Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

Csütörtök, 1964. május 14. 5 SOMOGYI NÉPLAP Megyénkből csak a Kaposvári Ruhaüzem és a TRANSZYILL vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron EGY PUCCS! ÉS AZUTÁN? A Budapesti Nemzetközi Vá­sárra nemcsak a baráti orszá­gok, a külföldi cégek, hanem a magyar ipar termékei is vonzzák a közönséget. A ma­gyar áruk — a könnyű-, a ne­héz-, az élelmiszer-, a helyi, valamint a vegyipar termékei — méltó versenytársai a világ bármely országából érkezett cikkeknek, s minden évben ki­vívják a látogatók elismeré­sét. A magyar pavilonban évről évre sok üzem állította ki leg­szebb, legérdekesebb gyártmá­nyait. A kiállítók között ott találtuk a budapesti, a vidéki, a minisztériumi és a tanácsok irányítása alá tartozó iparvál­lalatokat, a kisipari szövetke­zeteket, a magánkisipart egy­aránt. Találkozhattunk me­gyénk üzemeinek cikkeivel is. Jóleső érzés volt látni a Ka­posvári Ruhaüzem, a Somogy megyei Faipari Vállalat, a TRANSZ VILL termékeit Hét gyermekruhamodellt állít ki a ruhaüzem A Kaposvári Ruhaüzem gyermekruhái az idén is ott lesznek a könnyűipari pavilon­ban — mondja Pápai János, a gyár laboratóriumának veze­tője. — Tizennégy gyermekru- hamodellt készítettünk a vá­sárra. Sajnos, a zsűri csak a tavasa—nyári—őszi gyermek­ruhák kiállítását engedélyezte, így a tizennégyből csak hét modell vesz részt a vásáron. Különösen két ruha nyerte meg a szakemberek tetszését. Az egyik a cipzáras fregoli ka­bát, fiúk is, lányok is hordhat­ják. A másik egy kis kamasz­öltöny. Elküldjük a vásárra »Az év legszebb terméke« pá­lyázaton első helyezést nyert kis kamaszöltönyünket is. — Kérte-e a kereskedelem a vásáron kiállított ruhák so­rozatgyártását? — Igen. A bemutatott öltö­nyök közül eddig háromnak a sorozatgyártását kérték. Közü­lük az egyiket év közben már kor azonban nem rendeltek belőle. Az aranyérmet elnyerték, de megrendelést nem kaptak A Somogy megyei Faipari Vállalat igazgatója, Vörös Jó­zsef ezt mondja: — Mi részt szoktunk venni a vásáron. 1960-ban elhoztuk az aranyérmet, és mellé egy ígé­retet, hogy kétezer darabot gyárthatunk a kiállított bútor­ból. Aztán egyet sem csinál­hattunk. A vásárra új típuso­kat terveztettünk, dolgoztunk rajtuk nagyon sokat, tetszettek is mindenkinek, mégsem kap­tunk megrendelést. Egyiket azért utasították el, hogy anyagigényes, a másikat, hogy munkaigényes. Égy-egy vásá­ron való részvételünk 50— 60 000 forintba került. (A ter­vezés, a prototípus elkészítése, az anyag, a szállítás, a vásári területpénz stb.) Így a vállalat­nak a kiállításból semmi hasz­na sem volt, csak kára. Ezt az összeget a nyereségből kellett levonni. Emiatt nem vettünk részt már tavaly sem, s emiatt nem jelentkeztünk az idén sem a vásáron való részvételre ... Nem visznek újdonságot A TRANSZVILL-nak, mint bármely más üzemnek, meg­van a profilja: transzformáto­rokat és egyéb villamos be­rendezéseket gyárt. Tavaly egyebek között STK mágneses tengelykapcsolókat, VNB biz­tosítós teljesítményszakaszoló­kat és VN teljesítményszaka- szolókat állítottak ki a BNV-n. Bemutattak ezenkívül nyolc különböző típusú kis transzfor­mátort és háromfajta elektro­hidraulikus féklazítót. — Az idén mivel vesznek részt a vásáron? — érdeklőd­tünk a vállalat igazgatójától. — Lényegében ugyanezekkel a gyártmányokkal megyünk Budapestre. Vállalatunk csak olyan készülékeket mutathat be, amelyeket a budapesti anyavállalat nekünk lead. Gyártmányfejlesztésünk nincs. Oj konstrukciót nem csinálha­tunk. Az újdonságokat a bu­dapesti gyár állítja ki... A BNV ösztönző hatása keit. A somogyi kiállítók szá­mának csökkenéséért nem le­het „kizárólag a kereskedelem­re hárítani a felelősséget. Egyetlen vállalat se veheti biz­tosra, hogy kiállított termékeit sorozatban fogják gyártani. (Még akkor sem, ha arany­érmet nyert.) Nem biztos, hogy egy termék, amely a maga ne­mében igen szép, alkalmas nagy tömegű gyártásra. A so­rozatgyártásnál ugyanis nem­csak azt nézik, hogyan mutat mondjuk egy bútor, hanem azt is, hogy elkészítése gazdasá­gos-e. A Faipari Vállalat veze­tőinek nyilatkozatából kitűnik, hogy a kitüntetett hálógarnitú­ra anyagigényes volt, sorozat- gyártása tehát nálunk, a fában szegény országban nem kifize­tődő. A vállalatnak nem azt a következtetést kellett volna le­vonnia a kiállítás tapasztala­taiból, hogy nem megy a vá­sárra, hanem azt, hogy korsze­rűsítenie kell a gyártmányfej­lesztést. Ha ezt tették volna, az idén bizonyára szállíthatná­nak Budapestre olyan bútoro­kat, amelyeknek nemcsak szépségére, hanem kedvező gyártási föltételeire is fölfi­gyelnének a szakemberek. A Faipari Vállalat távolma­radását a vásárról akkor is helytelenítenénk, ha a keres­kedelem hibájából maradt vol­na el az aranyérmes bútor megrendelése. Egy kevésbé si­került kiállítás miatt nem sza­bad elkeseredni. Bízni kell ab­ban, hogy a második vagy a harmadik alkalommal nagyobb sikere lesz a vállalat termékei­nek. Még akkor sem fölösleges a vásáron való részvétel, ha sohasem bízzák meg a vállala­tot a termék sorozatgyártásá­val. Az a tény ugyanis, hogy kiállított cikkeit ország-világ szeme látja, arra ösztönöz, hogy mind korszerűbb bútorok prototípusát készítse el. Az eközben szerzett tapasztalato­kat jól hasznosíthatja a ter­melésben, lépést tarthat a fej­lődéssel. A holnapra is gondolni kell Jó lenne, há elgondolkodná­nak ezen a vásáron eddig nem vagy esetleg egyszer szerepelt vállalatok vezetői és dolgozói is, és a jövőben részt vennének a BNV-n. Szívesen látnánk ott például a Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalat, a kis­ipari szövetkezetek, a Mérték­utáni és Vegyesruházati, a Vas- és Fémipari Vállalat ter­mékeit. A Finommechanikai Vállalatnak állandó profil­problémái vannak. Évek óta olyan gyártmányt keres, amelynek előállítása gazdasá­gos, s amely keresett a piaco­kon. Nemigen talál. Vajon miért nem ajánl a kereskede­lemnek valami újat, érdeke­set? Miért nem használja föl erre a Budapesti Nemzetközi Vásárt? Miért várja azt, hogy a tanács szerezzen neki úi pro­filt? Reméljük, a következő év májusában arról számolhatunk be olvasóinknak, hogy me­gyénk több iparvállalata vesz részt a vásáron, mint az idén. Hogy üzemeink nem kényel­mesek, van bennük vállalkozó­szellem, bátran kezdeményez­nek, s nemcsak a mával törőd­nek, hanem a holnappal is. Polesz—S. Nagy—Szegedi VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A szerelem másik arca. Szé­lesvásznú olasz film. Csak 18 éven felülieknek. Az előadások kezdete 5, 7, 9 óra. (Május 17-ig.) SZABAD IFJCSAO filmszínház A Kolumbusz hajó inasa. Szélesvásznú, kalandos szovjet | film. Korhatár nélkül. Az előadások kezd' . óra. (Május 17-ig.) The Sunday Times egyik legutóbbi cikke kereken kimondja: »A nyomor okozta robbanás fenyegeti Dél-Amerikát.<- Shakespeare-rel szólva, »ezt tudtunkra adni nincs szük­ség sírból jövő szellemre«. De azért mégis az idézett lap érdemei közé tartozik ez a megállapítás: »Brazília, ahol a gazdagok úgyszólván sértetlenek, ahol a jobboldali csőcseléket arra mozgósítot­ták, hogy a Diákszövetséget felgyújtsa, ahol a riói érsek átokkal sújtja a baloldalia­kat, és ahol az egyik Sao Pauló-i pap — Josaphat atya — együttérzését fejezi ki a Rómának tulajdonított szo­cializmus iránt, ahol a föld- birtokosok magánhadserege­ket tartanak fenn, és ahol a politikusok közköltségen, po­litikai támogatás ellenében, fiktív állásban tartanak igen sok emberi — ez a Brazília semmi tró sa’ n?m juthat előbbre, mint becsületesen végrehajtott rád kális re­formmal De a brazil reakció irtózik még a legcsekélyebb reform­tól is. Uralma alatt növek­szik az infláció. Megkétsze­reződtek az árak, és csök­kent a cruzeiro értéke. Az egy főre jutó jövedelem évi 322 dollár — hallatlanul ala­csony. Nagy a nyomor, nagy az analfabetizmus, és ebben a 77,5 milliós országban csak évi 25 milliárd dollár az össztermelés. Azt pedig, hogy ennek mekkora része vándo­rol az USA tőkéseinek zsebé­be, gondosan titkolják. Az tény, azonban, hogy ebben az országban az USA a má­sodik világháború óta 7,1 milliárd dollárt fektetett be. Nem jótékonysági alapon, az bizonyos. Az egyre növekvő társa­dalmi feszültség egyetlen »gyógyszereként« a közel­múltban ismét katonai pucs­csot hajtottak végre. Nem meglepetésszerűen, hiszen az ultrareakciós Lacerda (első képünk) már hónapok óta hirdette. Ez a »kormányzí« 1965-ben Brazília elnöke akar lenni. De azok a mat­rózok, akik tiltakoztak a reakció ellen (második ké­pünk) és velülc együtt a bra­zil nyomorgó milliók nyilván más sorsot szánnak hazájuk­nak. A demokratikus fejlődés megakadályozására a brazil reakció felvonultatta hadse­regét (harmadik képünk). A puccs — »győzött«. De ez a »győzelem« nem az erő je­le, hanem a félelemé, a gyengeségé, az USA mono­polistáinak beavatkozásáé. Nem nehéz megjövendölni: A végső szó mégsem lehet a népellenes erőszaké. Az élet törvénye erősebb ... bemutattuk a nagykereskedel- Megyénkből tehát csupán a mi vállalat képviselőinek, ak- két vállalat állítja ki termé­Figyelem ! Fiatalok előnybeh ! Az ÉDÁSZ veszprémi üzletigazgatóság vidéki munkahe­lyeire férfi segédmunkásokat vesz föl. Fizetés megegyezés szerint. Kiküldetési, étkezési és szál­lásátalányt fizetünk. Négyévi szakmai gyakorlat után vil­lanyszerelői szakmunkásvizsgára bocsátjuk mindazokat a dolgozókat, akik e szakmában a fenti évi szakmai gya­korlatot fel tudják mutatni. Jelentkezés: Veszprém, sze­mélyzeti osztály. Útiköltséget csak fölvétel esetén térí­tünk. (3203) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket és ácsokat vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire s megyében Jelentkezés az illetékes járési székhelyeken a tanácsoknál: a vállalat központjában. Kaposvár, Májas l. utca 57- szám: a siófoki fő-építésvezetÖBégen, Siófok. F6 utca 222. és az építkezéseken. (81868) A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyára fölvesz segédmunkás munkakörbe 18—28 éves korú nőket. Fölvételre kedden és pénteken lehet jelentkezni a Kaposvári Városi Tanács Munkaerő-gazdálkodási Hivatala által kiállított munkaerő-irányító lappal. (82031)_______________________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom