Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

/ AZ MSZMP. MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARAi 80 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 101. SZÁM PÉKJEI, 1964. MÁJUS 1. Éljen május !., a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! MÁJUSI SEREGSZEMLE írta: Szőke Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára A nemzetközi munkásmozgalom min­den évben május 1-én tartja harcos erőinek seregszemléjét. E napon szinte filmszerűen tódulnak elénk azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a munkás- mozgalom évről évre kivívott a haladásért, a békérét folyó harcban. A szoros összefogás, a közös küzdelem alapján a nemzetközi mun­kásosztály harci képessége, ereje szüntelenül növekszik, s ez olyan tényezővé vált, amely döntően befolyásolja a világ politikai erővi­szonyait. A nemzetközi munkásosztály ha­talma nemcsak megnövekedett, hanem minő­ségében is átalakult Ma már a szocialista világrendszer határozza meg az emberi társa­dalom történelmi fejlődésének főbb irányvo­nalát, tartalmát A szocialista országok fejlődésének élén a Szovjetunió halad, amely a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó korszaká­ba lépett A Szovjetunió gyors ütemű fejlődé­sére jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt ipari nagyhatalom lett, s célul tűzhette ki, hogy hamarosan utoléri és elhagyja az egy főre jutó termelés és fogyasztás tekintetében a legfejlettebb tőkésországot, az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió a tudós­képzésben, a közoktatásban, a tudományos haladásban, az erőművek építésében és az ipari termelésnek több fontos ágában már megelőzött minden más államot A technika forradalmasításának eredményeként elsőnek hódította meg a világűrt A többi szocialista ország is nagyszerű ered­ményeket ért el; legtöbbje már sikeresen megoldotta a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének nagy feladatát, és a fejlődés új szakaszába lépett Az óriási fejlődést szem­léltetően mutatja, hogy a KGST-ben részt vevő államok ipari össztermelése 1963-ban csaknem 3,9-szer múlta felül az 1950. évi színvonalat, s ma már a világ ipari termelé­sének 38 százalékát a szocialista országok ad­ják. Hazánk ipari termelése az 1950 évinek 3,4-szeresére emelkedett. A szocialista or- roszágok hatalmas eredményei és sikerei olyan alapot teremtettek, amelyre biztosan számíthatnak a felszabadult országok és a még gyarmati sorban élő népek a szabadsá­gukért, függetlenségükért folyó harcban. A munkásosztály összefogásának ered­ményeként a nemzetközi helyzetet jelenleg a haladás, a béke erőinek szakadatlan növekedése jellemzi. A szocialis­ta világrendszer létének, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak átütő sikereinek, a tőkés tár­sadalom belső osztály-összeütközéseinek, vala­mint az imperialista hatalmak egymás közti ellentéteinek következtében a kapitalizmus ellentmondásai szüntelenül éleződnek. Tanúi vagyunk annak, hogy az amerikai nagytőké­sek és más országok kapitalista vezető körei katonai puccsok szervezésével — mint pl. legutóbb Brazíliában — nyílt katonai beavat­kozással próbálják legyőzni a latin-amerikai népek szabadságküzdelmét. Ázsiában erő­szakkal tartják fenn a bábkormányokat. Más­hol — mint például Cipruson — a nemzetisé­giek között gyűlölködést, háborúságot szíta­nak. Gyarmataikon az elnyomás különféle formáit alkalmazzák. Látszatra megadják a politikai függetlenséget, de gazdaságilag to­vábbra is függő viszonyban tartják őket. Az Egyesült Államok kapitalista vezető körei a gyűlölt gyarmatosítók helyett »jó barátként« jelentkeznek a felszabadult országokban, de mesterkedéseiket egyre jobban fölismerik a népek, és nagyon sokan nem veszik igénybe az amerikai »segítséget«. Kuba hős népe ma­gasra emeli a saját hazája és az egész Latin- Amerika szabadságáért vívott haác zászlaját, s bátran dacol a washingtoni urak minden mesterkedéseivel szemben, mert maga mellett érzi a szocialista világrendszer erejét. A kapitalista rendszer hanyatlását, az im­perializmus erőinek gyengülését legszembe­tűnőbben a gyarmati rendszer széthullása mutatja. A második világháború óta Ázsiá­ban, Afrikában és Latin-Amerikában több mint ötven ország népe rázta le az imperia­lista gyarmatosítók igáját, és vált független­né. Köztük legutóbb a hős algériai nép, amely hét éven át hullatta vérét a függetlenségéért, a szabadságáért. A népeknek a leszerelésért vívott harca a hidegháborús propaganda ellenére erősödik a vezető tőkésországokban is. A kapitalista or­szágok józanabb politikusai is egyre jobban belé'iák, hogy az erőpolitika alapján ma már nem lehet tárgyalni. A tőkéshatalmak képvi­selői egy részének hite megingott rendszerük örökkévalóságában,, de félnek bevallani, hogy az idő a szocializmus javára dolgozik. A tő­késországok agresszív körei a katonai tá­maszpontok széles körű hálózatát építették ki, újjáélesztik a német militarizmust, és az új- rafelfegyverzés bűnös útjára léplek. A nem­zetközi munkásosztálynak éberen kell őrköd­nie azon, hogy megakadályozza az imperialis­ták háborús törekvéseit, és rákényszerítse őket az általános és teljes leszerelés megva­lósítására. A haladás erőinek sikerét mutatja a moszkvai atomcsendegyezmény lét­rejötte, amelyet az államok többsége elfogadott és aláírt. A leszerelés felé vezető utat egyengeti a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormányának az az elha­tározása, hogy csökkentik a katonai célokat szolgáló hasadóanyagok előállítását. A Szov­jetunió e kezdeményezése találkozik a népek egyetértésével és támogatásával. A nemzet­közi munkásosztály egységét zavarja a kínai vezetők szakadár politikája. Ez azonban nem akadályozhatja meg a népeket abban, hogy a békéért, a leszerelésért folyó harcot továbbra is erősítsék az egész világon. A tőkéshatalmak félnek a békés versenytől, de a népek össze­fogása rákényszerítheti őket, mert a szocia­lista tábor erői felülmúlják az imperializmus erőit, a béke erői túlsúlyban vannak a hábo­rús erőkkel szemben. A felszabadulás óta huszadszor ünnepli szabadon a magyar munkásság és vele együtt egész dolgozó népünk május 1-ét. E nap a szocialista világ minden országában így ha­zánkban is a kivívott szabadság és az alkotó munka együttes ünnepe. A feszabadulás óta hazánk nagy forradalmi átalakuláson ment keresztül. A munkásosztály vezetésével népünk új társadalmat teremtett, lerakta a szocializ­mus alapjait, s biztosan halad a nemzeti fel­virágzás egyedüli helyes útján, a szocialista úton. A megtett út nem volt sima, fejlődé­sünk nem volt zökkenőmentes. De népünk szoros összefogásával, a Szovjetunió és a testvéri országok segítségével legyőztük a ne­hézségeket. Megyénk munkásságának helytállása ré­vén teljesítettük 1963. évi termelési tervün­ket. A jó munka eredményeként a Somogy —Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla­latot, a Balatonboglári Állami Gazdaságot a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor­zászlajával tüntették ki. Több üzem elnyer­te az élüzemcímet. A termelőszövetkezetek 1963-ban tovább gyarapították közös vagyonukat, növelték áruértékesítésüket. Állandóan emelkedik megyénk dolgozói­nak tudása, műveltsége. 1963-ban az álta­lános és középiskolai esti meg levelező ta­gozaton kétszer annyi felnőtt tanult, mint 1961-ben. Hét járási székhelyen működik kö­zépiskola, sok helyen kihelyezett tagozat is van. Megyénkben a családok több mint két­harmadának van rádiója, mintegy 10 000 családban pedig már televízió is terjeszti a tudást. Falvainkban és üzemeinkben 440 könyvtár működik. Évről évre növekszik az orvosok, gyarapodik az óvodai férőhelyek száma. Legméltóbban akkor ünnepeljük május 1- ét, ha munkásaink, technikusaink, mérnö­keink és a vezetők mindent megtesznek azért, hogy állandóan növeljük a termelést, a termelékenységet. Nagy feladat hárul az építőipar vezetőire, dolgozóira. Teremtsék meg a föltételét annak, hogy gyorsabban és olcsóbban építkezzünk, teljesítsék a megye lakásépítési tervét. Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata elemezte a mezőgazdaság helyze­tét Megállapította, hogy a fejlődés fölfelé ívelő. A határozatból adódóan az a köteles­ségünk, hogy a mezőgazdaságban is elérjük a kitűzött célokat. A gazdasági, a szakszer­vezeti vezetők segítsenek abban, hogy az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, a mező- gazdaság területén még jobban kibontakoz­zon a munkaverseny, a szocialista brigád­mozgalom. Az elért eredmények adjanak szárnyat minden dolgozónak ahhoz, hogy a szocializmust minél előbb felépítsük. M egyénk dolgozói a huszadik szabad május 1-én büszkén emelik ma­gasra az ünnepi zászlót, s kéz a kézben menetelnek városunk, falvaink dol­gozói, a munkások, a parasztok, az értelmi­ségiek, a kommunisták, a pártonkívüliek, a szocializmus építői. Országunk népe biztos léptekkel, a szocializmust építő többi nép­pel vállvetve menetel az emberiség szebb és boldogabb jövője felé. Éljen a népek testvéri szoros összefogása! Éljen május 1-e, a népek nagy, harci se­regszemléje! * é/A, A.<,K.y /. Május elsejei ünnepségek világszerte Május elsején, a munkás- osztály nagy ünnepén a dol­gozók világszerte impozáns megnyilvánulásokban tesznek hitet a munkásszolidaritás, a béke és a szabadság mellett. A szocialista országok zász­lódíszben várják a világ min­den tájáról érkező küldöttsé­geket. A május 1-i ünnepségekre több mint ötven európai, ázsiai, afrikai és latin-ameri­Taskent (TASZS.Z). Ben Bella és az algériai küldöttség többi tagja csütör­tökön ellátogatott a Taskent melletti Vörös Üzbegisztán kolhozba. Az ‘országos hírű gazdag szövetkezet művelődé­si otthonában Ben Bella elnök is beszédet mondott. Ezután a kolhoz ebéden látta vendégül az algériai vendégeket. A kül­döttség tagjai később elláto­gattak a csircsiki vegyipari Május elseje, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepe al­kalmából Németh Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára tegnap fogadta a somogyi munkásmozgalom ré­gi harcosainak egy csoportját. A szívélyes és elvtársi han­gú beszélgetésen hasznos esz­mecsere folyt a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről, bel­kai ország szakszervezeti kül­döttségei érkeznek Moszkvába, ahol megtekintik a Vörös té­ren rendezett katonai dísz­szemlét és a moszkvai dolgo­zók ünnepi felvonulását. A Szakszervezeti Világszövetsé­get Luis Padilla titkár képvi­seli. Varsóba is megérkeztek az első munkásküldöttségek, köz­tük a magyar küldöttség is, amelyet Apró József, a Tex­üzembe, és megtekintették a fiatal város lakótelepeit is. Este az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége és a köztársaság kormánya dísz­vacsorán látta vendégül az al­gériai küldöttséget. A vacso­rán Ben Bella pohárköszöntő­jében kijelentette, hogy Algé­ria sohasem felejti el a Szov­jetunió segítségét. (MTI) ső helyzetünkről, a pártmunka javításának módszereiről és egyéb problémákról. Németh elvtárs tájékozta­tást adott néhány időszerű kérdésről, és válaszolt a fel­vetődött problémákra. Vége­zetül megköszönte a veterán elvtál saknak, hogy eljöttek a beszélgetésre, és jó egészséget kívánt nekik. tilipari Dolgozók Szakszerve­zetének titkára vezet. Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára Bukarestbe érkezett, hogv részt vegyen a román dolgo­zók május 1-i ünnepségein. Prágában ünnepségen tün­tették ki a munkában leg­jobb eredményt elért dolgozó­kat. A Svéd Kommunista Párt május elsejei felhívása hang­súlyozza, hogy a munkásosz­tály ünnepén még erőteljeseb­ben kell követelni a nukleá­ris fegyverek eltiltását és a leszerelés megvalósítását. Óvatos tartózkodás Bonnban De Gaulle legutóbbi lépésével kapcsolatban Bonn (MTI). Nyugatnémet hivatalos kö­rökben óvatos tartózkodást tanúsítanak azzal kapcsolat­ban, hogy Franciaország ki­vonta tengerésztisztjeit a NATO-vezérkarokból. Csak annak kijelentésére szorítkoz­nak, hogy a párizsi kormány e lépés előtt nem kérte ki a nyugatnémet kormány véle­ményét. A sajtó egy része ar­ról ír, hogy De Gaulle lépése ismét fölfedte a NATO egyre súlyosbodó válságát, s a Frankfurter Allgemeine Zei­tünk hangsúlyozza, hogy »a NATO el fog hervadni, ha nem korszerűsítik«. Figyelem­reméltó viszont, hogy a kor­mánypárti Bonner Rundschau kommentárjában kiemeli: »De Gaulle gondolatai Bonnban is egyre több barátra találnak. Itt is azt mondogatják, hogy az Egyesült Államok uralmi helyzete az Atlanti Szövetség­ben nem lehet tartós állapot.« Ben Bella Üzbegisztánban Veteránokat fogadtak a megyei pártbizottságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom