Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
Kiürült a nyolcholdas éléskamra? „MS'Z'MP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL A szerelem másik arca Gábriellé Parca Olasz nők gyónnak című könyve sugallta Cesare Zavattini híres olasz író-rendezőnek azt a gondolatot, hogy filmet készítsen a nők helyzetéről hazájában. Az alkotók a nők sokféleképpen megnyilvánuló megaláztatásának társadalmi gyökereit törekszenek megmutatni. Élesen rávilágítanak a törvényes különélés (Olaszországban nincs válás, csak különélésre ad lehetőséget a törvény) tragikus jelenségeire, a káros előítéletekre, a képmutatásra, a lányanyák megalázó helyzetére, a szülők hibáira a gyermekek felvilágosításában, a házasságon kívüli nemi élet problémáira. Szabad Ifjúság A Kolumbusz hajó inasa »Tíz százalékkal több alapvető élelmezési cikkei tároltunk, mint amennyi tavaly el- i fogyott. Ez azt jelenti, hogy i minden igényt ki tudunk elé- 1 gíteni. Burgonyából 120, vöröshagymából 4, sárgarépából 10, \ fehér répából 3—4, fejes káposztából 6—8, vegyes zöldségből pedig mintegy 8 vagon a készlet« — nyilatkozott tavaly novemberben a MÉK áruforgalmi osztályvezetője. Mostanában azonban egyre 1 többet panaszkodnak a vásár- 1 lók, hogy burgonyából csak , két-három kilót kapnak a boltokban, vöröshagymából még 1 kevesebbet, sárgarépa pedig [ egyáltalán nincs. Kiürült volna Kaposvár ) nyolcholdas éléskamrája? — > kértünk tájékoztatást Küher 1 Jánostól, a MÉK igazgatójától. — Április 25-ig szinte kor- 1 látlanuí árusítottunk burgo- 1 nyát, ezután azonban fokozato- 1 san csökkenteni kellett a boltoknak adott mennyiséget, ’ mert rendkívül sok fogyott el takarmányozásra és vetésre. ' Hogy csak egy példával éljek: ' Balatonbogláron egyetlen piaci : napon 45 mázsa burgonyát ad- ! tunk el. Bizonyos, hogy ezt a : nagy mennyiségű burgonyát , nem ették meg a bogiáriak ... , A megszorítás másik oka, hogy , részt veszünk az ország ellátásában is, tehát a készlet egy hányadát el kell a megyéből szállítanunk. Ez persze nem nyugtatja meg a város lakóit. Közölhetem azonban, hogy a közeli napokban már emelkedni fog a forgalomba hozott burgonya mennyisége, és megszűnik a porciózás valamennyi üzletben. Ami a sárgarépát és a hagymát illeti: májusban már nem lehet csodálkozni, ha ezek a zöldségfélék nem kaphatók. Ez évről évre megismétlődik, és egyelőre nem tudunk segíteni rajta, mert nincs semmiféle lehetőségünk a tartósításra. Az ősszel elvermelt répa egy része már így is használhatatlan, eldobható, ugyanígy a hagyma is. — De a piacon kapható répa, és a termelők szinte uzsoraárat kémek érte ... — Igen. Azonban ők pincében sokkal jobban tudják tárolni, mint mi a vermekben. Ha a MÉK-nek volna egy ilyen célra rendszeresített pincéje, akkor még árusíthatnánk sárgarépát. A hagymával szintén mindig megismétlődik ez a helyzet. Augusztustól, szeptembertől művészet eltartani májusig. Amikor a régi kifogy,: új pedig nincs elegendő, akkor fennakadás keletkezik. Ezen! kívántunk segíteni már tavaly: is, amikor nagy mennyiségű: hagymát száríttattunk meg erre a kritikus időszakra — fejezte be tájékoztatóját a MÉK igazgatója. P. Gy. i Kalandos, magyarul beszélő szovjet ifjúsági film; egy nyári vakáció történetét, helyesebben egy epizódját mondja el. Hősei gyermekek. Marko és Ljuda különös, nyugtalanító események szem- és fültanúja: egy békaember öltözetű idegenről megtudják, hogy di- verzáns, és éppen ma éjjel akarja elhagyni az országot. Megkísérlik értesíteni a tengerparti határőrséget, de sikertelenül: lyukas öreg ladikjuk elsüllyed, s ók maguk úszva is nehezen menekülnek meg. Eközben semleges vizeken egy óceánjáró közelíti meg a szovjet partokat, s méhéből kis tengeralattjáró indul a szovjet vizekre, hogy fölvegye a fontos értesülésekkel érkező békaembert... A PARKŐR Szöges végű bottal járja a sétányokat. Bajusza tömött és fehér, szelídkék szeme soha meg nem pihen. Leül mellém a padra, s fi- | gyeli a medence szélén ülő két fiatalembert. — A parknak törvényei van- [ nak — magyarázza —, ezeket mindenkinek meg kell tarta- ! nia. A parkőr nem mumus, de , nem lehet elnéző. — Jelentett föl már valakit | rongálásért? Csodálkozva néz rám. — Nem én! Szép szóval töb- 1 bet lehet elérni ... Igaz, a gimnazistákkal elég sok baj van... Már kétszer kellett szólnom a tanároknak. dolga, Rejftvényfejtők, figyelem! Lapunk vasárnapi számában indul a József Attila Könyvesbolt és a Somogyi Néplap öthetes könyv- rejtvény-pályázata. Hatszor nyer, aki részt vesz a pályázaton. Az egyes rejtvényeket megfejtők között minden héten értékes könyveket sorsolunk ki. Akik a pályázat utolsó rejtvényének megjelenése után mind az öt rejtvény megfejtését beküldik, részt vesznek a jutalomsorsolásban. I. díj 400 forintos könyvutalvány. n. díj egy-egy 200 forintos könyv- utalvány. III. díj négy 100 forintos könyv- utalvány. Harminc rejtvényfejtő ötven-, húsz pedig húszforintos könyv- utalványt nyelhet. A rejtvénypályázatra vonatkozó további tudnivalókat a keresztrejtvények szövegrészében közöljük. Még idejében szólunk! című, tegnap megjelent írásunkkal kapcsolatban a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója azt kérte, hogy a cikk némely megállapítását igazítsuk helyre. Kérésének helyt adunk. Tévesen szerepel a cikkben, hogy a fagylalt minősége kifogásolható. A minősége jó, azonban bakteorológiailag szennyezett, igen sok coli baci- lust tartalmaz, ami miatt megbetegedések történhetnek. A szennyezés okának megállapítása egyébként tegnap megkezdődött. Azzal az állítással sem ért egyet a vállalat, hogy nem intézkedtek a korábbi határozatokkal kapcsolatban. Példaként említették meg, hogy a Dózsa György utcai borkóstoló helyén teljesen önálló fagylaltüzemet létesítettek, és jelenleg ott készítik az árut. A jelenleg folyó vizsgálat megállapításaira még visszatérünk. — Mikor van több nappal vagy este? — A gyerekekkel nappal, a felnőttekkel este. — Törzsvendégek vannak-e? — A nyugdíjasok. Itt kártyáznak az utolsó kettőn — mutat a piros padra —, nemsokára itt lesznek. — Játszik maga is, vagy csak kibicel? — Nem játszom. Nekem figyelnem kell a rendre... — Tudna mesélni valami érdekes történetet? Szeme körül táncolni kezdenek a ráncok. — Tudnék, csak nem akarok ... Nem idevaló az... — Minek örül legjobban? — Ha tetszik a park a látogatóknak. Itt én vagyok a házigazda ... Akár hiszi, akár nem, az idegenek jobban tudják értékelni a parkot, mint az idevalók. A múltkoriban győriek meg debreceniek voltak itt. Megkértek, hogy vezessem őket körül. Szinte elirigyelték tőlünk a parkot. — Mit kíván meg a park látogatóitól? — A békés egymás mellett élést.,. S. M. őqip kiP tank Amire gyermekkori játékaim közül egészen pontosan vissza tudok emlékezni, egy Kis tank volt. Szürkészöld, ártatlan játék. A kis kereket gumi lánctalp tartotta egybe, apró tornyából ágyú meredt előre. Gurult, fordult, szikrázott. Jó játék volt. Katonák is voltak hozzá gipszből, ólomból. A gipszkatonák vállán puska drótból mintázott csővel. Ezeket a katonákat sorba lehetett állítani, papírból ügyeskedett sátrak előtt őrséget álltak, vagy a homokvár tornyában posztóivá ügyelték a tankot. A kis tank volt az ellenség. Arasznyi széles vizesárok fogta körül a várat, ez egészen jó védekezés volt a já'éktank ostroma ellen. Az ólom- és gipszkatonák nevettek fönn a bástyán, a tankocska pedig dühösen szaladgált és szikrázott a túlsó parton. Reggeltől estig játszottunk így; hol egyikünk, hol másikunk irányította a tankot, az ellenséget. De később kitalálta az egyik kisfiú, hogy egy erős kartonpapírból hidat »verhet« a vizesárkon, és azon már átmehet a tank. Attól kezdve mindig ő volt az ellenség, és többnyire győzött. Az apró kulccsal felhúzta a tank erős óraszerkezetét, mindig máshol fektette le a hidat, a szikrázó, dühös kis masina pedig kegyetlenül szétrombolta a homokvár ,karcsú tornyait, csipkés bástyáit; Aztán hosszú időre abba kellett hagynunk ezt a játékot. Egy este, amikor a délutáni por már leüllepedett, és jó szagú szél szökött be az udvarokba a dús lombú gesztenyefák ágai közül, ■szokatlan dübörgés ugrasztott bennünket a kapuig. — Tankok — mondta az a kisfiú, aki a játékban az ellenségünk volt —, milyen nagy tankok ... — Biztosan németek — mondta a másik. — Azok hát — bólintott a legnagyobbik fiú, az az izé a címerük. — Es a tankokon rikító horogkeresztekre mutatott. Talán nem is féltünk a tankoktól, de hogy gyűlöltük őket, az biztos, mert attól fogva nem játszhattunk. Hogy háború volt, gyerekésszel nem nagyon tudtuk felfogni, csak azt vettük észre, hogy hirtelen megmerevedett körülöttünk a világ. Komor arcú felnőttek intettek csöndre bennünket akkor is, ha nevettünk. A kis tank a szekrény mélyére került, a homokvárat elmosta egy hirtelen jött zápor. Egymásba folytak az vjesztő, félelmetes napok. Éjszaka gyakran lövöldöztek, olyankor mindig a szoba utcai ablaka alá fektetett matracokon aludtunk, mert előfordult, hogy egyik-másik ház ablakán belőttek. Így a fal védett, a golyó legföljebb a szemközt álló szekrénybe csaphatott válna, ahol már hetek óta pihent a kis játéktank. Nagyapám asztalosmühelyé- nek udvarán játszadoztam egyszer, téblábolva a deszkákat válogató segéd körül, amikor megszólalt a sziréna. A segéd felkapott, a falhoz lapultunk. Magasan a fejünk fölött repülöraj körözött, azt is láttuk, hogy az egyik gép apró fekete pontokat hullat el a házak fölött. Akkor bombázták a Dráva-hidat. Bombázás volt, bunker és kikiürítés. Egy névnap, amit krumplicukorral ünnepeltünk meg. így elaprózva sok minden eszembe jut a háborúról, csak az nem, hogy egyszer is játszottunk volna. XJjat persze a kisgyerekfejjel átélt háborúról nem tudnék mondani, csak annyit még, mi történt a kis játéktankkal. Vége volt a háborúnak, s a közeli városból, ahova néhány hónappal korábban a bombázások elől menekültünk, hazatérhetett mindenki. Valamelyik nap találkoztam barátaimmal. Izgalmas kalandokról meséltünk egymásnak, hihetetlen történeteket kanya- ntottunk pillanatok alatt. A háború borzalmas-mozgalmas eseményei megélénkítették fantáziánkat. — Én repülőn is ültem — mondta az egyik kisfiú. — Én meg tankon — így a másik —, és az még a föld alatt is tudott menni, meg repülni is tudott. Ilyeneket mondtunk, aztán eszünkbe jutott a régi játék. A homokvár hamar elkészült, a megkopott gipsz- és ólomkatonákat a toronyba állítottuk, vizesárkot ástunk. — Hozd a tankot —■ mondta az a kisfiú, aki azelőtt mindig győzött a játékban. De a szikrázó, robogó, kis tank nem volt sehol. Eltűnt. — Ügy kellett neki — mondta az egyik kisfiú. — Ügyis ronda volt. Akkor fából csináltunk egy tankot. Cipőpasztás dobozból volt a kereke, az ágyú csövét szabálytalan, henger alakúra faragott fadarab helyettesítette. Ez a játéktank már egészen veszélytelen volt. Szikrázni, fordulni, járni nem tudott, hiába fektetett kartonpapírhidat az a kisfiú a vizesárokra, nem ért semmit. Meguntuk az egészet. A fatankot hamarosan eldobtuk. Azt hiszem, akkoriban fedeztük fel, hogy az apacsozás és a foci milyen izgalmas, jó játék. Vincze Jenő Vaskos tévedés Irodalmi lestet rendeznek egy somogyi községben. Előadónak egy országos hírű írót hívnak meg. A művelődési otthon ajtajára kiragasztott plakát szerint Móricz Zsigmond életéről beszél a budapesti vendég. A színpadra állított hosszú asztalnál tíztagú elnökség fogja közre az előadót. A tsz-elnök nyitja meg az irodalmi estet. Hosszan elemzi, milyen nagy szükség van rá, hogy gyarapítsák tudásukat a falubeliek, majd így fordul a vendéghez: — Szeretettel üdvözlöm körünkben Móricz Zsigmond elvtársat, s megkérem, tartsa meg beszámolóját. A budapesti író zavartan kezd neki visszaemlékezéseinek. Elmondja, milyen barátság fűzte a nagy regényíróhoz, beszél Móricz Zsigmond haláláról, a ma már klasszikus író népszerűségéről. Amikor befejezi az előadást, feláll a tsz-elnök, megköszörüli a torkát: — Megköszönöm Móricz Zsigmond elvtársnak a színvonalas előadást, fölkérem, hogy máskor is látogasson el hozzánk a falubá.- lg ... Alekszej Adzsubej, a moszkvai Izvesztyija igazgatója, Hruscsov miniszterelnök veje a közlekedés szakadatlan növekedéséről beszélve ezt mondta: — Nemcsak Nyugaton, hanem Moszkvában is egyre nagyobb probléma a közlekedés zavartalan lebonyolítása. Ha nem változtatunk a dolgokon, a közeljövőben meg kell tiltanunk a gép- kocsikázóknak, hogy a városban közlekedjenek, és nincs messze az az idő sem, amikor majd a gyalogosokat is ki kell tiltani a városból. »Az erkölcstelenség rohamléptekben terjed, és ezért a filmet terheli a felelősség, a rendezők telezsúfolják erotikával! Manapság már a legnagyobb, még a világhíres filmszínésznők is — Sophia Loren, Kim Novak, Katarine Spaak — levetkőznek a közönség előtt, bőkezűen mutogatják meztelenségüket.« Ezeket a sorokat nem a katolikus egyház valamelyik lelkésze írta, hanem a legnagyobb római éjszakai mulató strip-tease művésznője. * * * Pakisztánban veszedelmes dolog bajuszt pödörni nők jelenlétében. Ez a rendkívül férfias mozdulat ugyanis ottani szokások szerint azt jelenti, hogy a bajuszát ped- rő férfi közelebbi kapcsolatba akar kerülni a jelenlevő nővel. Ezért — mint erkölcsi kihágásért — kéthavi fogház jár. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanács» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka s. a. 2. Telefon 15-1 ft Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünu meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postalrvatalokná és postáskézbesitöV'.nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 n tzidex: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6
