Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

Somogyi Néplap j: MSZMP MÉGVE I 'B«7G7TS ÁG A' £S .A. MCGVE't ’T AN ÁCS Xff P j A. Lesz-e gépkocsíalkatrész-lerakat Kaposváron? £laltfít&l a aonat Ha'valaki hirtelenjében ösz- szeszámolná, hogy áz üzemek és a vállalatok anyagbeszer­zői hány kilométert utaztak csak az utóbbi két évben au­tóalkatrészért, hihetetlenül nagy szám kerekednék belőle. Csak egyetlen adat: egy gép­kocsialkatrész-beszerző buda­pesti útja nem kevesebb, mint 1400 forintba kerül. A 13. sz. AKÖV például hetenként- há­romszor is rákényszerül az ilyen nem kívánatos kiszállás­ra. Nagyon-nagyon megdrágítja az alkatrészeket az utazgatás. Okkal vetődik föl a kérdés: hogyan lehetne változtatni ezen az áldatlan helyzetén? Csakis úgy? ha gépkocsialkat- rész-lerakatot létesítenek Ka­posváron. A város kereskedelmi háló­zatának fejlesztési tervében az szerepel, hogy az Ady Endre utcai AGROKER-boltok he­lyére kerül az alkatrészüzlet. Ennek megvalósítását még az sem akadályozza, hogy a kö­zelmúltban megnyílt az AG- ROKER korszerű bemutató- terme. A vállalatnak előbb- utóbb új helyre kell költöznie üzletestül, bemutatótermestül. Azonban még így is évek múlhatnak el anélkül, hogy megnyílnék az alkatrészlera­kat. Olyan megoldást kell te­hát keresni, amely — ha ideiglenesen is — enyhítene a gondon. A Május 1. utcai bútorbolt építése eléggé előrehaladott állapotban van, az üzlet nem­sokára visszaköltözhet eredeti helyére. Áthidaló megoldás­ként — vagyis amíg az AG- ROKER nem tudja átadni az eredeti tervekben szereplő Ady Endre utcai helyiségek ' miért ne költözhetne oda c alkatrészlerakat ? Az év elején a megyei tr, nács illetékesei már tárgyal­tak á lerakatról a Belkereske delmi Minisztériumban. Abban állapodtak meg, hogy — noha a harmadik ötéves tervben nem szerepel egy ilyen kapos­vári üzlet, megértik jelentősé­gét — májusban .visszatérnék a témára. Milyen jó lenne azt hallani, hogy a városi tanács szakemberei előterjesztik ja­vaslatukat: helyiség van, min­dent előkészítettünk, jöhet a lerakat. Már csak azért is sürgős, hogy a városi tanács végre a-t vagy b-t mondjon, mert az országos szervek részéről igen nagy jóindulat és segítő­készség tapasztalható. Jól tudjuk, nem egyszerű a megoldás. A kaposvári üzlet- hálózat fejlesztése rendkívül bonyolult dolog, és nagyon sok tényező befolyásolja. De nem szabad tovább halogatni az alkatrészlerakat létrehozását. Mert sok millió forint vész kárba, ha nem születik érde­mi döntés. P. Gy. A májusi nap vidáman te­kint le a hátizsákokkal meg­rakott pajtásokra. Zsivajgó, kígyózó sor közeledik a kis­vasút felé. A répaszállító ko­csik egykettőre megtelnek a Vöröshadsereg úti Általános Iskola tanulóival. Lesz dolga a kis mozdonynak! Éles fütty­szó hasítja a levegőt, majd felhangzik a vidám nóta: »Sej, haj, úttörőnek de jól megyen dolga.,.« A vonat zakatolása $ggyé olvad a dal ritmusával. Kanyargó út visz a toponári kertészet felé. »Nicsak, öntö­zőcsatornák!« kiáltja Pista. — Éppen most tanultunk ró­la.« Hűvös erdőszélen hala­dunk tovább. Egy nyúl ugrik ki a bokorból. Van kiáltozás! A kanyarokat élvezzük a leg­jobban, mert akkor jól lehet integetni a vonatkígyó elején utazóknak. A földeken meg­állnak egy pillanatra a répa- egyelők. Ilyen eleven, száz­színű, hangos szállítmányt még nem láttak. Emma ken­dőjét elkapta a szél. Szeren­csére a legelésző tehenek őr­zője megtalálta. A vonat megállt. Egy kis gyaloglás után gyönyörű hely­re értünk: árnyas fák, dalo.ó madarak fogadtak bennünket. Jólesik a tízórai. A hűsítők is egykettőre elfogytak, s kez­dődött a játék. Már amolyan »komoly« játék: ki tud mada­rakról, fákról szóló verset, dalt. Márta néni szívhez szóló szavai egymás után csalogat­ják ki a nótákat, verseket az első osztályosoktól a nyolca­dikosokig. A tisztáson pattog a labda, a bokrok bujócskázó- kat rejtegetnek. Vannak, akik a madárdalban gyönyörköd­nek, és andalogva szívják ma­gukba a tavasz illatát. Mindenki talált szépet, kel­lemeset ebben a májusi nap­ban. Ezért hallatszott olyan búsnak a hazafelé tartó vonat zakatolása: ő is sajnálta, hogy vége lett a kirándulásnak. K. S.-né rxiapuiua sok használt autó cserél gazdát a budapesti Ecseri úti használt autók ára egy kissé csökkent, egy kétéves Trabant ára , 32 000 forint. gépkocsipiacon. A már »csak« 30— A Stúdió 64 £'*S"L MI, KAPOSVÁRIAK már hozzászoktunk ahhoz, hogy ha létrejön valami új, ami kul­turális életünk pezsdítését hi­vatott szolgálni, sokáig kell várnunk, amíg nyilvánosságra érett állapotban találkozunk vele. Ezért kellemes meglepe­tést keltett, és örömet szer­zett, hogy a nemrég alakult Stúdió 64 Szerelmem Párizs cí­mű kétrészes irodalmi revü­kével a közelmúltban bemu­tatkozott. Mi több, ami váro­sunkban talán első ízben tör­tént, a színház nézőtere meg­telt a Stúdió mindkét előadá­sán. Már napokkal a bemutat­kozás előtt nem lehetett je­gyet kapni, így sokan nem láthatták az előadást, s arra várnak, hogy ismét bemutat­ják a Szeretnem Párizst. Nagy dolog ez? fjen. Győzelme ez ennek az új utakat kereső, korszerű formában szólni aka­ró fiatal együttesnek, amely keresve sem találhatott volna szakavatottabb, rátermettebb kezű vezetőt, rendezőt Hor­váth Jenőnél, a Csiky Ger­gely Színház rendezőjénél. A BEMUTATKOZÁS tehát sikerült. A közönség érdeklő­désére érdemesnek nyilvání­totta a Stúdió 64-et. Bár a produkció, a Szerelmem Párizs című összeállítás az öröm mellett aggodalmakat is tá­maszt bennünk. Ügy véljük, igazságtalanság lenne a fiatal együttessel szemben, ha a kri­tika szokásosan szigorú mér­céjével közelítenénk a műsor­hoz. Ami a rendezést, a tech­nikai lehetőségek ötletes, han­gulatos felhasználását illeti, az együttes rendező-vezetője remekelt. Ha szabad így mon­dani, kitűnő volt a körítés. A tartalom azonban már nem állja úgy a vizsgálódó tekinte­tet. Az irodalmi revü hármas tagolású első része arányta­lan. A történelmi, kultúrtörté­neti összefüggések figyelmen kívül hagyásával aprózza szét a ‘Franciaországot megtestesítő Párizs szerepét, példáját és va­rázsát. A műsor-összeállítás újra törekedett: a táncok, a dalok, vetített hátterek beik­tatásával hangulatos volt kí­sérletnek is — és nem siker­telenül! Ezért tekintünk el ez­úttal a műsorszerkesztés belső egyensúlyának követelményé­től. Ezután mindjárt azt kell megjegyeznünk, hogy noha a Stúdió 64 azzal a céllal ala­kult, hogy egyesítse a város műkedvelő művészeteket ked­velő fiatalságát, illetve az elő­adóművészét művelőit, célki­tűzését csak kezdeti fokon va­lósította meg. Kevés a szín­padképes versmondó. Még szűkre szabottabbak a lehető­ségek a színjátszók . létszáma tekintetében. Nyilván ezért erősítették meg a Stúdió 64-et hivatásos művészekkel. Vitat­kozni lehetne azon, hogy hé- iyes-e vagy helytelen az ilyen »•nazasítás««. Bár nem cpp?n ez a legnagyobb gond a jö­vőre nézve, ha azt akarjuk, hogy az együttes az első si­ker után még többre legyen képes. AZ EGYÜTTES JELENÉ­NEK első szakaszát nem zár­ta kedvezőtlenül a Szerelmem Párizs bemutatása. Most az a kérdés, mi következik ezután. Mint már mondottuk, a Stú­dió 64-nek kevés — mindössze két-három — valóban jó vers­mondója van. S bizonyos mér­tékben az az elv érvényesül, hogy mindenki csiníljon min­dent. Ám olyan »szegény em­ber vízzel főz« elv ez, s tart­hatatlan is, hiszen nem kevés anyagi áldozatba kerül a Stúdió 64 fenntartása, működ­tetése. Az együttes bemutat­kozása reményeket keltőén si­került közönségsiker szempont­jából. És mert így van, feltét­lenül növelni kell a versmon­dó gárdát, változtatni kell az egyébként tehetséges zenekar összetételén is. Színjátszók és énekesek toborzása szükséges, hogy a jövőben ne szorulja­nak a színház segítségére. A Stúdió 64 műkedvelő együt­tes. Nem fog a mostaniál ala­csonyabb színvonalú műsort produkálni, ha sikerül művé­szi erőnlétét fokozni, valóban összekovácsolni egy • együttest. Miért kifogásoljuk a tánckar összetételét? A probléma nem új. Sokéves tapasztalatra hi­vatkozunk, amikor elismétel­jük, hogy valahány művészeti csoportunk zsákutcába jutóit., ha munkáját középiskolás fia­talokra építette. Ezek a diá­kok tanulóéveik alatt lelkesen, cdaadóan vesznek részt a mű­vészeti együttesek munkájá­ban. Míg itt vannak, tehetsé­gük pallérozódik. De mi lesz a Stúdió 64 tánckarából, ha a benne levő középiskolások ki­válnak, mert főiskolára, egye­temre mennek? Idő, energia, pénz vesz kárba. S ott kötünk ki, ahol már annyi művészeti együtesünk: a Stúdió 64-nek is krónikus betegségévé válik az‘ újraszervezés, az újrakez­dés. TALÁN NEM ÁRTANA a Stúdió 64 bemutatkozását kö­vető szünet után ismét indí­tani egy tehetségkutató pá­lyázatot. Ez az együttes már ízelítőt adott Szerelmem Párizs című műsorával. Talán már könnyebb új tagokat toboroz­ni és kiegészíteni az erőket úgy, hogy ne legyen szükség a jövőben hivatásos művészek besegítésére. • László Ibolya Elhatároztam, hogy nyerek. Nem lottón és nem totón, mert az túl bizonytalan. Nem! Sokkal jobb ötletem támadt.. En keresztrejtvények megfejtésével fogók nyerni. Méghozzá pénzt, mert ugyebár én is a piacról élek. Toíóztam, hogy mit válasszak ... Végül az Ütitárs rejtvény- füzetecskénél kötöt­tem ki. Itt nagy az esély, havonta ötezer forintot sorsolnak ki. Céltudatosan léptem a Kossuth téri újsá- gosbődéhoz: »Kérek egy Ütitäcsafc.« De egy barátságos »saj­nos nincs-«-en nyom­ban fennakadt a cél­tudatom. Sebaj, majd holnap — gondol­tam —, hiszen van még ide. De misnap sem kaptam meg az­után sem . . . Mint egy megbabo­názott, mindennap oda álltam az újsá­gos néni elé. A saj­nálkozó fejmozdu­Jlejtv&tty lat mindig ugyanaz volt, nekem pedig lassan ripityára tö­rött büszke elhatáro­zásom. Kedélyálla­potomat egyre job­ban megviselte az a tudat, hogy nincs szerencsém. Már- már lemondtam az egészről, amikor ... Igen, május 21-én, a Füles megjelenésé­nek szent napján észreveszem az új­ságok között a csá­bosán felém intege­tő, lila borítólapú tJtitársat. S rajta a reményeket újra élesztő felirat: »-Pá­lyázat, 5000 forint ju­talom!«* Hát mégis! Hiába, a türelem ró­zsát terem, vagy ha nem, hát rejtvény­füzetet. Mintha a nap is szebben Sü­tött volna, adtam gyorsan a forint öt- vénét, és rohantom volna az első asztal­hoz, hogy egy kis szellemi torna árán kiérdemeljem a nye­reményt. És akkor... akkor következett be a tragédia. Meg­akadt a szemem az első oldalon, ahová kövér betűkkel ez volt írva: »♦Beküldé­si határidő május 20-a.*< Zavartan és értetlenül bámultam. Hogyan küldjem be annak a rejtvéhyfü- zetnek a megfejté­seit május 20-ra, me­lyet csak 21-én kap­tam meg?! Rejtvény — s talán a füzet­ben előfordulók kö­zött a legnehezebb. Ez is feladvány le­het? Mentő ötletem tá­madt: hirdessünk pályázatot a kér­dés helyes megvála­szolására. A legjobb megfejtők között pe­dig sorsoljuk ki az újságosbódékban ha­vonta megmaradó Üíitársakat! . .. Én azonban nem indulok ezen a pá­lyázaton ... — öa — Matador vagy itóka ? A jubileumi aatth.eípv;«ic-ev ;u.u«.Jkj>c;»ia ±viaa.iCii ház új rendezésben játssza a Hamlet előadásait. A címszerepben: Gábor Miklós, a király: Bessenyei Ferenc. Péter bácsi, egyik termelő- szövetkezetünk növényvédel­mi felelőse sok hasznos do­logról hallott a téli tanfolya­mon. Többek között arról is, hogy a növényekre vagy a talajra folyadék, illetve por alakjában juttatott vegyszer nemcsak a rovarokra, illető­leg a gyomokra nézve ártal­mas, hanem kárt tehet az emberben is — ha nem az előírt módon bánnak vele, és túlzott mennyiségben jut a szervezetbe. Emberünk mindezt nagyon jól megtanulta annak idején, és azóta sem felejtette el. Vigyázott is mindig, intette társait, ha vegyszerrel bán- . tak. Ám egy dologról megfe- j ledkezett. Mégpedig arról, hogy egyéb anyag is árthat az emberi szervezetnek, mint amilyen például többek kö­zött a szeszes ital is — ha túlzottan fogyasztják. No, azt azért senki sem állítja, hogy a mi növényvé­delmi felelősünk akkor, a burgonya matadorozása előtt magába vett egy hordó bort Éppen csak iszogatott, de a legnagyobb baj az volt, hogy nem hagyta abba idejében. És miközben vegyszerezték a burgonyát, egyszerre rosszul érezte magát. Szédült, émely- gett a gyomra. A rosszullét okára a legkézenfekvőbb ma­gyarázat ott fehérlett a bur­gonyabokrokon: a Matador. Erős szaga van ennek a por­nak, biztosan az az oka min­dennek. — Talán mérgezés is lehet — ötlött fel a gondolat Péter bácsiban. Mentő ... kórház ... gyo­mormosás. És másnap már semmi baja sem volt. Azóta is dolgozik, mintha mi sem történt volna. A leckét azon­ban megtanulta: nem lehet mindent a Matadorra kenni. Mert ez a hasznos vegyszer eredményes ugyan a burgo­nyabogarak ellen, de a bort nem hatástalaníthatja. H. F. löbbre nem jutott? Az első benyomás sokáig kí­séri az embert. Ezért ha vala­ki vendéget vár, azon iparko­dik, hogy az első pillanattól kezdve jól, kellemesen érezze magát. Siófok is sok vendéget vár: hazai üdülőket, külföldi turis­tákat. Látni ezt a járási szék­hely rendbe tett középületein, megcsinosított szórakozóhe­lyein, a virágokkal beültetett utakon, parkokon. De a Buda­pest felől gépkocsival érkezők első benyomása bizony nem a legkedvezőbb! Az országutat keresztező vasúti átjáró mel­lett ütött-kopott, bádog busz­várót helyeztek el. Az ablakta­lan, színehagyott bódét téglá­val támasztották alá. Csoda, hogy a szél még el nem vitte. Akik annyit tesznek a Bala- ton-part szépítéséért, nem le­hetnének valamivel igényeseb­bek? Sz. L. i « « * « i SOROK Javaslat Az egyik falusi felvásárló helyen történt. A MAVAD soproni telepéről érkezett csigaszállításra alkalmas lá­dák már mind megteltek, de a szedők egyre csak hord­ták az éti csigát. A felvásár­ló nyitott ládákba rakta a csúszómászókat. Közben el­hívták munkahelyéről, né­hány órát a faluban tartóz­kodott. Amikor visszatért, a haja is az égnek állt a lát­ványtól. A csigák kiszöktek a nyitott ládából, s a padló, á fal, de még a mennyezet is tele volt velük. A felvá­sárló ijedtében fűhöz-fához kapkodott, nem tudta, mit csináljon. Kétségbeesésében, mivel saját telefonja nem volt, rohant a tanácselnök­höz, és kérte, hogy hívja fel a szövetkezet vezetőit, segít­senek neki. Az fmsz-i iro­dában véletlenül a vendég­látóipari osztályvezető vette föl a telefont. Mikor meg­hallotta, hogy miről van szó, a következőket javasolta: a tanácselnök elvtárs üzenje meg a felvásárlónak, hogy szerezzen egy karikás os­tort, hajtsák le a csigákat az állomásra, és vagonírozzák be őket — dz — Dolgozat A gyerekek az egykori vár ostromáról írnak dolgozatot. Az egyik fiú kusza sorai kö­zött olvasom: »Amikor a tö­rökök megtámadták Eger várát, hősiesen helytálltak a nők. A legnagyobb ostrom kellős közepén Dobó Katica felugrott a vár fokára, és harsány hangon elkiáltotta magát: Szurok rátok!!!« Különbség Két ember a divatról be­szélget a Kossuth téren. — Szörnyű, Lovas úr, ott tartunk, ahol 1953-ban — sopánkodik a kövérebb. — Ugyan miért?! — bök­ken meg a Lovasnak szólí­tott — Uniformizálódunk, ké­rem. Mindenki egyforma ka­bátot hord. Csakhogy 1953- ban a lódén volt a népvise­let, most meg az orkán a divat. — S ez magának ugyan­az? — Nem éppen... A lódén olcsó volt, az 'orkán meg drága. — lg — * * * VIGASZ A másodikos Pistikéi fej­be kólintja az öccse. A gye­rek pityeregve anyukája elé áll: — Anyu, a Laci majdnem betörte a fejemet. A vádlott bűnbánóan áll­dogál az asztal mellett, majd így támad Pistikére: — Na és, van baleset-biz­tosításod! — sa — Somogyi Néplap Az MSZMP Sornog> megyei 3izottsága es a SomogN megye» Tanáé* lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-H. Kiadja » Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S u. 2. Telefon 15-16. Felelő* kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünU meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesltöT.nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom