontos eredménye, hogy általános áruhiány már évek óta nincs, sőt az áruválaszték bővül. Minden forgalomban levő 100 forintra 190 forint értékű kereskedelmi árukészlet jut. S ez az arány jó. De mit teszünk egyes fontos termékek mennyiségének növeléséért, melyekből az árualapok időnként és helyenként nem fedik az igényeket? Például a sertéshúsellátás javításáért? Vagy a magánépítkezések folytán nagyon keresett fürdőkádak biztosításáért? A közvélemény a tapasztalatok szerint megérti a jelenlegi helyzetet, tudomásul veszi, hogy nő a fogyasztás, de még jobban nő az említett cikkek iránti igény. Azt is megérti, hogy nem lehet azonnal vagy rövid időn belül mindenből minden igényt kielégíteni. De ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolnunk. Nincs jogunkban az idők végezetéig az igények túlzott növekedését »elmarasztalni«. mert hisz végső fokon az igények növekedése a gyakorlati gazdasági intézkedésekből, a szocialista gazdálkodásból következik. Intézkednünk kell mindenekelőtt a szűkében levő áruk termelésének növelése érdekében. Bár az életszínvonal a fogyasztásban realizálódik, mégis fontos ez alkalommal is aláhúzni, agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Aranvszabály, hogv a fogyasztás csak a termelés mennyiségének és gazdaságosságának arányában növekedhet. Mi a helyzet jelenleg nálunk? összhangban van-e termelésünk és fogyasztásunk? összességében men, egyes részleteiben nem. öszA „BETEG" HÜTŐ- ÉS PRESSZÓGÉPEK „ORVOSAI1 A Balatonboglári Vas-műszaki, Hűtő- és Presszógépjavító ütsz Somogy megye egész területén, a Balaton-parton pedig 236 üdülőben végzi a hűtő- és presszógépek javítását. Naponta 25—30 hívásra mennek ki. Varga Kálmán presszó gépet javít. (1. kép.) Magda József és Csöbör László hűtőgépkompresszor javítása köz ben. (2. kép.) szességében termelésünk is. fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmezőség terén lehetőségeink alsó, addig a fogyasztás terén pillanatnyi lehetőségeink felső határán mozgunk. A gazdaságosság, jövedelmezőség növelésére ezért minden területen jobban kell ösztönöznünk. A belkereskedelemben jórészt a termelő szektorok és a kereskedelem munkája realizálódik, ezért nagy fontosságot kell tulajdonítani a termelés és a kereskedelem kapcsolatának. Különösképpen az ipar és a kereskedelem közötti kontaktust kell szorosabbá tenni. Közös erőfeszítéssel jó néhány fontos ellátási problémát tartósan és véglegesen meg lehet oldani. Egyet kell érteni az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról elhangzott bírálatokkal. Itt van például egyes úgynevezett aprócikkek termelése. Igaz, hogy javult a helyzet, számos eredményes intézkedést tett a Belkereskedelmi Minisztérium is, az ipar is. Sajnos a téma mégsem mehet még feledésbe, mert időről időre hiányzik valami apróság a boltokból. Halljuk például, hogy tökgyalú nem kapható, hogy autószifonból kevés van. Miért van kevés? Talán a nép- gazdasági terv nem biztosítja a tökgyalú vagy az autószifon gyártását? Szerencsére a terv elő sem írja és meg sem tiltja a tökgyalú és az autószifon gyártását. Ez nem tervkérdés, sőt bűn lenne a tervkérdések rangjára emelni. E cikkeket nem tervezni, hanem rendelni és termelni kell. Rendben van, hogy a nagyipar nem gyárt ilyenéket, de itt vannak a kisebb üzemek és a kisipari termelőszövetkezetek. Miért nem gyártanak elegendőt mindenből? Csak egy magyarázat van> az, hogy a kereskedelem és az ipar fogaskerekei nem mindig és nem mindenütt illeszkednek össze pontosan. Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy a fogyasztók egy része méretben vagy fazonban nem jut megfelelő cipőhöz vagy ruhához. Abba sem, hogy időnként egy-egy szezoncikk majdhogynem az idénykiárusítások idejére érkezik a boltokba. Már nehezebben megoldható a rendkívüli fogyasztási csúcsok problémája. Nyáron a rekordhőségben kevés a sör, télen a rekordhidegben kevés a tüzelő. Előbb-utóbb erre és az ehhez hasonló tünetekre is kell majd gyógyírt találni, a termelés, a készletgazdálkodás és a külkereskedelem révén és e három tevékenység jobb ösz- szehan golásával. Tovább kell bővíteni a csomagolt és a fogyasztásra előkészített áruk körét. E téren szintén lényegesen előrehaladtunk. Ma már az élelmiszerkiskereskedelem az áruk egvre növekvő százalékát csomagol- tan árusítja. Ez higiénikusabb is, gyorsabb is, a mérési tévedéseket. is kizárja. Nem szabad fölöslegesnek minősítenünk a csomagolás korszerűsítésére fordítandó kiadásokat A korszerűbb és szebb csomagolás nemcsak esztétikailag ió hatásjí — az is fontos —, hanem az áru minőségét, tartósságát. élvezhetőségét is növeli. A csomagolt áruk körének további szélesítése néngazóeságí érdek, de eevúttal véllz’nt: problémákat is teremt. .Abban az ipari üzemben ugvanis. ahol megszervezik a csomagolást. ennek következtében romlik a vállalati terme'é- kenyséei mutató, de a gazdasági előov viszont nem a termelőnél, hanem c. kereskedem lemben jelentkezik. i ülése Az irányító szerveknek minden esetben át kell hidalniuk ezt a nehézséget. Az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésének lehetőségét egyrészt abban látom, hogy a kereskedelem rugalmassága — esetenként kockázatvállalása is — növekedjék, másrészt abban, hogy az ipari vezetők mindegyike — legjobb ipari vezetőinkhez hasonlóan — a kereskedő fejével is gondolkozzék, kereskedelmi szemmel is vizsgálja a termelési kérdéseket, és ezzel jobban »elébe menjen« a kereskedelemnek. Az utóbbi években szembetűnően csökken a lakosság élelmiszerfogyasztásában az önellátó fogyasztás és a szabadpiaci beszerzés aránya. Míg 1955-ben még 50 százalékot tett ki, jelenleg már 33 százalékra csökkent. Hogy tekintsünk erre a folyamatra? örülhetünk is meg nem is. Annyiban örülhetünk, hogy tükrözi szocialista parasztságunk pénzbevételének növekedését és választékosabb fogyasztását. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem pedig szépen fejlődött és az igényeket ki tudja elégíteni. Any- nyiban azonban aggasztó, hogy kissé túl gyors volt ez a folyamat, és esetenként a háztáji gazdaságok termelésének csökkenésével is összefügg. Ez utóbbi szempontból most már meg kellene állítani ezt a folyamatot, mert ha folytatódna, a háztáji gazdaságok termelési lehetőségei kihasználatlanul maradnának, bolti, raktározási és szállítási beruházásokkal pedig nem győznénk, hisz a bolti fogyasztás enélkül is szüntelenül növekszik. Örvendetesein bővül az ön- kiszolgáló boltok és önkiszolgáló éttermek hálózata. Kielégítő eredményként könyvelhetjük el, hogy 4000 önkiszolgáló egység működik. Ezek számát a jövőben indokolt tovább növelni, egyrészt mert ez a legolcsóbb boltfejlesztés, másrészt, mert gyorsabb kiszolgálást eredményez. A kereskedelmi automatái« ugyancsak fontos kiegészítői a korszerű kereskedelmi hálózatnak. Az automaták hálózatát azonban olyan ütemben célszerű bővíteni, ahogyan a javítókarbantartó apparátus fejleszthető. A kereskedelmi szolgáltatások egyes fajtái — például a kölcsönzés — szépen, más ágai azonban a szükségesnél lassabban fejlődnek. Általá ban a lakosságnak nyújtott szolgáltatások méreteivel és minőségével még mindig nem lehetünk elégedettek. Ez vonatkozik a kereskedelemre, és az iparra is. A hagyományos boltokban is szükséges a kiszolgálás további egyszerűsítése, gyorsítása. Ahol az együtemű kiszolgálás módszerét, vagyis a helybenf:- zetést bevezették, általában bevált. Az áruházi igazgatókat és a nagyobb boltok vezetőit fel kellene hatalmazni arra, hogy ahol ésszerűnek és lehetségesnek látják, vezessék be a helybeníizetést. Az új kereskedelmi objektumok építésében észrevehető fejődést, tapasztalhatunk. Általába.’.', célszerű és szép üzleteket. vendéglőket, szállodákat építünk. Ugyanez kevésbé mondható pl egyes üzletátalakításokra. Sajnos még főútvonalainkon sem ritka, hogy az átépítse! teljesen célszerűt(Folytatás a 2. oldalon.)
