Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

Csütörtök, 1961. április 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szezonnyitás előtt Egyre népszerűbb a Balaton Ötvenmillió forintos fejlesztés ebben az évben — Még mindig gondot okoz a hétvége — Tanácskozás az élelmiszerellátásról Aki a Balaton környékén jár, azt tapasztalja, hogy már ezekben a napokban is — jó­val a hivatalos idénynyitás előtt — igen élénk a forgalom; mind több bel- és külföldi sze­mélygépkocsi suhan a 7-es or­szágúton, egyre látogatottab- bak lesznek az éttermek és az eszpresszók. A Balaton ügyei­vel foglalkozó szervek irodái­ban állandóan cseng a telefon, és egymást érik a tanácskozá­sok, megbeszélések. Minden jel arra mutat, hogy a balatoni forgalom ezen a nyáron csúcsot javít. Tavaly a bel- és a külföldi lá­togatók tizenegymillió vendég­napot töltöttek a magyar ten­ger partján. A kiskereskede­lem és a vendéglátóipar 1963- ban 392,7 millió forintos for­galmat bonyolított le, ebben az évben előreláthatólag jóval túlhaladja majd az ötszázmil­lió forintot. A több ‘ százezer üdülőven­dég ellátása nem kis gond, de aggodalomra nincsen ok. A minap Siófokon munkaérte­kezleten vitatták meg a felké­szülés állását. Megállapították, hogy az árualap — néhány cikk kivételével — biztosított. Ami gondot okoz, az a keres­kedelmi hálózat korszerűtlen­sége — noha ebben az évben is ötven-ötvenötmillió forintot fordítottak a fejlesztésre — és a szállítás rendszertelensége. A hét végi csúcsforgalmak ugyancsak nehezíthetik az'el­látást. Az idényben már műkö­dik a zamárdi, a Ieliei, a 16 OÖ0 kedvezményes tüzelőutalványt ad ki a TÜZÉP Kizárólag a megjelölt hónapokban váltják be az utalványokat Április elején a Somogy me­gyei TÜZÉP-telepeken is meg­kezdődött a kedvezményes tü­zelőutalványok beváltása. A vállalat jelenleg megfelelő készletekkel rendelkezik, és még a gyengébb minőségű tü­zelőanyaggal kevert szén fűtő­értéke is meghaladja a 3600 kalóriát. Megyénkben összesen 16 000 kedvezményes utalványt adnak ki, ezenkívül felkészül­tek a nyugdíjasok mintegy 4000 utalványának beváltására is. A TÜZÉP fontos tudnivalóra hívja fel az utal vány tulaj do- nosok figyelmét; kizárólag a megjelölt hónapban válthatják be utalványaikat. A kedvez­ményes akció szeptember vé­gén zárul. Az utalványok beváltásával párhuzamosan készpénzért is árusítanak tüzelőt. Ha a tele­peken nincs meg a kívánt mi­nőségű szén, akkor a múlt év­ben jól bevált levelezőlapos előjegyzést alkalmazzák. Fajtatiszta baromfiállománya lesz Bonnyának A bonnyai gazdák elhatároz­ták, hogy az idén fajtatisztára cserélik ki háztáji baromfiál­lományukat. Több támogatást! Marcaliban, a Domsa-féle épületben a megyei tanács konfekcióüzemet létesít. Az épület rossz állapotban van, átalakításra szorul. Korszerű­sítésével a Tanácsi Építőipari Vállalatot bízták meg. A vállalat február 1-én meg is akarta kezdeni a munkát, ám közölték vele, hogy nem foghat hozzá az építkezéshez, mert az épületből nem tud­ták kitelepíteni a földmű­vesszövetkezet bútorraktárát. Az a ház ugyanis, amelyben a bútorraktárt akarják elhe­lyezni, még nem készült el. Objektív nehézség hiúsítot­ta meg a kiürítést. A mar­cali tanácsot nem lehet fele­lőtlenséggel, hanyagsággal vádolni — mondhatná vala­ki. — Ez igaz. Az is igaz vi­szont, hogy a tanács nem volt elég rugalmas. Ha már ugyanis az új épület nem készült el, máshova kellett volna helyezni a bútorrak­tárt. Bizonyára találtak vol­na egy olyan épületet, amely­be ideiglenesen beköltöztet­hetik a bútorraktárt. Az, hogy a tanács a ne­hézség előtt megtorpant, el­sősorban a marcaliaknak je­lent hátrányt. Minél későb­ben láthat munkához az Épí­tőipari Vállalat, annál ké­sőbben tudnak munkaalkal­mat teremteni a marcali nőknek, akik már régóta sür­getik, hogy létesítsenek va­lamilyen könnyűipari üze­met az iparban meglehető­sen szegény járási székhe­lyen. De az, hogy nem ürí­tették ki idejében az átalakí­tásra váró helyiséget, káros a népgazdaságnak is, mert akadályozza az építőipar terv­szerű munkáját, többletkölt­séget, késést idéz elő. Ügy véljük, el kellene ezen gondolkozniuk a marcali ta­nács illetékeseinek. A jövő­ben jobban kellene támogat­niuk az ipartelepítést. A vi­déki iparfejlesztés csak ak­kor lesz sikeres, ha a me­gyei szervek kezdeményezé­seit helyben is kellően tá­mogatják. Sz. N. A tsz-tagok megállapodást kötöttek a földművesszövetke­zettel 11 000 hampshyre, ..illet­ve magyar tarka naposcsibe átvételére, s arra, hogy jelen­legi törzsbaromfi-állományu- kat október 30-ig értékesítik. A naposcsibék első szállítmá­nya március 15-én, az utolsó pedig április 14-én rendben meg is érkezett a községbe. A csibék részére szükséges tá­pot csere útján — a helyi Zöldmező Tsz biztosította és biztosítja. A körzeti állatorvos rendszeresen figyelemmel kí­séri a csibék elhelyezését, gondozását és takarmányozá­sát, s szaktanácsokkal látja el az állattartó gazdákat. földvári és a bélatelepi önkiszolgáló étterem (leg­alább nyolcezer személy étkezhet bennük), a Ju­goszláviából beszerzett ABC-áruház Siófokon és Fonyódon, Szántódon a büfépavilon, Szemesen a strandpresszó, Bogláron a hidegkonyha. A siófoki konferencián sok szó esett az eddig gyakori bosszúságot okozó nem kielé­gítő hús-, tej- és pékáruellá­tásról. Döntöttek arról, hogy a Ba- laton-part a nyáron rendsze­resen kap friss húst (kétszáz mázsás törzskészletet biztosí­tanak rendkívüli esetekre szá­mítva), Nagykanizsáról pedig hetenként ötven mázsa turis­taszalámi érkezik az egyéb hentesáru kiegészítésére. A FŰSZERT és a húsipar megál­lapodott abban, hogy a ■ hűtő­lánc korszerűtlensége miatt éjszaka szállítják a húst. A sütőipar — okulva a tava­lyi hibákból — három műsza­kos termelésre rendezkedik be. Bevezetik a péksütemények Kaposváron jól bevált kosaras szállítását, és ezzel nagyon sok bosszúságtól szabadítják meg a reggelizni szándékozókat. (Egyelőre azonban kosárra volna szükség!) Valamennyi, egész napon át nyitva tartó étterem­ben és bisztróban kötele­sek lesznek reggelit fel­szolgálni. Természetesen az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat bolt­jai továbbra is árusítanak reg­gelit. Jóllehet a nyáron harminc­hat új élelmiszer-pavilont állí­tanak fel a Balaton-parton, és tárgyalnak a mozgóárus-háló­zat bővítéséről is, a sátortábo­rok ellátása még mindig nem oldódik meg. Balatoni ínyencségeknek számít a sült keszeg — a nyá­ron négy új halsütő áll mun­kába. A siófoki tanácskozásos a minisztériumok és a megyei tanács szakemberei nyomaté­kosan hangsúlyozták, hogy mindent megtettek és megtesz­nek az üdültetés zavartalansá­gáért. Nagy feladat lesz, az bi­zonyos. De minden remény megvan a nyári üdültetés si­keres lebonyolítására. P. Gy. A kazsoki serfésgondozók Kazsok. Kis falu a kaposvá­ri járásban. Hangyaszorgalmú, törekvő emberek lakják. Ta­valy harminchat forintot ért a munkaegység. Csupán a ser­téstenyésztés majd 900 000 fo­rintot hozott. Három asszony — Imre Jánosné, Kovács, La- josné, Siklósi Ferencné — gon­dozza az állományt, ók hárman ,.. ” A major szélén járatják a fiatal kocákat. Kezükben bot; csizmájuk lábszárig sáros. Ne­hezen melegszik fel az idő, nem akar megszikkadni a fiaz- tató és a hizlalda közti, szám­talan kerék hasogatta föld. Pedig lesöpörték a járdát reg­gel is. Most mégis alig látszik meg rajta. Egy kicsit restel­kednek, pedig nincs okuk rá. A kerítésen túl fehéren, tisz­tán, ápoltan jönnek-mennek a sertések. Né­ha zörög az ön­etető. Csak át kell nézni a deszkákon, vé­gig kell menni a fiaztatóban, s az ember rög­tön megérti, miért mondták a vezetők; »Mi­óta ott vannak az asszonyok, lényeges javu­lás történt. Ser­tés vonatkozá­sában tsz-ünk törzsá^latte- nyésztő lett. Imre Jánosné böngészi a naplót. Siklósi Ferencné az önetetöbc önti az abrakot. Jó méztermésre számítanak a méhészek A kemény telet jól vészelték át a méhek, s a kedvező tavasz ha­tására egyre jobban erősödnek, fejlődnek a méhcsaládok. A méhé­szek nagy várakozással tekintenek az idei főszezon, az akácvirágzás elé. A tavalyi 35 vagon helyett az idén so vagon méz értékesítésére kötöttek szerződést. A szakcsoportok értekezléten be­szélik meg a vándorlási terveket, hogy az AKÖV-nek idejében be­nyújthassák a tehergépkocsi-igé­nyeket. A Kaposvári Méhész Szak- szövetkezet pl. 31 gépkocsit kér, hogy Vas, Zala és Veszprém me­gyébe szállíthassa a, méhcsaládo­kat, Ezekben a megyékben ugyan­is az akácvirágzás akkor kezdődik, amikor nálunk már befejeződött a hordás. KADARKUTI MOZAIK HÁROM ÉPÜLETBEN fo­lyik a tanítás a Kadarkúti Ál­talános Iskolában. A régi mel­lett a közelmúltban épült új, modem iskola szűknek bizo­nyult, így kénytelenek egy oda körülbelül 500 méterre levő két tantermes, fagerendás, öreg épületet használni, amely nem elég, hogy messze van és kor­szerűtlen, ráadásul egészségte­len és életveszélyes is. Hege­dűs Imre igazgató elmondja, hogy a teremhiány nagy ne­hézséget okoz a tanulóknak, nevelőknek egyaránt. — Egy nyolc tantermes új iskola kihúzna bennünket a bajból — mondja —, erre azonban egyelőre semmi kilá­tásunk sincs. A dolgozók is­koláját is nehéz elhelyeznünk. Kértük a tanácsot, hogy bo­csássa rendelkezésünkre a mű­velődési ház egyik termét. Ed­dig azonban még nem döntöt­tek ... t * * *• AZ ŰJ '-MŰVELŐDÉSI HÁZRA a télen nagyon pa­naszkodtak egyszer a Csiky Gergely Színház művészei. Az Anna Kareninával tájoltak, s dimondták, hogy hideg volt a terem, hidegek az öltözők, piszkos, jeges vizet kaptak mo­sakodni. — Valóban így volt — erősí­ti meg Nagy Géza, a művelő­dési ház gondnoka. — Sok hi­bával vettük át az épületet, s bár azóta igyekeztünk rajta itt-ott javítani, mindig akad pótolnivaló. Az építők egyebek között »elfelejtettek« fűtést tervezni a mosdókba. így a szép épület oldalán fűrészporos kályha csöve nyúlik az ég felé a mos­dók ablakaiból. Valahogyan kellett védekezni a befagyás ellen... Amikor ide jöttem, néhány vállalkozó szellemű, barátsá­gos sertés kergetőzött a mű­velődési ház ajtaja, előtt. Meg­lehetősen illúzióromboló a környék is, járda nincs, még elképzelni is rossz, hogy esős időben mennyi sarat dagaszta­nak itt a látogatók. Nagy Gé­za elmondja, hogy az idén jár­dát készítenek, parkíroznak, bekerítik a művelődési házat. * * * ÖTVENNYOLC TANULÓ fejezi be az általános iskolai tanulmányait az idén Kadar- kúton. Közülük nagyon keve­sen gondoltak arra, hogy a mezőgazdaságban tanuljanak tovább. Inkább a gimnázium — ide tizenhármán jelentkez­tek —, a különféle techniku­mok és ipari szakmák vonzzák a gyerekeket. A termelőszövet­kezet elnökének elborul az ar­ca, amikor arról kérdezem, hány végzős kérte foglalkozta­tását a szövetkezetben. — Eddig három fiú szólt, hogy szeretne szerelő lenni — válaszol —, a növénytermesz­tés, az állattenyésztés iránt semmi érdeklődés sincs. Két kislány jelentkezett ugyan, de a szülők nem engedték őket. Pedig ösztöndíjat is adna nekik a tsz, ami sokat segíte­ne a tanulóknak. Élniük kelle­ne ezzel a lehetőséggel. Strubl Márta Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket és ácsokat vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Májns 1. ntca 57 szám: a siófoki fő-építésvezetőségen, Siófok, Fő ntca 222. és az építkezéseken. (72361) — Talán bi­zony nem tud­tak aludni az éjszaka, hogy ilyen korán reggel már kint van a trágya! — Ezt Perük András fogatos mondta, akinek feladata, hogy mindennap el- hordjá a ma­jorból a trá­gyát. A kis gondo­zószobában be­szélgetünk. Mintha régi is­merősök vol­nánk, úgy pa­naszkodnak, hogy füstölt a azért ilyen kor­mos a fal, de már kimeszel­ték volna, ha jobb az idő ... Az ablakban csérépvirágok, a kis bekerített részen virágos krupp. Közepén rózsabokor mintegy jelképezve a Rózsa­majort. Reggel ötkor kezde­kályha télen, rűbb — magyarázza Imréné —, korábban a takarmányt is mi zsákoltuk ide. De az önete­tők segítettek nekünk. —: Jó dolog az — szól köz­be Kovácsné —, kivált a nö- vendékféiének. Olyanok azok, mint a gyerekek, járkálnak összevissza, és közben mindig esznek egy-egy falásnyit... Kazsokban hét és fél—nyolc hónap alatt »készül ,el« egy hí­zó. A naplóból, amelyen az ál­lományra vonatkozó minden adat benn van, az is kiderül, megtörtént, hogy 128 malac született, s ebből százhuszon­hatot leválasztottak. Persze volt gyengébb eredmény is; a tél mindig nehezebb. A hízók­nál is így van — mondják. Hiába tesznek meg mindent, a téli hónapokban igen nehéz elérni a prémiumfeltételként előírt 22 százalékos daraérté­kesítést. — De az ember nemcsak a prémiumért dolgozik. Szép az a kereset, amelyhez szorgal­mas munkával juthatunk... A faluban néha »zörögnek«, mikor látják, hallják, mennyit «- Egynaposak a malacok — mondja Kovács Lajosné. nek, s este hét óra van, mire hazaérnek. Életük nagyobb részét itt töltik. Három év óta dolgoznak együtt megértésben. — Nekünk nincs vasárnap, nincs ünnep, nincs búcsú... Pedig ketten közülük — Im­réné és Siklósiné — család- fenntartók, és otthon vár rájuk a »második műszak« ... — Télen a csizmánk száráig ért a hó — emlékezik Kovács­né. — De sokszor gondoltuk, hogy nem bírjuk tovább! Mégis ha megjött a reggel, új­ra igyekeztünk, és tettük a dolgunkat... Gyors számolás. Átlag 380 sertést gondoznak. Naponta három mázsa takarmányt emel meg mindegyikük, s egy- szer-egyszer 1500 liter vizet kell hordani. Ezenkívül az al- molás. Nem könnyű mindez. — Pedig most már egysze­keres ez a három asszony. D ami igaz, az igaz) cserélni ner szívesen cserélnének velük. — Éppen ma reggel mond tam, hogy amikor a többiek mezőre indultak, mi már egy szer elfáradtunk a munkában. Amikor kezdték, nehéz vol' Lefogytak, lesoványodtak nagy munkában. Bezzeg azóta Dicsekednek, hogy a télen mi lyen jókat szoktak főzni a gon dozószobában. Lábuk előtt o1 hever Bogár, a kis fekete ku tyus. Hol egyikükre, hol mási kukra néz. Három év óta min den áldott nap így vanná együtt... Kazsok. A kis szövetkeze sertésállománya csaknem 90 ezer forintot hozott tavai} Három asszony — Imre János né, Kovács Lajosné, Siklós Ferencné — gondozza a szé] állományt... Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom