Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-29 / 124. szám

<7 százezer „miért Minden egészségesen fejlő­dő gyermek életében van egy szakasz, amelyet teljes joggá nevezhetünk a kérdezgetem vagy a százezer »-miért« idő­szakának. Rendszerint a har­madik életévvel kezdődik, s tart még a hetedik életévben is, s valljuk meg, nem kevés felnőtt bosszúságára. Pedig a gyermek kérdezősködő kedvén egyetlen felnőttnek sem volna szabad fennakadnia, mert a be­szédkészség kialakulása után a tárgyakkal való szakadatlan babrálás, »manipulálás«, pró­bálgatás és cselekvés mellett a gyermek éppen a kérdezgetést használja fel legnagyobb ered­ménnyel ismereteinek, tudásá­nak gyarapítására. Legelőször a »mi ez?«, »hát ez mi?« kérdések jelennek meg a kérdezgető gyermek szótárában. Ha egy szétnyíl­ható, úgynevezett leporelló képeskönyv kerül a kezébe, amely állatokat ábrázol, a kis­gyermek fáradhatatlanul kér­dezgeti, hogy melyik 'micsoda, mindaddig, míg pontosan meg nem tanulja, s számtalanszol el nem ismételi az egyes álla­tok nevét. S milyen boldog, ha a szemében óriási tekintélyt jelentő szülőle, felnőttek elis­merik friss tudását Aztán fokozatosan felsora­koznak a többi, tájékozódást jelentő kérdések: a »ki ez?« »mit csinál?« s főleg a »mi­ért?«. Anya vagy apa legyen a talpán, akit nem fáraszt el és merít ki a gyermekből ömlő kérdések lavinája Nemrégen az alábbi párbeszédet figyel­tem meg anya és óvodás ko­rú gyermeke között: »Ez ki? »Ez egy bácsi.« »Mit csinál?« »Söpör.« »Miért söpör?« »Hogy tiszta legyen az utca« »Miért?-« »Mert az a jó: ha az utca tiszta.« Amikor a kíváncsiságot ki­elégítő válaszokkal befejező­dött a beszélgetésnek ez a szakasza, a gyermek megpil­lantotta a lottójáték ismert reklámját, a malacon lovagló gyermeket. Nyomban új kér- dezősködés kezdődött ilyenfor­mán: »Mi az ott?« »Egy gye­rek.« »Mit csinál?« »Lovogol egy malacon.« »Miért?« »Mert szeret malacon ülni.« »Mi van a kezében?« »Sorsjegy.« »Nyert?« »Biztosan, mert örül.« A mama— nagyon helyes érzékkel — azt tette, amit a szülőknek ilyenkor tenniük kell. Szívesen és feltétlenül válaszolni kell a gyermek minden kérdésére, még a ne­héz és kényes kérdésekre is. A gyermekeket általában ki­elégítik az egyszerű válaszok s, csak az a fontos, hogy minden kérdésre a tőle telhető ■ egigazabb választ adja a fel­nőtt, s mindig a kérdező gyer­mek szellemi színvonalának, kíváncsiságának megfelelő szinten. Gyermeke fejlődését akadályozza meg az a szülő, aki türelmetlenül belefojtja >i síiába, kislányába a kér­déseket, vagy a kérdezőskö- dést lezáró »azért, mert«, hallgass már!« vagy éppen »fogd már be a szád!« felkiál­tással oltja el a gyermek bá­torságát és tudásszomját, A megismerésnek, a tudás­vágynak a kérdésekben meg­nyilatkozó szükségletét súlyos mellékfogás elnyomni, mert az ilyen eljárást a gyermek egész személyiségének a ki­alakulása, fejlődése megsínyli. A kíváncsiságot el kell tün­tetni a gyermek bűnlajstromá­ról. Az a gyermek, aki 3—7 éves korában nem kérdezget rengeteget, vagy kérdéseire nem kap szíves, megbízható feleleteket, nemcsak szellemi, hanem érzelmi szempontból is háttérbe kerül azokkal szem­ben, akiknek szülei mindig fáradhatatlanul megadják kér­déseikre a szükséges felvilágo­sítást. A gyermek biztonság- érzetét, boldogságát növeli az, ha érzi, hogy mindig, minden­féle kérdéssel bátran fordul­hat szüleihez, megkapja a fel­világosítást, és sohase nevetik ki »csacsisága« miatt. Már csak ezért is fontos az, hogy a gyermeket 3—7 éves korában gyakran vegyék kö­rül nála tapasztaltabb, vele szívesen foglalkozó felnőttek, hogy különösen szülei min­dennap együtt töltsenek vele bizonyos időt, mikor aztán minden gátlás nélkül fölteheti az őt érdeklő kérdéseket. Csak korszaka így mélyülhet el a szükséges mértékben a szülők és gyer­mekeik közötti egészséges ér­zelmi kapcsolat, s csak ígj érhetik el a szülők azt, hogy gyermekeik elsősorban min­dig hozzájuk forduljanak fel­világosításért, bármilyen ké­nyes kérdések foglalkoztassák is őket. Ha az egyébként egészséges gyermek nem kér­dezősködik szüleitől, ez annak jele, hogy a szülők elvesztet­ték gyermekük bizalmát, s ő most minden bizonnyal más, nehezen ellenőrizhető forrás­ból szerzi be ismereteit, s ez­zel egyidejűleg ki is vonja magát a szülők ellenőrzése és irányítása alól. Az a , szülő,^ aki a »százezer miért« korsza­kában nem válaszolt gyerme­keinek türelmesen és a való­ságnak megfelelő tartalom­mal, nem várhatja azt, hogy majd később, a serdülés sok problémát felvető szakaszá­ban bizalommal forduljon hozzá gyermeke. Dr. Harsány! István Öltözködési tanácsadó A jó ruhának nem kell cé­gér. Mi sem azért szólunk ró­la, célunk csupán az, hogyan vásároljuk és hordjuk a nyári konfekcióárut. Az első arany- szabály: számoljunk háromig, amíg valamit megvessünk. Te­hát hiába csinos a kirakati próbababán a nagy virágos, húzott ruha; ha már betöltöt­tük az X esztendőt, és elértük az Y kilót, okosabb, ha az egy­szerűbb, simább vászonruhát választjuk. Soha ne feledkez­zünk meg a vásárláskor arról, hogy nem a kirakatban, ha­nem a tükörben kell tetszenie a ruhának. Másodszor: soha ne vegyük meg azzal, hogy egy kicsit ugyan szűk vagy bő, de majd átalakítjuk. Ha a válasz­tott modell nem illik ránk (és nem vállalják az üzletben az igazítást), válasszunk másikat! Mindig ügyeljünk rá, hogy a nyári ruha elég nagy legyen. Ha avatott is az anyag, az el­ső mosáskor egy-két centit még könnyen összemegy. Álta­lában a készruháknál megnő a kiegészítő szerepe. A cipő, a táska, a kesztyű, az öv, a sál. a tű nemcsak emelheti, de e! is ronthatja a ruha hatását. MUNKAMEGOSZTÁS A CSALÁDBAN LEGUTÓBBI CSALÁDLÁ­TOGATÁSAIM SOKÁN há­rom érdekes és bizonyos te­kintetben tipikus »esetem« akadt. Mindhárom alkalom­mal egy-egy édesanya kért tő­lem tanácsot. A következőkről volt szó. Az egyik édesanya elpana- szolt:a »Tessék csak elképzel­ni, a fiam semmit sem dolgo­zik. ..« Ismerem a gyereket, legjobb tanítványaim közé tartozik. Kitűnő rendű. Részt vesz az iskolai közösség éle­tében, nagyon aktív, úttörő őrsvezető. Minden tekintetben szívesen segít ^társain. Azt feletem a panaszkodó édes­anyának: »Nem gondolja, hogy az is munka, ha valaki rend­szeresen és igen jól megtanul­ja a leckéjét mindennap? Ab­ban, hogy fia az osztály egyik legjobb tanulója, nem a szor­galom és a munka segítette? Panaszkodás helyett inkább legyen büszke rá.« Ez a dicsé­ret jólesett a mamának. De a probléma további elemezgeté- se közben kiderült, hogy a szó­ban levő fiú szívesen dolgoz­gatott volna odahaza is, csak éppen olyasmit követeltek tő­le, ami túlságosani sok idejét vonta volna el a tanulástól. Végül is abban állapodtunk meg, hogy a fiúcska kap ott­honi, úgynevezett ház körüli apróbb munkákat is, anélkül, hogy ezzel tanulási kedvét csökkentenék. Egy másik édesanya azt ad­ta elő, hogy gyermeke nem akar tanulni. »Pedig nagyon dolgos fiú. Otthon minden munkát elvégez, még a kony­hai tennivalókban is szívesen közreműködik: segédkezik a sütésben, főzésben, elmcsogat stb.« A beszélgetéskor kiderül, hogy ez .az édesanya nemcsak »jó néven vette« gyermeke »közreműködését«, hanem meg is követelte. Végső fokon a szegény gyerek a sok házi­munkában elfáradt, s azután nem sok kedve és ereje ma­radt a tanulásra. Az időről nem is szólva. Ennek az édes­anyának azt tanácsoltam, ke­vesebb házimunkát »fogadjon el« a fiától. A TANULSÁG: Az iskolai és a házimunkát egybe kell hangolnunk. Nem jó az, ha az egyik a másik rovására történik. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy a csa­lád munkájában közre keli működnie. Nekünk, szülők­nek viszont azt kell tudnunk, hogy az iskolás ’gyermek leg­főbb kötelessége a szorgalmas, kitartó tanulás. Mindenekelőtt áll az iskolai »munka« ered­ményessége. Az otthoni munka pedig szerétéiből fakadó ju­talmazás legyen. Jutalmazás és soha nem büntetés. Ha a gy ermek a neki enged :lj e e t házimunkában örömét leli, jobb kedvvel végzi iskolai munkáját is. Végső fokon a munka embere forr ki benne az évek során, s nevelésünk egyik legszebb hajtása csakis ez lehet De a családi munkamegosz­tás problémája sokrétűbb. Ha Gázrezsóját, régi gáztűzhelyét cserélje ki új, modern gáztűzhelyre. Hazai és külföldi gáztűzhelyek engedély nélkül is nagy választékban kaphatók a Balatonszárszói és vidé­ke fmsz iparcikkboltjában, Balatonszárszón. (3244) Konty — a divatkreátorok ellenére? Hosszú vagy rövid legyen a haj? Sok nő fölteszi magának ezt a kérdést, miután télen a sapkák és a kalapok alatt megnőtt a haja, s meggondol­ják, hogy levágassák-e, vagy pedig kontyot viseljenek. A konty ugyanis a divatkreáto­rok akarata ellenére egyre erőteljesebben kezd tért hódí­tani különösen a fiatalok kö­rében. A frizuradivat legfőbb irá­nyítói, akik nemrég Budapes­ten, majd Becsben versenyez­tek, s mutatták be az új diva­tot, sem a túl rövid, sem a hosszú hajat nem ajánlották. A versenyeken a divatirány­zatot jelentő frizurák mind közepes, alig állig érő hajból készülnek. Véleményünk sze­rint a hosszú haj egyhangúvá tenné a hajviseletet, a sima konty torzítja az arcot, s mi­vel azt bárki magának egy­szerűen megcsinálhatja, ért­hető, hogy a fodrászok ellen­zik. A magyar nők pedig mit sem törődve a frizuradivat szakértőinek véleményével, egyre többen viselik a kontyot. Lehet, hogy a nők már elő­re megsejtették, milyen irány­ban halad majd a divat, vagy a divatkreátorok hallgatnak a Népművészet a divatban Jó, ha tudjuk... A használaton kívüli fehér­nemű nem sárgul meg, ha vi­lágos papírba csomagoljuk. A vízvezetékkagylóból áradó rossz szagot oly módon szün­tethetjük meg, hogy erős bo- raxoldatot öntünk a lefolyó­nyílásba. a felnőttek igazán azt akarják, hogy a gyermekkel megsze­rettessék a munkát, ők maguk igyekezzenek jó példával elöl- járni a családi közösség napi életének megszépítésében. Azt az »alapelvet« kell gyakorlat­ba ültetnünk, hogy igen jó érzés saját munkánkkal hozzá­járulni a mások boldogságá­hoz. NE NfiZZÜK KÖZÖNYÖ­SEN és tétlenül, hogy a csa­ládban minden munka a házi­asszonyra szakad. Az édesanya ezernyi gondját-baját könnyít- sük meg azzal, hogy szeretet­tel segítünk neki. Férj, nagy­fiú, nagylány, kisdiák fogjon össze. Mindenkinek legyen va­lami csekély napi feladata, s ezzel máris könnyebb és vidá­mabb lett az édesmama sorsa. Ha pedig ő vidám és elégedett, vidám és elégedett lesz az egész család. Dr. D. P. rászok vezetőinek körében az az a vélemény kezd kialakul­ni, hogy bár még nem divat a konty, de rövidesen az lesz. Csakhogy nem hosszú, hanem közepes hosszúságú hajból; la­zán fésülik, hogy egyénien ki­hangsúlyozza az arc szépségét. Ez év nyarán azonban minden bizonnyal a nők többségénél még megmarad a könnyebben kezelhető, rövid, He már nem fiúsra nyírott laza, hullámos frizura. Népművészet. Ízlelgetjük a szót, s faragó pásztorem­bert, tornócos házat, szövő, sokszoknyás falusi asszönyt képzelünk. Ehelyett egy mo­dern kiállítóteremben, a fő­város kellős közepén sok szép, ízléses, nagyon is kor­szerű, de a nemzeti jelleget, a magyar nép díszítőművé­szetét magán viselő öltözék­gyűjteményt találunk. Fehér batisztblúz. Elejét szegőzés és finom zsubrika díszíti. Piros zsákruha, a gombolás mentén fehér he­vesi szőttesminta fut. Majd egy sárga-barna kiskosz­tüm következik. Anyaga a palóc szőttesek mintájára készült. Debrecenben a kék-piros, kevés fehérrel díszített haj­dúsági szőttesekből karitá­ros tvisztszoknyát és kétré­szes, angolos kiskosztümöt készítenek. Az egyik a fiatal leányok, a másik az idősebb korosztály legkényesebb íz­lését is kielégíti. Divatrajzokat nézegetünk. Iparművészek terveit, me­lyek szerint a ruhák készül­nek. Kalocsa részére tarka virágmotívumokkal teleszórt sötétkék, fehér, piros és tür­kiz színű kislányruhákat ter­veztek. A baranyai szőttes színbontásával újszerű kosztümanyag készült, s a szőttes mintadarabja mellett már ott a kész ruhaterv. A szomszédos népeknél — Csehszlovákiában, Roma- Iában Lengyelországban — zdagon alkalmazzák a ni hímzést, a szőttesekei . öltözködésben. A népi öl- zködési stílust pedig Auszi­ehen is felújították, sőt na- unk is hódít az osztrák népi viselet, a »dirndl«. A bemutatott és a nép- művészeti boltokban ország­szerte árusított női blúzok, női, kisfiú- és kisleányruhák azt a törekvést tükrözik, hogy a népművészet gazdag mintakincsét nálunk is al­kalmazzák az öltözködés­Barna, zöld, sárga finom min­tájú szőttesből készüli; tavaszi ruha. Gallérja, kézelője és a gomb sötétbarna. Dr. Pintér Imrével, a Nép- művészeti Szövetkezetek • művészeti vezetőjével be­szélgetünk: — Valamennyi ruha mo­dem szabású, a legutolsó divatvonalak szerint készült, mégis eredeti, nem széria­darab, mert az ízléssel és mértékkel alkalmazott népi díszítőművészet egy-egy mo­tívuma teszi érdekessé, egye­dülállóvá. A népviselet egy-egy ru­hadarabját — az ezerráncú szoknyát, a bevarott ujjú szűrt, a szoros pruszlikot — a mai ember életmódja, élet­ritmusa már nem fogadja el. De a népművészeti szövet­kezetek az öltözködésben al­kalmazott gazdag mintakin­cset egy-egy divatos ruhada­rab díszítésére használják fel. A Hevesi Népművészeti Szövetkezet a siroki, a bodo- nyi régi íérfiinghímzés min­táit használja fel a könnyű nyári blúzok díszítésére. A pasztelszínű blúzok iránt külföldön, Svédországban, Angliában, Nyugat-Német- országban nagy az érdeklő­dés, több tízezres megren­delés érkezett. Kísérletként felújították a kihalóban le­vő kékfestő háziipart, s be­mutatták az olcsó alap­anyagból készült húzott szoknyát, menyecskeruhát és blúzt. Fiatal leányoknak empire vo­nalú alkalmi ruha krémszínű szövetből. A felsőrész elejét szegőzés és fehér azsúr dí­szíti. ben. Ez a törekvés nem azo­nos a negyvenes évek eről­tetett mümagyarkodásával. A minták eredeti színhar­móniája, iparművészek ál­tal irán»'' ut mértéktartó ízléses alkalmazása az öltöz­ködés eddig ismeretlen, föl nem derített lehetőségeit rejti magában. A hazánkban járó külföl­diek egyre inkább keresik és igénylik a népművészeti ruházati cikkeket. Az ide látogató olaszok a kalocsai főkötőt, a hímzett pruszli­kot, a kanadaiak a rövid szűrhímzéses kulikabátokat keresik, s a Szovjetuniónak évente kétmilliói!) matyó blúzt szállítunk. Itthon pe­dig nagy sikerük van a fe­kete vagy a piros, szőttes csíkkal díszített szoknya­alapoknak. K. M. Konyha VARGARÉLES Negyed kiló lisztet két egész to­jással kemény tésztává gyúrunk, aztán metéltvékonyra nyújtva szé­les csíkokra vágjuk, és mint a metélt tésztát, sós vízben kifőzzük. A szitán lecsöpö gtetett főtt tész­tát eigy kanál meleg zsír hozzáadá­sával a következő túrós töltelék­kel keverjük össze: 30 deka túrót elkeverünk 2 tojássárgájával egy csomag vaníliás cukorral, a két tojás kemény habjával, 6—8 deka mazsolával, 5 deka darált dióval és 12 deka cukorral. Külön készí­tünk 35 deka lisztből egy csomag sütőporból, 15 deka zsírból, 1 to­jássárgájából és 10 deka cukorból és egy kevés tejből könnyen nyújtható tésztát, s ezt kétfelé osztjuk. Az egyik feléből lapot nyújtunk, a vajazott tepsi aljára helyezzük, és beborítjuk a fenti túró töltelékkel. A töltelékre helyezzük a tészta másik felét, és villával egypár helyen megszur­t kálva megkenjük tejfölös tojás- nőkre? Ugyanis a magyar föd-‘sárgájával. Forró sütőben jó át­sütjük, s tálaláskor a szeleteket bőven meghintjük vaníliás cukor­ral. MOGYORÓS ÉDESSÉG 10 deka vajjal deszkán eldör- zsülünk 20 deka lisztet, fél csomag sütőport, 10 deka porcukrot és 3 tojássárgáját. A tésztát fél ujjnyi vastagon egyenletesen kikent tep­sibe nyomkodjuk, és azonnal meg­sütjük. Sütés után a kihűlt tészta tetejére a tepsiben a következő cukros-habos édességet kenjük. 4 tojásfehérjét meleg fölött 25 de­ka cukorral kemény habb^ ve­rünk, majd hozzákeverünk egy csomag vaníliás cukrot, 5 deK3 őrölt pörkölt mogyorót, 2 kávés Icá­nál finom kakaót és egy citrom részéit héját. A tésztát ezután a bevonattal együtt újra a már lan­gyossá hült sütőbe tesszük és szá­rítjuk. Kihűlés után éles késsel hosszú, keskeny szeletekre vág­juk. Művelődd VOKOS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Karambol. Szélesvásznú új magyar film. 10 évem aluliak­nak nem ajánljuk. Az előadások kezdete 5 ás 7 óra. (Május 31-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Vigyázat, feltaláló! Ameri­kai filmvígjáték széles válto­zatban. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4. !5 é ; 8 óra. (Június 3-ig.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom