Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! |RA< 60 FII.I.ÉR XXI. ÉVFOLYAM 149. SZÁM SZOMBAT, 1964. JÚKIUS 27. Miért akadozik a tejellátás? (3. o.) Balatoni melléklet (4—5. o.) Rádió-, URH-, Televízióműsor (7. o.) A tárgyalóteremből (8. o.) Mai számunk tartalmából: MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Somogy megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bizott­sága pénteken ülést tartott. Az első napirendi pont keretében Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a végre­hajtó bizottság nevében sze­mélyi ügyet terjesztett a párt- bizottság elé. Előterjesztése alapján a pártbizottsági ülés Szigeti István elvtársat, a me­gyei tanács vb-elnökhelvette- sét egyhangúlag megválasztot­ta a megyei pártbizottság tit­kárává, és beválasztotta a me­gyei pát-végrehajtóbizottságba A második napirendi pont keretében Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke tá­jékoztatót tartott a mezőgaz­dasági munkák időszerű kér­déseiről. A második napiren­den a pártbizottság tagjain kí­vül részt vettek a járási párt- bizottságok első titkárai, a já­rási tanácsok elnökei, a tömeg­szervezetek megyei vezetői és a megyei pártapparátus mun­katársai is. Hruscsov és Erlander a hét ország kapcsolatairól tárgyalt Stockholm (MTI). Hruscsov szovjet miniszter- elnök a csütörtök estét Erlan­der svéd miniszterelnök vidé­ki rezidenciáján töltötte. A két miniszterelnök csütör­tökön este nem hivatalos tár­gyalásokat folytatott egymás­sal, majd a Nyikita Hruscsov tiszteletére adott vacsorán mondott beszédében Erlander kijelentette: Véleménye szerint Hruscsov látogatása nagy je­lentőségű. Megbeszéléseink a béke, a nemzetközi helyzet kérdéseire összpontosultak — mondotta. Hruscsov válaszában kijelen­tette: Jól érezte magát Svéd­országban, mivel a svéd— szovjet kapcsolatok az elmúlt időben mindig jók voltak. — Békés versenyt folyta­tunk az önök országával — je­lentette ki —, olyanfajta ver­senyt, amelyben nincsenek vesztesek és győztesek. Az ilyen versenyben Svédország­ban jó társra találunk. Tanul­junk egymástól. Megmutatjuk majd önöknek eredményeinket, és szívesen látjuk az önök eredményeit is. Pénteken délelőtt együtt tér­tek vissza a svéd fővárosba Erlander miniszterelnök vidé­ki birtokáról. Délben Erlander Stockholm egyik legszebb pontján, a Skansen parkban ebédet adott Hruscsov tiszteletére. A zártkörű ebéd előtt svéd művészegyüttesek adtak mű­sort Hruscsov tiszteletére nép­dalokból és népi táncokból. Az ebédet követően Hrus­csov a svéd szakszevezetekhez látogatott, és ott a szakszerve­zetek vezetőivel találkozott. Este a stockholmi szovjet nagykövetség adott fogadást N. Sz. Hruscsov látogatása al­kalmából. Hruscsov szombat délelőtt utazik el Stockholmból skan­dináviai útjának befejező állo­mására, Norvégiába. Torma István elvtárs az egy éves mezőgazdasági pártiskola igazgatóhelyettese Az orszá Az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottsága a Megyei Párt-vég­rehajtóbizottság javaslatára eddigi munkája elismerése mellett Torma István elvtársat a járási pártbizottság első tit­kárát tisztségéből felmentette. A megyei pártbizottság ezzel egyidejűleg megbízta az egy éves mezőgazdasági pártiskola igazgatóhelyettesi teendőinek ellátásával. A Nagyatádi Járá­si Pártbizottság vezetésével a járási pártbizottság ideiglene­sen Gémesi Sándor elvtársat, a pártbizottság titkárát bízta meg. í. INTUZfc- ' rr Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta ta­nácskozását. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi mi­niszter jelentése fölött. A vi­tában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságé nak jóttagja, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára szólalt fel. Nyers Rezső elvtárs felszólalása Nyers Rezső bevezetőben hangsúlyozta: — A belkereskedelem fejlő­dése tagadhatatlan. Hosszabb időszakra, mondjuk 1957-ig visszanézve nagyon jelentős, de második ötéves tervünk kezdete óta is számottevő ha­ladást észlelhetünk. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik. Felme­rül a kérdés, milyen szerepe van mindebben a gazdaságpo­litikának és milyen a kereske­delmi apparátusnak. A gazda­ságpolitika kétségtelenül alap­vető, döntő szerepet játszik. Hibás gazdaságpolitika tala­ján a kereskedelem sem virá­gozhatna. De hozzátehetjük, hogy a helyes gazdaságpolitika automatikusan még nem ered- ménjrez jó kereskedelmet. Ha tehát fejlődésről beszélünk, fő­ként az ésszerű gazdaságpoli­tikának tulajdonítsuk, de ne tagadjuk meg az elismerést a kereskedelmi apparátustól sem. AZ elmúlt három esztendő igazolta annak a gazdaságpo- l:tikai elvnek a helyességét, hogy az életszínvonal emelésé­hez nem elegendő, ha növel­jük a pénzjövedelmeket, a vá­sárlóerőt. Jó áruellátás is kell, a fogyasztók helyzetét is ked­vezővé kell tenni, hogy annyi és olyanfajta árut vásárolhas­sanak, amennyi és amilyen szükségletüknek, vásárlóképes­ségüknek megfelel. Olyan vá­sárlóerő-többlet, amely növeli a keresletet, de áruhiányt szül, emelheti ugyan egyes rétegek életszínvonalát, viszont feltét­lenül rontja az összíogyasztók helyzetét. Az ilyen «■hiánygaz­dálkodás-« tíz évvel ezelőtt még eléggé jellegzetes volt hazánk­ban, de ma már kilábaltunk belőle, bizonyságául annak, hogy az efféle gazdálkodás ko­rántsem szükségszerű velejáró­ja a szocialista tervgazdálko­dásnak, mint ahogy ellensé­geink állították. Gazdaságpolitikánk fontos eredménye, hogy általános áruhiány már évek óta nincs, sőt az áruválaszték bővül. Minden forgalomban levő 100 forintra 190 forint ér­tékű kereskedelmi áru­készlet jut. S ez az arány jó. De mit te­szünk egyes fontos termékek mennyiségének növeléséért, melyekből az árualapok időn­ként és helyenként nem fedik az igényeket? Például a sertés­húsellátás javításáért? Vagy a magánépítkezések folytán na­gyon keresett fürdőkádak biz­tosításáért? A közvélemény a tapasztalatok szerint megérti a jelenlegi helyzetet, tudomásul veszi, hogy nő a fogyasztás, de még jobban nő az említett cik­kek iránti igény. Azt is meg­érti, hogy nem lehet azonnal vagy rövid időn belül minden­ből minden igényt kielégíteni. De ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolnunk. Nincs jogunkban az idők végezetéig az igények túlzott növekedését »elmarasz­talni«. mert hisz végső fokon az igények növekedése a gya­korlati gazdasági intézkedé­sekből, a szocialista gazdálko­dásból következik. Intézkednünk kell min­denekelőtt a szűkében le­vő áruk termelésének nö­velése érdekében. Bár az életszínvonal a fo­gyasztásban realizálódik, még­is fontos ez alkalommal is aláhúzni, agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Aranvszabály, hogv a fogyasztás csak a ter­melés mennyiségének és gaz­daságosságának arányában nö­vekedhet. Mi a helyzet jelen­leg nálunk? összhangban van-e termelésünk és fogyasz­tásunk? összességében men, egyes részleteiben nem. ösz­A „BETEG" HÜTŐ- ÉS PRESSZÓGÉPEK „ORVOSAI1 A Balatonboglári Vas-műszaki, Hűtő- és Presszógépjavító ütsz Somogy megye egész területén, a Balaton-parton pedig 236 üdülőben végzi a hűtő- és presszógépek javítását. Naponta 25—30 hívásra mennek ki. Varga Kálmán presszó gépet javít. (1. kép.) Magda József és Csöbör László hűtőgépkompresszor javítása köz ben. (2. kép.) szességében termelésünk is. fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmező­ség terén lehetőségeink alsó, addig a fogyasztás terén pilla­natnyi lehetőségeink felső ha­tárán mozgunk. A gazdaságos­ság, jövedelmezőség növelésé­re ezért minden területen job­ban kell ösztönöznünk. A belkereskedelemben jó­részt a termelő szektorok és a kereskedelem munkája reali­zálódik, ezért nagy fontosságot kell tulajdonítani a termelés és a kereskedelem kapcsolatának. Különösképpen az ipar és a kereskedelem közötti kontak­tust kell szorosabbá tenni. Közös erőfeszítéssel jó né­hány fontos ellátási prob­lémát tartósan és véglege­sen meg lehet oldani. Egyet kell érteni az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról el­hangzott bírálatokkal. Itt van például egyes úgynevezett aprócikkek terme­lése. Igaz, hogy javult a hely­zet, számos eredményes in­tézkedést tett a Belkereske­delmi Minisztérium is, az ipar is. Sajnos a téma mégsem me­het még feledésbe, mert időről időre hiányzik valami apróság a boltokból. Halljuk például, hogy tökgyalú nem kapható, hogy autószifonból kevés van. Miért van kevés? Talán a nép- gazdasági terv nem biztosítja a tökgyalú vagy az autószifon gyártását? Szerencsére a terv elő sem írja és meg sem tiltja a tökgyalú és az autószifon gyártását. Ez nem tervkérdés, sőt bűn lenne a tervkérdések rangjára emelni. E cikkeket nem tervezni, hanem rendelni és termelni kell. Rendben van, hogy a nagyipar nem gyárt ilyenéket, de itt vannak a ki­sebb üzemek és a kisipari ter­melőszövetkezetek. Miért nem gyártanak elegendőt minden­ből? Csak egy magyarázat van> az, hogy a kereskedelem és az ipar fogaskerekei nem mindig és nem mindenütt illeszkednek össze pontosan. Nem nyugodhatunk bele ab­ba sem, hogy a fogyasztók egy része méretben vagy fazonban nem jut megfelelő cipőhöz vagy ruhához. Abba sem, hogy időnként egy-egy szezoncikk majdhogynem az idénykiárusí­tások idejére érkezik a boltok­ba. Már nehezebben megold­ható a rendkívüli fogyasztási csúcsok problémája. Nyáron a rekordhőségben kevés a sör, télen a rekordhidegben kevés a tüzelő. Előbb-utóbb erre és az ehhez hasonló tünetekre is kell majd gyógyírt találni, a termelés, a készletgazdálkodás és a külkereskedelem révén és e három tevékenység jobb ösz- szehan golásával. Tovább kell bővíteni a cso­magolt és a fogyasztásra elő­készített áruk körét. E téren szintén lényegesen előrehalad­tunk. Ma már az élelmiszerkis­kereskedelem az áruk egvre növekvő százalékát csomagol- tan árusítja. Ez higiénikusabb is, gyorsabb is, a mérési téve­déseket. is kizárja. Nem sza­bad fölöslegesnek minősíte­nünk a csomagolás korszerűsí­tésére fordítandó kiadásokat A korszerűbb és szebb csoma­golás nemcsak esztétikailag ió hatásjí — az is fontos —, ha­nem az áru minőségét, tartós­ságát. élvezhetőségét is növeli. A csomagolt áruk körének to­vábbi szélesítése néngazóeságí érdek, de eevúttal véllz’nt: problémákat is teremt. .Abban az ipari üzemben ugvanis. ahol megszervezik a csomago­lást. ennek következtében romlik a vállalati terme'é- kenyséei mutató, de a gazda­sági előov viszont nem a ter­melőnél, hanem c. kereskedem lemben jelentkezik. i ülése Az irányító szerveknek min­den esetben át kell hidalniuk ezt a nehézséget. Az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésének lehe­tőségét egyrészt abban látom, hogy a kereskedelem rugal­massága — esetenként kocká­zatvállalása is — növekedjék, másrészt abban, hogy az ipari vezetők mindegyike — legjobb ipari vezetőinkhez hasonlóan — a kereskedő fejével is gon­dolkozzék, kereskedelmi szem­mel is vizsgálja a termelési kérdéseket, és ezzel jobban »elébe menjen« a kereskede­lemnek. Az utóbbi években szem­betűnően csökken a la­kosság élelmiszerfogyasz­tásában az önellátó fo­gyasztás és a szabadpiaci beszerzés aránya. Míg 1955-ben még 50 százalé­kot tett ki, jelenleg már 33 százalékra csökkent. Hogy te­kintsünk erre a folyamatra? örülhetünk is meg nem is. Annyiban örülhetünk, hogy tükrözi szocialista parasztsá­gunk pénzbevételének növeke­dését és választékosabb fo­gyasztását. A földművesszö­vetkezeti kiskereskedelem pe­dig szépen fejlődött és az igé­nyeket ki tudja elégíteni. Any- nyiban azonban aggasztó, hogy kissé túl gyors volt ez a fo­lyamat, és esetenként a háztáji gazdaságok termelésének csök­kenésével is összefügg. Ez utóbbi szempontból most már meg kellene állítani ezt a fo­lyamatot, mert ha folytatódna, a háztáji gazdaságok termelé­si lehetőségei kihasználatlanul maradnának, bolti, raktározási és szállítási beruházásokkal pe­dig nem győznénk, hisz a bol­ti fogyasztás enélkül is szünte­lenül növekszik. Örvendetesein bővül az ön- kiszolgáló boltok és önki­szolgáló éttermek hálóza­ta. Kielégítő eredményként könyvelhetjük el, hogy 4000 önkiszolgáló egység működik. Ezek számát a jövőben indo­kolt tovább növelni, egyrészt mert ez a legolcsóbb boltfej­lesztés, másrészt, mert gyor­sabb kiszolgálást eredményez. A kereskedelmi automatái« ugyancsak fontos kiegészítői a korszerű kereskedelmi hálózat­nak. Az automaták hálózatát azonban olyan ütemben célsze­rű bővíteni, ahogyan a javító­karbantartó apparátus fejleszt­hető. A kereskedelmi szolgál­tatások egyes fajtái — például a kölcsönzés — szépen, más ágai azonban a szükségesnél lassabban fejlődnek. Általá ban a lakosságnak nyújtott szolgáltatások méreteivel és minőségével még mindig nem lehetünk elégedettek. Ez vo­natkozik a kereskedelemre, és az iparra is. A hagyományos boltokban is szükséges a kiszolgálás további egyszerűsítése, gyorsítása. Ahol az együtemű kiszolgálás módszerét, vagyis a helybenf:- zetést bevezették, általában bevált. Az áruházi igazgatókat és a nagyobb boltok vezetőit fel kellene hatalmazni arra, hogy ahol ésszerűnek és lehet­ségesnek látják, vezessék be a helybeníizetést. Az új kereskedelmi objektu­mok építésében észrevehető fejődést, tapasztalhatunk. Álta­lába.’.', célszerű és szép üzlete­ket. vendéglőket, szállodákat építünk. Ugyanez kevésbé mondható pl egyes üzletátala­kításokra. Sajnos még főútvo­nalainkon sem ritka, hogy az átépítse! teljesen célszerűt­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom