Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-15 / 112. szám
Péntek, 1964. május 15. 3 SOMOGYI mSPtAP Kedvező fordulat , Somogy udvarhelyi tapasztalatok O EGY ÉVVEL EZELŐTT még vihar dúlt Somogy- udvarhelyen. Az újságíró akkor keserű hangon számolt be a majdnem botrányba fulladt közgyűlésről. Utána látszólag elcsöndesedett a falu. De csak látszólag! Mert a meg nem értés hullámai magasra csaptak. Eljutottak egészen a Március 15. Tsz vezetőségéig. Az emberek másként beszéltek a vezetőségi ülésen, és másként a tagok előtt. Mindenki jó színben akart tetszelegni. Komlósi Miklós, az akkori elnök így kesergett az elmúlt zárszámadó közgyűlésen: ►'A vezetőség némelyik tagja a maga hasznára akarta felhasználni beosztását. Az elnök felé a legjobb arcot mutatták, kifelé pedig ellenzékbe csaptak át. Azt a határozatot, melyet megszavaztak, másnap már másként mondták el...« A széthúzás következménye az lett, hogy mindenki Csáki szalmájaként kezelte a közös vagyont. A »példamutató« éppen a védelemmel megbízott mezőőr volt. Vezetőségi tag! Le kellett volna váltani, de nem így történt. Az elnök így bewzélt erről beszámolójában: »A mezőőr leváltásának kérdése már akkor felmerült (az első lopások idején), de a vezetőség elutasította.« Így a zárszámadáskor már csak a szomorú tényt lehetett megállapítani: »Többet kellett volna foglalkozni a társadalmi tulajdon védelmével.« A hanyagság, a meg nem értés bosszút állt. Az év végén mindössze 16 forintot oszthattak munkaegységenként. A közvetlen jövő sem kecsegtetett sok jóval. A régi vezetőség képtelen volt talpra állítani a szövetkezetei. Így nyilatkozott az akkori elnök: »Ha a vezetőség nem lesz egységes, ha képmutató emberek kerülnek a gazdaság irányításába, akkor nem várhatunk fordulatot a jövedelem terén sem.« O DE FORDULT. A KOCKA. A tagság megelégelte a széthúzást, a nemtörődömséget, s új vezetőséget választott. Mit tett az új vezetőség? Sokat Első feladatának a közös vagyon védelmét tekintette. A közgyűlés elé terjesztették az új határozati javaslatot a társadalmi tulajdon védelméről: annak jövedelméből, akit lopáson érnek, levonják az érték kétszeresét és az aznapi munkaegységet. Azt is büntetik, aki elhallgatja a lopást. Csak így lehetett megszilárdítani a gazdaság rendjét. Nem új intézkedések voltak ezek. Többször megszavazta már a tagság őket, csak hát senki sem akarta vállalni azt a »népszerűtlen« feladatot, hogy végre is hajtsa. Az új vezetőség végrehajtotta, mert tudta, hogy hiába fáradozik a tagság éjjel- nappal, ha akadnak olyanok, akik nem a közösnek, hanem saját maguknak takarítanak be. Az eredmény nem maradt el. A lopások megszűntek, és megnőtt a vezetőség tekintélye. O AZ EMBEREK hangya- szorgalommal végzik a tavaszi munkákat. — Mindenki örül, hogy végre rend van nálunk — mondja Kiss Imre —, pedig azok, akik a zavarosban akartak halászni, még sokáig hajtogatták, hogy úgysem hajtják végre a határozatot. Herbai Györgyné így vélekedik: — Teljes bizalommal vagyunk a vezetőség iránt, és támogatjuk is, hiszen a mi érdekünk, hogy végre kijussunk a kátyúból. Kozma Géza tsz-elnök mondta, hogy gyakran küszködtek munkaerőhiánnyal. Most az asszonyok a burgonyaföldön így beszélnek. — Nem lesz itt munkaerő- hiány. Megcsináljuk mi a férfimunkát is, ha arról van szó, csak lássuk már az értelmét. — Herbainé pl. három napig zsákolt, mielőtt ide jött volna vetni. Horváth Károlyné az erdészethez jár dolgozni, de a burgonyavetésre ő is itthon maradt. Segíteni kell a szövetkezetben. Bárkit kérdezek az asszonyok közül, Péter Jánosné éppen úgy, mint Kálmán Ferenc- né meg a többiek arról beszélnek, hogy megnőtt a munkakedv Somogyudvarhelyen. Részt vettem egy késő éjszakába nyúló brigádmegbeszélésen. Hallottam a közös sorsáért aggódó emberek vitáját, láttam, amikor jöttek a tagok sorra, hogy ügyes-bajos dolgaikat elintézzék, mert napközben nehéz megtalálni az elnököt vagy az agronómust. S a traktorosok is inkább még egyszer megkérdezték, hova menjenek dolgozni másnap, nehogy 1 félreértés legyen. Ezen a megbeszélésen meggyőződhetett a látogató arról is, hogy nincs többé feketefuvar. A brigádvezetők pontosan elszámolnak a fogatok munkájáról. Akinek fuvarra van szüksége, írásos utalványt kap rá. Mert rendnek kell lenni! S ez a rend megmutatkozik a gazdasági eredményeken is. A tél végi 1,5 literről 5 literre emelkedett a tejtermelés. Az is szép eredmény, hogy a nyolchetes csirkéket nyolcvandekás átlagsúlyban értékesítette a szövetkezet. Hibák azért akadnak most is. Ezek azonban már más természetűek, mint a tavalyiak voltak. Bosszakodnak amiatt, hogy rengeteg volt a gépmeghibásodás. De ha az emberek hangulatát, a munkakedvet nézem, egyre jobban megerősödik bennem: kedvező fordulat történt Somogyudvarhelyen. Kercza Imre A forradalom békés áljának . lehetőségéről A mint a tudományos szo- cializmus megfogalmazta a szocialista forradalom célját, nyomban felvetődött a hozzá vezető utak kérdése is. Ezzel kapcsolatban JVÍarx és Engels a kispolgári jobb- és baloldali nézetekkel folytatott vitájukban a társadalmi viszonyok és az osztályharcok elemzése alapján először is kimutatták, hogy az utak és a módszerek feti- sizálása megengedhetetlen, mert azok mindig az adott helyzettől függnek. Másrészt a forradalom tartalmát nem a módszerek szabják meg. A szocialista forradalom feladata a burzsoázia megdöntése és a proletárdiktatúra megteremtése, következésképpen ha ez megtörténik, szocialista forradalom megy végbe, függetlenül a módszerektől. Továbbá a társadalmi viszonyok és az osztályharc vizsgálata azt bizonyítja, hogy vannak helyzetek, amikor a fegyveres felkelés elkerülhetetlen, de lehetnek olyan helyzetek is, amikor lehetőség nyílik békés úton megdönteni a burzsoáziát, a fegyveres felkelés viszont kudarcra van ítélve. Végül, ha a proletariátusnak módjában áll választani a polgárháború és a békés út között, természetszerűen az utóbbihoz kell ragaszkodnia, mert a legki- seb vér- és anyagi áldozatokkal jár, és mert a legnagyobb tömegek számára megkönnyíti a szocialista átalakulást. Később Lenin újabb tényekkel bizonyította, hogy ha az erő (a tömegek többsége, a fegyver) a forradalom oldalán van, s ezért a burzsoázia képtelen fegyveres ellenállásra, a proletariátus a forradalmi erőszak békés eszközeivel is megragadhatja a hatalmat. E lehetőség létrejöttének elősegítése tehát egyenesen feladata a kommunista pártnak. Lenin az 1905—1907-es orosz- országi polgári demokratikus forradalomban kidolgozta azt a politikát, amelynek a proletariátusra rákényszerített fegyveres felkelés győzelme után biztosítania kellett volna a forradalom békés továbbfejlődését. Az 1917-es februári forradalom után részletesen kifejtette a forradalom békés továbbfejlesztésének programját, amelyben a demokratikus feladatok (béke, föld, nemzeti önrendelkezés) következetes megoldását ösz- szekapcsolta a szocialista forradalom végrehajtásával, és hangsúlyozta a tömegek közötti szívós felvilágositó-szer- vező munka fontosságát, valamint a gazdasági és politikai előrehaladás fokozatosságának elvét. 1917 szeptemberében ismételten aláhúzta, hogy ha csak egy százalék remény van is rá, meg kell kísérelni a fegyveres összecsapás elkerülését, és békés úton kell megvívni a szocialista forradalmat. A burzsoázián múlott, hogy a munkásosztály végül is fegyveres harcban döntötte el a hatalom kérdését. A történelem azóta min- den tekintetben igazolta a forradalom marxista— leninista politikáját. 1919-ben a magyar uralkodó osztályok saját gyengeségüknél és a forradalom erejénél fogva fegyveres ellenállás nélkül voltak kénytelenek átengedni a hatalmat a ploretariátus- nak. A második világháború után Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban és Romániában békés úton győzött a szocialista forradalom, néhány más országban (Kínában, Jugoszláviában) pedig fegyveres harcokban. Történelmi tény tehát, hogy a szocialista világrendszer egyes országai fegyveres felkelésben, polgárháborúban, mások viszont békés úton születtek meg. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy korunk leghatalmasabb ereje, a szocialista világrendszer nem jöhetett volna létre, ha a megteremtő forradalmak vezetői hűtlenek a marxizmus—leninizmushoz, és kalandorpolitikát folytatnak. Ha a kommunista pártok csak egyetlen utat ismernek el igaznak, ha nem készülnek föl mind a fegyveres felkelésre, mind a békés útra, ha a döntő pillanatban nem tudnak a helyes útra lépni, a forradalmak nem győzhettek volna. Emellett a második világháború utón a jobb- és baloldali dogmatizmus gátló hatásai ellenére egyre világos- sabbá vált, hogy az új helyzetben kiszélesedett a forra- dálom békés útjának lehetősége. A francia és az olasz kommunisták például e fölismerés jegyében hozzáfogtak az új típusú demokrácia programjának kidolgozásához. Az Angol Kommunista Párt 1951ben programba vette a parlament felhasználását a békés út lehetőségének kiaknázásához, 1953 elején hasonlóan cselekedtek a svéd és a norvég kommunisták is. 1956 februárjában az SZKP XX. kongresszusa kimutatta, hogy a korszak kedvezően megváltozott viszonyai között mind több országban kialakul a forradalom békés útjának reális lehetősége, tehát a kommunista pártoknak erre a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani. A békés út lehetőségének valóra váltásáért folyó harc feladatai az elet követelményeinek megfelelően ma már fontos helyet foglalnak el az olasz, a francia, a belga, a holland, a dán, a svéd, a norvég, a finn, az angol, a kanadai, az indiai és más kommunista pártok programjaiban. A fejlett tőkésországok kommunistái nagy erőfeszítésekéi tesznek, hogy egységbe tömörítik a legfőbb ellenség ellen a monopoltőke valameny- nyi ellenfelét, és közös erővel megdöntsék a monopoltőkés hatalmat. Meg vannak győződve, hogy a monopoltő- ke-ellenes egység, objektív föltételei már kialakultak. Az aktív lakosságnak 70—80 százalékát a munkából és bérből élők teszik ki, tehát a kizsákmányolták; a tulajdonképpeni burzsoázia aránya viszont mindössze 1—4 százalék, de a monopoltőkések ezen belül is csupán töredéket képeznek. E kis csoport érdekei kibékíthetetlen ellentmondásban vannak a lakosság óriási többségének érdekeivel. El kell érni, hogy a tömegek ezt szub- jektíve fölismerjék, és kiszabaduljanak a különböző bur- zsoá hatások alól. A kommunista pártok mindent elkövetnek, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. Munkájukban a hangsúlyt a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus híveinek közös feladataira helyezik. Szívós harcaik eredményei már megmutatkoznak: a tömegek egysége érlelődik, és a monopol- tőke államapparátusa egyre nehezebben működik. A küzdelem erősödik a monopoltő!:» ellen, és lépésről lépésre közeledik céljához. marxista—leninista po- litikát ma is támadják a kispolgári elhajlások. Az utóbbi időben e támadások élére a Kínai Kommunista Párt vezetői álltak. Türelmetlenül követelik, hogy a kommunista pártok tagadják meg a békés utat, és ragadtassanak fegyvert a tömegekkel. A kommunista világmozgalom azonban elutasítja ezt az an- timarxista álláspontot. Egyetlen pártja sem mondott le a fegyvei-es felkelés jogáról, s élni is fognak vele, ha a helyzet úgy kívánja, de most például a fejlett tőkésországokban mást követel. A fegyveres felkelésre szólító felhívás, az azonnali cselekvés, a türelmetlen, rögtöni megoldás kísérlete csak tönkretenné a tömegek mozgalmát, elszigetelné és rendkívül súlyos helyzetbe sodorná a kommunista pártokat. A békés útról való lemondás a passzivitást, az elszigetelődést és a harc meggyengülését okozná. Mindezért a kommunista világmozgalom pártjainak döntő többsége híven követi a marxizmus—leninizmus tanításait, alkotó módon alakítja ki a politikát, amelynek alapvető része a forradalom békés útján folyó szívós, nem látványos, fárasztó, de kétségtelenül sikeres küzdelem. sütő Ottó A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat ajánlatsorozatából a felsorolt cikkekbó'l bő' választékban vásárolhat szaküzleteinkben, kaposvári, barcsi, nagyatádi és Balaton-parti szakboltjainkban ! Tiszta gyapjú férfiöltöny 381, Gyapjútropikál Gyapj úshantung Importballon Mintás Day6Í selyem Mintás Timor selyem Mintás ripszselyem Lima shantung Selyemshantung (import) Lenshantung, sima Lenshantung, sima Divatkartonok szövetek 402, 420, 439,50 Ft 253 Ft 253 Ft 200 Ft 40,70-43,20 Ft 46,60 Ft 70,50 Ft 56,— Ft 47,70 Ft 34,20 Ft 47,— Ft v 28,70 Ft-tói Palackozzák az almabort A Nagyatádi Konzervgyárban nemrég új gépsort állítottak üzembe': az almaborpalackozót. Kovács István technikus, műszakvezető irányításával naponta mintegy tízezer üveg bort palackoznak. Eddig az országban csak a Szigetvári Konzervgyár palackozta az almabort. Nagyatádról hordókban vette át a kereskedelem az italt. Az összes munkafolyamatot — kivéve az üvegmosást — géppel végzik. Gombnyomásra szivattyú nyomja fel a pincében levő hatalmas tartályokból a bort az édesüzem töltőgépeibe, onnan pedig a 4,5 deciliteres üvegekbe kerül. Egy műszakban 28 nő dolgozik, legtöbbjüket azonban az üvegek mosása köti le. Jó lenne ezt is gépesíteni. összesen 700 000 üveg bort palackoznak a tavasszal. Egy 4,5 dl-es üveg almabor ára 5,70 forint. Ize A töltőgépből egyszerre tíz üvegbe kerül a bor. kellemes, édeskés. Bizonyára megszeretik a fogyasztók. A fémlapkát géppel nyomják az üvegekre. Csomagolják a palackokat.
