Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

Péntek, 1964. május 15. 3 SOMOGYI mSPtAP Kedvező fordulat , Somogy udvarhelyi tapasztalatok O EGY ÉVVEL EZELŐTT még vihar dúlt Somogy- udvarhelyen. Az újság­író akkor keserű hangon szá­molt be a majdnem botrányba fulladt közgyűlésről. Utána látszólag elcsöndesedett a falu. De csak látszólag! Mert a meg nem értés hullámai ma­gasra csaptak. Eljutottak egé­szen a Március 15. Tsz vezető­ségéig. Az emberek másként beszéltek a vezetőségi ülésen, és másként a tagok előtt. Min­denki jó színben akart tetsze­legni. Komlósi Miklós, az ak­kori elnök így kesergett az el­múlt zárszámadó közgyűlésen: ►'A vezetőség némelyik tagja a maga hasznára akarta felhasz­nálni beosztását. Az elnök felé a legjobb arcot mutatták, kife­lé pedig ellenzékbe csaptak át. Azt a határozatot, melyet meg­szavaztak, másnap már más­ként mondták el...« A széthúzás következménye az lett, hogy mindenki Csáki szalmájaként kezelte a közös vagyont. A »példamutató« ép­pen a védelemmel megbízott mezőőr volt. Vezetőségi tag! Le kellett volna váltani, de nem így történt. Az elnök így bewzélt erről beszámolójában: »A mezőőr leváltásának kérdé­se már akkor felmerült (az el­ső lopások idején), de a veze­tőség elutasította.« Így a zárszámadáskor már csak a szomorú tényt lehetett megállapítani: »Többet kellett volna foglalkozni a társadalmi tulajdon védelmével.« A hanyagság, a meg nem ér­tés bosszút állt. Az év végén mindössze 16 forintot oszthat­tak munkaegységenként. A közvetlen jövő sem kecsegte­tett sok jóval. A régi vezetőség képtelen volt talpra állítani a szövetkezetei. Így nyilatkozott az akkori elnök: »Ha a vezető­ség nem lesz egységes, ha kép­mutató emberek kerülnek a gazdaság irányításába, akkor nem várhatunk fordulatot a jövedelem terén sem.« O DE FORDULT. A KOC­KA. A tagság megelé­gelte a széthúzást, a nemtörődömséget, s új vezető­séget választott. Mit tett az új vezetőség? Sokat Első feladatának a közös vagyon védelmét tekin­tette. A közgyűlés elé terjesz­tették az új határozati javasla­tot a társadalmi tulajdon vé­delméről: annak jövedelméből, akit lopáson érnek, levonják az érték kétszeresét és az az­napi munkaegységet. Azt is büntetik, aki elhallgatja a lo­pást. Csak így lehetett megszilár­dítani a gazdaság rendjét. Nem új intézkedések voltak ezek. Többször megszavazta már a tagság őket, csak hát senki sem akarta vállalni azt a »nép­szerűtlen« feladatot, hogy vég­re is hajtsa. Az új vezetőség végrehajtotta, mert tudta, hogy hiába fáradozik a tagság éjjel- nappal, ha akadnak olyanok, akik nem a közösnek, hanem saját maguknak takarítanak be. Az eredmény nem maradt el. A lopások megszűntek, és megnőtt a vezetőség tekintélye. O AZ EMBEREK hangya- szorgalommal végzik a tavaszi munkákat. — Mindenki örül, hogy vég­re rend van nálunk — mond­ja Kiss Imre —, pedig azok, akik a zavarosban akartak ha­lászni, még sokáig hajtogatták, hogy úgysem hajtják végre a határozatot. Herbai Györgyné így véleke­dik: — Teljes bizalommal va­gyunk a vezetőség iránt, és tá­mogatjuk is, hiszen a mi érde­künk, hogy végre kijussunk a kátyúból. Kozma Géza tsz-elnök mond­ta, hogy gyakran küszködtek munkaerőhiánnyal. Most az asszonyok a burgonyaföldön így beszélnek. — Nem lesz itt munkaerő- hiány. Megcsináljuk mi a fér­fimunkát is, ha arról van szó, csak lássuk már az értelmét. — Herbainé pl. három napig zsákolt, mielőtt ide jött volna vetni. Horváth Károlyné az erdé­szethez jár dolgozni, de a bur­gonyavetésre ő is itthon ma­radt. Segíteni kell a szövetke­zetben. Bárkit kérdezek az asszo­nyok közül, Péter Jánosné ép­pen úgy, mint Kálmán Ferenc- né meg a többiek arról beszél­nek, hogy megnőtt a munka­kedv Somogyudvarhelyen. Részt vettem egy késő éj­szakába nyúló brigádmegbe­szélésen. Hallottam a közös sorsáért aggódó emberek vitá­ját, láttam, amikor jöttek a tagok sorra, hogy ügyes-bajos dolgaikat elintézzék, mert nap­közben nehéz megtalálni az elnököt vagy az agronómust. S a traktorosok is inkább még egyszer megkérdezték, hova menjenek dolgozni másnap, nehogy 1 félreértés legyen. Ezen a megbeszélésen meg­győződhetett a látogató arról is, hogy nincs többé feketefu­var. A brigádvezetők pontosan elszámolnak a fogatok munká­járól. Akinek fuvarra van szüksége, írásos utalványt kap rá. Mert rendnek kell lenni! S ez a rend megmutatkozik a gazdasági eredményeken is. A tél végi 1,5 literről 5 literre emelkedett a tejtermelés. Az is szép eredmény, hogy a nyolc­hetes csirkéket nyolcvandekás átlagsúlyban értékesítette a szövetkezet. Hibák azért akadnak most is. Ezek azonban már más ter­mészetűek, mint a tavalyiak voltak. Bosszakodnak amiatt, hogy rengeteg volt a gépmeg­hibásodás. De ha az emberek hangula­tát, a munkakedvet nézem, egyre jobban megerősödik bennem: kedvező fordulat tör­tént Somogyudvarhelyen. Kercza Imre A forradalom békés áljának . lehetőségéről A mint a tudományos szo- cializmus megfogal­mazta a szocialista forrada­lom célját, nyomban felvető­dött a hozzá vezető utak kér­dése is. Ezzel kapcsolatban JVÍarx és Engels a kispolgári jobb- és baloldali nézetekkel folytatott vitájukban a társa­dalmi viszonyok és az osz­tályharcok elemzése alapján először is kimutatták, hogy az utak és a módszerek feti- sizálása megengedhetetlen, mert azok mindig az adott helyzettől függnek. Másrészt a forradalom tartalmát nem a módszerek szabják meg. A szocialista forradalom felada­ta a burzsoázia megdöntése és a proletárdiktatúra megte­remtése, következésképpen ha ez megtörténik, szocialista forradalom megy végbe, füg­getlenül a módszerektől. To­vábbá a társadalmi viszonyok és az osztályharc vizsgálata azt bizonyítja, hogy vannak helyzetek, amikor a fegyve­res felkelés elkerülhetetlen, de lehetnek olyan helyzetek is, amikor lehetőség nyílik békés úton megdönteni a burzsoáziát, a fegyveres fel­kelés viszont kudarcra van ítélve. Végül, ha a proleta­riátusnak módjában áll vá­lasztani a polgárháború és a békés út között, természetsze­rűen az utóbbihoz kell ra­gaszkodnia, mert a legki- seb vér- és anyagi áldozatok­kal jár, és mert a legnagyobb tömegek számára megkönnyíti a szocialista átalakulást. Később Lenin újabb té­nyekkel bizonyította, hogy ha az erő (a tömegek többsége, a fegyver) a forradalom olda­lán van, s ezért a burzsoázia képtelen fegyveres ellenállás­ra, a proletariátus a forradal­mi erőszak békés eszközeivel is megragadhatja a hatalmat. E lehetőség létrejöttének elő­segítése tehát egyenesen fel­adata a kommunista pártnak. Lenin az 1905—1907-es orosz- országi polgári demokratikus forradalomban kidolgozta azt a politikát, amelynek a pro­letariátusra rákényszerített fegyveres felkelés győzelme után biztosítania kellett vol­na a forradalom békés to­vábbfejlődését. Az 1917-es februári forradalom után részletesen kifejtette a forra­dalom békés továbbfejleszté­sének programját, amelyben a demokratikus feladatok (béke, föld, nemzeti önrendelkezés) következetes megoldását ösz- szekapcsolta a szocialista for­radalom végrehajtásával, és hangsúlyozta a tömegek kö­zötti szívós felvilágositó-szer- vező munka fontosságát, vala­mint a gazdasági és politikai előrehaladás fokozatosságának elvét. 1917 szeptemberében is­mételten aláhúzta, hogy ha csak egy százalék remény van is rá, meg kell kísérelni a fegyveres összecsapás elkerü­lését, és békés úton kell meg­vívni a szocialista forradal­mat. A burzsoázián múlott, hogy a munkásosztály végül is fegyveres harcban döntötte el a hatalom kérdését. A történelem azóta min- den tekintetben igazol­ta a forradalom marxista— leninista politikáját. 1919-ben a magyar uralkodó osztályok saját gyengeségüknél és a forradalom erejénél fogva fegyveres ellenállás nélkül voltak kénytelenek átengedni a hatalmat a ploretariátus- nak. A második világháború után Magyarországon, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, az NDK-ban és Romá­niában békés úton győzött a szocialista forradalom, né­hány más országban (Kíná­ban, Jugoszláviában) pedig fegyveres harcokban. Törté­nelmi tény tehát, hogy a szo­cialista világrendszer egyes országai fegyveres felkelés­ben, polgárháborúban, mások viszont békés úton születtek meg. Ma már teljesen nyil­vánvaló, hogy korunk legha­talmasabb ereje, a szocialista világrendszer nem jöhetett volna létre, ha a megteremtő forradalmak vezetői hűtlenek a marxizmus—leninizmushoz, és kalandorpolitikát folytat­nak. Ha a kommunista pártok csak egyetlen utat ismernek el igaznak, ha nem készül­nek föl mind a fegyveres fel­kelésre, mind a békés útra, ha a döntő pillanatban nem tudnak a helyes útra lépni, a forradalmak nem győzhettek volna. Emellett a második világ­háború utón a jobb- és bal­oldali dogmatizmus gátló ha­tásai ellenére egyre világos- sabbá vált, hogy az új hely­zetben kiszélesedett a forra- dálom békés útjának lehető­sége. A francia és az olasz kommunisták például e föl­ismerés jegyében hozzáfogtak az új típusú demokrácia prog­ramjának kidolgozásához. Az Angol Kommunista Párt 1951­ben programba vette a parla­ment felhasználását a békés út lehetőségének kiaknázásá­hoz, 1953 elején hasonlóan cselekedtek a svéd és a nor­vég kommunisták is. 1956 februárjában az SZKP XX. kongresszusa kimutatta, hogy a korszak kedvezően megvál­tozott viszonyai között mind több országban kialakul a for­radalom békés útjának reális lehetősége, tehát a kommunis­ta pártoknak erre a korábbi­nál nagyobb figyelmet kell fordítani. A békés út lehetőségének valóra váltásáért folyó harc feladatai az elet köve­telményeinek megfelelően ma már fontos helyet foglalnak el az olasz, a francia, a belga, a holland, a dán, a svéd, a nor­vég, a finn, az angol, a kana­dai, az indiai és más kommu­nista pártok programjaiban. A fejlett tőkésországok kom­munistái nagy erőfeszítésekéi tesznek, hogy egységbe tömö­rítik a legfőbb ellenség el­len a monopoltőke valameny- nyi ellenfelét, és közös erő­vel megdöntsék a monopoltő­kés hatalmat. Meg vannak győződve, hogy a monopoltő- ke-ellenes egység, objektív föl­tételei már kialakultak. Az aktív lakosságnak 70—80 szá­zalékát a munkából és bérből élők teszik ki, tehát a kizsák­mányolták; a tulajdonképpeni burzsoázia aránya viszont mindössze 1—4 százalék, de a monopoltőkések ezen belül is csupán töredéket képeznek. E kis csoport érdekei kibékíthe­tetlen ellentmondásban van­nak a lakosság óriási többsé­gének érdekeivel. El kell ér­ni, hogy a tömegek ezt szub- jektíve fölismerjék, és kisza­baduljanak a különböző bur- zsoá hatások alól. A kommu­nista pártok mindent elkövet­nek, hogy ez mielőbb bekö­vetkezzék. Munkájukban a hangsúlyt a béke, a demokrá­cia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus híveinek közös feladataira helyezik. Szívós harcaik eredményei már meg­mutatkoznak: a tömegek egy­sége érlelődik, és a monopol- tőke államapparátusa egyre nehezebben működik. A küz­delem erősödik a monopoltő!:» ellen, és lépésről lépésre kö­zeledik céljához. marxista—leninista po- litikát ma is támadják a kispolgári elhajlások. Az utóbbi időben e támadások élére a Kínai Kommunista Párt vezetői álltak. Türelmet­lenül követelik, hogy a kom­munista pártok tagadják meg a békés utat, és ragadtassa­nak fegyvert a tömegekkel. A kommunista világmozgalom azonban elutasítja ezt az an- timarxista álláspontot. Egyet­len pártja sem mondott le a fegyvei-es felkelés jogáról, s élni is fognak vele, ha a helyzet úgy kívánja, de most például a fejlett tőkésorszá­gokban mást követel. A fegy­veres felkelésre szólító felhí­vás, az azonnali cselekvés, a türelmetlen, rögtöni megoldás kísérlete csak tönkretenné a tömegek mozgalmát, elszige­telné és rendkívül súlyos helyzetbe sodorná a kommu­nista pártokat. A békés útról való lemondás a passzivitást, az elszigetelődést és a harc meggyengülését okozná. Mind­ezért a kommunista világmoz­galom pártjainak döntő több­sége híven követi a marxiz­mus—leninizmus tanításait, al­kotó módon alakítja ki a po­litikát, amelynek alapvető ré­sze a forradalom békés útján folyó szívós, nem látványos, fárasztó, de kétségtelenül si­keres küzdelem. sütő Ottó A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat ajánlatsorozatából a felsorolt cikkekbó'l bő' választékban vásárolhat szaküzleteinkben, kaposvári, barcsi, nagyatádi és Balaton-parti szakboltjainkban ! Tiszta gyapjú férfiöltöny 381, Gyapjútropikál Gyapj úshantung Importballon Mintás Day6Í selyem Mintás Timor selyem Mintás ripszselyem Lima shantung Selyemshantung (import) Lenshantung, sima Lenshantung, sima Divatkartonok szövetek 402, 420, 439,50 Ft 253 Ft 253 Ft 200 Ft 40,70-43,20 Ft 46,60 Ft 70,50 Ft 56,— Ft 47,70 Ft 34,20 Ft 47,— Ft v 28,70 Ft-tói Palackozzák az almabort A Nagyatádi Konzervgyár­ban nemrég új gépsort állí­tottak üzembe': az almabor­palackozót. Kovács István technikus, műszakvezető irá­nyításával naponta mintegy tízezer üveg bort palackoznak. Eddig az országban csak a Szigetvári Konzervgyár pa­lackozta az almabort. Nagy­atádról hordókban vette át a kereskedelem az italt. Az összes munkafolyamatot — kivéve az üvegmosást — géppel végzik. Gombnyomásra szivattyú nyomja fel a pincé­ben levő hatalmas tartályok­ból a bort az édesüzem töltő­gépeibe, onnan pedig a 4,5 deciliteres üvegekbe kerül. Egy műszakban 28 nő dolgozik, legtöbbjüket azonban az üve­gek mosása köti le. Jó lenne ezt is gépesíteni. összesen 700 000 üveg bort palackoznak a tavasszal. Egy 4,5 dl-es üveg almabor ára 5,70 forint. Ize A töltőgépből egyszerre tíz üvegbe kerül a bor. kellemes, édeskés. Bizonyára megszeretik a fogyasztók. A fémlapkát géppel nyomják az üvegekre. Csomagolják a palackokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom