Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

Vasárnap, 1964. április 12. 5 SOMOGYI NÉPLAP Még egyszer a csurgói földművesszövetkezet munkájáról LEVELET KAPTUNK Csur­góról. »Nézzenek körül a föld­művesszövetkezetnél. Nem le­het tovább tűrni a szövetkezet vezetőinek könnyelműségét, egymást érik a súlyos szabály­talanságok. A süteményesko­csit színházba járásra használ­ják, egyik vendéglővezetőnek rajszöget szúrtak a homloká­ba ... Pálinkát rejtegettek, s egy szeszfőzde vezetőjének nagyobb mennyiségű cefre­hiányt írtak le szabálytalanul. Igen sok boltvezető számolt el hiánnyal, de ezt elhallgat­ták ...« Ez a levél, amelynek ki­vizsgálására Horváth János MESZÖV-elnökkel a hely­színre utaztunk, »-névtelen« volt. Ugyanis küldője álnevet használt. Arra mégis jó volt, hogy Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára, Ki­rály Ferenc, a járási tanács vb-elnöke és Horváth János MESZÖV-elnök beszélgessen a szövetkezet vezetőivel. Erre igen nagy szükség volt. Az év elején ugyanis sok hibát fel­tártak, ám még semmi javulás sem tapasztalható. Fölösleges lenne felsorolni mindazokat a hibákat, amelyek akadályoz­zák a csurgói fmsz munkáját, hiszen néhány hete már ír­tunk róluk. Nincs egyetértés az fmsz vezetői között, hiány­zik az egymás iránti őszinte­ség, bizalom. Mi az oka ennek? * * • MÄR a pártbizottság EGYIK ÜLÉSÉN IS szóba ke­rült ez a kérdés, de nem hang­zott el őszinte felelet, olyan, ami tisztázta volna a helyze­tet, eloszlatta volna a kételye­ket Az őszinte válasz most is sokáig váratott magára, végül Fodor János elnökhelyettes törte meg a csendet: — Alig egy méterre ülök dr. Horváth Béla elnöktől, sok dologról mégsem tájékoztat. Nemegyszer csak utólag, már az intézkedések kiadása után értesülök fontos ügyekről. Nfem vontak be a tiszteletdíj elosztásába, a tanulmányi se­gély módosításáról is csak a kifizetés után értesülíe^n ... Az irodahelyiségek elosztása­kor háttérbe szorultam. Az el­nök nem értékeli eléggé mun­kámat ... Francia Géza, a másik el­nökhelyettes azt sérelmezte, hogy amikor támadták — sze­rinte alaptalanul —, nem ka­pott védelmet felettesétől. Dr. Horváth Béla igazgató­elnök a következőket mondja: — Nem érezem, hogy he­lyetteseim mellettem volná­nak, sőt inkább ellenem van­nak, személyemet sértő, táma­dó és a munkámat nehezítő kijelentéseket tesznek mások előtt, nem őszinték hozzám, ezért nagyon nehéz helyzetben vagyok. Foglalkoztam már az­zal a gondolattal is, hogy nem maradok itt tovább ... * * * KINEK VAN IGAZA? Mindhármuknak, de vala­mennyien hibásak is! Francia Géza elnökhelyettes, kereske­delmi főosztályvezető igen rossz munkamódszerrel dolgo­zik. Nem irányítja, nem elle- őrzi eléggé beosztottjait, in­kább belemerül az íróasztal melletti adminisztrációba. Hibát követett el dr. Hor­váth Béla is, mert többször túl keményen — munkatársai sze­rint »korbáccsal« — kívánta meg a jobb munkát. Elmulasz­totta helyetteseit tájékoztatni, nem kérte ki véleményüket, mielőtt egy-egy fontos ügyben határozott. Fodor János nemcsak elnök- helyettese, hanem párttitkára is a szövetkezetnek, sőt tagja a járási pártbizottságnak is. De sem taggyűlésen, sem a já­rás vezetői előtt nem tárta fel őszintén a hibákat. Az egyesü­lés előtt FJK-elnök volt. Sza­vaiból némi sértődöttség érző­dik amiatt, hogy most alacso­nyabb beosztásban dolgozik. • • * TISZTÁZÓDOTT-E a HELYZET? Határozott igen­nel erre csak a munka, a jövő, a csurgói fmsz tevékenysége válaszolhat Az mindenesetre jó dolog, hogy a három vezető végre őszinte volt egymáshoz. Mindenki elmondta, mi bánt­ja, s megígérte, változtat mun­káján. Ezt a földművesszövet­kezet érdeke kívánja meg a legjobban. Szép számmal akadtak ugyanis olyan embe­rek, akik a maguk javára ki­használták a vezetők szemben­állását. Csoportok alakultak. A számviteli osztályon például Szili Ferenc főkönyvelőt vet­ték célba. Nem is ment úgy a munka, ahogy kellett volna. A bolti beterhelések helyesbíté­sei késve érkeztek ki. Ez elő­mozdította, hogy leltárhiány keletkezzék. A mérleget sem készítették el idejében. Mint nemrégen írtuk, kevés a jó szakember, s talán ezért is sok a visszaélés a csurgói földművesszövetkezetnél. Min­dezt csalt akkor szüntethetik meg, s tehetik eredményeseb­bé a munkát, ha a vezetők egymást segítve, egymásban bízva végzik feladatukat. Szalai László Kié a kukoricaszár? Ezt kérdeztük a minap Stri- teczky János somogyaszalói tanácselnöktől. Az útról lát­szik, hogy néhány szövetkezeti gazda tavaly őszről »kint fe­lejtette« a kukoricaszárat ház­táji földjén. Kisebb-nagyobb parcellákon árválkodik a ta­karmánynak vagy alomnak való. Odább, a közös tábláján is lábon a szár, de arról min­denki tudja — nagy terület—, hogy a szövetkezeté. A tanácselnök nem tudott válaszolni kérdésünkre. Még akkor sem, amikor gékocsival kimentünk a határba. Furcsa dolog ez, annál is inkább, mert Striíeczky elvtárs kijelentette: dobszóval mozgósítottak a szárvágásra (tavaly november­ben), és írásbeli felszólítást is küldtek ki azoknak, akik nem takarították le földjüket. De hogy kiknek szólt ez a sürge­tés, azt nem tudja. Pedig tud­nia kellene. Mint az egyik parcella végén kiderült — egy ott dolgozó asszony mondta el —, éppen az egyik tanács­tag háztáji földjén nézegettük a kukoricaszárat. Többet kellene tudnia a falu határáról az aszalói tanácsel­nöknek. Napról napra elnézni, hogy a kukoricaszárat nem vágják le, és az még április elején is ott áll, nem egyéb felelőtlenségnél. Ezt még sú­lyosbítja a tájékozatlanság. Így hogyan is intézkedhetett volna érdemlegesen az elnök, kiket sürgethetett volna a szár betakarítására? Ha tudja, kik a mulasztók, és fölkeresi őket, bizonyosan nem állna most lábon a háztáji kukori­caszár az aszalói határban. H. F. Sorház, társasház Kaposváron, a város pere­mén új utcasor született. Az Országos Takarékpénztár a Füredi úton két évvel ezelőtt kísérletképpen megindította a sorházépítkezést. Az első esz­tendőben készült mind a har­minc lakás gazdára talált. De ha kétannyi lett volna, az is elkel. Sorházak a Füredi úton. A második évben ugyancsak harminckét lakás építését kezdték meg. Sajnos, az év vé­géig csak tizenkettő készült el. Nyolc lakást májusban, tizen­kettőt pedig októberben adnak át. A Szombathely utcában to­vábbi harminc sorház alapozá­sát kezdik el az idén. A har­madik ötéves terv időszakában 170 sorházlakással gazdagodik a város. örülnek az új lakók. Szép, minden igényt kielégítő lakás­hoz jutottak. Azt kérik a ta­nácstól, hogy váltsa be ígére­tét: építtesse meg az utat és a járdát Jó lenne az is, ha nyilvános telefonfülkét állíta­na fel a posta ezen a részen. Célszerű lenne, ha nem csupán egyetlen tervdokumen­táció szerint építenék ezeket a házakat. Igaz, hogy mutatósak, de változatosabb is lehetne a kép. Egy háromszobás lakás földszinti nagy szobája. A társasház is új dolog Ka­posváron. Két év alatt négy ilyen ház építését fejezték be. Jelenleg ötvenöt lakás készül. Sajnos, a társuló kollektívákat meglehetősen sok bosszúság éri. Tavaly néhány tervező késhegyre menő harcot vívott egymással az anyagi dotáció elmarkolásáért, közben a tár­sulás tagjainak érdekképvise­letéről megfeledkeztek. Emiatt a társasházak zömének építése elhúzódik. Hibáztathatok az építő vállalatok és a ktsz is, a legnagyobb felelősség azonban nem őket terheli. A tervezők tökéletesen tisztában voltak az anyagellátás nehézségeivel, mégis kezdeményeztek, pro­tekcióért szaladgáltak, csak azért, hogy pénzhez jussanak. S most joggal zúgolódik né­hány társulás kollektívája. Tö­kéletesen igazuk van. Nem azért fizettek be nagy összege­ket, hogy csak évek múlva jussanak lakáshoz. A takarékpénztár vezetői a jövőben anélkül, hogy meg­nyirbálnák a társulások jogait, nagyobb körültekintéssel já­rulnak hozzá az engedélyek ki­adásához. Szükség van a tár­sasházakra. Foghíjas telkeken, öreg, dugadőlt épületek helyén lehet és kell ilyen épületeket emelni. Az érdeklődés minden elképzelést felülmúl. A meg­IT ÉTSZER . CSAPTAK AV FEL LÁNGNYELVEK a kunyhóból a Kőröshegyhez tartozó Mocsármányon. ' Elő­ször karácsony első napján gyulladt ki Bogdánék egyik helyisége a cigánytanyán. Az asszony rémülten szaladt át sógoráékhoz. A két család kö­zösen látott neki az oltásnak. Vizet hordtak az erdő mellet­ti forrásból, havat szórtak a szalmából és nádból készített tetőre. Sikerült megfékezni a tüzet, nem terjedt át a kuny­hó lakórészére. Bogdán Már­tonná ijedtében elájult. Attól rettegett, hogy porig ég a kunyhó, s fedél nélkül marad­nak a három gyerekkel. Másodszor február végén csaptak fel lángnyelvek a mo­csármányi kunyhóból. Most azonban senki sem rémült meg, sőt boldogan nézték a ro­pogva izzó favázat. Fekete füst szállt az égre, s a Bogdán meg az Orsós család könnyes szemmel nézte az elparázsló múltat. Hány esztendőt éltek le itt a cigánytanyán, a bálvá­nyos! bekötő út torkolatánál, mennyi keserűséget nyeltek! Nem embernek való volt ez az élet. Bogdán Márton és Orsós István fiatalon félárva lett CJz&Lperzielt máit Egy kereki cigány agyonütötte az apjukat. A két testvér ko­rán kezdett dolgozni. Kereki- ben, Kőröshegyen pásztorkod tak. Amikor családot alapítot­tak, kunyhót építettek maguk­nak az anyjuké mellett. S a három otthon most lángokban áll. De vajon otthon volt-e?! A gyerekeket sohasem merték egyedül hagyni, mert sok kí­gyó volt az erdőben. A kuny­hók körül gyakran fölfedezték a nyomukat. Még a víz sem esett jól itt. A kutyák belefü- rödtek a forrásba, a bogarak beleszédültek. Télen szörnyű hideg volt a kunyhó. Egész éj­jel fűtöttek, nehogy megfagy­janak. Bogdánéknál egy ágy­ban szorongott az öttagú csa­lád. Ha vendég jött, a földre fektették. Aztán a veszekedé­sek, verekedések. Az egyik szomszéd minden nyomosabb ok nélkül fejbe verte fejszével Orsós Istvánt. Nyáron ellep­ték Kőröshegyet a külföldiek. Odaállították a cigányokat a kunyhó elé, s lefényképezték őket A MÜLT PARÁZSLÓIT EL néhány perc alatt a két cigánycsalád szeme láttára. A múlt, mert Mocsármányból beköltöztek Kőröshegyre, a Kossuth Lajos utca 51. szám alá. Most egy kőhajításnyira laknak a hajdani kastélytól, a jelenlegi tsz-irodától. A két testvér készpénzért vásárolta meg a házrészt. Tizennyolc- ezer forintot fizettek le. Hogy honnan volt ennyi pénzük? Orsós István öt éve dolgozik a SZOT karbantartó részlegénél, Bogdán Márton négy éve ser­tésgondozó a SZOT-gazdaság- nál. Évek óta gyűjtögetik a pénzt, hogy otthagyhassák a cigánytanyát. Fizetés után első útjuk a takarékba vezetett. Hol száz, hol kétszáz forintot lettek be, volt, hogy többet. — örülnek? — kérdem a fiatalabb testvért. — Nagyon — mondja. — Amikor munka után felültem a kerékpár nyergébe, olyan ér­zés fogott el, hogy talán még lánccal sem húzhatnak haza. Elment a kedvem az élettől, amikor beléptem a kunyhóba. — Így van — veszi át a szót Orsós István. — Egész nap kulturált helyen dolgoztunk, étkeztünk, volt rá módunk, hogy különbséget tegyünk ... Minden erőnkkel szabadulni akartunk a cigánytanyáról. A zömök, jó kiállású Bogdán Márton keze ökölbe szorul: — A használhatót elhoztuk, a többit elégettük. Ha lett vol­na ekrazitom, felrobbantom a kunyhót. Fűvel vetjük be mind a háromnak helyét, hogy még nyomuk se maradjon. Nem volt könnyű eljutni a Kossuth Lajos utcába. Megnél­külözték, megszenvedték a há­zat. — Nehéz beosztani a pénzt. Boltra, költőnek is kell. Még az illeték is' hátravan. Épp elég lesz kinyögni. Most még ruhára se telik — sóhajt na­gyot Bogdánná. A KADTAK, AKIK KI- CSÚFOLTÁK a két testvért, hogy takarékba hord­ják pénzüket, nem kocsmáz- nak. Még az asszonyokat is zaklatták, ha munkát vállal­tak. Pedig hozzá kellett tenni az emberek keresetéhez, hogy élelem meg ruha is kerüljön a családnak. — Egyszer kapálást vállal­tunk a szomszéd faluban. Amikor kimentünk a buszhoz, meglátott bennünket egy távo­li rokonasszony. Mindenfélét kiabált, felrántotta ruháját, s a meztelen hátulját mutatta felénk, amiért tarisznyázás helyett dolgozni megyünk — emlékszik vissza Orsós István házas társa. — S mit szóltak a szomszé­dok? — kérdem Bogdán Már­tontól. — örültek, hogy mi kerül­tünk ide. Sokáig kanász vol­tam a faluban, jól ismernek minden házban. Ide járnak hozzánk vízért a szomszédok... nagyon jó vizű a kutunk — húzza ki magát büszkén a ser­tésgondozó. A két Orsós meg a három Bogdán gyerek hamar meg­szokta az új helyet. Nem így a hetvenkilenc éves öregmama. Vílágéletében kunyhóban la­kott, a földön, aludt, az első napokban vissza akart szökni a cigánytanyára. Bogdánná burgonyát válogatott a szom­szédban. Kapott annyit a mun­kájáért, hogy van mit elültet­niük. Orsósék pénzért vettek harminc kilót. ]yr IND A KÉT CSALÁD először gazdálkodik a saját kertjében. Baromfiakat is nevelnek majd, disznót is hizlalnak. Bogdánnénak két helyen is megígérték, hogy kap majd az első tyúkalja kis- csibéből. Orsós István gyü­mölcsfákat ültetett, szőlőt tele­pített lugasnak, orgonát, egy sor ribizlit kerítésnek. — A kunyhónál miért nem ültetett fát? — Hogy más vágja ki?! Most érdemes... jó a talaj, biztosan megerednek a fák. Igen, megerednek, gyökeret vernek a falu közepén, akár­csak a V<6+ rigánycsalád. Lajos Géza levő hét társuláson kívül je­lenleg három újabbat szervez­nek egy 25 és két 24 lakásos ház építésére. Az OTP a har­madik ötéves terv időszaká­ban háromszáz társasházlakás építésének költségeit biztosítja. Kaposváron kívül Siófokon, Fonyódon, Marcaliban és Nagyatádon adnak erre lehe­tőséget. Németh Sándor----------------- A H cUb&s'zéd — Neve? — Büki Jánosné. — Lakása? — Nemesvidi vagyok... So­mogyi. — Tudomásunk szerint a múlt évben ön értékesítette a legtöbb tojást és baro/nfit a megyében. Mennyi az a «-leg­több«? — Tizenkét és fél ezer tojást és három mázsa baromfit ad­tam át a földművesszövetke­zeinek szerződésre. Még föl­neveltem kétszázötven napos­csibét. .. — Mióta foglalkozik baromfi- tenyésztéssel? — Hét éve. —■ Hány tyúkja van? — Nem tudom pontosan... — Mégis... — Száz-százhúsz. — Fajtatiszták? — Igen. Tavaly cseréltem le az egész állományt Keltetó- állomásról kapott csibékkel. — Ezek jobbak? — Sokkal! — Mennyi mellékest hoz a konyhára egy ekkora »ba- romfifarm«? — Naposcsibéért meg takar­mányért kifizettem kilencezer forintot. . . Tojásért meg ba­romfiért kaptam huszonket­tőt. .. Számolja ki!. .. — Ez megfelel havi ezer- ezerszáz forintos fizetésnek. . . — Körülbelül. — Az idén is fog szerződni? — Hároméves szerződést kö­töttem évi tizenötezer tojásra és százötven húscsibére. — Gratulálunk! T. G. ________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom