Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
SomogyiNéplap ■■■A 2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából ELFOLYT 4t 090 FORINT! A Hídépítő Vállalat mun- kilyukadt. A víz először kásái lelkiismeretiemül és csak szivárgott, majd a szakszerűtlenül dolgoztak a rés kitágítása után vastag Május 1. utcában, amikor sugárban ömlött a csőből, lefektették a myomóvezeté- Feláztatta az altalajt, üreVörös Csillag SODRÁSBAN Fiatalok egymás iránti felelősségérzését vetik föl az alkotók az utóbbi időszak filmtermésének ebben a kiemelkedő művében. A gondtalan vakáció felhőtlen vidámságába beledöbben a fölismerés: a hét fiatal barátsága felszínes volt, kis közösségükben nem volt igazán mély az összetartozás. Olyan tulajdonságokat fedeznek föl önmagukban, amelyekre eddig sohasem gondoltak: irigységet, féltékenységet, az igaz érzelmek hiányát. Egy társuk eltűnt, nincs többé... S ez a körülmény ráébreszti őket az érett, felnőtt fiatalok felelősségére. A filmet Gaál István író-rendező és Sára Sándor operatőr készítette. Szabad ifjúság ^ Szerencsés bukás Mindennek az oka a nagypapa volt, akinek fényképe a díszhelyet foglalta el Me- liton Beltadze fogorvos lakásának ebédlőjében. Nagyapó ugyanis annak idején sikereket aratott az operában, és Guca nagymama azóta sem tudja feledni a dicsőséges napokat. Ezért mindenáron azt szeretné, ha unokája, Reziko is operaénekes lenne. Reziko szokott ugyan néha énekelgetni, de tudta, hogy operaénekes sohasem lesz belőle. Vitatkozni azonban nem lehetett. Guca nagymama ugyanis zsarnok volt, Alisza mama pedig minden vita alkalmával a szivéhez kapott ... Milyen kiút lehet itt? Cselhez folyamodnak a fiatalok... két, s emiatt a szó szoros értelmében elfolyt negyvenezer forint. Talán még most se jöttek volna rá a felelőtlen munkára, ha a csőből ömlő víz nem keres magának újabb utat, nem tör fel a Kossuth-szobor előtti gyepes részen a múlt hónap elején. A Víz- és Csatornaművek szakemberei csőrepedésre gondoltak, s azonnal megkezdték a »-nyomozást«. Amikor a templom előtt felbontották az úttestet, víz tőrt fel, a szobornál pedig elapadt a »szökőkút«. A következő munkagödröt a húsbolt előtt ásták a vállalat dolgozói. Hamarosan rábukkantak a hibára. A víz az azbeszt nyomócső oldalából ömlött. Amikor közelről megvizsgálták a sérülést, megdöbbenve tapasztalták, hogy teljesen szakszerűtlenül helyezték rá a béklyót a csőre. A rögzítő szerkezet nem feküdt fel rendesen a csőre. Ahelyett, hogy megfaragták volna, vagy másikat használtak volna helyette, a csövet (!) reszelték meg. A Hídépítő Vállalat munkásai a 23 milliméteres csövet 20 milliméter mélyen bereszelték, s ebbe az ékszerű nyílásba süllyesztették a béklyó egyenetlen részét. Az elvékonyított csőfal nem bírta ki a nagy nyomást, az állandó vízlökéseket s geket mostott ki az úttest alatt. Az aszfalt alatt beton állta útját, így a Május 1. utcában nem törhetett fel. Március 15-én délelőtt megsüllyedt az úttest egy autóbusz alatt. Ez bizonyítja, hogy kiüregesedett az alta- 14 j. A Víz- és Csatornaművek szakemberei szerint a billiges. ^szakszerűtlen fölfekte- ' t«sd.‘miatt olyan tizenhétezer köbméter víz folyhatott el. A Hídépítő Vállalat a helyszíni vizsgálatkor elismerte, hogy ő a felelős a hibáért, A csőrészt azonnal kicseréltette. A Víz- és Csatornaművek túlórában látott neki a vízfolyás okának kiderítésének. Csaknem tízezer forint értékű munkát fordítottak a »nyomozásra.« A körülbelül húszezer forintos vízdíjat, a Hídépítő Vállalat költségét is hozzászámítva, mintegy negyvenezer forint a kár. Ennyi pénzt dobtunk ki az ablakon! Elfolyattunk tizenhétezer köbméter vizet, amikor amúgy is kevés van. Feltúrtuk a Május 1. utcában a kocsiutat, bosszúságot okoztunk a víz többszöri elzárásával a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi tér közötti szakaszon lakóknak. A Hídépítő Vállalat nem zárhatja le az ügyet, felelősségre kell vonnia a hiba elkövetőit, az ellenőrzés elmulasztóit. L. G. Tánczene sáíeüat és padtóUcfét&vel Paréj Lajos kitüntetése Paréj hajós balatonszárszói tsz-tagot az Elnöki Tanács április 4-e alkalmából kitüntette. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Szemtanúja voltam az ünnepélyes eseménynek. Láttam, amint a becsületes munkában megöregedett parasztember átvette a kis piros dobozkát meg az oklevelet. Egyik kezében a kitüntetést szorongatta, a másikkal meg a megyei vezetőnek a kezét fogta. Beszélt is. Mondott néhány köszönő szót. A nagy megtiszteltetés beteljese- désenek váratlan pillanatában ígért is valamit: ígérte, hogy továbbra is helytáll a közösben, amennyire maradék ereje engedi. Kemény küzdelmet, állandó erőfeszítést, kitartó szorgalmat követelő évtizedeket hagyott maga mögött. Hatvanegy esztendő nagy idő. Cselédgyerekként ismerkedett a kenyérkereséssel. Pályamunkás és ke- pésarató, aztán néhány hold saját meg a felszabaduláskor három hold juttatott föld; példaadó egyéni gazda, utána pedig töretlen szorgalmú, igyekvő tsz-tag — ez címszavakban kifejezett életútja. És most ennek a munkás életnek az érdemeként megvan a Munka Érdemrendje. Miért éppen ő kapta? Kovács József párttitkár szerint: »Nagyon megérdemelte. Mindig tisztességgel, becsülettel dolgozott. Mikor egyénileg gazdálkodott, sok oklevelet kapott kötelességteljesítéséért. Most a szövetkezetben is csupa jót mondhatunk rá.« A kitüntetett tsz-gazda otthonába is ellátogattam. Feleige így próbált válaszolni a .jrdésre: — Nem dicséretként mondom, megkérdezhetik bárkitől, így van, nagyon hűséges embere a papa a tsz-nek. Ha vihar jön nyáron, nem azt mondja ám, hegy hadd essen, hanem fogja a villát, és iparkodik összegyűjteni a szénát. Tudja is a brigádvezető, hogy hozzánk bármikor jöhet, megy a papa az első szóra. Akár hétköznap, akár ünnep, neki mindegy, ha dolgozni kell. Előfordult már, hogy éjszaka keltették föl. Betonoszlopot rendeltek a gyümölcsös bekerítéséhez, s későn jött meg a vagon a szántódi állomásra. Ha- zahordták éjjel az oszlopokat vontatóval, nehogy álláspénzt kelljen fizetni... Igazán nem is tudom, hogy a kitüntetésnél miért éppen őrá gondoltak. Nem bír már annyit tenni, mint a fiatalabbak. Vagy talán nem is ezt vették figyelembe, hanem igyekezetét, szorgalmát, hűségét? Én úgy gondolom, hogy azért őt tüntették ki, mert a tsz megalakulásától számítva neki van a legtöbb munkanapja. De hát akkor is — ilyen nagy kitüntetés, ilyen szép oklevél, Dobi elvtárs aláírásával. Azt hittem, azért hívják a megyére, hogy valami élmunkásjelvényt adnak neki... Nem jelvényt, hanem kormánykitüntetést kapott. Munkájával szolgált rá. Még erőnek erejével sem tarthatnánk meg otthon, ha a közösbe hív-1 ja a kötelesség. Reggel csak beszól Bán János brigádvezető, s Lajos bácsi máris készülődik. A tehénnek és a tinónak csupán az első vetet szénát adja oda, az egész etetésre ilyenkor nincs ideje. Gyalogmunkás. Mindig akad elfoglaltsága. Szalmahordás, - trágyateregetés, szénagyűjtés, a kis gyümölcsfák ápolása — ami sorra jön. S a Családnak kimért kukorica, répa, napraforgó megkapálása? Az a feleségére meg a nagy fiaira vár. Szorgalmasak ők is mindketten. Laci — aki egyébként benne van a vezetőségben, és könyvelő a tsz-ben — reggelenként motorral megy kapálni a mezőre, s kint dolgozik addig, amíg az irodai munkaidő meg nem kezdődik. Fárasztó, nehéz, de teszi. Ami ki van mérve, nem maradhat gazban. A papa pedig csak hadd menjen a ki nem mért közös munkára. Mindezek alapján úgy vélem, hogy miképpen a munkában összetartok Paréjék, úgy az érdem, a kitüntetés is közös a családban ... Kutas József »Ritmus, dal, humor« címmel tánczenei estet hirdetett a Latinka Művelődési Ház. A plakáton élvonalbeli táncdal- énekesek nevét olvashattuk, nívós műsort várt — s ebben nem is csalódott — a közönség. Majláth Jenő, Fazekas Nicolette, Korda György és Kovács Erzsi táncdalai, Kazal László magánszámai és az egyik legrangosabb tánczenekarunk műsora (Zsoldos Imre vezetésével és piszton, éneklőfűrész szólóival) csaknem hiánytalanul biztosították a produkciónak megfelelő színvonalat. Meg is telt a művelődési ház nagyterme mindkét előadáson. Egy körülmény azonban fenntartásokra késztet az egész esttel szemben. Néhány .évvel ezelőtt láttunk először fejtörő műsort kaposvári színpadon. Akkor újdonság volt, s a sok érdekes, közérdekű és ismeretterjesztő Igényű kérdés között hallottunk ügyesen beágyazott reklámszövegeket is. Ezen senki sem ütközött meg. Azóta hallottunk több hasonló előadást, s bizony az ilyen fejtörő játékok izgalma, érdekessége megkopott. Ezt tükrözte a legutóbbi, a hétfői tánczenei est is. Pálos Miklós, a játékvezető igyekezett hangulatot teremteni és kacagást csiholni a közönségből — miközben megismerhettük a sóletbabkonzerv és a mirelit készítmények előnyeit (»kaphatók a Széchenyi téri önkiszolgáló szaküzletben ...«); s a tréfát komoly figyelmeztetés követte: érdemes beszerezni televíziónkat, pad- lókefélőnket és egyéb háztartási gépeinket a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat összes szaküzleteiben ... Az est műsorának csaknem felét reklámszöveg töltötte ki (a kétszer harminc percesre tervezett fejtörő utolsó fordulójában — »szó ne érje n ház elejét« — KRESZ- és művészeti kérdés is elhangzott), azaz a népszerű és kezdetben érdekes fejtörő játék eprértelmű és ömlesztett reklámjátékká satnyul. Félreértés ne essék, nem a jó, ötletes hirdetések felett törünk pálcát! Azonban az a kerete a reklámnak, melyet hétfőn este láttunk, szerintünk nem jó, nem ötletes, naiv és elavult; valami - újat szeretne látni a közönség! W. E. Házasságkötés eszméletlen állapotban Emilio Oliva torreádor harmincadik föllépése sikertelenül végződött. A dühöngő bika váratlanul megrohanta, a szarvai közé emelte, és az aréna közepére vágta. A 25 éves Emilio Olivát az egyik madridi kórházba szállították. Megjelent a Tükör, az új képes hetilap első szánta. A nagy alakú, mélynyomású, 32 oldalas magazin túlnyomórészt képekben, a modern fotóművészet eszközeivel tájékoztat és nyújt szórakozást. Az első szám — élve a nágy nemzetközi esemény adta alkalommal — Hruscsov Moszkva melletti nyaralójában készült; intim hangulatú fotoriporttal számol be a szovjet kormányfőnek családjával, barátaival töltött pihenőóráiról. Emellett eredeti képek ismertetik a budapesti látogatás legérdekesebb mozzanatait. A közelgő olimpia előkészületeiről ad számot a Tokióban fotózott nagyszabású színes képriport. Itt említjük meg a Papp László legutóbbi bécsi ökölvívó-mérkőzéséről készített képes beszámolót is. A Tükör egyik munkatársa nemrég Nyugat-Németországban járt, és az ismert magazin, a Constanze fölkérte, írja meg, hogy milyennek látja a német férfit. A riportból most ismét riport készült, egész sorozatra való »A Constanze riportere voltam« címmel. Egyébként a nőolvasók figyelmébe ajánlja a lap eredeti tavaszi di- vatludósítását is. Mi van még az új hetilapban? Képes beszámoló egy szabadtéri néprajzi múzeumról, mely van is, nincs iS, de kellene, hogy tényleg Jegyen. Képriport egy miskolci ifjúsági klub wurlitzerező, sakkozó, művelődő vendégeiről; s hogy a képek között olvasmány is akadjon. a lap bemutatja Lengyel Józsefet. az írót; közli Kolozsvári Grandpierre Emil derűs tárcáját, és megkezdi Georges Simenon de- tektívregényének folytatásos ismertetését. Kulturális tükröt is találunk a lapban, amely nem más. mint villanásnyi tájékoztatás és vélemény a színházakban, mozikban futó legjobb darabokról, a legfigyelemreméltóbb könyvújdonságokról. A karikatúra oldal — Kaján rajzaival — különösen sokat igérő színfoltja a lapnak, a keresztrejtvény és a sakk szintén jó időtöltést ígér. Nemsokára megáll a kórház előtt egy ünnepi menet, amelyet a madridi televízió operatőrjei és több filmriporter követett. A menetben volt a torreádor menyasszonya is. Oda- gyúltek az eszméletlenül fekvő ember ágya köré, megtartották az esküvői szertartást, a pap házaspárrá szentelte a torreádort és menyasszonyát. As egész szertartást filmre vették. A torreádor, jóllehet igen súlyosan megsebesült, mégis életben maradt, és amikor magához tért, erősen elcsodálkozott, hogy az ujjún jegygyűrűt lát. Utólag kiderült, hogy a komédiát a torreádor impresz- száriója rendezte. Bizonyos volt benne, hógy a torreádor meg fog halni, és még egyszer pénzhez akart jutni általa a szenzációs házasság megrendezésével. A 19 éves leányt, akivel a torreádort összeadták, a fiatalember korábban még csak nem is ismerte. Mivel Spanyolországban az egyházi törvények érvényesek, és nem létezik válás, Emilio Oliva bajosan fog megszabadulni feleségétől. Sovány vigasz Egy kétbalkezes fiatalember elhelyezkedik az egyik nagy vállalat raktárában segédmunkásnak. A főnöke egyik nap megbízza, hogy hozzon ki bentről egy láda borosüveget. Az ügyetlen fiú elegyensúlyozza a törékeny holmit az ajtóig, ott azonban megbotlik a küszöbben, s a főnöke lába elé repíti a ládát. Az üvegek ripityára törnek. A főnök éktelen káromkodásban tör ki, percekig szentségei. Amikor \e- csillapszik egy kicsit, a fiatalember kedélyesen hátba veri, s a raktár irányába bökve így szól: — Nem baj, van még sok! * * * Felvágás A másodikos Pistike azon vitatkozik az öccsével, hogy melyikük ért jobban az autóvezetéshez. A hatéves öcsiké nem hagyja magát, nagy hangon kijelenti: — Én bizony tudok kormányozni ... — Az semmi — legyint Pistike —, én már tudok dudálni! — lg — Párizsi apróságok A Paris Match »túlvilági tudósítója«, Joseph Mino de Mirbel három és fél éves kora óta a »látók« közé tartozik. Évtizedek óta minden pénteken »fogadja« valamilyen túlvilági vendég látogatását, aki találkát beszél meg történelmi kiválóságokkal. Napóleon a leggyakoribb vendégei közé tartozik. Minő legutóbb Oswaldot »fogadta«, s az elmondta neki, hogy ő csak egy kis kerék volt a nagy összeesküvésben, amelynek szervezője Ruby és egyik bűntársa, Tlppit volt. Minő de Mirbel azonnal megírta »értesülését« a Kennedy család minden tagjának és a nyomozó hatóságoknak, de még senki sem válaszolt neki. Minő másik politikai »titka«: Hitler él éspedig valamelyik spanyol kolostorban. Fél évvel ezelőtt reverendában Párizsban járt... ... Cami, a harmincas évek »fekete humoristája« a következő borzalmas történetet tartotta élete főművének: Volt egyszer egy ifjú ember, aki nagyon féltékeny volt egy csapodár fiatal lányra. Egy szép napon azt mondta neki: »A te szemed mindenkit lát, csak engem nem.« Kitépte a leány szemét. Aztán azt mondta: »Mindenkit hívsz a kezeddel.-« Levágta a lány két kezét. Aztán kivágta a nyelvét, és kihúzta az összes fogait, hogy ne legyen szép a mosolya sem. Végül levágta a lábát. »Na, most végre nyugodt lehetek« — gondolta magában, és most már felügyelet nélkül hagyta a lányt. »Igaz, hogy csúnya — gondolta —, de legalább mindhalálig hú lesz hozzám.« Amikor egy napon hazajött, a lányt már nem találta ott: egy mutatványos megszöktette. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Sizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S a. 2. TelefOD 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi posta hivataloknál és postáskézbesltőV.nél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. LatinJka Sándor utca 6.
